Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Rádió építés a kezdetektől a világvevőig
Lapozás: OK   196 / 274
(#) ha1drp válasza tnl hozzászólására (») Szept 20, 2019 / 2
 
Jellemzően az 5MHz a nappali órákban nem alkalmas a nagytávolságú (DX) állomások vételére. Attól még persze lehet japán nyelvű, de az adó valószínűleg 1000km távolságon belül keresendő.
(#) pucuka válasza tnl hozzászólására (») Szept 20, 2019 / 3
 
Kéremszépen 4559 kHz, és nem Khz.
A rövidhullámú terjedés úgy működik, hogy a rádióhullámok a föld felszíne, és valamelyik ionizált E, F réteg között verődik, mintegy ugrál, ha elég nagy a kisugárzott teljesítmény, bár néha meglepően kis teljesítményekkel sugárzott adás is fogható. A két földről visszaverődő hullámfront között az adást nem tudod fogni, csak a földi visszaverődés környezetében. Ha a két adóállomás eltérő helyen van, mondjuk az egyik Japánban, a másik Koreában, a jelentősen eltérő távolság miatt a Japán állomást tudod fogni, a Koreait nem, viszont a Japán adó Koreai vételkörzetében a vételt zavarni tudja.
A visszaverődések távolsága függ az ionizált rétegek föld feletti magasságától, ami azonban változik a napszaktól, évszaktól, naptevékenységtől függően, ezért bizonyos nagy távolságú vétel (többszöri visszaverődés) esetén az állomást csak bizonyos időszakokban tudod fogni. Mivel ezek a rétegek is még ezen belül is változtatják magasságukat, és sűrűségüket (nap által kisugárzott ionizáló részecskék változó erősségük miatt) a visszaverődés is állandóan változik kisebb nagyobb mértékben, ez is a vétel erősségének változásához, a hangerő hullámzásához (fading) vezet.
(#) tnl válasza ha1drp hozzászólására (») Szept 21, 2019 /
 
Ki ad a japánoknak, innen Magyarország közeléből?
(#) tnl hozzászólása Szept 21, 2019 /
 
Köszönöm a válaszokat !(Ez lemaradt az előzőböl)
(#) bigrobi válasza tnl hozzászólására (») Szept 25, 2019 /
 
Nem a némteknél van Jappán adó?
(#) tnl válasza bigrobi hozzászólására (») Szept 26, 2019 /
 
Nem sikerült találnom, ami az adott frekvencián ad.
(#) Kera_Will hozzászólása Szept 27, 2019 / 4
 
(#) bigrobi hozzászólása Szept 28, 2019 /
 
Melyik a legiobb visszacsatolás. És miért? Ugyanaz a kép kétszer. Lehet a másdik áttekinthetőbb.
A hozzászólás módosítva: Szept 28, 2019
(#) Kera_Will válasza bigrobi hozzászólására (») Szept 28, 2019 / 2
 
Nem egyszerű a kérdés.
Fel kellene venni a váltakozóáramú helyettesítő képeket is.
Mikor, melyik alkatrész/áramköri részek milyen impedanciát képviselnek a frekvencia menetüket.
Ezek mennyire változnak. A visszacsatolás talán akkor jobb ha kevésbé függ a venni kívánt frekvencia változástól. Ritkábban kell utána állítani. Legalábbis felhasználói szemmel ez fontos lehet.

Aztán melyik mikor nem terheli be nagyon a tranzisztor kimenetét?
Melyik a lazább / sorosabb csatolás a bemenő oldalon (antenna felől)?
Melyik valósítható meg egyszerűbben ? ...stb ...
(#) Kera_Will válasza Kera_Will hozzászólására (») Szept 28, 2019 / 2
 
A visszacsatoló hálózat szórt paraméterei mikor lesznek kevésbé zavaróak?
A visszacsatolás mikor állítható széles tartományban kényelmesen , vagy kicsi alkatrész érték változásnál már jelentős mértékben változik?

Mekkora a vételi frekvencia értéke és alsó / felső határa ?
Más vcs hálózat szükséges alacsonyabb frekin min magasabb tartományban Hosszú / közép / rövid hullámon (lásd a szórt paraméterek rontó/javító hatásait nagyobb frekin) .

Sok minden behatárolja/zavarja a "jól" működését ennek a direkt labilis rezgő / majdnem rezgő állapotú audion fokozatnak az életét.
A hozzászólás módosítva: Szept 28, 2019
(#) bigrobi válasza Kera_Will hozzászólására (») Szept 28, 2019 /
 
A felső első kép bevált, csak sajnos a forgokondenyátor mennyisége korlátolt, ígz van zárva. Ezen kívül van még egy csomó kapcsolás. Sőt a két tekercs egymáshoz viszinyított mozgásával is lehet változtatni, csak azt nehezebb miniatűr változatban megoldani.
(#) pucuka válasza bigrobi hozzászólására (») Szept 29, 2019 / 1
 
