Hasonló kellene ide is

Mindössze 1db km óra az összes műszerem

És arról akarod vizsgáztatni, hogy ő mit akar kérdezni?

Hát legalább azokkal nincs baj.....))

Az miért baj, ha picit elgondolkozik?

A Görögöknél ha jól tudom ott a 125ccm-es motorokon van 80km/h korlátozás és ott az én féle Suzukim szépen le is dadog, de hát na...dadogás nélkül sem tud sokkal többet
Amúgy nem is a végsebességre akarok utazni, hanem ha valamilyen helyzet úgy adja.

Min gondolkodna el?
Idejön kérdezősködni, hogy teherbe eshet-e a szénásszekér statikus feltöltődésétől, de kérdezés előtt vizsgáznia kellene a Maxwell egyenletekből?

Ez nem egy cikkhez kapcsolódó észosztó véleményfórum, amit elindítanak, és sikoltoznak az emberek miatt, hanem közismereti-szakmai közösségi webfelület, ahol komoly moderálás folyik.

Üdv. Ajtó / ajtókeret problémám van.
Egy 40 centi széles falba kell ajtót tennem. Az ajtó középen nemigen lehet, nem jó ötlet mi? Vagy a 40 centis fal egyik végében, vagy a másikban.
Ki tudna tippet adni, milyen ajtófelet használhatnák ilyen helyzetben?

A lényeg kimaradt: Jellemző, hogy kellően végig nem gondolt kérdést tesznek fel a kérdezők, de némely hozzászólók sem szedik össze a gondolataikat eléggé. Volna mit moderálni, de türelmesek a moderátorok.

Az attól függ, milyen hely van, mennyire kell zárjon (kültér/beltér?). A 40 cm vastag fal egyik oldalába beépíteni a tokot, és rá az ajtót (nyíló, v. toló).

Nem az ajtó elhelyezése a problémás, hanem a nyílás kivágása. 40 centis fal emberi számítás szerint az egy teherviselő főfal, amit megbontani elég macerás. Mindenképpen szerezni kell egy kőművest, de igazság szerint engedélyköteles, és statikusnak kell(ene) meghatározni a technológiát (teherelosztó elem, beépítés módja, stb.).
Egy ilyen széles falba már harmonikaajtó is szépen beilleszthető.

Nem feltétlenül teherhordó a fal. A vályogházak falai (azok is, amelyek nem teherhordók) simán lehetnek ilyen vastagok. Mindenesetre nem árt megnézetni előtte szakemberrel, ha nincs még kivágva a nyílás (korábban nem volt ott ajtó, vagy eltávolították, avagy ajtó nélüli nyílás van ott).
Kiváltó beépítése mindenképpen indokolt, de a kérdés egyébiránt nem erre irányult. (Persze ettől még a felvetés jogos!)

A hagyományos ácstokos ajtó való oda.

A kérdésben erről szó sincs.

Ez így van, de azért válaszol az ember, hogy olyasmi is szóba kerüljön, amire a kérdező talán nem gondolt.
Ha már lenne ott ajtó, nem valószínű, hogy kérdezne...

Felmerült, hogy esetleg tartófal, de ettől függetlenül áthidalót kell beépíteni a kivágott nyílás fölé (mielőtt kivágnád). Ez úgy megy, hogy az áthidalónak megfelelő helyet, először az egyik oldalon, aztán a másikon, a falvastagság feléig kibontani, berakni az áthidalót (előbb erről, aztán arról!). Ami szélesebb szükség szerint (falminőség) a toknál. Ha ez fix, lehet kiszedni alóla a falat.

Sziasztok.
Norvég fűtőpanelekkel van valakinek tapasztalata? Ilyen fűtési rendszert szeretnék a felújítás alatt lévő társasházi lakásomban. Használ valaki ilyet?

Nagyon dekoratív, kis helyet foglal, és időben prgramozhatóan autonóm hőfokon tarthatóak az egyes helyiségek, de ezzel az előnye el is fogyott, mert ugyanannyit fogyaszt, mintha kutya közönséges olajradiátort használnál.
Szükséges fűtőteljesítmény kiszámítása.

Létezne hogy egy 3.5*5*2.5m nagyságú szobát 1547 wattal belehetne fűteni?

Ha folyamatosan megy persze. Havi ~45.000,-Ft-ba fáj....

Igen, ennek kell utána járnom..Mondjuk, ha azt számolom, hogy most gázkonvektorok vannak, amiknek 30%-os a hatásfoka (220-240 fokos a szabadba távozó égéstermék hőmérséklete), akkor annál minden jobb...

Mondanám hogy rakétakályha, de társasház...

Honnan vetted a 30% hatásfokot? Azt nem jól szerelték, ha ilyen magas a kimenő. Nálam 5.5×4×3 szoba, nagy ablak, erkélyajtó, (redőnytokosak!) mellette fűtetlen helység: ~3.5 eFt/hó, 23-24C° van, és szeptembertől május végéig fűtünk egy átlagos (20×70×60, >40 éves) konvektorral.

Én 80-85% os hatásfokot tudok a gázkonvektorról...

Megtaláltam:Fűtésmódok összehasonlítása

Többen ismerősök csináltak hasonlót más gyártmányúval, már régóta egy sem üzemel, leszerelték. Vagy olcsó és hideg van, vagy mint itt említették, pld. olajradiátor ugyanaz. A hatásfoka nem jobb -legalábbis észrevehetően nem- más villanyfűtéseknél, csak alakja más, nincs annyira útban a falon.

A vilany fűtés nagyon kényelmes, de iszonyúan drága.

A három-négyszeres norvég átlagbér mellett nem probléma, mert a villamos energia ára ott is ugyanennyi...

Igaz lehet. Még nem jártam arra.

Energiaárak Európában.

Ne vegyél rá mérget... Ha fűtőpanelt akarsz használni a konvektorok helyett, azzal minimum kétszer akkora összegbe fog fájni a fűtési szezon, de inkább többe. A konvektorral is lehet trükközni, csak kevesen tudják. Csatolok egy részletet a FÉG konvektor szerelési javítási doksijából.
Nekem sem tetszett annak idején hogy bekapcsol, ég mint állat, majd kikapcsol. Ilyenkor a bekapcsolt állapotában szinte izzadtam, majd a kikapcsolás után 10-15 perccel meg fáztam, égés közben pedig ömlött az égéstermék a szabadba, hideg párás időben szépen látszott is.
Aztán a józan paraszti ész mellé letöltöttem ezt a doksit, végigolvastam, és visszavettem az égőnyomást is (képen a 8-as csavar), meg a részterhelést is (csökkentett gázterhelés, a képen a 6-os kupak alatti csavar).
Majdnem olyan egyenletes hőmérséklet lett a szobába mintha radiátor működne, és valamelyest csökkent a gázfogyasztásom is. Plusz én első emeleten laktam, oda már nem kúszik fel a falban a talajvíz, így a lakás nagy része kapott egy belső nikecelles szigetelést. Innentől semmi gondom nem volt a konvektorral, nem nagyon fizettem többet mint más egy ugyanilyen cirkós lakásra. A cirkó elvben ugye jobb, gyakorlatban meg azzal az a baj, hogy a kéményén keresztül szépen kihúzza a lakás melegét... Ha hosszú a kémény mert nem házról hanem több szintes társasházról van szó, akkor a kéményhatás brutális. Nálunk pl. olyan volt a kéménynyílás ha odatettem a kezem, mintha egy elszívó ventilátor menne benne.
A belső szigetelés feltétele hogy ne földszinti legyen a lakás, és hogy telibe legyen ragasztva az egész szigetelés, mert ha a fal és a szigetelés között levegő marad akkor ott ki fog csapódni a pára, és penészes lesz a fal.
Nálam 8-9 éve volt belső szigetelés, most adtam el a lakást, az új lakó leszedette mert neki nem tetszett. Sehol nem volt penészes alatta a fal, csak egy helyen egy 50 centis csíkban, ahol nem megfelelően ragasztottam fel, és levegő maradt alatta.