Ez a tömör vicc kategória.
Szerintem ennél még a türelmetlen ifjú titánok is jobbat alkotnak.

Komolyan ez az eredeti tápja? Ilyen csúfságot rég nem láttam. (Még a diyaudio-s Nigel gyerkőc is különbet tervez, bár az se kutya)

Igen ez az eredetije, bár volt már dolgom trafós ds-300 -zal is.
Én is egy enyhébb sokkot kaptam amikor először megláttam.
Sima 2200u/63 elkók, 2cm-es lábakkal, stb. A végfok sem jobb.

Annak a fél E magnak vajon mi lehet a szerepe?

Mi lenne? Az a célja, hogy a szomszéd rádióját zavarja.

Látok egy fekete kartont a betáp csati felett, de fél E-magot még nem... rossz a szemem...

...bal felső sarok, a sárga gyűrű mellett - mintha az lenne...

Majd Bassmester megmondja.... - de ......... meg, ha én látok ilyent...

Én arra tippelek, hogy ez egy önrezgő push-pull (nem látok rezonáns kondit, a trafó sem szórótrafónak néz ki, és túl sok a primer vezeték, 1000V-os fetek snubber nélkül, a tüskéket valószínüleg a fetek diódái eszik meg) a frekvenciát meg valószínüleg az E mag telítődése állítja be.
Nem jó konstrukció, az tény, de azért érdekes.

Mivel a push-pull az PWM, ezért szükség lenne egy szekunder oldali fojtóra. Kivétel, ha egyáltalán nincs PWM szabályzás, tehát semmi.

A túlfeszt a diódák csak akkor tudják megenni, ha a két primer között csatolás jó. Ha ez nem jó, akkor a szórt induktivitás csak Coss-on tud tovább folyni, így elkezdi felvinni szépen a feszt. Itt lehet kicsit trükközni, nagy Coss-ú FETnél ez a túllövés kisebb lesz, de a bekapcsolási vezsteség (Coss kisütése) meg több. Szóval nagyobb Coss MOSFETnél (ahol Rdson alacsonyabb) kisebb túlfesz lesz, így elég lehet 800V MOSFET alkalmazása. Szerintem ők sokat nem gondolkodtak...

A push-pull egyetlen előyne, hogy marha könnyű a vezérlés, mivel nincs szinteltoló FETmeghajtás, így PWM-ben ez nagy előny (gate trafó korlátozza a PWM tartomány). Ellenben ha ezek nem használnak PWM-et, csak megy 50% kitöltéssel, akkor mi fenének csinálnak pushpullt, és pláne önrzegőt.
Az önrezgő miatt kell egy gate trafó (középen a sárga szalaggal körbetekert), ennyi erővel csinálhattak volna egy önrzegő félhidat, ami ugyanerre lett volna képes, csak baromi olcsó 400V-os FETekkel.

Igen, az egy E20 félmag 2x5 menettel.
Ránézek ma szkóppal a tápra hogy mit csinál.

Sziasztok!

Megépítettem az első kapcsoló üzemű tápomat. Terhelés alatt viszont, fortyog a trafó, a forrásban lévő víz hangjához hasonló. Amúgy működik, a kimenő feszültség stabilizált és terhelhető is.
A Bu508 kollektorán egy lecsengő jel van. Gondolom nem ilyennek kellene lennie?-vagy igen?

Nagyon zavaró. Mit tudnék tenni, azon kívül, hogy szétbontom?

Egy hegesztő inverter segédtápja lenne, bemeneti szűrőkkel és 1500µF pufferral.

Ez egy kvázirenzonáns flyback. Vegyük sorba a kérdéseidet:
- a trafó zizeg. Ez azt okozza, hogy a huzalban folyó áram miatt a huzalok között erő jön létre (azonos irányú áram taszít). Az áram hullámossága nagy, és a kvázirezonáns működés miatt terhelve létrejön egy 50 Hz komponens itt.
Mivel gondolom a trafót kézzel tekerted, ezért nem tudtad olyan szorosan tekerni, hogy a huzalokra ható erő miatt a huzal ne rezegjen be. Gépi szoros tekerés esetén a trafók nem zizegnek.

- a lecsengő jel amitt van, hogy a trafó primerének szórt induktivitásában tárolt energia nem tud átjutni a flyback működés miatt a szekunderre, így ez tullövést és berezgést okoz. Amikot a tranyó kikapcsol, akkor a szórt induktivitás árama a tranyó kimenő kapacitásában folyik tovább, így ezt feltölti egy nagy feszre. Amikor ez az áram nullára csökken, akkor a kodni túlfezse miatt visszafele áram indul be. Ekkor mindig eg ykis plusz energia át tudj jutni. Ez addig ismétlődik, még a kondi plusz feszütlésge és a szrót induktivitás árama 0-ra nem esik.

