Imax B6-hoz van részrajz a mellékletben. Abban egyébként atmega32 szokott lenni, bár állítólag létezik nuvoton mikrovezérlővel készült változat is.

Nagyon köszönöm a segítségedet! Közben folyamatosan keresem a digitális részét (MCU és környezete) is...

Bővebben: Link
Bővebben: Link
Én anno a B8 prociját visszamértem, több LCD bekötés van. Úgy rémlik a többi rész megegyezett (egy gyors mérést a rajz szerint megér azért).

Thowra, Neked is nagyon köszönöm a segítséget, ezek nagyon hasznos anyagok nekem.
Kérdeznék még valamit.
Van-e valakinek tapasztalata, vagy ismer-e leírást, szakirodalmat azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy ha összerakunk x db single cellából egy packot, pl. 6S-t, 8S-t, stb. akkor a terhelésnél melyik cella terhelődik meg a legjobban a sorból. Én most már több - nevezetesen 3 db - 6S packnál is azt tapasztaltam, hogy a pack pozitív pólusa melletti első terhelődik a legjobban (öregszik a leggyorsabban), utána a mellette lévő második, majd a negatív pólus melletti hatodik következik.
Mi a véleményetek, ez lehet hármas véletlen, vagy az elektron áramlás irányának megfelelően logikus következmény?
Hozzáteszem, a packokat a méréseim folyamatában kétféle töltővel is használtam, egy Raytronic C60-as és egy iCharger B8-as töltővel dolgoztam felváltva.
A packok terhelése során voltak sima asztali töltések/kisütések a töltőkkel, ill. kb. 65%-ban versenyhelyzeti kisütések modellben. F1E-1kg hajómodellről lévén szó, itt a terhelés eléggé erőteljesnek volt mondható... Mindhárom 6S pack hasonló "életutat" futott be.
Kíváncsian várom a véleményeket!

A cellák gyártása során, minőségtől függően, kialakul a cella belső ellenállása. Amelyiknek a legmagasabb, abban fog a legtöbb hő fejlődni, így az purcan ki legelőször. Lehetséges még, hogy a középső cellák nem tudnak úgy hülni mint a szélsők, így a nagyobb hőmérséklet miatt többet károsodik. Esetleg a cellák kivezetéseinek kapcsolata ha nem megfelelő (vagy csak simán egyik rosszabb kicsivel, mint a másik), akkor a nagy áram miatt ott is hő képződik (kicsivel több, mint a másikon), amit a lemez bevezet a cella belsejébe. Ilyen okok vannak, és hasonlók, nincs számmisztika. Esetleg a jobban leszorított cella fizikailag préselődik, vagy a legalsó cellát fentről nyomja a többi (cipeli a súlyt), vagy egyik cella jobban rezonál, vagy közelebb van hőforráshoz.

Ami még eszembe jutott: írtad, hogy felváltva használtál két töltőt is. Ebből elég, ha csak az egyik balansz áramköre "hibázik", és máris rövidebb lett az egyik cella élettartama. A B6 balansz és feszültség mérő része számomra nem tetszik. Ha ott kicsivel magasabb feszültségnél lép életbe a balanszolás a 6. cellánál, akkor nagyon minimális túltöltés történhet minden egyes ciklusnál. Ne azt nézd, hogy mit ír ki az LCD-re, hanem rendes multiméterrel figyelni kell a cellákat. Mondjuk ez sem az igazi megoldás, mert én úgy gondolom, hogy a töltés vége felé, amikor már kisebb áram folyik a cellákba, megy a balanszolás is, nem biztos hogy meg fog ugrani a cella feszültsége, hanem inkább kicsit emelkedni fog a hőmérséklete, így elfűti a felesleget. Ezt észrevenni egy 6S pakknál nem lehet, ha egymáson vannak a cellák. Ilyenkor az jut eszembe, hogy a NiCd és NiMh pakkokra az volt írva: "Ha a töltési idő végefelé az akkumulátor pakk elkezd langyosodni, a töltés készen van." Tehát amikor a feltöltött cellák elfűtik a felesleges teljesítményt, erre utaltak...

