Milyen bug-ok? Néhány műveleti erősítő modellje nem jó. Van néhány IGBT, amiben van dióda gyárilag, de a modellben nincs. A display gráfot alapjaiban feketén jeleníti meg. Gondold el, milyen jól lehet rajta látni, amikor sötétkékkel rajzolja a jelet. Vagy, ugyanez fehér alapon, rikító sárgával. Pedig, a program tudja, hogy milyen színű alapon fog megjeleníteni, tehát, a sötétkék ( navy ) szín helyett rajzolhatna pl. szürkével. Utólag, át is válthatod a színeket, de a következő szimuláció után visszatér az eredeti színéhez. Még az a szerencse, hogy a display gráf tulajdonságait egy adott beállítás után el lehet menteni. ( Edit/Copy ), aztán a következő szimuláció után Paste és akkor megjeleníti úgy, ahogy korábban beállítottad.

Bármit meg tudsz vele méretni, zajt, torzítást, DC összetevőt, ( Fourier Analyses menüpont ), ami csak eszedbe jut. Ha mégsem, akkor lehet csinálni okos kis áramköröket bele, amiknek a kimenetén a kívánt jellemző jelenik meg, aztán azt a pontot is beírod az output listába. De utólag is lehet mindenfélét csinálni a már leszimulált eredményekkel, összeadni, szorozni, stb. Vagy amikor az output listát írod, akkor beírhatod, hogy két pont feszültségét szorozza össze, vagy képezze egy ponton levő feszültség effektív értékét, vagy van ott egy táblázat, abból lehet válogatni. De ha nincs olyan funkció közvetlenül, akkor egyszerűen beírod azt a matematikai funkciót, amit akarsz.
Ami nekem nagyon hiányzik belőle, az a display gráfon a vizszintes irányú scollozás, meg az, hogy csak körülményesen tudom berendezni a képernyőt, utólag nem tudom megváltoztatni a sugarak sorrendjét. ( Vagy nem tudom hogyan kell. )
Én a 10.1-est használom, már régóta van 11-es is, de ahogy hallom, a szimulátoron nem sokat változtattak. A fejlesztés gondolom inkább csak a nyáktervezőjére korlátozódik, de az engem nem érdekel.

Az analóg dolgokat nagyon gyorsan leszimulálja, inkább csak akkor nő meg a szimulációs idő, ha valami többszörösen visszacsatolt hálózaton dolgozik. Inkább csak az a probléma, ha túl nagy adathalmazt kell valahova eltárolnia és megjeleníteni. De ez is csak 1...2 s, úgyhogy analóg dolgoknál mint a villám... Meg a kapcsolóüzemű dolgoknál lassul le, de ezt úgy szoktam megoldani, hogy kezdetben, - amíg csak mondjuk egy elv működését akarom látni - addig a matematikai modelleket használom, ezekkel ritkán fagy le és nagyon gyors, hiszen ideális eszközök. Aztán amikor már megy minden, akkor szoktam pl. a kapcsolókat FET-re kicserélni.

De szerintem, az összes többi szimulátor többé kevésbé tudja ezeket, itt csak annyi a feladat, hogy meg kell tanulni a valamelyik használatát.

A display graph-os dolgokba én is belefutottam de igazán nem zavaró. Nekem 2 dolog hiányzik, az egyik hogy akkor is lehessen 2 határérték között változtatni a bemeneten a jelforrás paramétereit, mikor azt műszerrel vizsgálom nem az analízisekkel. A másik hogy elég jó lenne valami egymásba ágyazható for-next ciklussal több paramétert is megváltoztatni, bemenetet és alkatrészt is úgy hogy minden körben csináljon egy graph-et.

Még két dolgot kérdeznék. Az egyik hogy a multiméter mintavételi frekvenciáját lehet-e növelni mert mi értelme van annak hogy ugyan olyan lassan reagál mint a valódi? A másik hogy van-e valami mód arra hogy egy potméter két értékét a közepéhez képest folyamatosan lássam nem %-ban hanem Ohm-ban?

Nem tudom. Nem használom a multimétereket, arra ott van a display graf, a potikra meg a parameter sweep. Legalábbis én ezt szoktam meg.

( Meg nem is tudom elképzelni, hogy egy számításigényesebb feladatnál még gyors is legyen a multi. Szerintem, a real time analízis csak az egyszerű áramköröknél megy kivárható időn belül. Nagyon jópofa egy TEK szkóp, de azért annyira nem jó, hogy én azt "tekergessem", elég azzal a valóságban megkínlódni mondjuk csak két sugárral... )

Sziasztok! Azt kérdezném, hogy lehet-e állítani a szimuláció sebességén az MS11-ben, ha igen, hol? Én nem találom.

Szerintem, sehol. A szimuláció pontosságán állíthatsz, ha elég kicsire veszed, meg kevés pontot rajzoltatsz ki a display gráfon, akkor növelheted a sebességet, de ez nem számottevő, legfeljebb különleges esetekben. Egyébként meg a legrövidebb időtartamokat kell analizáltatni, akkor kicsi a futásidő.

Hát.. ez rossz hír. Egyébként ugyanezt az áramkört az EWB512-es hibátlanul, realtime teszteli. Azaz, 1 másodperc 1 másodperc alatt telik el, de itt ezredmásodpercben pörög, tehát 1000 másodperc alatt pörög le 1 másodperc. A tesztelendő áramkörömnél 2,5mp egy ciklus.
Ráadásul a képeken jól látható, hogy az MS11 milyen használhatatlan eredményt ad.
Köszi, ha netán találtam rá megoldást, megírom.

Az a baj, hogy a Multisimben elég sok mindent lehet állítani. Ez néha azt eredményezi, hogy totál hülyeséget hoz ki eredménynek. Kicsit tudni kell, hogy milyennek kell lennie az eredménynek. Egyébként én azt olvastam róla, hogy sokkal gyorsabb, mint az EWB. Sajnos ezt nem tapasztaltam, szerintem ugyanolyan, legfeljebb néhány funkciót még beépítettek, amitől kényelmesebb lett a használata. Most már a 11-es verziónál tartanak, de a bug-okat még mindig nem szedték ki belőle. Van bőven... Szerintem csak a nyáktervezőjét fejlesztgetik. De az meg nem érdekel.

Én nem használom a műszereket benne, csak a funkciógenerátort. Megjelenítésre szerintem sokkal jobb a display graf, ez akárhány sugarat meg tud jeleníteni. És sokkal több dolgot megnézhetsz akár utólag is, mint szkópon. Egy hátránya van, nem real time. De ez csak megszokás kérdése. Ha display gráfot használsz, akkor egy ilyen analizis csupán egy villanás, mert nem szkópon látod. Az eredmény viszont a 2,5 s-ra van megjelenítve, úgyhogy nagyon gyorsan lehet vele dolgozni.

Sziasztok!
Szimuláltam egy unbalanced/balanced konvertert, és látom hogy nem teljesen tökéletes, de a kérdésem az, hogy ez fedi-e teljesen a valóságot, és ha igen lehet-e rajta javítani, van-e ennél jobb megoldás. Az eredmény képeken. tudom hogy vannak egyszerűbb megoldások is, majd azokon is átrágom magam.

Köszönöm a javaslatokat!

Üdv!

A szimulációban a munkafelület nagyságát hogyan lehet megnövelni? Nem fér bele a tesztelendő áramkör.

Options -> Sheet Properties -> Workspace -> Sheet size = A, B, C, stb...

Mi benne a nem tökéletes? Nem egyforma a frekvenciamenet? A felső erősítőt is lassítani kellene egy kicsit. Tegyél négyszögjelet a bemenetre és próbáld egyformára állítani az élmeredekségeket. Bőven elég, ha a -3dB-es pontja 50 kHz-en van.

Egyébként, ilyen esetekben nagyon pontos a szimulátor.
( Különben egyszerűen használhatatlan lenne... )

Sziasztok!

2 kérdésem is lenne. Az egyszerűbbik hogy a TTL/CMOS áramköröknél az alkatrészeken nincs tápfeszültség bemenet. Ezek miatt jelez is a program. Ez hogyan oldható meg?

A másik kicsit zűrösebb. Gondoltam letesztelek egy négyszög/háromszög generátort szinte csak a kíváncsiság kedvéért. Rózsa Sándor Amatőr mérőkészülékek építése c. könyvének 88. oldala. El is indul a generátor, de hamar behal, és utána a multiméter is elkezd hülyeséget mutatni úgyhogy még beállítani sem tudom (kép).

hátha valakinek még érdekes, sikerült megoldani a függvénygenerátor szimulációját. A Zener diódának van egy breakdown current paramétere, ez alapból 20ma volt vagy 2 ma már nem emlékszem. Nagyobbra kell venni és azóta jó.

Nem tudom mennyire lehet hinni a szimulációnak, és hogy ez a jelalak jónak számít-e több mint 1.5 MHz-en. Elvileg 4 MHz-ig működik, 2.5MHz-en még kb ilyen a szimuláció képe.

Csinálok egy tansint analysist egy komparátor kimenetén, és ezt kapom vissza ami nyilván hülyeség. Mit rontok el?

Maga a szimulátor nagyon pontos. ( persze attól is függ, hogy van beállítva ) De ez csak matematika, a kapott eredmény annyira lesz pontos, amennyire a modellek leírják a valóságot.

Ez elég ronda 1,5 Mhz-en... de biztos lehetne még javítgatni az áramkörön. Na, erre való a szimulátor!

A kapcsolási rajzot, vagy a szimulátor beállításait. Tedd fel a rajzot, hátha kiderül valami.

Már sikerült ezt is megoldani, mostmár csak az van hátra hogy a TTL áramköröknek hol lehet külön tápfeszültséget adni közben

Ha jól gondolom, akkor sehol. A CMOS, meg a többiek rá vannak kötve a GND-re, meg a pl: +15 V-ra. Esetleg megváltoztathatod a modell leírásánál ezt a dolgot, de nem tudom hogyan kell. Ha ilyen probélmám van, akkor szinteltolóval viszem a jelet úgy, hogy a kapuknak megfeleljen.

Mostmár jól működik ez a dolog is, csak kicsit fura volt elsőre hogy nem kell megadni sehol.

Még egy kérdés, nem találtam google-ban sem megoldást, meg lehet-e pontosan mérni egy jel kitöltési tényezőjét?

Mondjuk 2 periódust szimuláltatsz, ránagyítasz ( display graph ) aztán a kuzorokkal leolvasod az idő értékeket és kiszámolod. Vagy kitalálsz valami áramkört, aminek a kimenetén megjelenik egy feszültség, ami reprezentálja a kitöltési tényezőt. ( mondjuk egy aluláteresztő szűrő )

Hát ez macerás.

Micsoda? Egy R, meg egy C? Ez egy alulteresztő szűrő. Ha 100 V egyenfeszt teszel a bemenetére, akkor a kondin is 100 V lesz, ez jelenti a 100%-os kitöltést. Ha a négyszög csak 50 %-os akkor 50V lesz a feszültség középértéke a kondin.A szimulátoron meg egy sugárral kijelzed ennek a kondinak a feszültségét. Ha nagyon hullámosnak találod, akkor az Output listában a kondi középértékét szimuláltasd. Ez sem lesz teljesen egyenes, de azért már jobban használható. Vagyis ebben az esetben, a kondi feszültségének középértéke megegyezik a kitöltési tényező %-os értékével.

DC feszültséget már mértem, azzal állítottam be. Az nem tetszett hogy szemmel olvassam le az oszcilloszkópról. Igazából nem leolvasni kellene hanem beállítani egy konkrét értékre, de igazad van végülis mérhető csak gondoltam hátha van benne valami ami konkrétan ezt adja vissza eredményként attól függetlenül hogy mennyire van eltolva és csak rakosgatom a mérési pontokat és kiadja a %-os eredményt.

Nem teljesen értem, mit szeretnél, de nagyon sok mindent meg lehet csinálni szimulátorban, amit a valóságban csak nagyon körülményesen. Tehát pl: ha neked nem 5 V kell valahova, hanem ugyanabból a jelből mondjuk 12, akkor egyszerűen megszorzod az 5V-os jeledet 12/5-tel és már meg is van. Arra gondolok, hogy egy szimláció során nem feltétlen kell azonnal a véglegesnek elképzelt rajzot bevinni, elég, ha először ideális, meg tisztán matematikai elemeket használsz. Ezek között vannak olyanok, amik a valóságban nincsenek, vagy nagyon nehéz lenne őket megépíteni. De a szimulátorban nagyon megkönnyíti a modellezést, csak ismerni kell őket. Pl.: feszültségvezérelt kapcsoló - mindjárt helyettesít egy komparátort, egy szinteltolót, meg egy FET-et. Vagy summátor. Kiváló opampot lehet belőle csinálni, ráadásul teljesen ideálisat. Aztán, ha megy a modellezés az ideális elemekkel, akkor kezdheted az ideális, vagy matemetikai modelleket valóságosra kicserélni.

Helo!
Segítséget szeretnék kérni, egy akkumulátor figyelőt szeretnék szimulálni, négy műveleti erősítő, plusz egy ötödik ami agy bizonyos feszültség alatt lekapcsolja az egészet, egy FET-el. Szimuláció közben egyszer csak azt írja ki hogy valami hiba van, és a time-step értékével baj van. Ezt miért csinálhatja?
Remélem érthető a leírás.
A válaszokat előre is köszönöm.

Üdv m.Kérdésem lenne hogy a Multisim 11-ben a Simulate/Dynamic Probe Properties menüben hogyan lehet memorizálni a beálitott értékeket?Mivel a program bezárása s újbóli megnyitása után ismételt beálitások szűkségesek.Választ előre is köszönöm.

S még egy kérdés .A szimulált rajzot lehetséges e menteni képbe?Mert sajnos a mentett pillanat kép nekem nem megfelelően hozza visza a képet."elmosódott"