A tullövés mértékén leginkább a szór tinduktivitás csökkentésével tudsz csökkenteni. A flybackj trafókat szinte mindig szendvicsban (nagyon szoros csatolásban) tekerik. Azonban mivel a trafón nagy fezsültésg van, ezért szigorúan figyleni kell a tisztázási távolságokra, és a kúszóutakra a TRAFÓN BELÜL is. Szóval a nyákon 6-8mm kúszóút a trafón belül is érvényes, a profi trafóknál erre spacereket, vagy extrudált szigetelésű huzalt alkalmaznak.

Csini a Tektronix szkópot, az egy jó jószág. Én is teket használok.

Szia!

Azt hiszem megértettem a lényeget, szóval a trafó tekercselése nem jó. Igen kézi tekercselő gépen tekertem. Szendvics szerűen azt jelenti, hogy mondjuk ketté veszem a primert és közé tekerem a többi tekercset? Kinéztem egy másik kapcsolást, ha ez nem jönne össze, ebben van valami buktató?
A szkóp most lesz egy éves egy EMG-t váltott én is szeretem.

Köszi szépen.

Ha neked 12V <0,5A kell (segédtáp), akkor kvázirezonáns flybackben bipoláris tranzisztorral jobb hatásfokot lehet elérni. A TNY amúgy jóval drágább is általában a diszkrét megoldásnál.

A legjobban úgy jársz amúgy, ha fogsz egy 12V 0,5A vagy hasonló dugasztápot és kikapod a belsejét, úgy lesz legolcsóbb segédtápod.
Ha szeretnél kicsit egyedi lenni, akkor meg csak a trafóját kapod ki, annál jobb trafót kézzel biztos nem fogsz tudni tekerni.

Az is jó megoldás, ha neked nem kell izolált szekunder (segédtápnál nem), hogy a szekuddert a primer közé tekered. Ebben az esetben a tisztázási távolság sem kell, de ekkor a "szekundernek" nem lesz elszigetlése a hálózati fesztől.

Igen 12V/0.5A -es a segédtáp kell. Van rossz 12V-os tápjaim, holnap kibányászom a leg szimpatikusabb trafócskát belőlük.

szia, jani

Csatolok 3 gyári flyback trafó tekercselési szisztémáját, egyik "ablak".. talán kicsit ez is segít.
A méretarány kb. ez két 30-as és 140 wattos között.
Első képen a pirosak a fél primerek, másodikon a szürkék, harmadikon a pirosak 2-2 sorban.
A legfelső a segédtekercs.
A sárga rész a szigetelő, margin.
A légréshez képest is így néznek ki.

Ja, és normális snubber se ártana, viszont egy sima 180-as P6k..-t nem tennék be csak úgy.

Szia! Ha lesz egy kis időm áttekercselem a trafót.Próba cseresznye.Köszi.

jani

Segédtápnak a TNY nagyon jó, talán a legjobb. Ha nem kell stabil fesz akkor az egy tranyós megoldások is jók (régi PC tápokban találsz olyat), de azok nem bírják a rövidzárat.

Ha ez a táp nem jön össze a trafó miatt, akkor a következő TNY-nal lesz építve.

Köszi, jani

Sziasztok,

TNY227-el épített segédtápnál, RCD snubber a nyerőbb, vagy megoldhatom gyors dióda + soros 200V suppressor diódával is? (200V zenert javasol az adatlap, de supressor pont lenne kéznél.)

Teljesen mindegy, nekem dióda-szupresszor párossal ment, mert azok kevesebb helyet foglaltak.

Köszi! Igazából az miatt aggódtam, hogy a supressor bírja-e ugyanúgy az ismétlődő tüskéket, mint a zener. Akkor a héten kimerem próbálni.

Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, hogy kapcsolóüzemű tápba(230V be, max 12V ac 10A ki) milyen graetzet ajánlotok? Kaptam egy ilyen tápot, ami szabályozható lenne, és ac a kimenete gyárilag...

Nagy sebességű Graetzet nem tudok; ilyen helyen gyors diódás (vagy Schottky-s) egyengetőt szokás használni. A SMPS rendszerétől függően 1-2-4 diódával. Nézd meg a témák képei közt a kapcsolásokban.

Most ott tartok, hogy szét van szedve, és megvan a táp ,,lelke": egy NE555 ic az ami csinálja a nagyfrekit... Két jó combos tranyót hajt meg, és azok hajtják a kimeneti trafó primerét. A secunder meg 2,5mm² huzalból van tekerve...

és 25K körül van a frekije, legalábbis a dobozán lévő felirat szerint...

Azt már nem hallod, ide még tán jók a "mezei" diódák is (akár Graetz, persze U, I-nek megfelelő, tehát kissé túlméretezett). Mondjuk 10A-nál már illik hűteni.

Jelenleg amit kitermeltem graetzet, az egy varo vy100x/s volt, de állítólag melegedett... Van mit dolgozni a tápon, mert pl a poti amivel lehetne szabályozni, az majdnem tőből le van vágva, meg ilyen-olyan hiányosságok vannak még a tápban, de működőképesnek mondta az előző tulaj...

a két tranyót fettel ki lehet váltani közvetlenül, vagy módosítani kell valamit a tápban hozzá?