Köszönöm a véleményedet, nyilván a tapasztalataidból fakad.
Megjegyzésnek csak három dolog.
Az egyik, hogy soha nem használtam az iMAX B6-ot, az én általam használt két töltő mindegyike másfajta töltési stratégiával dolgozik és a kisütésnél is más módon vezérlik a műterheléseket. Ez egyébként a LogView diagramokon is jól látszik (mindig használom a méréseimnél), ráadásul a méréseknél még használok egy 8 csatornás feszültséganalizátort is a balanszer portokon.
A másik dolog, hogy az egyik legnagyobb különbség a Ni-xx és a LiPo tulajdonságai között az, hogy amíg a Ni-xx cellák valóban szépen elfűtik a töltési energiafölösleget, addig a LiPo nem csinálja ezt, hanem elindul a tönk és a kuka felé. Ezért nem bírják a LiPo cellák a minimális túltöltést sem, 4,24V tájékán/felett tönkremennek. Ezért fontos itt a nagyon pontos kisütő balanszolás, ehhez pedig a megfelelő balanszer stratégia. Ezért szöszölnek annyit a jobbfajta töltők a töltés végén több percet is, pedig már úgy tűnik, hogy készen vagyunk a töltéssel.
A harmadik megjegyzés, hogy a gyári cellákat szétszedés után mindig saját kezűleg forrasztom össze spéci aluforrasztó/folyasztó anyagokkal, ugyanígy a csatlakozókat is, utána mérve az átmeneti ellenállásokat minden forrasztáson. A cellák úgy vannak összeillesztve, egymást nagyon kevéssé fedve, hogy mindegyik azonos módon és mértékben hűlhessen terhelés közben, közöttük vékony hűtőlemezek vannak elhelyezve, amelyek elvezetik a legtöbb hőt. Ne felejtsd el, hogy a modellben menet közben az áramfelvétel a névleges 22,2V-on 90-110A szokott lenni, ilyen szabályzót is használok.

Legvalószínűbb a nem tökéletesen egyforma töltési végfeszültség. Ez utána kisütéskor okozza a gondot, megdöbbentően meredeken csökken a jó, nagy áramú cellák kapocsfeszültsége, és ha csak egy másodperccel hamarabb fogy ki az egyik cella, máris egy volttal mélyebbre süllyed a feszültsége mint a többinek. Ha a cellák kapacitása össze is van válogatva 0,1 % pontossággal, de a végfeszültség 10 mV-tal eltér, akkor a tényleges betáplált töltés több mint 1 %-kal is eltérhet, a kisütés végén ennyivel megy mélykisütésbe a kevésbé feltöltött cella. 1 mV vagy még kisebb eltérés engedhető meg a cellák végfeszültségében. Az elterjedt 2000-ig kijelző DMM ilyen ellenőrzés céljára közvetlenül alkalmatlan, de ha sorba kötsz vele egy Li cellát úgy hogy levonódjon a mérendőből a fesz, akkor 200 mV-os méréshatárban 0,1 mV felbontással ellenőrizhető az egyezőség.

Köszönöm a véleményedet, nagyon jó ötleteket adtál a töltés/kisütés közbeni méréstechnikával kapcsolatban is és a cellaválogatással kapcsolatban is.

Tapasztalati válaszokat szeretnek most erre nem pedig azokat amit énis olvastam a forumokob!
LiPo LiFe és Lion mennyire birják a forrasztást? tényleg annyira gajravágja őket?

Felhasználási területtől függ. Ha a brushless motorod 20-50-100A-rel meríti a cellát csúcsokban, akkor szerintem lényegtelen, hogy a forrasztás során (ami jó esetben 1mp), mennyit károsodik a cella.

Én a LiPo akkuk forrasztásáról tudok nyilatkozni. Igyekezni kell, hogy minél rövidebb ideig tartson a melegítés én ezért nagy kapacitású pákát használok ilyenkor, a cella felőli oldalán az aluszalag érintkezőt egy hosszúcsőrű műszerészfogóval fogom meg, hogy minél kevesebb hő menjen a cella felé. Persze ilyenkor még a rövidzár elkerülésére is nagyon oda kell figyelni a sok felhasznált fémdarab (fogó, páka, vezeték, aluszalag, cin, stb.) miatt. Nekem ezzel a módszerrel még soha nem károsodott LiPo akku a forrasztás alatt.

Li Ion-t kifejezetten gyorsan forrasztva nálam ugyan túlélte, de az előtte 0,1 mV-ra egyező feszültségű cellák 1-2 mV-tal szétcsúsztak, tehát biztosan hatott a cellákra ez is. Ez 2 éve volt, az aksi azóta is jól működik fúrógépben, de keveset használva, így fene tudja hogy ténylegesen mennyivel rövidült az élettartama.

Hi all !

Ennel olcsobban tud valaki 4-es balancert ?

Igen.

Ez nem balanszer és semmit sem balanszál töltés közben, de utána sem.

Csatlakozom az előttem szólóhoz...
Ahogy Kovidivi is mondta, ez nem balanszer, hanem egy védelmi áramkör, un. BMS (Battery Management System). Ez olyan műveletek ellen védi az akkut, mint túltöltés, mélykisülés...
Egyébként ebben a kategóriában vannak jóval olcsóbbak is a kínai kereső-áruházakban.

Imax B6.

Sziasztok!

Li-Ion cella balanszálásához tranzisztort vagy fetet érdemesebb használni szerintetek?
TIP122 vs IRLZ44N

SOT-23 tokozású N-csatornás FET-et. A hő az ellenálláson keletkezik, felesleges a FET-nek a TO-220 tokozás. Pl. A03400 jó is ide szerintem, nagyon jók a paraméterei, és olcsó.
Én 1A balansz áramhoz 12V 20W-os izzót használok, azon kb. 1A folyik 4.2V-nál. Lehet őket párhuzamosítani is, ha 1A nem elég. A hő nem okoz nekik gondot, normál használat esetén kb. 18W-nyi hőt disszipálnak. Egyedül a rázkódásra kényesek, de én olyan kapcsolást terveztem, ahol LM358 egyik oldala kapcsolja a FET-et, a másik pedig kapcsol egy LED-et, ha több, mint 200mA áram folyik az izzón (tehát nem szakadt meg). Az izzóval párhuzamos LED pedig jelzi, hogy igény van a balanszálásra. Ha mindkét LED világít, akkor minden oké. Kis logikával megoldható a hangjelzés is izzószakadáskor, mégpedig az LM358 két kimenete közé kötni egy buzzert, ugyanis normál esetben a két LED ugyanakkor világít, hiba esetén ellentétesen. Ilyenkor a LED-ek el is hagyhatóak, vagy csak az izzóval párhuzamos maradhatna. Kis helyen elfér, nem kell rá ventis hűtés, és borda se, az izzó alá berakva egy SMD LED-et, jelzi, melyik izzónak kell melegítenie. Egy buzzer is elég, ha optocsatolókat használunk.

Igazából inkább valami furatszeelt kellene, mondjuk akkor lehetne TO126 -os is...

TO-92-es is elég, ha találsz jót. SOT-23-tól sem kell félni, könnyű beforrasztani, mivel a tokozás nagyjából elválasztja a 3 lábat egymástól.

Nem is attól tartok, hogy beforrasszam, de mindenképp alkatrészoldalra kellene. Na keresek még...

Sziasztok!
Bízom benne, hogy eltaláltam a topikot. Javításra került hozzám egy tab, usb csatlakozó cserére.
Amikor szétszedtem az akkumulátor vezetékét lekötöttem, várva a megrendelt usb aljzatot. Most amikor nekiláttam volna az akkumulátor kispárna formát vett fel. A kérdésem az lenne, hogy kuka vagy lehet még segíteni rajta (mármint az akksi).
Köszi
palp

Ha összeértek a vezetékvégek és mélykisülésbe ment, akkor kuka.

Köszi.

Üdv!

"Ha jól tippelek, akkor a töltő egy TP4056 alapú panel, az akku pedig saccra 240 mAh kapacitású. Van egy töltő áramköröd, ami rossz esetben 4C áramot küldhet az akkura, de legalább annyit, amennyit a táp le tud adni. Ez nem éppen optimális, élettartamnövelő üzemmód.
A továbbiakat itt kellene megbeszélni."

Az akkumulátor 100mAh-s, a töltő pedig 5V 1000mA-es.
Hová kellene beraknom, és mit? 10nA-el lenne illendő tölteni az akkut?

Adatlap, 3. oldal: Töltőáramot beállító ellenállás. A modulok alapértelmezetten 1 Amperre vannak állítva. Le kell szedni az ellenállást, és fel kell rakni olyat, amilyen neked kell.

Köszönöm!

Azt az ellenállást kell lecserélni, ami a 0,2-0,5 érék a Vcc alatt?
És mennyire kell állítanom, a 10mA megfelelő?

Az IC kettes lába és a föld között van egy ellenállás, R_PROG általában 1,2 kOhm (122 felirattal).
Mire használod ezt az akkut? Egészséges megoldás lenne a diódás leválasztás, hogy az akku csak akkor működjön, ha nincs hálózati feszültség.