Az a jó kapcsolás, ha a visszacsatoló elem egyik pontja a kapcsolás leghidegebb pontjára csatlakozik. Akkor van legjobban védve a környezet hatásoktól. (kéz kapacitás)
(#) tnl válasza Kera_Will hozzászólására (») Szept 29, 2019 / 1
 
Nagyon jó iromány!
(#) bigrobi hozzászólása Okt 4, 2019 / 1
 
A rádióm egész jó múködik és egész roszzul is. Szigetelve van a forgó a fém dobozon, lemeértem jó. De ha összerakom nem annyira jó. Igaz akkor a doboz földelt nem a konektoból csak - rajta van. Konektorból akkor kuka az oszcilátor. Azért hogy ne legyen érzékeny a kezem közelítésére. Lehet e hogy kapacitív módon valamit lezár mivel ha össze van rakva a dobozona - de az nélkül is, mert a vékony fénzképkartonon kersztul a forgó külső része kondenzátor ként működik a dobozhoz képest? Mivel ultraaudion így a forgó nem lehet földelve. Túl közel lehet a forgó a dobozhoz? (forgó - változtatható kontenzátor)
(#) ferci válasza bigrobi hozzászólására (») Okt 4, 2019 /
 
A felső első képeden a forgó "külső része", vagyis a forgórész testen van a rajz szerint - miért kell elszigetelni a fémdoboztól?
Komoly készülékekben pedig a forgót, ha nincs egyik része sem testpotenciálon, vékony fémlemez dobozzal veszik körül és máris nincs kézkapacitás, stb. és maximum a tengelyt műanyag rúddal kihosszabbítják a kezelőlapra.
A hozzászólás módosítva: Okt 4, 2019
Moderátor által szerkesztve
(#) bigrobi válasza ferci hozzászólására (») Okt 4, 2019 1 /
 
Azért nincs mert ultraaudion, a forgo nincs foldelve. Picit másként kötötem az antennát mer jobnak bizonyult mint tekercsen keresztül.
(#) bigrobi válasza ferci hozzászólására (») Okt 4, 2019 /
 
Meg még akartam írni ha felcserélem a forgó kimenetét sokkal rosszab a rádió. Így a forgó, forgója a bázista megy és érzékenz at ujjamra, a hásik részét teszem oda nem érzékeny az ujjamra, de rosszab.
(#) ferci válasza bigrobi hozzászólására (») Okt 4, 2019 / 1
 
Oké, csak ezt a rajzot felejtetted el csatolni előzőleg.
Az árnyékolt forgót csináld meg kivezetett műanyag tengellyel, mindjárt más lesz..
(#) bigrobi válasza ferci hozzászólására (») Okt 4, 2019 /
 
Gondolkodtam rajta, egy új projekt lessz, mert ezt a dobozt megterveztem osszeraktam stb. Totál kész, minden fantasztikus, kivéve hogy a gyakorlatban hiba van . Ha le is árnyékolom a forgót nem szabad hogy közel legyen hozzá az árnzékolás mert kapacítí ként fog jelentkezni az árnyékolás..
(#) pucuka válasza bigrobi hozzászólására (») Okt 4, 2019 / 1
 
Idézet:
„Ha le is árnyékolom a forgót nem szabad hogy közel legyen hozzá az árnzékolás mert kapacítí ként fog jelentkezni az árnyékolás.”

Igen, de legalább állandó, amit kompenzálni lehet.
(#) bigrobi válasza pucuka hozzászólására (») Okt 4, 2019 /
 
Szóval csináljak egy szép új dobozt. De az 1.5-3V visszatatltam fejlesztese sem nincs kész Nagyobb doboz kell vagy messzebb legyen az árnyékolástól, bár 5mm de lehetne 10 is.
(#) ferci válasza bigrobi hozzászólására (») Okt 4, 2019 / 1
 
Szerintem az L1-L2-t el tudod fordítani és ezáltal a forgót is beljebb tudod tolni.
10 mm hézag kényelmesebb lesz, pár pF alapban hozzáadódik a kondi pillanatnyi értékéhez.
A képen nem látszik az L2 pontos formája, de pár mm-t széjjelhúzod és máris rendben vagy.
A skálád úgysem 0.1 mm pontos lehet frekiben, tehát ezért nem fogsz tévedni.
Arra figyelj, hogy a kondi kiforgatott méretéhez igazodjál.
Az is lényeges, hogy a konditól elmenő 2 vezeték minél rövidebben csatlakozzon a panelhez és az L2-höz, mert azok ugyanúgy érzékennyé tehetik a nyúlkáláshoz.
Azt se felejtsd el, hogy a tekercs környékét se tapogasd beállításkor, mert a hatás ugyanaz lesz, mint amit írtál. Csak úgy próbálkozz, hogy a dobozod nagyjából zárt legyen.
Elvileg a tekercsben lévő ferritet ( amire a rajzodon hivatkoznak ) ugyanúgy elérhetnéd műanyag rúdhoz ragasztva egy lyukon keresztül, de ez már spécibb mechanika.
(#) bigrobi válasza ferci hozzászólására (») Okt 4, 2019 /
 
