Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok!
Ez a tápegység mennyire megbízható LED fényforrás megtáplálására? Mekkora árammal terhelhető? Köszi. Kép 1
Szia!
Ez egy eléggé brutális tápegység, 15A-t ki lehet hozni belőle: Bővebben: Link. De LED-hez inkább áramgenerátoros táplálást kellene használni, ez illene hozzá.
Sziasztok!
Most építettem egy TDA2050-es végfokot és ehhez tettem egy videóból kiszuperált trafót de a jelek szerint nem bírja mert torzít. Mekkora trafót ajánlanátok hozzá 24 voltos feszültség mellett? Előre is köszönöm a segítséget! ![]()
Az IC adatlapjából kiolvashatod, hogy a max felvett áram 5 A. Ez azt jelenti, hogy legalább egy 100 W -os (VA -es) trafót kell szerezned. Vagy hallgatod kis hangerővel, amíg nem torzít.
Sziasztok!
Építettem anno (15 éve) egy 2*50W-os erősítőt, amihez EZT a tápegység kapcsolást használom, amit nemrég rekonstruáltam 19 éves önmagamtól ![]() Most így utánaszámolva a dolgoknak, a 620-os ellenállás miatt ~19mA esik a ZPD18-akon, ami soknak tűnik. 1,2k tűnik ideálisnak. Ez lehetett az oka a pörkölődésnek? Ha kicserélem a BD139-et (biztos, ami biztos) és az ellenállásokat, jobb lesz? Előre is köszi!
Rendben, köszi szépen!
Sziasztok! Ehhez az erősítőhöz +-25Vos tápegységet írnak, aminek 4,4 Ampert kell tudnia. Hol tudnék ilyet beszerezni?
Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Okt 17, 2012
Sziasztok!
Építettem egy egyszerű tápot. Szereplői: 150VA 28VAC toroid, 15A(60V) graetz kocka, 4x4700µF puffer... Ennek 41V az üresjárati feszültsége egyenirányítva s elvileg 3,5-3,75A-t kellene bírnia. ? Bírja is, végülis, de segítenétek, hogy miért esik le a feszültség teljes terhelésnél 35V-ra? A toroid szekunderein ilyenkor 28,5V-ot mérek, a toroid bírja. Köszi szépen előre is.
Hello!
Nincs itt semmi baj, ez van. A trafó feszültsége terheletlenül, biztos hogy magasabb 28V-nál. Hiszen a váltakozó jel csúcsértéke, Ucs=1,42*Ueff 28V mellett, ez 39,76V. Nem 41V. Vagy is a trafónak is kell hogy feszültségesése legyen. De ez a számítás csak terheletlen tápnál, veszteség mentes egyenirányítónál, és szinuszos feszültségnél lenne igaz. Terhelve már más a helyzet. Belép az egyenirányítók vesztesége (nyitófeszültsége), a brummfeszültség, és nem szinuszos a váltófeszültség. Az egyenfeszültségnél, sem szó szerint vett egyenfeszültséget mérsz, hanem átlagfeszültséget. A pufferkondit az egekbe emelve sem javul a helyzet, mert minél nagyobb a szűrés, annál kisebb lesz az az idő, míg a kondi töltődik, és nagyobb amíg a kondi adja az áramot. a 3,5..3,75A szintén átlagáram, ehhez nagy szűrésnél, hatalmas csúcsáramok tartoznak. Így egyre jobban előjön a trafó-egyenirányító nagy áramérték melletti összegzett belsőellenállásának hatása. De a műszeres mérés pontosságát is figyelembe kell venni. Váltófeszültség mérésnél általában pontatlanabbak a műszerek, mint egyenfeszültség mérésnél. (De mivel a legtöbb esetben a hálózati feszültség méréséről van szó, ami változik, nincs is nagy értelme az abszolút pontosságnak.) A műszerek is valamilyen egyenirányított átlagot mérnek, aminek eredménye a jelalaktól is függeni fog. (alaktényező) Nem mér és nem is fog pontosan mérni. Ha valós RMS mérőd van, azzal sem mész sokra, mert az bár a valós négyzetes középértéket méri, de az nem a feszültségről szól, hanem a váltakozóáram munkavégzéséről. Mert a legtöbb esetben a munkavégzés a lényeg, mint ahogy az effektív érték is erről szól. üdv! proli007
Szia!
