Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » SMPS labortáp
 
Témaindító: kaqkk, idő: Jan 19, 2014
Lapozás: OK   1 / 22
(#) Attila86 válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 17, 2014 /
 
Valahogy eltűnt a hozzászólásom és nem kaptam róla értesítést sem hogy egy moderátor kitörölte volna vagy áttette volna másik topikba ezért gondolom hogy a rendszer hibája lehetett. Ezért írom még egyszer, tehát:
A hiba okára rájöttem, a szkóp-kábelem volt kontakthibás. Újra beiktattam a söntöt a trafó szekunder-ágába és most a szkóp másik csatornájára (sárga jelalak) ráakasztottam a szekunder-tekercs másik vezetékét, azaz a feszültséget is mértem. Így az alábbi jelalakokat kaptam, erről minden leolvasható:
(#) jucsaba válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 17, 2014 /
 
Segíts értelmezni a szkópod képét:
ha jól látom sárga a fesz csatorna , csúcstól csúcsig 38V mért érték,
piros az áram csatorna , lilával kijelölt rész 68A , átlag 12A ,
rendben?
valóban volt valami 22 órai hozzászólásod tegnap , láttam...
A hozzászólás módosítva: Jan 17, 2014
(#) Attila86 válasza jucsaba hozzászólására (») Jan 17, 2014 /
 
A sárga a feszültség, a piros az áram, igen. A feszültség (sárga) 20V/DIV osztásban van azaz csúcstól csúcsig kb 140V. Az áram (piros) pedig 10A/DIV osztásban van. A piros jelalak csúcstól-csúcsig értékét a szkóp a képernyőkép bal alsó sarkában írja "Vp" jelöléssel, azaz 68,61A. Felette a "Vk" a ciklikus való effektív értéket méri, azaz 12,72A. A lila vonalak a kurzor amit a nulla és a pozitív félperiódus csúcsára tettem oda, a képernyőképen "y1" és "y2" néven jelöli a két kurzor pozícióját. Különbségük, a deltaY=26,479A.
(#) ktamas66 válasza jucsaba hozzászólására (») Jan 17, 2014 /
 
És még az is szépen látszik miért bírják el a 10A diódák a 10A kimenő áramot, az egyik félperiódusban az egyik, a másikban a másik diódapár vezet.
(#) abcdabcd válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 18, 2014 /
 
Azért tanulmányozásra ajánlom az alábbi mellékelt ábrát, "keresd a hasonlókat" jeligével...
Szóval a két dióda stimmel, csak nem párhuzamosan, hanem sorban...

graetz.jpg
    
(#) Attila86 válasza abcdabcd hozzászólására (») Jan 18, 2014 /
 
Ki mondta hogy párhuzamosan van kötve dióda?
Tanulmányozásra ajánlom a fenti hozzászólásomat "értelmezd a szavakat" jeligével...
Szóval a szkópábrámon látható áram-jelalak (piros) effektív értéke 12,72A. Azonban ez a 12,72A nem az összes diódán folyik át! A pozitív félperiódusa két diódán át folyik (melyek sorba vannak kötve), a negatív félperiódusa pedig a másik kettőn. Így feleződik meg a 12,72A.
A hozzászólás módosítva: Jan 18, 2014
(#) Attila86 válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 18, 2014 /
 
Rajzoltam is neked:
A hozzászólás módosítva: Jan 18, 2014

Áram.png
    
(#) abcdabcd válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 19, 2014 /
 
Okés a rajz meg minden biztos jó, de ha te is tudod, hogy sorban van az a két dióda, akkor az áram ugyan már mitől feleződne rajtuk? A hozzászólásod a szavaid alapján azt sugallta számomra, hogy ahogy még ki is emelted (azaz leírtad a 2-vel osztás eredményét), hogy a két diódán MEGOSZLIK az áram, de ez soros kötés esetén mért lenne így?
(#) abcdabcd válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 19, 2014 /
 
Amúgy most rájöttem, hogy mit akarsz mondani, de az elvileg hibás, hogy itt a teljes jel rms értékéről beszélünk, mivel az ténylegesen a 4 diódán kettesével folyik át, viszont ahogy a szkópábrán is látszik a teljes Ip-p érték az 26A körüli, szóval itt dióda páronként csak a félperiódust kell figyelembe venni, hiszen az folyik át rajta, ami két diódánként kb 13A, az hogy ez csak rövid ideig folyik az egy dolog, az meg egy másik, hogy a teljes, a kimeneten összegződő jel rms értékben hány A-es... de az adott diódapárokon az átfolyó áram, melynek effektív értéke lehet, csak 6A, de a csúcsérték az majdnem 13.... az a kérdés, hogy a dióda Ip-repetitive adatlapi adat mit mond erre, meg ezt mennyi ideig viseli el, ha elviseli adatlap szerint is, persze ez nem zárja ki, hogy a valóságban tökéletesen működjön, de akkor is...
A hozzászólás módosítva: Jan 19, 2014
(#) abcdabcd válasza abcdabcd hozzászólására (») Jan 19, 2014 /
 
Szóval ezt az egészet, amúgy nem annyira kötekedésképp (vagy amennyiben igen, szigorúan szakmailag, semmi személyes), viszont a témát követve egy ideje, ahogy láttam, amikor felmerült ez a "problémakör", szinte mindenki elfogadta kivétel nélkül azt, hallgatólagosan, hogy mintha a Graetz hídban, valamilyen "párhuzamos diódák" lennének, közben, pedig két-két dióda sorbakötve vezet egy adott periódusban, és ez a hozzászólásokból nekem nem jött úgy le, hogy sokan így gondolnák...
A hozzászólás módosítva: Jan 19, 2014
(#) Alkotó válasza abcdabcd hozzászólására (») Jan 19, 2014 /
 
A diódát az a "munkavégzés" fogja melegíteni, amit a "görbe alatti területnek" hívnak.
(#) Attila86 válasza abcdabcd hozzászólására (») Jan 19, 2014 /
 
Akkor félreértettél. Megoszlik az áram a diódák közt de természetesen nem a sorba kötötteken!
(#) Attila86 válasza abcdabcd hozzászólására (») Jan 19, 2014 /
 
A szkópábrámon odatettem a kurzort a pozitív félperiódusra ami 26,479A amplitúdójú. Ez az áram folyik át a diódákon. Az időtengelyre sajnos nem tettem kurzorokat hogy megmérjük mekkora idejű de ránézésre kb 4ms ideig tartanak ezek a kb 26,5A-es puklik. Ami igen, jóval több mint a 10A. Na de tessék már megnézni a dióda adatlapját! Csúcsáramban 8,3ms-ig nem 10-et hanem 150A-t bír ki!

Kicsit úgy érzem felesleges, értelmetlen és kicsit erőltetett ez a vita. Valóban azt gondoljátok itt páran hogy a graetz diódái nem bírják el ezt az áramot? A helyzet az hogy a labortápom köszöni szépen de jól van, augusztus óta tökéletesen működik és soha nem szálltak el benne a graetz-híd diódái. Pedig volt terhelve maximális terheléssel folyamatosan órákig, több alkalommal is. És az elmúlt fél évben most már nagyon sokan után is építették a tápomat, hogyha a diódák ilyen kritikusak lennének akkor tele lenne itt a topik ezekkel az emberekkel hogy működött a tápjuk de amikor leterhelték 10A-rel akkor elfüstölt. De egyetlen ilyen ember sincs itt.
(#) Attila86 válasza Alkotó hozzászólására (») Jan 19, 2014 /
 
Igen, melegíteni az fogja de itt most nem melegedésről van szó hanem hogy mekkora áramot visel el.
(#) sny hozzászólása Jan 19, 2014 /
 
Én még mindig azt állítom, hogy ki fogja bírni a dióda.....

mbr.jpg
    
(#) abcdabcd válasza sny hozzászólására (») Jan 19, 2014 /
 
Azt én se állítom, hogy ne bírná ki, ahogy írtam is, a gyakorlatban lehet teljesen jól működhet max terhelésen is, én a hozzászólásokban lévő látszólagos ellentmondásra reagáltam... és írtam a hozzászólásomat...
A hozzászólás módosítva: Jan 19, 2014
(#) abcdabcd válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 19, 2014 /
 
Írtam is, hogy nem tudom, mit bír az a dióda az adatlap szerint ismétlődő csúcsban, az a ~6A-es "megoszlás" leginkább, amire felfigyeltem és felhívtam a figyelmet, hogy nem egészen stimmel...
Meg ugye a rövid bekapcsolási időtartam miatt, az RMS érték, az akár még kevesebb is lehet, vagy ha a 6A körüli értéknél már figyelembe lett véve a tényleges időtartam is akkor még ilyen szempontból is jó, ha valaki ennek az értékét akarja tudni...
Csak mondjuk még az kérdés, hogy 8,3ms ig kibír 150A-t is, az oké, de ha ez nem ismétlődő csúcs áram, akkor ez itt csak tájékozódási adatként jó, de ha működik akkor működik ahogy írtam is... szóval a vita az az eredeti kiírt "áram megoszlik" dolgon volt
(#) ktamas66 válasza abcdabcd hozzászólására (») Jan 20, 2014 /
 
Itt az elmélet rész kimásoltam neked. Ha figyelmesen elolvasod megérted a lényeget.

Attilának
A melegedés és az effektív érték igen szoros összefüggésben vannak .

A dióda adatlapján átlagérték van (nem effektív), a könyvmellékletből kiderül, hogy ez is nagy különbség.
A hozzászólás módosítva: Jan 20, 2014
(#) abcdabcd válasza ktamas66 hozzászólására (») Jan 20, 2014 /
 
Amit tudni kellene, hogy akkor a képletek világán túl, az az, hogy ez a dióda mit bír az adatlap szerint, ha már felmerült ez kérdésként. Az, hogy az adatlapon megadnak csúcs- és ismétlődő-csúcs értéket a diódára, azért mégis arra enged következtetni, hogy ez nem egy lényegtelen paraméter...

És bár nem nekem írtad, az meg persze teljesen világos, hogy az effektív érték egyik definíciója alapján azt a dc értéket jelenti, ami az adott ac jellel egyenértékű teljesítményt fűt el ugyanakkora terhelésen. Tehát a félvezető működésére valószínűleg befolyással van, hogy milyen fűtőértékű jel megy át rajta, mert a félvezető paramétereit befolyásolja a hőmérséklet... de amúgy itt végülis tényleg nem a diódák belső működéséről szól a téma
A hozzászólás módosítva: Jan 20, 2014
(#) ktamas66 válasza abcdabcd hozzászólására (») Jan 20, 2014 /
 
Hát, erre csak azt tudom mondani, hogy a kapcsolás gyakorlatilag jól működik, elméletileg viszont pontosan így kell működnie .
Azért a képletek között félúton ott van: Közepes nyitóáram ID=0,5Iki

Bocs, úgy látom kitörölted amire válaszoltam.
A hozzászólás módosítva: Jan 20, 2014
(#) abcdabcd válasza ktamas66 hozzászólására (») Jan 20, 2014 /
 
Ezt nem vitattam én se, de azt se, hogy elméletileg az elmélet és a gyakorlat között nincs semmi különbség, gyakorlatilag viszont igen Ja igen közben átfogalmaztam a hozzászólást... az én gondom ott kezdődött és ott véget is ért amit leírtam korábban ha működik akkor működik ezzel nem volt semmi problémám, meg nincs is ilyen tápegységem, így nem tudom kipróbálni se, hogy esetleg hogyan működik, vagy mitől hibásodhat meg...
A hozzászólás módosítva: Jan 20, 2014
(#) Attila86 válasza ktamas66 hozzászólására (») Jan 20, 2014 /
 
Idézet:
„Attilának
A melegedés és az effektív érték igen szoros összefüggésben vannak .”

Persze hogy összefüggésben vannak én nem is mondtam ennek az ellenkezőjét! Én azt mondtam hogy itt most nem erről van szó. A dióda számos okból tönkre mehet. Tönkre mehet például a túl nagy záróirányú feszültségtől, tönkre mehet ha túl nagy áramot folyatunk rajta és tönkre mehet attól is ha túl forró lesz. Amiről most itt az egész beszélgetés folyik az az hogy mekkora áram folyik a diódákon. A diódák adatlapján van egy erről szóló specifikált érték amit ha túllépünk akkor a dióda azonnal tönkre megy. Teljesen mindegy hogy milyen meleg a dióda, hűthetjük akár folyékony nitrogénnel is, az azonnal tönkre fog menni. Ahogyan például a záróirányú feszültséghatár átlépésekor is.

A könyv egyébként engem igazol:
Idézet:
„ID=Iki/2”


Idézet:
„A dióda adatlapján átlagérték van (nem effektív), a könyvmellékletből kiderül, hogy ez is nagy különbség.

Effektív érték: négyzetes átlagérték, négyzetes matematikai középérték.
A könyv amit linkeltél ezt írja:
Idézet:
„A töltőáram lekerekített impulzussorozatának effektív értéke nagyobb, mint a számtani középértéke.”

Ha jól értelmezem tehát, akkor a diódákat még kisebb áram terheli mint az effektív érték melyet a szkópom kiszámolt (6,36A).
(#) Attila86 válasza abcdabcd hozzászólására (») Jan 20, 2014 /
 
Nem értem ezt a hozzászólásodat.
Idézet:
„Csak mondjuk még az kérdés, hogy 8,3ms ig kibír 150A-t is, az oké, de ha ez nem ismétlődő csúcs áram, akkor ez itt csak tájékozódási adatként jó, de ha működik akkor működik ahogy írtam is...”
Ezt a részt a legkevésbé. Miért ne ismétlődne? Kihagy Paks vagy mi? És ha valamilyen hihetetlen okból nem ismétlődne az miért lenne gond?
(#) Attila86 hozzászólása Jan 20, 2014 /
 
Készítettem nektek még két szkópábrát. A különbség annyi hogy most a szkóppal kiszámoltattam a feszültség effektív és csúcsértékét (Vp=csúcstól csúcsig érték, Vk=effektív érték), illetve rátettem a kurzort a puklira.
Most már tényleg szétszedem a mérési összeállítást mert kell a söntöm másra.
(#) abcdabcd válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 20, 2014 /
 
Hát igen néha előfordul, hogy egyet kihagy, aztán hirtelen egyszerre kettőt fordul
Na de komolyra fordítva a szót, az ismétlődés az adatlapon olyan minőségében szerepel, hogy az adott csúcsterhelés ismétlődése megengedett terhelésnek számít-e a dióda számára, vagy sem. Tehát megadnak(amikor megadnak) megismételhető maximumot, és nem megismételhetőt. És a "nem-megismételhetőre" azt nem adják meg, hogyha meg akarnád ismételni, akkor mennyi idő elteltével tehetnéd. (mert pl csak az van megadva, hogy az időtartama 8ms)
Most egy másik adatlapot találtam hirtelen: Bővebben: Link. Valamiért itt is ez a 8,3ms-os "bűvös szám" szerepel, de az jól látható, hogy az "Absolute Maximum Ratings" kategórián belül, aminek akár már az elérése is károsíthatja maradandó mértékben az eszközt. És ide az is van ideírva, de ha már magyarok vagyunk, gondoltam magyarul írom, hogy nem-ismétlődő(en megengedett) csúcsáram.
És bár ez az adatlap pedig az ismétlődő maximumot nem adja meg, de akkor az gondolom, az átlag nyitóirányú áram maximuma szokott lenni, amit valamelyik adatlap, mint "ismétlődő maximum terhelést", megad, félszinuszra kiszámítva a maximumot.
(#) Attila86 válasza abcdabcd hozzászólására (») Jan 20, 2014 /
 
Már csak egy dolgot tudnék tenni: vennem kellene 10-15db olyan diódát mint ami a tápomban van és át kellene rajta folyatni nagy, folyamatosan növekvő áramot ami mondjuk 5ms alatt ér fel nulláról 100A-ra és DSO-val le kellene tárolni a jelalakot, utána gyönyörűen kiderül hogy mekkora áramot bír el a dióda. Csak az a baj nincs olyan tápom ami kiadna ekkora áramokat.
(#) ktamas66 válasza abcdabcd hozzászólására (») Jan 20, 2014 /
 
Tehát a mellékelt adatlapról leolvasható:
Átlag nyitóirányú áram: 1A (ez ugye megismételhető)
Nem megismételhető: 25A. Ez ugye a szinuszon ülő "csúcsocska", ami néha előjöhet. A "bűvös" 8,3ms az a 120Hz, ami ugye a 60Hz kétutasan egyenirányítva (más adatlapokon 10ms, ami ugye az 50Hz miatt van). A 3. ábra mutatja, hogy ha több ilyen impulzus jön, akkor max. mekkora lehet ez a csúcsáram.
Ami sokkal érdekesebb az a 2. ábra, ami azt mutatja, hogy egy 300us, 30ms időközönként (1% kitöltés) ismétlődő 10A terhelés esetén ~0,9V esik a diódán. Persze ebből csak következtethetnénk, hogy ez 20ms/4ms esetén miképp alakul. De innen látszik. hogy ez nem 1A. Ez az elmélet.
Gyakorlatban pedig a szkóp ábrából látjuk, hogy minden rendben van, a dióda a megadott paramétereken belül működik, és tényleg működik .
(#) Tardief hozzászólása Jan 22, 2014 /
 
Sziasztok,
kicsit foglalkoztam Attila86 SMPS tápjával. A kezdeti sikertelenség után( egy ellenállás elégett) sikerült a táprészt életre kelteni. Működött is szépen. Próbaként rákötöttem egy kismotort, de kb. 1 perc után nagy hirtelen a kimeneten 53 volt jelent meg és az R13 is búcsút intett. - Ekkor a táp hütés nélkül működött, de figyeltem az alkatrészeket és szerintem a hő nem okozhatta a problémát-
Azóta a kimeneten 53 volt van ami nem változik semmi hatására és R10 a bekapcsolás után szolídan füstölög.
Nem igazán tudom mi történhetett.
Minden segítséget előre is köszönök!
(#) Tardief válasza Tardief hozzászólására (») Jan 23, 2014 /
 
Sajnos nincs sok szabadidőm foglalkozni vele, de ránéztem és nem találtam összefolyást, illetve az ic-k is megkapják a megfelelő feszültséget.
Eetleg valami megadhatta magát?
(#) Attila86 válasza Tardief hozzászólására (») Jan 23, 2014 /
 
Szia, melyik tápot építetted meg?
Következő: »»   1 / 22
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu