Kicseréltem a két áteresztő FET-et és megnéztem az előszabályzó FET-jét is- azzal szerintem minden rendben.
A táprész most ismét működik, bár az áramkorlát led folyamatosan ég. Alaposan szemügyre vettem az előszabályzót és találtam egy átfolyást...azt hittem a nyák része, de nem.
Cikket átolvastam újra, de az előszabályzó ellenörzésére nem leltem rá. ( az SMPS táp első verzióját építettem)
Nincen több cseredarabom , így nem szeretnék megint ilyen meglepibe futni. Hogyan ellenőrizhetem az előszabályzót?
Köszönöm az eddigi segítséget!

Ja hogy neked az első SMPS tápod van! Akkor bocsi, annak a cikkében tényleg nem tértem ki erre úgy mint az SMPSII-nél. Akkor idézek az utóbbiból:

A kondenzátorok pozíciószámi persze az SMPS I-nél másak. Ha van szkópod akkor azzal is lehet ellenőrizni az előszabályozó működését, de az idézett szöveg szerint is jó.

Megmértem a feszültségeket. 0,5-0,6 Volt különbséget mértem. Kicsit elmarad az 1Volttól. Ez gondot jelez?

Nem, ez rendben van. Az SMPS I-nél egy kicsit kisebb ez a feszültség. Ezek szerint úgy néz ki jó az előszabályozó. Szkópod van amúgy?

Így már terhelheted a tápot.

Nincsen szkópom sajnos.
Még egy kis kutatás a panelmérő hibája után és minden jó is lesz

Nagyon köszönöm a segítséget!

Miért, a panelmérőd is rossz? Az ICL7135?

Túl sokat még nem foglalkoztam vele. Egész egyszerűen nem kel életre. a LED kijelzök nem mutatnak semmit.
Annyit csináltam, hogy a függőleges panelen minden IC-t kicseréltem hátha az lesz a gond, de nem. Sorra lellenörzöm esete hogy egyáltalán eljutnak-e odáig a tápfeszültségek. Ha jól emlékszem akkor a segédtáp minden tápfeszültséget rendben előállít szóval nem igazán ér oda, vagy nem oda megy ahova kéne.

Ha abszolút semmit nem csinál akkor szinte biztos hogy a tápfeszültségek nincsenek meg. Vagy esetleg még az órajelét lehet megnézni az ICL7135-nek, de akár az is lehet hogy közös katódos kijelzőket használtál közös anódosak helyett.

Ha az icl-nek hiányzik a referincia akkor a LED kijelzők nem is mutatnak semmit?
A ref198-as IC nincs jelenleg a helyén, mivel nem tudmtam szerezni és a helyettesítését pedig még nem csináltam meg.

De, ha a referenciája nincs meg attól még valamit kellene mutatnia emlékeim szerint.

Végeztem egy nagyon érdekes mérést a szkópommal, ehhez egy marék funkcióját fel kellett használnom (árammérés, jel invertálás, matematika, tárolás).
Kíváncsi voltam hogy az áteresztő FET pontosan mennyit és mennyi ideig disszipál a terhelés rákapcsolásának pillanatában. A legrosszabb esetet vettem amikor a kimeneti feszültség és az áramkorlát is maximumon van, majd így rövidre zárom a táp kimenetét.
A piros jelalak az áteresztő feten lévő maradékfeszültség, a sárga a söntön folyó áram, a zöld pedig a két jelalak szorzata lejjebb tolva. Azaz a zöld jelalak magát a feten disszipálandó teljesítményt mutatja (Watt). A teljesítmény legnagyobb értékénél odatettem a kurzorokat a feszültségre és az áramra is, ekkor látható hogy 38,4V van a feten és kb 59A folyik. Azaz több mint 2,2kW, egész pontosan 2268W fűti a fetet. Egyébként a két jel osztását összeszorozva megkapjuk hogy a teljesítmény (zöld jelalak) 180W/DIV osztásban van. Az is látszik hogy kb 0,8ms után már egy DIV-en belül azaz 180W alatt van a disszipáció és nagyjából 9ms múlva éri el az üzemi értékét (ami kb 1V*10A=10W).

Mindezt csak érdekességképp mutatom, kíváncsi voltam rá és a digit szkópommal már végre tudok ilyet is mérni.

Ebben az az érdekes, hogy a kb. 2 kW néhány mm2-es felületet fűt (aminek a tömege is kicsi!!), a hűtésnek kritikus a szerepe !!

