Ez vizes fúráshoz való, ~50 mm átmérőhöz. Mi szárazon, dobbal furkáltunk ~30 éve agyagban, helyenként homokkövet is. 140-160-as lyukátmérővel. A kütyü árán 5 db 10 m-es kutat meg lehetne fúrni. Bélésanyag nélkül.

A kútfúráshoz való használat már csak a ráadás, a lényeg a minél erősebb fúró.

Ettől még nem lesz erősebb a fúró. Ha megnöveled a forgórész átmérőjét és hosszát, hozzáigazítod az állórészt, akkor erősebb lesz-

https://www.youtube.com/watch?v=wex3ZenASl0

Érdekes, de hol hallottál ebben olyat, hogy nőne a nyomaték a kevesebb átfogott horonytól? Vagy mégis mi lenne az átalakítás lényege szerinted?

Mivel elvből nem nézek soha videót, a hang meg ki van nálam kapcsolva, ez az információ számomra értéktelen.
Hol vannak a számítások, ami szerint ez a megoldás erősebb motort eredményez? Forgórész átmérő marad. Forgórész hossz marad. Légrés marad. Állórész tekercselés marad. Fordulatszám marad. Mi változik?

A tekercsek szélessége változik, csökken, amitől sokkal több olyan vezetékszakasz lesz a forgórészen, ami ellentétes irányban fejt ki erőt.

Ha elemezzük a gerjesztéseket egy ilyen forgórészen akkor azt látjuk, hogy (legyen a példa 12 ágú ahol 5 ágat fog át egy tekercselem) 2-4-5-4-2 valahogy így alakul a gerjesztettség (mert a másik oldalról átnyulnak elemek, amik ellene hatnak az egyik oldalon lévő gerjesztésnek). Namost ha mondjuk csak 3 ágat fogok át, akkor valahogy ugy alakul hogy 2-3-3-3-2 Mivel kevesebb az átnyúlás de kicsit kevesebb az össz gerjesztés is. Viszont a tekercselemek rövidebbek, miáltal annyival nagyobb áramsűrűség lehet. Illetve a kefék kisebb elemeket zárnak rövidre.
Ez az elmélet.
Egyszer egy kis ötágú állandómágneses motort tekercseltem át ágakat egyenként betekerve. A nyomatéka nagyjából ugyanaz maradt (gyárilag két ágat fogott át egy tekercselem).
Van itt két egyforma bontott ablaktörlő motor (12 hornyosak), az egyiket megtekercselem 3 ágas módon a másikat 5 ágas. Ugyanannyi elemenkénti menetszámmal. Meglátjuk mi az eredmény. Ki mire tippel?

Tudok a szekunder tekecsre házilag tekerni?
Ha igen, honnan tudom majd, mekkora lesz a teljesítménye, és hogy hány A-os?
A válaszokat előre köszönöm!

Mire, mit, hova, mennyit? Ha van helyed, persze. Számolással, méréssel.

Ezt én tudom. A kérdező is?

Mire? : A szekunderre.
Mit? : Azonos méretű (átmérőjű) lakkozott rézdrótot.
Hova? : A szekunderen lévő papírrétegre.
Mennyit? : Ameddig elnem éri a 35v-ot.

Először ki kellene számolni,mérni,higy egy menetben mennyi feszültség indukálódik. Tekerj rá 10 menetet a megfelelő átmérőjű vezetékből,és mérd meg,mekkora feszültséget ad le. Ezzel az információval már ki tudod számolni,hány menetet fog kelleni rátekerni. A plusz tekercs egyezzen meg az eredeti szekunder tekercs vezeték keresztmetszetével.

Nagyjából jók a számok, és azt mutatják hogy ebben a konkrét esetben nem sokat csak keveset romlik a nyomaték. OK. Viszont a kérdező 24 hornyot rajzolt, gyárilag 6-os szélességgel. Ezt 3-ra csökkentve a drót rövidülése minimális, a fluxuscsökkenés miatti sokkal kisebb nyomatékot nem tudja még kompenzálni sem, nemhogy felülmúlni.

Van egy optimális szélesség aminek akár alá akár fölé mész, romlik a nyomaték. Hogy pontosan hol van ez az optimum, most meg nem mondom, de hogy nem a pólusszélesség negyede alatt az biztos. A kérdező pedig nem csupán nem csökkenő, hanem növekvő nyomatékot szeretne.

Nyilván ő nem, csak kicsit közelebb toltam a témát a változtatással kapcsolatos fizikai összefüggésekhez.

Köszönöm szépen!

Szerintem se érdemes a pólusszélesség fele alá menni.
Ha ez kétpólusú motor volt akkor ennél a 6-osnál jobbat nem nagyon lehet kihozni.
Négypólus esetén viszont lehet jobb lenne a 3 (vagy 4). 4 pólus, 6 ágnál sok az átnyúlás, noha a gyártók többsége pólusszélesség közeli tekercselemet alkalmaz. Egyszer találkoztam olyan gyári motorral ahol a 12 ágból 4et fogott át egy elem.
Szerintem azért (is) nem nagyon találkozni rövidebb átfogással mint a polusszélesség mert ahhoz meg kell görbíteni a tekercset. Nem lehet feszesre tekercselni hisz akkor ráfekszik a köztes horonyvágatokra.

Üdv!
Szinte tipikusnak mondható kérdéssel fordulok a hozzáértékhöz!
Eredeti kínai aggregátorom egyik fázis tekercs - naná, hogy Al - leegett.
A forgórész csúszógyűrün keresztül kapja egy szabályzón keresztül a gerjesztést.
1. Az eredeti kiosztás szerinti ujratekercselés tetmészetesen rézhuzallal
2. Egyfázisúra megtekercselni, ez lenne a legjobb számomra, mert így pl. tudnám használni a nagyflexet is.
Volna-e vállalkozó, és milyen áron?
Köszönöm.

Sziasztok! Azt szeretném kérdezni, hogy ha a leégett tekercs alu huzallal volt tekercselve azt helyettesíthetem e ugyanolyan vagy kisebb átmérőjű réz huzallal? Kell e számolni a menetszámon kívül még valamit esetleg lehet e csökkenteni a menetszámot vagy vékonyabb huzalból de több menetet kell e tekercselni. Az eredeti tekercs ellenállása, (mert csak az egyik égett le a flex állórészében) 6.5 ohm. Ezt az értéket kell szem előtt tartani és a rézhuzalra kiszámolni a hosszt R=ró X l /A?

Szerintem az eredeti állapotra való újratekercselés a megoldás. Az 1 fázisú kialakítás akár nem is sikerülhet és a költség ugyanaz, vagy több is lehet.
Az eredetire is 20-25 ezer, de inkább több...

Mágneses teret ugye a menetszám határozza meg.
Átfolyó áramot pedig kevéssé az egyenáramú ellenállás.

Ha rézzel tekercseljük meg az egyik felét (ugyanakkora keresztmetszet és menetszám), akkor kicsit:
- Kicsit nehezebb lesz a készülék,
- Kicsit nagyobb teljesítményű,
- Kicsit könnyebben le fog égni a másik tekercs (valamint a forgórész) is.
De nem értek hozzá.