Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Persze ismerem a motort.
 Csak gondoltam, valaki segít, hogy az orrom elé rakja. Nekem csak a megépítés marad.. 
Köszönöm! Így egyszerűbb
Mennyire lényeges, hogy a potik szára ne fém legyen hanem műanyag? Mert, ha az akkor a fémeket le kell cserélnem.
A fém forgatójú potik általában jobb minőségűek, ezért sem javaslom, hogy lecseréld. Ha attól félsz, hogy a fém majd rázni fog, feleslegesen aggódsz. Amúgy is egy gombot húzol majd rá, és azt kell tekerni, ami általában műanyag.
És a ház se fog? Mert a potikat hozzá kellene csavarozni.
A tápegység fém háza? Ha jól csinálod természetesen nem rázhat. De ha nem tudod, hogyan kell, nagy bajt csinálhatsz!! Inkább sokat kérdezz, mint hogy valakit agyonvágjon nálatok a "birkózógép".
Egy normális potméterben az ellenálláspálya semmilyen kapcsolatban nincs a poti házával, vagy a tengellyel. Félreértések elkerülése végett: nem a potitól fog rázni a készülékház, hanem ha a trafód, vagy más 230V-os dolog van hibásan szerelve.
Kikerülhet feszültség a készülékházra akkor is, ha a tranzisztorokat nem (vagy rosszul) szigeteled el a hűtőbordától. Ez nem olyan veszélyes, mint a 230V, de azért elkerülendő!
A poti háza és az ellenálláspálya között nem biztos , hogy megvan a szabvány 2kV-ot kibíró szigetelés, ezért hálózati feszültségen a műanyagházas / müanyagtengelyes megoldás biztonságosabb...
Senki sem beszélt ilyenről. Labortápot épít nem fordulatszám-szabályzót.
Na (nincs itt a sok hh, mert mindig ezt javítják ki
) akkor marad a műanyag ház műanyag potméterrel. Jobb a biztonság.=) Inkább kérdezek, főleg, mert ez az első hálózati feszültségről működő alkotásom és nem akarom, hogy az utolsó legyen
Azért nem kell túlzásokba esni. A fémházas-fémszárú potik fémes részei nincsenek kapcsolatban az érintkezőkkel. Elvileg nagyon is jól el vannak attól szigetelve. Próbáltam most hirtelen keresni erről valamilyen átütési szilárdságról szóló adatot, de nem találtam. Egy viszont biztos, el van szigetelve.
Inkább az szokott gondot okozni, hogy hangfrekis eszközökben ezeket a fémrészeket nem mindegy hogyan kötöd ki a GND-re. A trafód két tekercsét párhuzamosan kell kötnöd, ha 2,5A-t akarsz kivenni belőle. Ezt viszont csak akkor lehet megtenni, ha a két tekercs egyforma feszültségű, és még a tekercselési irányra is figyelni kell. Ezzel együtt is nagyon sovány egy 45W-os trafó ha labortápról van szó.
Ezt benéztem
De azért az tényleg érdekes lehet, hogy úgy általában mennyire jó a szigetelése egy fémházas potinak.
[OFF]Hálózatra nem tenném rá. Az igaz, hogy műanyag potival, de jártam már úgy, hogy eltört és szétesett belül.
Hiszek neked!
A trafó egy kiöntött Makrai trafó, majd bekötés előtt mégegyszer megnézem az adatlapot. Tudom, hogy kevés, de megmaradt egy forrasztópáka kapcsolásból, mert más táplálást választottam és a mikrovezérlős kapcsolásokhoz bőven elég. Lesz egy 1kW-os DC motorvezérlőm, aminek a tesztelésénél lehet kinyírom, de akkor legalább akkor csinálhatok egy komolyabbat. Elvileg nem lehet vele gond, mert lesz áramkorlát a vezérlőbe.
Rászántam magam egy kis méricskére az Alkotó-s táppal kapcsolatosan.
A táp pufferén 57,8V a fesz. A segédtápon +14,9V és -15,1V. Az áramkorlátot szabályozó ic 2-3 lába között kb. 2-3mV-alatt kapcsol be az áramkorlát led (üresjáratban és terhelés alatt is). A 6-os lábon ekkorra csökken le a feszültség 0V-ra, ha tovább tekerem lefele az áramkorlát potit ez átmegy negatívba. Terhelés nélkül a kettes lábon a feszültség szinte 0V, 3-ason néhány száz mV-ig állítható (a szimmetrikus táp 0-jához képest). Az áramkorlát akkor kapcsol be, ha a 3-as lábon lemegy a feszültség 2-3mV alá. Rendben vannak-e ezek az értékek, illetve tudna-e valaki tanácsot adni, hogy mit csináljak annak kiderítésére, hogy miért lesz a táp kimenetén -2,4V, ha minden poti teljesen le van húzva? Köszi, Robi
Megoldódott a labortáp problémám.