Köszönöm a részletes választ, értettem mindent, legalábbis úgy remélem. ![]() ![]() Neem, világos!! ![]() Én is gyanakodtam a multinak (2db-al is próbáltam) a "pontatnlanságára", alkalmatlanságára. Arra tippeltem, hogy a brumm/vagyis feszültség esés-nek az alját mérik esetleg, ami elvileg 2V-is lehet....stb. De mint mondtad így is van s átlagfeszültséget mér. Próbáltam mérni oszcillószkóppal is, de elég gagyi usb-s szkópom van s... inkább hagyjuk, csak kicsit lettem tőle okosabb. A másik, amire én is gyanakodtam az a graetz. Most a mérések után, megint rá gyanakszom. Igen, kicsit pontatlanul írtam a fesz értékeket. Trafón terheletlenül 30VAC, graetz után pufferrel, terheletlenül 41V mértem. (Bár ez is elvileg 42,6V kén legyen.) Elvi 3,75A-el terhelve ezek 28,5VAC és 36,5VDC multival mérve és 36,9VDC szkóppal mérve. A mért áram pedig multival 3,25A. Elvileg a színuszos jelalak esetén 0%-os graetz veszteség esetén a terhelt egyenfesz 28,5V*1,42=40,47V kéne legyen, ha volna rá olyan műszer, amivel mérni lehetne. Jól gondolkozom? Mi a vélemyényed, ez e feszültség (és áram) különbség az elvi és mért között miből ered? Graetz-en eshet sok feszültség, vagy mérési pontatlanság? Egyébként egy állítható labortáp lesz belőle, amin feszültségmérő is lesz s ezért szeretnék minél többet kihozni belőle, vagy legalábbis megérteni, hogy miért mérek "nem valós" értékeket s valahogy majd belőni a labortápon a feszmérőt... Még egyszer köszi! Idézet: „0%-os graetz veszteség esetén a terhelt egyenfesz 28,5V*1,42=40,47V kéne legyen, ha volna rá olyan műszer, amivel mérni lehetne. Jól gondolkozom?” Nagyon rosszul gondolkozol. A *1.41 addig igaz, amíg terheletlen a kimenet (hiszen csak ekkor tudja kb. csúcsfeszültségen tartani a kondikat a bemenet). Ahogy növeled a terhelést, úgy csökken a kimenő feszültség DC átlaga a *1.41-ről *1 felé, és ezzel arányban nő az AC komponens is (azaz egyre jobban hullámzik). Persze a trafó kimenő feszültsége sem fix, mivel a trafónak van belső ellenállása. A trafóra úgy szokták ráírni a kimenő AC feszültséget, hogy névleges terhelésnél legyen igaz az a szám. A hozzászólás módosítva: Okt 31, 2012
Igen, a trafóra 28V van írva.
18800µF szűrés van a tápon. Ha jól tudom ez 3,75A-es terhelésnél max 2V-os fesz esést enged meg a kimeneten, ami 38,47V. Ebből még ki kell vonni a graetzen eső feszültséget s akkor kapom meg a valós kimeneti értéket/értékeket. Nem?
Hello!