L1 ki van iktatva, helyette a bázisra megy az antenna egz 8pf kondin keresztül. Már nézeget, lehet szilikonnpisztolyal ragaszom bélyebb az egésszet.
(#) bigrobi hozzászólása Okt 6, 2019 /
 
Ezek a modern tranzisztorok BC549, 2N3904 elég nagy frekvenciákon tudnak működni ahhoz hogz egy rádió megszólaljon mondjuk 50MHz ig, de jobb e mondjuk BF199 alkalmazni, erzekenzebb vagy jobb e lessz vagy csak nagyobb mondjuk 100MHz korül fontos az ilyen tranzisztor? AC meg AF koraban fontos volt hisz egz AC nem tudott 1MHz et sem egy AF260 ment 5MHz ig.Szoval jobb e nagzfrekvenciás tranzisztort hasznalni 30MHz alatt, vagy mindegy úgy is nagyobb az erősítése egz 2N3904 nek? Nekem működnek az RH és KH rádióim csak kérdés jobbak e lennének velük (BF-el)?
(#) pucuka válasza bigrobi hozzászólására (») Okt 6, 2019 /
 
Az AF239 tudott több száz MHz -et is.
Nem csak az fT számít RF megoldásoknál, hanem a visszaható impedancia (s21) de ilyet hangfrekvenciás tranzisztoroknál nemigen adnak meg. Ezt kompenzálni kell magasabb frekvenciákon, és ez elég babrás. Azért egy mai BC549 50 MHz -is nem nagyon problémás, de pl. 100 MHz -en már csak oszcillátorként használható a viszonylag nagy bemeneti kapacitása miatt. (Cbe + Miller)
Én azt mondanám, hogy 50 MHz felett célszerűbb a BF240, BF241 (10,7 MHz -es KF -be) és hasonlók, a túl nagy fT -jűek BF199, BFY90, BFR90 könnyen gerjedhetnek.
(#) bigrobi válasza pucuka hozzászólására (») Okt 6, 2019 /
 
Pisztáciás az nincsen.......van......BF199, BC549, BC559 és 2N3904. Ezek vannak ithon. nem akarok nagyon 30MHz fölé menni. Bár van egy FM ötletem, azért is van bf199. De gondoltam ki hat a rádió érzékenyésgére.Hátha jobb KH és RH egz BF199 a BC-től. A 3xBC549 KH szépen szól ferritantennával is.
(#) pucuka válasza bigrobi hozzászólására (») Okt 6, 2019 / 1
 
Az érzékenység a zajjal van összefüggésben. 30 MHz alatt amúgy is a környzeti zaj dominál, úgyhogy ehhez képest a tranzisztor zaja nem igazán számottevő.
Azt azért nem lehet tudni, hogy egy BC -nek mekkora a saját zaja nagyfrekvencián, mert ez csak hangfrekvenciára adják meg, de érzésem szerint még mindíg kisebb lehet a környezeti zajnál
(#) Ráx Aladár hozzászólása Okt 8, 2019 / 1
 
Sziasztok! Még kezdő vagyok az elektronikában. Építettem egy morse adó vevőt (pixie 2 QRP) és mindent úgy csináltam ahogy le van írva, mégse akart megszólalni. Szerintem vagy az antennától, vagy a bekapcsolást jelző ledtől lehet a baj. Az antenna elég rövid, de nem tudom hogy az anyagától is függ-e? A másik pedig a POWER led amit pedig a bemenetre kötöttem rá egy párhuzamos kapcsolásban. Szerintetek mi lehet a baja?
(#) tnl válasza Ráx Aladár hozzászólására (») Okt 9, 2019 / 2
 
Szia!

Ez egy kicsit túl nagy áramkör nekem, részenként kéne tesztelni, megy e a hangfrekvenciás rész,
rezeg e az oszcillátor stb.
Powerledet vedd ki,nem kell egyelőre.
Az antenna lehet vas, sőt acél drót is, de ne legyen nagyon rövid, min 4 méter szerintem elég.
Problémának tartom a fix frekvenciát, ha nem tudsz e ott fogni valami érdekeset, ha pont ott nincs kellő erejű adás, akkor csak háttérzajt hallhatsz.

Ha ráadod az áramot,milyen hangot ad ki?
(#) pucuka válasza Ráx Aladár hozzászólására (») Okt 9, 2019 /
 
Lehet nem egy rajzot nézünk, de én nem látok bekapcsolást jelző LED -et.
Annak a diódának más szerepe van, az "csinál" a T2 tranzisztorból diódát, ami a keverést elvégzi úgy, hogy a T2 emitterét felemeli közel tápfeszre a nyitott diódán keresztül ami a P1, P2 rövidre zárása ezt adáskor megszünteti.
Amúgy ez is egy tipikus BSS rajz, az LM386 2. lábának földön (negatív tápon) kéne lenni, és a + tápja nyugodtan mehet a táp + vezetékére, így talán nem rángatná a T2 tranzisztor emitterét vételkor.
Következő: »»   196 / 274
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem