Akkor érdemes lenne nagyimpedanciájú HF erősítőt használni !

Arra gondoltam, ha az RC tag mögé rakok még szűrőt, akkor az tovább
csökkenti a nagyfrekvenciás jelet. Igaz, a 100 uH kicsi, de több MHZ-s
jel csillapításához már jó lehet, míg a HF jelet nem nagyon bántja.
Egyenáramú ellenállása kb 5 ohm.
Van CFL körtéből tekercsem, 5-10 mh lehet, próbáltam azzal, talán
kicsit roszab lett a cw vétel, de nem volt erős AM szivárgás,
úgyhogy este újra tesztelem.

Ez egy érdekes ötlet, a kétdiódás keverő helyett egy tranzisztor+ellenállás
keverőt használnék.

https://www.radio-electronics.com/info/rf-technology-design/mixers/...02.gif

Úgy mint ezen a képen.
Nyilván a szűrőt mögé kéne rakni. Mennyire jó ez a fajta mixer?

Ahogy írtam, valahol 150kHz környékén lenne a -3dB csillapítási pontja! Szerinted mennyi csillapítást visz az be pluszban így? kb 1.5MHz-en századára csökkenti az RF-et pluszban, ez nem annyira sok, figyelembe véve, hogy jóval több is lehetne! Min 10mH-is induktivitást tégy oda...a DC ellenállása annyira nem érdekes, mert a 2k mellett úgyis eltörpül majd...

Ok megpróbálok keresni.

Esetleg az első tranzisztoros fokozatot egy FET-es fokozatra cserélhetném.

Annak jó nagy lenne a bemenő impedanciája akkor )

Beraktam egy 220/12v trafó szekunder tekercsét, tekercsnek,
de így is volt néha szivárgás, így gondolom a szűrő erősítése
nem oldja meg a problémát. Viszont csak este fele egy viszonylag szűk
idősávban van csak erős AM szivárgás ezért nem rendkívül fontos
a probléma kiküszöbölése.

Nagyon jó lenne, ha tudnék építeni, venni a oszcillátor
helyett, valami egyszerű de stabil, és kis lépésekben hangolható
signál generátort, oszcillátort!

Egyébbként köszönöm mindenkinek a szűrő fejlesztésében nyújtott segítséget!

Ez részben a nagyfrekis generátorok ésmérések topic részei)
AD9850 AD9851 DDS vagy Si5351 PLL (3 független nagyfrekis kimenet) panelek vagy rájuk épülő kész generátorok "pár $-os áron" elérhetőek sok webáruházban.
Ahhoz hogy valódi (labor) szignál generátorrá váljanak sok elemet kell még köréjük építeni.
(Modulátor AM/FM , "hiteles" szintosztó ...stb.)
DE elinduláshoz jó , stabil állandó vivőt adnak, amire neked kell, jók lesznek.
kb.:50-70-160MHz felső kimenő frekivel rendelkeznek.
Ha többet szerzel be akkor egyik jelgenerátor másik a rádiód VFOja is lehet.
Ezekkel akár 1 Hzet is tudsz lépni.
Avagy vannak félkész rádió panelek modul szinten , 2 3 modulból többsávos adóvevő építhető össze.
Persze lehet venni is használtat , újat is.

Én is ic re gondltam! internet ről rendelésben nem vagyok gyakorlott, de
lehet hogy megoldható.

Neki ugrottam a hétvégén én is. Ugyan ECC82-t nem találtam csak a veten méreg drágán. De találtam valami orosz kettős triódát. Gondoltam kezdetnek nem rossz. Megcsináltam légszerelten. El is indult, úgyhogy érdemes energiát fektetnem bele, aztán a végére odateszek majd valami régi nagy méretű végpentódát.

Mekkora legkisseb keretantennával érdemes kisérletezni? Rádió dobozzának átmérője kb 17cm lessz. Maradjona ferrit rud vagy ott már érdemes kisérletezni keretantennával? A szupereg rész lenne. Lehet jobban szólna külső antenna nélkül.