Szia!
Megérkeztek a fetek, így gyorsan ki is cseréltem a rosszakat. A táp tökéletesen működöt. A panelmérő hitelesítésének egy részén is túl voltam- Csak feszültséget állítottam műterhelés hiányában-, mikor hirtelen ötlettől vezérelve pár pillanatra rövidre zártam a kimenetet. Abban a pillanatban egy nagy szikra és a kimeneten megjelent a már ismert 53 volt. A FET-ek ismét meghaltak. Mivel vettem pót-pót alkatrészt, így gyorsan ki is cseréltem. Éppen ellenőriztem, hogy megy-e az előszabályzó mikor a két áteresztő FET ismét eltávozott. Kb. 20 másodpercig bírták, ez idő alatt viszont arra jutottam, hogy az előszabályzó nem működött.

Ezt csak azért írtam le ilyen hosszan, hogy hátha eszedbe jut valami, hogy mit tehettem tönkre.
Az igazi kérdésem az lenne, hogy milyen FET-tel helyettesíthetem azt ami a kapcsolásban van? Illetve nagy gond-e ha ideiglenesen nem azonos a kettő?
Köszönöm és elnézést hogy megint zargatlak a hülyeségemmel.

Nem nagyon tudod mással kihelyettesíteni, mert nyitófeszültségre, csatornaellenállásra és szivárgásra is méretezve vannak.

Hogy mit szúrhattál el? Számtalan dolgot. Látatlanban nagyon nehéz bármit is mondani.

Élesztéshez célszerű a 10000µF-os puffert kivenni, és a helyére ideiglenesen egy 100 µF-os kondenzátort tenni. A bemenetére adott áramot legalább egy soros izzóval korlátozni. Így nem durrogtatod el a FET-eket, és ki lehet mérni, hogy mi nem működik...

Szia!
Tehát megint anélkül terhelted le a tápot hogy ellenőrizted volna az előszabályozó működését...

Bármit tönkre tehettél ami a nyákra van forrasztva, de valószínűleg a kapcsoló és az áteresztő FET ment tönkre ismét.

A kapcsoló FET-nek minimum 100V-osnak kell lennie és minél kisebb legyen az RdsON-ja. Az áteresztő FET szintén legalább 100V-os legyen és ami nagyon fontos hogy logikai FET. Az RdsON-ja körülbelül 80mOhm alatti kell hogy legyen. Ja és impulzusban bírjon el legalább 100A-t illetve a SOA-görbéje is jó ha elég izmos. (Megjegyzem, ezeknek a kritáriumoknak szinte kizárólag az áramkörben használt IRL540 felel meg.)

Sziasztok!
Attila, ha tápegységbe nem építem be az MBR-eket, az 1nF kondikat, a 10000µF kondit, és a 4,7µF hidegítőt, hanem ezt külön építem meg egy 50A grace híd-al erre menne a 1nF kondik majd egy 22000µF kondiba belekötöm amire közvetlen szerelem a hidegítő kondit, és így kötöm be a megfelelő helyre, szerinted bármi gond adódhat? Úgy gondolom, ha már van egy 1,5kVA trafóm akkor már rendesen kihasználom a tartalékokat, és ez szerintem még nem is olyan brutális, ha azt nézzük hogy mekkora pillanatnyi értékek vannak a tápegységben.

Szia!

Tehát a graetz-et és a puffer elkót cserélnéd ki nagyobbra? Felesleges. Erre akkor lehetne szükség ha nagyobb teljesítményt szeretnél a tápból kivenni mint 500W (50V és 10A), de ezt egyébként sem tudod megtenni mert a táp ekkorára van méretezve.
A táp 500W kimenő teljesítményt tud, mindezt mondjuk a könnyű számítás végett kerek 90% hatásfokkal. Azaz kb 550W-ot fogyaszt maximum. A trafódat nem használod ki se jobban se kevésbé ha nagyobb elkót és nagyobb áramú graetz-et használsz mert hiába teszed ezeket be, ugyan akkora áram fog folyni.

A trafódat úgy tudnád jobban "kihasználni" hogy ha például két labortápot járatsz róla. 1,5kW-ot trafóról már gyönyörűen el tud működni két SMPSII táp.

A másik probléma, hogy hatványozottan nagyobb lesz a zavarkibocsájtásod a kondenzátor vezetékezései miatt. Ugyanekkora méretben lehet nagyobb elko-t is kapni.

Természetesen duplán szeretném megépíteni, vagyis már csak a szabályzó kell bele. Csak azt ne értem ha egyszer a tápegységen közel 10A kergetek át, és a kondenzátor gyári adatlapján meg az szerepel, hogy 5,8A-t bír akkor a kondi nem fogy rövid időn belül elhalálozni? Tudom hogy ahhoz hogy a kimeneten 10A legyen nem kell a bemeneten is 10A nek lennie, de azért nem is 6 A fog folyni?

Ezt az adatlapos ripple current értéket őszintén szólva egyenlőre nem tudom nagyon hová tenni. Ha ez igaz lenne és azt jelentené hogy az elkó csak ekkora áramot bír el akkor az adatlapban szereplő legnagyobb kapacitású elkó, a 120.000µF sem lenne elég a 10A-re, ami pedig az SMPSII-ben lévő 10.000µF tizenkétszerese! Azaz ha ezt az adatot tekintjük mérvadónak, akkor a 22.000µF-al sem érsz el szinte semmit. Egyébként ez az adat a hobbista körökben elfogadott Amperonkénti 1000µF-os méretezési ökölszabályt is felrúgná.
Nem fog rövid időn belül elhalálozni. Az enyém is köszöni szépen jól van, pedig jó néhány órán keresztül ment maximális terheléssel.

Mint ahogy látod ez a kondi tud 25A-t.

A keresésem első találata alapján feljövő adatlap szerint ezzel a paraméterrel nincs baj.

Hm, érdekes lennél olyan kedves és megadnád a teljes PDF-et?
Én akár hogy nézem sehol nem találok SNAP-IN elkót, ami tudna 10A-t, amit te belinkeltél az nem csavaros kivitelű elkó? Amit a képen láttok az 6A-t tud pedig ez egy 6000ft-s elkó, nem Hestore nevesincs kondenzátor.

Nos utánaolvastam ennek a dolognak és most már világos számomra. A kérdés szemléltetése végett készítettem egy rajzocskát:
Jelöltem a rajzon négy áramot (I₁, I₂, I₃ és I₄). Az I₁ az az áram ami a labortáp nyákjára folyik a transzformátor szekunder-tekercséről. Az I₂ a puffer elkóba folyó áramot jelzi, az I₃ az elkóból a terhelés felé folyó áramot, az I₄ pedig a graetztől egyenesen a terhelés felé folyót. Az egyszerűsítés végett ezzel ne foglalkozzunk, valójában úgyis ez csak csökkenti az elkót ért terhelést.
Mellékeltem egy szkópábrát is, ez az amiről pár oldallal korábban is szó volt, azaz a transzformátor szekunder oldalának (főtáp) feszültsége és árama látható rajta kb 470-480W kimenő teljesítmény mellett. A lényeg ezen annyi hogy a piros, azaz az áram jelalakra azt írja a szkóp a kép bal alsó sarkában hogy a ciklikus effektív értéke (a szkóp "Vk" névvel jelöli) 13,61A. Ez folyik bele a labortápba. Az I₂ jelalakja majdnem ugyan ez csak a negatív félperiódusok a graetz miatt ott pozitívak lesznek, de az effektív érték ettől természetesen ugyan annyi. Az elkóból kifolyó áram az I₃, ami 10A. A kettő különbsége 3,61A, ami pedig az SMPSII labortáp áramkörében meghatározott elkó 6,6A-os ripple current értékének csupán a fele. Azaz bőven jó!
Mi ugyanis ez a ripple current? A kondenzátorba befolyó és abból kifolyó áramok négyzetes középértékének (RMS) különbsége. Nem azt jelenti hogy ekkora áram folyhat maximum az elkóba, ez elég nagy butaság lenne és ez alapján egy tonna áramkör elvileg nem is működhetne. Gondoljunk csak bele mekkora áram tud folyni egy üres elkóba...

Ezért kérdeztem hogy ezt kiderítsem, és logikusan le is írtad. Jó lesz ez.
Köszönöm.

Egyébként pár hete a graetz diódáinak áramának kérdésével és most a puffer elkó dolgaiban is ha igazatok lenne az azt jelentené hogy az én tápegységem és mindenki másé aki eddig utánaépítette (nekem eddig 44-46 példányról van tudomásom) valójában nem működne. Pontosabban a maximális közeli teljesítmény elérésekor mindenkinek tönkre kellett volna mennie a tápjának. Ebben az esetben valószínűleg a labortápos topik az ilyen emberek panaszaival lenne tele hogy tönkrementek az egyenirányító schottky-jaik és elpukkadt a puffer elkó. De nincs egyetlen ilyen ember sem! Nem tudom, videót kellene készítenem róla hogy működik hogy elhiggye mindenki?

Attila ne érts félre az ebereket, ők nem azt mondják hogy nem hiszik el, hanem azt szeretnék hogy amit nem értenek, vagy nem így tudják azt magyarázd el neki, én úgy veszem észre hogy inkább fogást keresnek rajta, de ha egyszer egy ilyen eszközt építesz, szerintem elvárható hogy minden porcikáját ismerd vagy kitudd ismerni. Ha felkavarod valamivel az állóvizet akkor ez vele jár.

Már 44-46 db SMPS II készült el? Ez nem semmi! Az enyim is most már tökéletesen működik

Megszámoltam most pontosan, eddig 43db nyákot vásároltak tőlem az SMPSII-höz. Pont holnap lesz fél éve hogy publikáltam azaz havonta 7,16 példányt építenek meg az emberek belőle.

(Hamarosan hozzáadhatsz még kettőt az enyémek mellé...)