Urak!
A közelmúltban kaptam én ezt az öreg Orion 520A-t.A kasztnija eléggé leharcolt állapotban van.Elvileg megvan mindene,a hátulján bekukkantva. Tudom,hogy ilyen kávát pár ezerért kapok donorgépként,de van egy ugyanilyen állapotú Benczúr TV-m,amiből kevesebb van,és jobban is a szívem csücske(mivel TV).
Mit lehet kezdeni egy ilyen szétfoszlott kávával.
Szeretném kárpitos954 fórumtárs véleményét is kikérni.Sőt,ha esetleg írna egy cikket a politúrozás menetéről,képekkel bemutatva,én kifejezetten hálás lennék érte.
Üdv! István

A mások által huszadrangú kérdés az életem egy nagy darabja.
És részemről itt a vége.

Mivel meg ígértem megmutatnám az orosz rekord 47 rádiót felújítva.(lakkozással)
Az idő:3 és fél hónapig készült működő képes és a saját tulajdonom.
A rádió Hobbyból készült és nem üzleti jelleggel.
"Tiszteld mások munkáját ,idejét hogy téged is TISZTELHESSENEK"
Tisztelettel a rádiózás előtt.Üdv :954 kárpitos

Ez is nagyon szép lett! Tetszenek ezek az orosz készülékek is, jó a formaviláguk.

Üdv!
Nem szeretnék asztalos topikot és szerepelni.Mert ez elektronikai oldal .amibe tanulni jöttem.
Amennyiben érdekelne valakit ,téged is bele értve keressen magán e-mailben és segítek .

Jó estét mindenkinek!
Essék szó a rádiókról is. Ugyan sok restaurálni való nem akadt rajta, de azért megmutatom. Igazából csak a skálaizzókat és a skálaüveget kellett kicserélni, illetve az üveget tartó gumit cseréltem postás gumira.
Orion 222

Regisztrálj, aztán már menni fog!

Élni fogok a jóindulatoddal.Pár szót azért mondhatnál az Orionomról...
István

Szia ! Köszönöm a linket sikerült a letöltés hálával tartozom érte, Máris végeztem méréseket az Orion 325 trafója a hibás. a leágazásoknál a fűtés csak 90 v. az egyen csőnek pedig 140 v jutott .most már csak az a kérdés lesz -e ilyen trafó ja annak akitől kérdeztem a fórumon.
űdv

Erősen melegszik a trafó (menetzárlat)?

Upd: mindegyik cső fűt? Nincs zárlatos közöttük, ami beterhel?

a trafó persze melegszik,most már biztos,hogy ő a hibás mert megfordítottam a két vezetéket és így lett fűtés a csöveken is de vakszin az egyen cső így kevés feszt kap azért nincs anód fesz sem.

Nem tudnál rendesen, központozva írni és összeszedetten fogalmazni?
Azért ez komoly téma, ne hányavetizzünk.
Köszi!

Upd: melyik vezetékeket fordítottad meg? Nem látunk el odáig

Köss le a trafóról mindent (kivéve a hálózatot), üresjárati feszejeket mérj, az arányok azonosak kell, hogy legyenek a terhelt állapothoz képest. Ha így is melegszik, akkor baj lehet a trafóval, ha nem, akkor zárlat, elkötés stb. Az igazi,ha ezt a mérést leválasztótrafóval táplálva történik.

Szóval mikor beírtam akkor mértem az egyencsö felé menőt és csak 90 v mértem 180 helyett-
A fűtésnek megvolt a 140v,Ezért voltam biztos benne ,hogy a trafóval baj van

Sziasztok,
az itteni rádiógyűjtők gyűjteményei publikusak? Ne vegye senki tolakodásnak a kérdésem. Kezdő "gyűjtőként" nem igazán tudom, hogy működik ez. Itt ugye nem lehet azt megtenni, hogy mint a régi autóknál, kimegyek az utcára és mindenki látja, vagy elviszem kiállításokra.
Találtam pár honlapot, ahol a gyűjtők bemutatják gyűjteményüket, némelyik látogatható is.
(Pl. Janó bácsi itt olyan ritka rádiókat szokott mutatni, hogy jó lenne ezeket közelről is megnézni. Persze még sok nevet sorolhatnák.) Szóval a kérdés az, hogy ezek a gyűjtemények látogathatóak, vagy inkább "zártkörűek"?

Az országban (tudtommal) több helyen is van rádió, TV múzeum; pl. Keszthelyen is. Nem "zártkörű".

Látogatható gyűjtemények: http://radiotvmuzeum.hu/hu/Gyujtok-linkjei/reszletek/gyujtok_linkjei_666/

Köszönöm a linkeket, ezeket én is megtaláltam. Lehet, hogy félre érthető voltam, én az itteni (HE) gyűjtők gyűjteményeire gondoltam, azzal kapcsolatosan, hogy látogathatóak-e...

Nekem nincs gyűjteményem, én csak a gyűjtőket segítem néha, másról meg nem tudok nyilatkozni.

Csodaszép lett! Gratulálok a munkádhoz!

A hétvégén megszólalt Telefunken rádió (Horthy néprádió).
Van egy kis vetemedése az alaplapnak és a kék kondi támasztja.
Nem tudom visszahajlik e valaha?
Jó pihenést és szép napot!

Esetleg egy csíkot vágni ugyanilyen színű bakelitből és beragasztani, a kondit meg elrejteni, vagy korhű külsőbe csomagolni. Egyébként a Horthy néprádió ugyanúgy néz ki, mint a németeknél a "Göbbels orra" gúnynevét viselő Hitler néprádió. Talán nem véletlenül.

Sziasztok!
A következő problémába ütköztem. Adott egy ELPROM A2 Miskolc. Teljesen halott volt amikor hozzám került, csövek cseréje, és a készülék szurkos kondenzátorkészletének teljes cseréje után fel is támadt ahogy kell, de csak erősítőként és az URH rész üzemel igaz az mindkettő kifogástalanul. A rövid közép és hosszúhullám süket mint az ágyú. Addig jutottam a mérésekkel, hogy, az ECH81 triódájának az anódfeszültsége 107V helyett mindössze 64V. Rögtön megmértem a hozzá tartozó anódellenállást (33K) de rendben van nincs megnyúlva, viszont melegszik kissé, ami érthető hiszen a másik oldalán 235V van. mértem az anód oldalon zárlatot, de nincs igaz nincs is mivel. Elkezdtem következőképpen a rácskört mérni, és itt is furcsaság van elvileg a rajz szerin -1V és -14V között kellene lenni a rácsfeszültségnek. Nos ez mindössze -0.4V ellenben ha felemelem a testről a 33k-s levezető ellenállást, akkor lemegy -4V-ra és az anódfeszültség megemelkedik 78V-ra. Mértem a kondikon zárlatot de semmi nem is szivárognak. Kissé tanácstalanná váltam hogy ez mitől lehet.

????

Ha a nem elkó kondenzátorok üzemi feszültsége 100 V felett van, akkor egy kis 80V-os glimmel (+ soros ellenállás!), a kondik üzemfeszültsége alatti, de a glimm gyújtófeszültségénél nagyobb egyenfeszültséggel "mérd" a kondenzátorok szivárgását. Főleg a kis párszáz pikós csillám (vagy hasonló nem papír) kondik érdekesek, mert úgy tűnik, nem megy az oszcillátor sem.

A kondi, az ellenállás (értéke a glimm üzemi áramától és a feszültségtől függ) és a glimm sorba, ez rákötve a megfelelő nagyságú egyen(!) feszültségre.

A glimnek fel kell villannia, nade utána ki kell aludnia végleg, vagy csak nagyon-nagyon hosszú idő mulva villanhat fel megint kicsit (ugyanis végtelen ellenállású dielektrikum nincs, talán csak a vákuum, teljesen izolálva, de olyat hogyan...).

Az ohm-mérők kisfeszültséggel dolgoznak, tehát semmi infód nincs azzal mérve a kondi valódi üzemi paramétereiről. A szivárgás lehet, hogy csak nagyobb feszültségen (a rádió üzemi feszültségei) áll fenn.
Ez a módszer régi rádiósszaki-trükk, anno alaptudás volt.

Jó szignálgenerátor nélkül messzire nem jutsz a további, de a hangminőséget, vételkészséget, érzékenységet érintő vizsgálatokban.

Külön e célra építettem 185V vizsgálófeszültséggel működő szivárgásvizsgálót digitális kijelzéssel. Ezzel nézek minden kondit ami nem elko. Tartok től valamelyik osszcillátor tekercs lehet zárlatos.
Az anód oldali zárlatot pl foglalat szenesedésre értettem. (jártam már úgy)

Hm, régi szakirodalmakat olvasgatva egyszerűbb készüléket is lehet építeni erre a célra, lásd javasolt kapcsolásomat. Glimmlámpa van a világítós kapcsolókban, meg a fázisceruzákban is, persze meg kell nézni, hogy az adott típus milyen. Sőt, szerintem kapható most is boltban. Vagy börzén.

Tekercszárlatot úgy tudod levizsgálni, hogy ismert kapacitással rezgőkört képezel vele és megpróbálod behangolni. Ép tekercsnél szép erős rezonanciaemelést kapsz (megnő a feszültség a rezgőkörön), zárlatosnál nem a számított helyen és gyengébben. Ha méred a gerjesztő feszültséget (kis kapacitáson át add rá a rezgőkörre) és a rezonanciafeszültséget, akkor a rezgőkör jóságának arányában nő meg a feszültség.
Bár nem is fontos az ismert kapacitás, csak biztos jó legyen, hogy az ne okozzon gondot. Alulról emeld a frekvenciát mindig, hogy ne valamelyik felharonikust nézd, bár azok is gyengülnek, ha zárlatos a tekercs.

Vagy vékonyabb ferritrúdra tekercselt rezgőkörrel, meg egy másik, hangolható oszcillátorral frekvenciaüttetést végzel fejhallgatóval. Minimumra hangolod. Majd a ferritrúdra feltolod a gyanús tekercset magában, nyitott kivezetésekkel (ki kell építeni). Ha elhangolja az oszcillátort (emelkedő hang a hallgatóban), zárlatos.
Ilyen vizsgálókészüléket is szép megépíteni. Lehet tranzisztoros, nem muszáj csővel, de ha korhű akarsz lenni...

Upd: az ECH81 heptódájának megfelelő a segédrácsfeszültsége és annak előállítása?
A triódarész rácsának áramát mérted (néhányszáz uA)? A rácsellenállás és a föld közé kapcsold a műszert.

Az ellenállásokat is megmérted? Az ebben a korban készült rádiók még szénréteg ellenállásokkal készültek, hajlamosak a "megnyúlás"-ra. BIG tanácsai is megszívlelendők.

Heptódán csak anódfeszültséget mértem de az tökéletes. Rácsáramot majd holnap. A trióda környéki szóba jöhető ellenállásokat lemértem, de rendben vannak melegen is.

Többrácsos csöveknél mindig mérj segédrácsfeszültséget is, különben vakarhatod a fejed, miért nem annyi az amennyi (illetve miért torzít, stb). Ugyanis a segédrácsfeszültség nagy hatással van az erősítésre. A szűrése kritikus, hogy jó legyen (segédrács-kondenzátor).

Hm, árammentes állapotban húzd ki a csöveket és a foglalatból kiindulva mérj ellenállást a különböző irányokban. Ne a foglalat forrfülein csatlakozz, hanem egy megfelelő drótot dugj a csőláb helyére. Lehet oxidálódott forrasztás vagy átvezetés is valahol.

Aztán lehet a régi kondiknál kapacitásvesztés is, nem csak zárlat. A fémgőzölt fegyverzetű kondik meg tudtak szakadni. Régi Rádiótechnikában ilyet is olvastam. Ellenállásmérés nem mutatja ki!

A glimm hasznos ide is. Egy jó, megfelelő kapacitású kondenzátort nagy ellenállással töltve, a glimm égési ideje irányadó és utána a kérdéses kondit vizsgálva, ha nagyon rövid a felvillanás, illetve nincs, akkor a kondi szakadt, vagy kapacitásszegény.
Persze pár pikofarádos kondit nem biztos, hogy sikerül így vizsgálni megbízhatóan.
Ilyen esetre váltakozófeszültség a megfelelő, nézel egy megbízható, ugyanolyan kapacitású kondit adott előtétellenállással, majd a kérdésest kötöd a helyére. Ha a glimm jóval gyengébben világít az ismeretlen kondi esetében, akkor a kapacitása kevés - nagyobb a kapacitív ellenállása.

Nem kellene agyon komplikálni az ügyet. Szerintem egyszerűen csak szakadt koszos, oxidált, a hull. váltó az URH csuszkánál..........