A minél nagyobb, annál jobb elv itt is érvényesül. A keretantenna nyeresége arányos a befogott felületével.
A ferrit antenna esetén ez annyiban módosul, hogy ott szerepel egy k tényező, ami az induktivitásnál is a légmagoshoz képest növeli az induktivitást. Ugyanez a k tényező a nyereségnél is szerepet játszik. Ez függ a ferrit fizikai méreteitől.
Mivel ilyen adatok nemigen állnak rendelkezésre, pont itt van a kísérletezés helye, és ideje.
Pl. gyári térerőmérő műszerek keretantennánál is összehasonlító méréssel határozzák meg az antenna korrekciós tényezőjét, ami másnéven nyereség. Ez a "nyereség" sajnos lehet negatív is.

Sziasztok! Felvetődött egy kérdésem. Mi a gyíktól kerül majd négy ezer forintba egy ecc82 es cső?

Azért drága, mert rossz helyen keresed....

1. Ma már ritka.
2. Ennyiért is el lehet adni a "fil"-eknek.
Valamint: Míg lósz.. van, veréb is van. Továbbá; sokan nem tudják, de van legalább olyan jó, orosz, olcsó(bba)n.

Facebokon van radiómúzum csoport, néha ott is evsznek adnak, bár nem arra van kitalalva, néha vannak olcso dolgok is. Neha egesz komplet elektroncsoves vagy tranzisztoros radio van par 1000forintert, de neha van ingyen is csak vigyek. Bővebben: Link

Köszönöm megnézem

Na pontosan ezért nem ugrottam bele. Losz... addig veréb is van.

Kutakodtam kicsit a régi cuccaim között. Találtam egy ECC35 ös csövet. Tudom az vhf trióda, de ha vhf re jó akkor talán menne neki a középhullám és a hangfreki is. Már csak az a jó kérdés hogy mennyiben térnek el az ECC85 nek és az ECC82 nek a DC munkaponti beállításai.
Meg a kezembe akadt egy ruszki cső is. 6N1P Mondjuk a lábak kiosztása ugyan az, de az kifejezetten hangfrekis trióda. Az ECC82 re meg azt írka a katalógus adat hogy universal triode

Megnézed az az adatlapjukat, és megtudod. Az ECC35-tel (de a 6H1P-vel se) lősz mellé. Mindkettő megfelel a célnak. Az ECC85 rendszeresen alkalmazott a hangerősítőkben.

Az ECC35 kifejezetten hangfrekvenciás cső, hangfrekvenciás végfok meghajtására kiváló. Kicsit nagyok az elektróda kapacitásai, de gondolom a KH sávban még nem nagy probléma, de RH -n már lehet. Az erősítése is viszonylag nagy 40 - 45 szerest lehet vele erősíteni.
Az ECC82 nagyáramú hangfrekvenciás cső, 12 - 14 szeres erősítéssel, némileg kisebb elektróda kapacitásokkal, szintén végfokozatok meghajtására jó, egyébként hasonló az előbbihez.
6N1P hasonló az ECC82 -höz, csak sokkal robosztusabb cső, hangfrekvenciás célokra.
ECC85 nagyfrekvenciás cső, kis elektróda kapacitásokkal kiválóan alkalmas nagyfrekvenciás célokra, de hangfrekvenciákra nem annyira, a viszonylag magas alacsony frekvenciás zaja miatt.
Mindezektől függetlenül bármelyiket használhatod a céljaidra, csak némelyikkel többet kell tornáznod, hogy jó legyen.

6000-ért adot el egy haverom egy láda elektroncsövet ami között akadt bőven kettőstrióda is.

Mekkora egy elektron cső erősítése és mekkora egy tranzisztoré? Tudom függ a típustól és sok mástól. Miért van hogy 2 csöves rádio ech+el hangossab egy 4 tranzisztorostól? A tranziszotranak nagy az erősitési tényezője. Tegyük fele gy BC549-é. De úgy általában.

Úgy általában (ahogy mondod) egy erősítő eszköz erősítése önmagában elég nagy. Csakhogy ezt nem nagyon lehet kihasználni egy kapcsolásban.
Pl. Egy ECC83 erősítése (u -je) 100. A vele épített kapcsolásé 34 - 63 szoros, egy tranzisztoros erősítőben a tranzisztornak hiába van több százszoros erősítési tényezője, ritkán lehet összehozni 50 - 100 szoros erősítést.
Ha felrajzolod az erősítő, és benne az erősítő eszköz helyettesítő kapcsolását, akkor láthatod, hogy van generátor, belső ellenállás, terhelő ellenállás, hogy néhány elemet említsek.

