Ha jó volt a táp valamikor, érik az ic2 csere...

Minden poti maxon. 9-cel megírt ponton 3,3v. C4-en szint úgy és a 3. lábon is.
Diòdát vissza tettem, az ideiglenesen betett ellenállást pedig kivettem.

Akkor valamit nem értek.. azt írtad, a poti jól van bekötve. Nézd meg a poti részletet: a rajz 8-as pontja = ic1 6. pontjával. Ott a feszültség pl. 10 volt. Ennek ugyanúgy meg kell jelenni a rajz 9-es ponton! Ez után már nincs semmi söntölő hatás ( 27 k, R8 ).
Valamit elkötöttél!

P2, 1S(9) - 1E(8) rendben van ? "Feltekerve " rövidzárban vannak?

Meglett a hiba. A potméter ki van vezetékelve az előlaphoz. A forrasztás helyén a potinál pedig zsugorcsöveztem. Nos a zsugorcső alatt elpattant a vezeték forrasztás. Visszaforrasztottam és végre működik.

Köszönöm szépen a türelmed és a segítséged!

Igen... legközelebb a sorrendi mérést komolyabban csináld meg ( pontról pontra ).
13:10-től gatyázás.
Azt még nem értem mindig, hogy ic1 4. láb nem volt gnd-n és 4-5 évig jól működött?
Na mindegy...

Hát ezt magam sem értem hogy működhetett 4 évig. :/

Sziasztok!A következő tápot szeretném megcsinálni,nekem tetszik.Szeretném ha valaki segítene nyák rajzzal.Vagy az email címemre,vagy itten ha feltenné.Előre is köszönöm.

ide is írd be a kérésed

Tessék .

Expressz munka ...

Köszönöm!!!

Ennek eredetijét olyan régen rajzoltam, hogy már nem is emlékeztem rá. Még suliba menet a vonaton csináltam az első vázlatokat kockás papírra.
Ezt a változatot is 10 éve rajzoltam be a SprintLayoutba.

Ha még nem végleges az álláspontod, javasolnám megfontolni Proli007 LPSU3A50V labortápjának választását is. Véleményem szerint több szempontból is praktikusabb mint ez a kapcsolás, és tudok panelt adni hozzá.

Igen emlékszem rá,és még ezen kívül sok jó nyák rajzot köszönhetünk neked.

Köszönöm mindig a panelel vagyok nagy bajba,élnék a lehetőséggel.!

Egy sokszorosan kipróbált kapcsolás és panel. Jó eséllyel Te sem fogsz csalódni benne.

Hosszú évekig (majd 10 év) hibátlanul tette a dolgát nálam is a RIM tápegység, de váltottam az Alkotó 1.4.2-re és nem bántam meg..

Szia, mi volt a különbség?

Érdekes problémába ütköztem. Alkotó féle labortáp kimenete "csíp".
Digitális műszerrel rámérve 60V / 160V váltó feszültség mérhető a kimeneten a védőföldhöz képes, attól függően hogy a hálózati dugó hogyan van bedugva. Mérhető áram a kimenet és a védőföld között 100uA körül van. Gondoltam trafó hiba ... Trafó csere (azonos típusra) jelenség nagyjából ugyan az. Ha csak a trafót kötöm a 230V-os hálózatra és a szekunderen mérek a jelenség ugyan az.
Másik típusú transzformátor (ez is toroid) 30V/60V a mérhető feszültség (Áram: 10-30uA).
Kimenet és a védőföld közé 100nF-os kondenzátort kötve az "idegen" feszültség már csak 1V körül van.
Szerintetek mi lehet ez?
Az én tippen, hogy kapacitív úton jut át a hálózati feszültség ... de akkor hogyan lehetne ellene védekezni?

Gyári tápegységekben jellemzően 4,7nF (1000V) kondival, és vele párhuzamos 1M Ohm ellenállással kötik a - kivezetést a testre.

Amikor ennek jelentősége van, akkor a primer és a szekunder közé tesznek egy árnyékoló tekercset (sima tekercs, esetleg réz fóliából nyitott tekercs), ennek csak az egyik végét vezetik ki, és azt kötik a PE-re. Így nincs kapacitív csatolás a fázisról a kimenetre, és mégsem kell földelni a szekundert....

A dolog teljesen természetes. Ebből a szempontból ha nézzük, akkor a trafó nem más, mint egy a fázisra kötött kondenzátor, aminek az egyik fegyverzete a primer, a másik a szekunder, a dielektrikum pedig a trafó szigetelése.
Ha a toroidod primer-szekunder közti kapacitása mondjuk 500pF, akkor az 50Hz-en (1/2pi x f x C) 6,37Mohm kapacitív ellenállást képvisel. Ezen az ellenálláson pedig a 230V-ból (I=U/R) 36uA áram fog folyni a föld felé. Nem biztos hogy pontosan számoltam így hirtelen, de a lényeg az áram ami a trafón át folyik. Ha a fázist a primer kezdetére kötöd valamivel kisebb lesz, nem sokkal, mivel a toroidot nem soronként hanem csak ráhányva a huzalt tekerik. A kapacitása pedig nyilván azért nagyobb mint egy hagyományos trafónak, mert nagyobbak a fegyverzetek, azaz nagyobb felületen vannak egymáson a tekercsek (a vasmag teljes felületén, míg egy EI-nél csak a töredékén).

Sziasztok!

Régebben én is vettem egy ugyan ilyen Kit-et, és csak most raktam össze. Minden alkatrészt az Ic-k kivételével megmértem beforrasztás előtt, de össze rakás után nem működik. A kimeneten nincs mérhető feszültség, a 82 ohm -os és a 2,2 Kohm -os ellenállás rendesen melegszik, az Ic-k betápján 35v-ot mérek. Mit ronthattam el,vagy merre keressem a hibát szerintetek?

A D5,6 és 7 diodák jol vannak berakva? A zéneren -5V-nak kell lennie a GND hez képest.

Talán az, hogy számomra stabilabb a kimeneti feszültség az Alkotó 1.4.2 tápnál.. a RIM pontatlanabb volt.

Szia! Minden jól van berakva. A zéneren -0,3v-ot mérek, ha kiveszem az U3-at, akkor2-3v között ugrál. De az U3 is melegszik.

Függetlenül a mostani projekttől, általánosságban javaslom, ha egy egyébként működőképes áramkör nem működik, akkor na abból indulj ki, hogy minden jó, mert nyilvánvalóan valami nem jó.

Értem én, de mi nem jó? Egész idáig azzal szórakoztam,hogy a kapcsolási rajz alapján átellenőriztem az alkatrészek pozícióját, átcsöngettem az egész panelt, diódákat,ellenállásokat, amit lehetett átmértem,átnagyítóztam hogy nem cseréltem-e fel valamit,mégsem találtam hibát. Egyedül az Ic-ket nem tudom hogy ellenőrizzem le hogy jók-e. Másra már nem tudok gondolni.

Tegyél fel ide egy kapcsolási rajzot. Azt megnézve lehet találni néhány olyan mérési pontot, amit ellenőrizhetsz.
Illetve a saját építésedről is tegyél fel jó minőségű fotókat mindkét oldalról. Ez alapján mi is megnézhetjük, és hátha szemet szúr valami. Sok ilyen vezetett már eredményre.