Kicseréltem a két műveleti erősítőt az eredeti kapcsolásban szereplő 741-re. Minden eddig tapasztalt probléma megszűnt. Kipróbáltam eltérő gyártótól származó 741-esekkel is, de ekkor szintén furcsán viselkedett: kb 3V-nál nem lehetett lejjebb vinni a feszültséget, az áramkorlát maximális feszültségnél bekapcsolt (terhelés nélkül). Úgy tűnik, hogy a műveleti erősítő típusa és gyártmánya érdekes viselkedéseit okozza a tápnak bizonyos szélső helyzetekben. Amúgy viszont teljesen jól működik.
Próbáltam (a gyártót nem jegyeztem meg és már visszavittem lhanzi-nak), de ugyanazt csinálta, mint az eredetivel.
Valószínűleg a különböző gyártók ic-i között van valamiféle minimális eltérés, ami pont ennél a kapcsolásnál számíthat. Biztosan lehet találni olyan gyártásút, amivel az általam tapasztaltak nem jönnek elő. Az enyém nem ilyen volt, de fő, hogy megoldódott a gondom. Azért köszi a segítséget mindenkinek.
Üdvözöllek!
Próbálta a Texas-t is szintén nem működőtt rendesen, de volt ST is az sem nyert, a jó öreg MEV vitte el a pámát! Tehát MEV UA741 tökéletes! Ez van! Leiszt Jani
Hello!
Nem igazán szeretem a műszakilag nem átlátható dolgokat.. Ez nekem erős varázslásnak tűnik. Ha a "gyártók közül kell válogatni", akkor ott szerintem valami tervezési hiba van. Egyáltalán mibe és hogyan van 741? üdv! proli007
Üdvözlöm!
A tápegységet eredetileg Ferenczi Ödön tervezte, és 741-esekkel működött! Alkotó nem változtatott semelyik R-C elem értékén, ezt látva javasoltam a 741 beépítését, ami nem volt igazán gond, mert preciziós foglalatokban voltak! Az eredmény az lett, hogy 16mA-re be lehet állítani az áramkorlátot, és teljesen letekerve sem világít az áramkorlát (mint Alkotó egyik tápjánál is!) Ez azt mutatja, hogy érzékeny a műveleti erősitő típusára/ gyártójára! Az, hogy milyen módosítás kellene ahhoz, hogy ne legyen, én kevés vagyok, én az eredeti és a módosított kapcsolást látva, józan paraszti ésszel és egy marék IC-vel orvosoltam a problémát! Több gyártójú TL071 (Texas, ST ) is meg lett próbálva, nem hozta amit szeretett volna, míg a 741-el tökéletesen működik! Az elméleti részét én passzolnám, ha létezik rá magyarázat kérem tegye meg, az előző számítása előre vitte a dolgokat! Leiszt Jani
Csak a rend kedvéért, én úgy tudom ez egy külföldi lapban megjelent kapcsolás volt eredetileg, amit minden változtatás nélkül átemelt a ráidótechnika. Minden tiszteletem Ferenczi Ödöné, több könyvét is forgatom gyakran, de azt hiszem ezt a tápot nem ő tervezte.
Üdvözöllek!
Tudtam ez fog következni, vártam is! Az Elektorban jelent meg! Fent is van a topikban! Azon nem változtat, hogy 741-es Ic van a Ferenczi féle verzóban! És ezzel működik, úgy ahogy elképzel az ember egy labortápot! Ja és érdekes módon a 741-esek közül is csak a MEV-est szerette! Abból is próba és a Texas, ST is misztikus dolgokat művelt! Én csak segíteni szeretnék, ne értsd félre, ha más is ilyen maximalista, mert látott egy Rohde & Schwarz tápot működni, és szeretné ha az ő általa épített is így működne! Nem kevés pénz egy ilyet megépíteni, és akkor szeretné az ember a legjobbat! Leiszt Jani
Hello!
Egy link (de inkább egy pontos rajz, ami elkészült) nem ártott volna, mert fogalmam sincs melyik ez a táp. üdv! proli007
Üdvözöllek!
Alkotó 1.4.2 Erről lenne szó!
Üdvözöllek Zoli bácsi!
Az Elektoros eredeti linkjét nem tudod, mert azt meg én nézném meg! Köszönöm! Leiszt Jani
Üdvözöllek!
Köszönöm a segítséget! Szedem! Leiszt Jani
Valóban abban van, megnéztem az eredeti is 741-eseket használ. Tehát nem követünk el szentségtörést ha mi is ezt tesszük!
Mint korábban írtam ezt a tápot az Elektor Német folyóirat tervezői alkották. Ferenczi úr csak ollózta a cikket de azt is némi hibával tette.
Esetleg egy egyszerű offset kompenzációt is ki lehetne próbálni, az említett IC-k bármelyikével ( én még nem láttam ugyanis labortápban levő IC-hez offset kompenzációt, és itt most nem a kis értékű pF..nF nagyságú kondiról beszélek).
Gyakorlatilag csak egy trimmer kell utólag a z IC-hez forrasztani. "In-" és "IN+" összeköt (rövidzár) és a kimenetet lehet "0"-ázni, utána rövidzárat megszüntetni. Így gyakorlatilag IC típustól függetlenné válik a kapcsolás. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