Vegyünk egy klasszikus AM szupert,a csövesnek elég volt egy pentóda a KF erősitőjébe,mig a tranzisztorosnak szűkség volt minimum 2 tranzisztorra a KF erősitőbe.

Egy fokozat erősítése Erősen függ az impedancia viszonyoktól, mit ahogy az előbb általánosságban beszéltem. Nagyon nem mindegy, hogy a KF erősítőben levő rezgőkört (sávszűrőt) mekkora impedanciák terhelik. Pentóda esetén ezek megohm körüli nagyságrendűek (többnyire pentódát találsz, és csak kényszerből néha triódát) Tranzisztor esetén ezek az impedanciák néhány kilóohm nagyságrendűek. Még úgy is jelentősen terheli a sávszűrőket, hogy általában mind a meghajtás, mind a kicsatolás leágazáson (autotrafó) keresztül történik. (megint csak a fokozat nagyfrekvenciás helyettesítő képén jól látszik)

Szerintem ez a dolognak csak az egyik fele. A kivehető teljesítmény P = feszültség szorozva áramerősség. 200 Volt x 1 milliamper az sokkal több, mint 3 Volt x 1 milliamper. Amit írsz, az azért sem egészen igaz, mert a helyzet nem sokkal jobb a szinte végtelen bemenő ellenállású Mos-Fet-ek esetében sem. A Fet az feszültséget szinte semmit nem erősít, ezért is lehetetlen vele 75 ohmra egy széles sávú erősítőt készíteni. A Fet erősítők nagyfrekvenciás alkalmazásokban csak szinte kizárólag rezgőkör meleg pontjáról élnek. A régi tranzisztoros rádiók szinte kizárólag 9 V, vagy az feletti tápfeszültségről mentek, hogy elég legyen beléjük 4-5, esetleg 6 tranzisztor. Ma, az IC-k korában, amikor a tranzisztorok száma mindegy, gyakori lett a 3 Volt, sőt 1,5 Volt táplálás. Én meg azt figyeltem meg, hogy ilyen alacsony tápfeszültségeken több tranzisztorral érhető el ugyanaz a teljesítmény, vagy a rádió sokkal halkabb: Lásd Sokol 403 (9 V) kontra Cosmos-M (2,4 V) hangereje egyformán 7 db germánium tranzisztorral.

Nem igazán értem, miről beszélsz. Egy vevő KF -jében szó sincs teljesítmény illesztésekről.

Már hogyne lehetne szélessávú erősítőt építeni vele, akár 75, akár 50 ohmosat, cseppet se zavarjon, hogy léteznek FET bemenetű vevőkészülékek is. A FET -eknek is van erősítési tényezőjük, meredekségnek hívják, ahogy a csöveseknél is.

Honnan is "élhetnének" máshonnan, a hideg pontjáról nem lehet.

Ez is természetes dolog, ha megnézel egy tranzisztor erősítési tényezőjét, (h_FE) az bizony függ a kollektor áramtól, közvetve a tápfeszültségtől is. Egy olyan púpos jellegű görbét fogsz találni.
De konkrét esetben mindíg segít az erősítő épp aktuális helyettesítő képe. Integrált erősítők használatánál az segít sokat, hogy az erősítő elem erősítése közelíti a végtelen nagyot, ezért az erősítő jellemzőit gyakorlatilag a hálózat passzív elemei határozzák meg.

A FEt van közelebb az elektroncsőhőz, akkro az is jobban erősít? Rádiók bemenetén sokszor vannak Fet-es megoldások, lehet érzékenyebb vele a rádió, mint síma tranzisztorral, hiszen nagyobba bemeneti ellenálása. Láttam olyan rajzot ahola Fetnek tobb gateja van és hasonló mint az elektroncsöves a bemenő része.

Van egy 14,3 MHz-s kvarcom, úgy gondolom, jó lehet rádióamatőr
célokra

Egy cd4060 -al el tudtam indítani. Arra a lábára, ahol 4096 -al osztja
a frekvenciát piezo-t kötöttem, telefonom mérve 3.x KHz hangot kaptam!
a 4060 tud RC taggal is rezegni, de ha R-t megérintem elmászik a frekvencia.
Kvarccal, vagy kerámia szűrővel nagyon kicsit mászik el, utána megszűnik
az oszcilláció.