Mint írtam, a csúcsérték, csak a szinuszra vonatkozik és elvi értékű. Ott nincs benne a számtalan veszteség, ami a tápnál a valóságban van. De kihegyezni a dolgot, vagy is túl közel vinni a táp kimenetét a pufferhez nem érdemes, mert a hálózati feszültség is tud változni. Annak feszültség csökkenésének lehetőségét is figyelembe kell venni. Egy 36V-os pufferről, legfeljebb egy 30..32V-os tápot lehet létrehozni. üdv! proli007 Idézet: „Ebből még ki kell vonni a graetzen eső feszültséget s akkor kapom meg a valós kimeneti értéket/értékeket. Nem?” Nem. Ez akkor lenne így, ha végtelen kapacitásúak lennének a kondijaid, és 0 lenne a trafó belső ellenállása (valamint a Graetz-en sem esne feszültség), azaz végtelen nagy áram tudna folyni a feszültségcsúcsnál, így bármekkora fogyasztás mellett 0 idő alatt fel tudná tölteni a kondikat a trafó. Ilyen még elméletben sem létezik, ezért mindenképpen alacsonyabb lesz a feszültséged, inkább közelebb a *1-hez, mint a *1.41-hez. A hozzászólás módosítva: Okt 31, 2012
Én csak az elméletre vagyok kíváncsi, nem feltételeztem 0 Ohmos trafót, meg végtelen kondit, csak szabályos szinusz jelet.
Én értem, hogy nem fogok se 40V-ot se 38V-ot kapni a kimeneten. Csak kíváncsi voltam, hogy szabályos szinusz jel esetén, ha 1,41-el szorozhatnék "idális" esetben ugye, akkor milyen értékeket mérhetnék legjobb esetben.
Hello!
Szeretnék csinálni egy állítható feszültségű tápot. 230V-ról kellene lecsökkenteni 1,2 - 12V-ra. Azért 1,2, mert azt olvastam, hogy LM317-ből annyit lehet kihozni. Köszi előre a segítséget.
Itt van egy csomó, nem tudom melyik lenne jó nekem, azért is írtam egy kérdést:/
Hali!
Van 2 db 22v/250va Toroidom. Milyen tápegységet tudok ebből csinálni? A kimenő +/- feszültség értékére gondolok elsősorban. Végfokhoz kellene olyan 38v- 45v ig
Egy kérdés, csak egy topicban! Ld. SZABÁLYZAT!
Sziasztok!
Vettem egy Dynacord Mini-P nevezetű kis dobagyat, de az a problémája, hogy nincs meg a tápegysége, és elég speciális csatlakozója van. Mi lehet ennek a bekötése, hova hány V kellhet? Vagy kénytelen leszek szétszedni és a kondenzátorok és az IC-k adatlapjai szerint betippelni hogy hány V kellhet? Ezt azért nem szeretném. Köszi a segítséget előre is.
Szia ! Azt hiszem ez nem lesz egy könnyű eset . Félórája túrom a netet a motyó után , de csak hirdetéseket lehet találni illetve egy megvásárolható owner's manual-t . Bár ha tudsz németül némi infó van róla , de sajnos nem írnak sehol a tápjáról . Dynacord Mini P
A hozzászólás módosítva: Dec 3, 2012
Köszönöm, tudom miről beszélsz énis már jópárszor "végigturtam" a netet, de ugyanazokat találtam mint te. Nem tudom mért ilyen kevés infó van ezekről a cuccokról a neten.
![]()
Na de hogyan??? Ezt én is megtaláltam, de nincs egy letöltés gomb se, * az egész oldal...
A hozzászólás módosítva: Dec 3, 2012
Igazán nincs mit ! Valamiért a nagyobb gyártók , gondolok itt a Dynacord-ra , vagy pl Electro-Voice és társaira , nem hajlandóak publikálni a termékeik szervíz doksiját , néhányan még egy specifikációt se , és minél régebbi a szerkezet annál kevesebb információt lehet találni , néhány dolog nem is létezik .Talán pont azért ,hogy csak a saját szervízükben legyen javítható a termékük. Csak közvetlen tőlük tudsz kérni , de aztán vagy adnak földi halandó embernek vagy nem.
Például pár éve hozzám került egy Bell - PA4022 dual mono végfok és konkrétan utalás nincs rá a neten , mintha nem is létezne. Érdekes is volt javítani.
Szívesen, nincs mit örülök hogy segíthettem
![]()
Még annyi, hogy a csatinak a számozása hogy lehet?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |