Valóban, arra nem gondoltam, hogy a nagyfesz visszafelé átüthet a relén, ezt majd orvosolom valahogy.
Ez nagyfrekvenciás gyújtás. De önmagában a nagyfreki nem fog begyújtani semmit sem. Elektronikus gyújtásszabályzást is terveztem már, de ez egy csöppet egyszerűbb.

Azt hiszem félreérthetően fogalmaztam--nem a nagy frekvencia gyújt hanem nagyfrekvenciával előállított nagyfeszültség (kisebb méretek,könnyebb leválasztás,kisebb áramütés-baleset veszély).

Igen, ez az, amit én is használok.

Nézd én nem értek annyira hozzá de a rajzodon a nagyfesz trafó hálózatra van rákötve és egy sima kondi párhuzamosan + egy szikra köz de hol itt a nagyfrekvencia?

Na, hát akkor azt mondd, hogy nem érted. A nagyfreki bizony ott van, nem kell keresni sem. Ezt úgy hívják, hogy tesla kör, és igen szépen lehet vele nagyfrekit előállítani, olcsón. A kondi, amíg töltődik, leejti a feszültséget, mikor eléri a szikraköz átütéséhez szükséges feszültséget, a szikraköz átüt, és a kondi párhuzamosan kapcsolódik a tekerccsel. Ez barátok közt is egy párhuzamos rezgőkör, amíg a szikraköz be van gyújtva, addig ott egy lecsengő szinuszféleség alakul ki (azért csak féleség, mert megmodulálja a hálózat, meg a szikraköz maga is beleszól ebbe a saját nem lineáris karakterisztikájával). Gyönyörűen lehet 20kHz -től több MHz-ig is menni fel vele. Az enyém 800kHz körül van, de nem számoltam még.
Ezért is használok becsatolótekercsnek légmagos trafót. Alacsony frekvencián gyakorlatilag 0 lenne a csatolás.

Nem vagyok elektromos szakember csak egyszerű műkedvelő és bizony nem sokat (semmit) tudok a tesla körről csak egy két mondatot olvastam a témáról.Persze szurkolok neked ,hogy sikerüljön mivel akkor én is tudnám (és mások is) hasznosítani a tapasztalatodat--sőt valszeg meg is építem .Tudod elég sok elektromos kütyühöz hozzájutok.

Hát, a gyújtás működött, mindössze arra van szükség, hogy megfelelően kell méretezni a szűrést, illetve a nagyfrekis kondit. Egyelőre csak hegesztővel próbálkozom, hiszen ha azzal megy, akkor mennie kell a plazmavágónál is.

A tesla körnek már induláskor is ugyanannyi -azaz mindig állandó a frekvenciája ?

A rezgőkörnek adott a frekvenciája. A rezonancia frekvencia nem lehet más, persze itt beleszól a hálózat, és maga a szikraköz is, de ezek nem transzformálódnak át a hegesztőkörbe, csak a nagyfreki.

Az a megoldás nem jó ,hogy a dióda híd után betennél vagy tízezer mikrofarád értékú kondenzátort és a hegesztő áram később indulna azaz késleltetve lenne indítva a főtrafó a nagyfesz.-hez képest így ami nagyfesz löket még véletlen átmegy a fojtón és a másik kondi sem szűri ki akkor maga a nagyértékű kondenzátorok kis ellenállása "lehúzza" az átjutott nagyfesz értékét és nem mennek tönkre a diódák?

Oda eleve nem juthat be a nagyfreki. Kigondoltam egy egyszerű mérőkapcsolást, hogy diódák, és hegesztő nélkül meg lehessen mérni azt a feszültséget, ami gyújtáskor keletkezik a fojtótekercs előtt. Így biztonságosan le lehet ezt mérni, és lehet addig méretezni, variálni a fojtótekercset és az áteresztő kondit, amíg a fojtó előtt lévő feszültség le nem csökken elfogadható értékre. Egyet nem tudok még, hogy a nagyfrekis kondit méretezzem-e rezonanciára. A gyújtás primer oldali frekvenciát nagyjából kiszámoltam, 621kHz. Ha erre méretezem a becsatolt rezgőkört (becsatolótrafó szekunder+áteresztő kondi), elvileg soros rezgőkört alkot (a becsatoló trafó helyettesítő képéből ki kell számolni, hogy fog viselkedni), és rezonancián impedancia minimuma van, azaz 0 ellenállással halad át rajta a nagyfreki. Ez lenne a legjobb. Ezt nem befolyásolja a szikraköz távolsága sem, így kisebb-nagyobb gyújtófeszültséget is be lehet állítani, változatlan rezgőköri paraméterekkel.

A gyújtónak mekkora teljesítmény kell minimum ?Azért kérdezem mert én is elkezdeném panel szinten összeállítani a gyújtó részt.A hagyományos hegesztő trafót szeretném használni.Készítettem egy fojtót is EI vasra de lehet ,hogy szétszedem mivel nem tudtam a vastag réz profil tökéletesen rátekerni a négyzet alakú csévére és félek a nagy rángató erőktől azaz nagyon zajos lesz a fojtó.Inkább az egyszerű kör keresztmetszető csévére egy sorba feltekerni a fazonhuzalt és a leágazást is könnyebb megoldani és teljesen nyitott lenne a vasmag--és kevesebb a súlya is így.

üdvözletem mindenkinek!! az a kérdésem hogy egy 400/230V-4kW-os 3 fázisu transzformátorral érdemes nekiállni egy plazmavágó építésének?

Hali! Ha 13A áram elég neked vágáshoz, akkor igen. De azzal vékonyabb lemezeken kívül mást nemigen fogsz elvágni.

Gyújtónak 1W is elég. Én sorkimenőt fogok használni majd. Amúgy megkérdeztem egyik tanáromat erről a becsatolós-rezonáns dologról, és azt mondta, hogy a kimenet a szűrőkondi-becsatolótekercs párost soros rezgőkörnek látja, míg a meghajtás párhuzamos rezgőkörnek fogja látni (azaz impedancia maximuma lesz rezonancián, így a max feszültség fog esni a kondin). Ezért a megoldás egyérelműen az, hogy a kondit minél nagyobbra kell méretezni, így a rajta keletkező feszültség kisebb lesz. A hét végén ezt kipróbálom, és leméregetem mekkora a csúcsfeszültség, ami visszajuthat a diódákra. Szűrőnek lehetséges, hogy légmagot kell használni majd. Ezt is ki fogom deríteni.

Ezt a válaszod nem értem--bárcsak nekem lenne ekkora trafóm.A gondom ,hogy három fázisom van de csak 3x10 A.Az egyfázisú hegesztő trafómat is csak 400Vról tudom használni máskülönben(230V) leveri az automatát a trafó.

Azért kérdeztem mert bontottam egy nagyteljesítményű fénymásolót és egyben volt benne egy 5kV-os 400mA-es egység és eltettem gyújtónak de vajon elég-e a feszültsége ill. a teljesítménye ívgyújtáshoz?

Mennyi a szekunder feszültség?230V?

én így gondolta a bekötést szek.:230V

Én másképp csinálnám--A szek. tekercs oldalán keresnék olyan helyeahol szétvágva - megcsapolva kb 75-80 voltot le lehetne venni majd a maradék menetekből visszabontanék annyi menetet ,hogy a közép csapolással fázisonként 2x75V-od legyen és hat diódával egyenirányítanám.

"helyet ahol"--

Könnyen lehet ,hogy hüleséget írtam--elég lenne pár menetet leszedni a szekunderről.Meg talán "lazítani"a vasmagon hogy eső jelgőrbéje legyen a trafódnak azaz induláskor jó a nagyobb feszültség utána pedig lecsökken de annyival nő az áramerősség.Na de majd a szakértők hozzászólnak biztosan és megmondják a tutit.

Sajnos ez nem így működik, hogy néhány menetet leteker az ember, és máris van egy teljesen más trafója. Ha letekersz meneteket egy trafó szekunderéről, ami 12A-re van méretezve áramban, a rajta kialakuló feszültség valóban kisebb lesz, de nem terhelhető jobban, a szekunder huzal továbbra is 12A-re van méretezve. Teljesen új szekundert kell rátekerni, az az egyetlen megoldás erre. Ráadásul túl kell méretezni a trafó eső karakterisztikája miatt, tehát 150-160V-ot kéne kapni DC üresjárásban, amihez 100-110V-os effektív feszültség tartozik.

na ma szorakoztam!! A transzformátorom egyik tekercsét használtam csak fel egy darab diodával és saválló elektroda volt a vágó fejbe és gyujtásom még nemvolt ezért elkezdtem hegeszteni pálcával és ugy gyujtottam be az ívet a vágo fejbe kb 1 másodpercig működött is. Majd hétfőn volfram elektrodával probálkozok. (csak gondoltam közlöm)

Nah, vizsgálódjunk kicsit!
Ma kigondoltam egy egyszerű megoldást 'fojtás turbóra'. Tulajdonképpen 1 megfelelően méretezett kondival 60dB-el lehet csökkenteni a diódákra visszajutó nagyfreki amplitudóját.
A fojtó tekerccsel párhuzamosan kötve egy kondenzátort, amik együtt a gyújtás frekvenciáján rezonálnak, hatalmas impedanciát lehet előidézni a diódák irányában.
Szimuláció erről:
Kondi nélkül:
Bővebben: Link
Kondival: Bővebben: Link
A gyújtás csak addig működik gyújtásként, míg a szikraköz át nem ütött. Ezt modellezni felesleges, mert nem folyik áram a rendszerben. Amint viszont kialakult egy ioncsatorna, folyik áram, esnek feszültségek. Az nagyon fontos, hogy a becsatolótekercs szekundere, és a nagyfrekis áteresztő kondi rezonanciája ne essen közel a gyújtás frekvenciájához!
A másik feltétel, hogy a párhuzamos rezgőkör rezonancia frekvenciája viszont megegyezzen a gyújtás frekvenciájával, jelenlegi esetben 621kHz-el.
Egyetlen egy dolgot furcsállok, mégpedig azt, hogy ezt a megoldást nem használja senki. Legalábbis nem láttam még egyetlen egy rajzot sem, hogy valaki így építette volna meg.. nem tudom van-e ennek oka, de a szimuláció is kimutatta, hogy ez életképes.

Sajnos igazat kell adnom neked--pedig milyen nehéz!!!

Phhhúúúú--ez meg már sok nekem--egyszerűbben! Viszont ha valami alkatrészre van szükséged hozzá azért írd meg szívesen segítek ,hogy elkészüljön a berendezés mivel én is szeretnék egy egyszerű plazmát.

Ha kicsit utánanézel a rezgőköröknek, érteni fogod, mi a helyzet. A fázisszögekkel nem kell foglalkozni (jelen esetben). Amiben kéne segítség, az az idő, de abban meg nem lehet.. Az időm nagyon kevés, és ezen kívül is több cuccon dolgozok, azért haladok lassan. Lényegében csak hétvégén 1 nap tudok vele foglalkozni (ha épp nincs tanulnivaló, ami igen ritka )
Mostmár átlátom az egész dolgot, még egyetlen dolog lenne hátra, hogy a becsatolótranszformátort kicsit be kéne paraméterezni (csatolási tényező ilyesmi) hogy a helyettesítő képe alapján a rezonanciát is pontosabban lehessen meghatározni.

Hát akkor ---hajrá!De várjuk az eredményeket.

Miért egy tekecsel és egy diódával?Ha hárommal próbálnád biztosan nem szakadna meg az ív.