Ez 1-2 km tőled, de a távolságot csak saccoltam, a térképen összeér a két település. Világítástechnikai szaküzlet, tehát jó eséllyel van ilyen izzójuk.

Igen, csak éppen az is 30km. Ugyanis a folyó túloldalán lakom. És az első híd 20km-re van innen

Műanyag lavórba két elektródát benyomsz, felülettel beállítod az áramot, este meg lemosakszol a melegvízzel.

Már mástól is hallottam ilyesmit, de a dolog egyáltalán nem működik. A csapvíz nagyjából szigetelőnek számít, tehát szinte egyáltalán nem folyik áram, a két elektróda között. Konkrétan mértem, és néhány mA nagyságrendű áramot tudtam létrehozni, és már azt is hálózati feszültséggel nem pedig 24V-al (nem emlékszem pontosan de talán 600-800 mikroSimens/cm2 volt a víz vezetőképessége).
Nálam az elektróda 10 cm csupaszított kábeldarab volt.

Körbe érdeklődtem a környék gépészeit... Nincs ilyen vagy ehhez hasonló izzójuk. Szóval akkor terhelni nem tudom, igy vagy visszaküldöm, vagy újratekerem... És akkor biztosan meg lesz a kívánt áramerősség.

Gyerekkoromban is láttam, a hinta forgató motor forgórészének csúszógyűrűiről 3 elektródára ment a vezeték és sós vízbe engedte a mutatványos és így szép lassan pörgött fel a hinta.
Tehát a megfejtés = sós víz.
Azt hittem, ez magától értetődik, de én falusi vagyok.

A sós vizes megoldást ismerem, anno igy terheltük az aggregátokat.

Na látod, nem olyan mély a hó. Már rég kipróbáltam volna a helyedben. A sós vizet elrakod, jó lesz télen a járdát leolvasztani a jégtől.

Sziasztok!
Van nálam egy discos robot lámpa ès a toroid trafónak benne tök szakadt a prímer tekercse. Hogy lehet ez? Létezik ilyen hogy csak úgy megszakad? A lámpa nem volt mozgatva, túlterhelve sem lehetett a trafó, hiszen gyárilag oda lett tervezve. Nem is látszik meg érződik leégésből eredendő nyom. Egyszerűen csak nem értem mitől szakadhat így meg.

A Primer oldalon lévő hőbiztosíték kiolvadt. Ezért tűnik szakadtnak a tekercs. Égésnyom azért nincs mert a hőbiztosíték tette a dolgát mielőtt nagyobb baj lett volna.

Közben ahogy utána olvastam, én is erre a következtetésre jutottam. Akkor ehez meg kell bontanom a szigetelést? Nem valami jó meló lesz ez

Nem csak a szigetelést, hanem a komplett szekundert le kell tekerni, már ha a primer-szekunder közé rakták a hőbiztit és nem legalulra a primer alá. De legalább meg tudod nézni hogy mennyire tekerték trehányul vagy sem a primert.

Elkezdtem letekerni az első tekercset, de a negyedénél feladtam :S Még alatta lenne egy másik szekunder, csak az után jön a primer... Vissza se tudnám rá tekerni rendesen. Már csak az a kérdés, hogy kuka az egész, vagy érdemes valami javítóba beadni? Egy torroidot itthon megtekerni lehetetlen, főleg szerszámok nélkül.

Egyáltalán nem lehetetlen, néhányan már megküzdöttünk ilyen trafóval (is). Türelem, kézügyesség, odafigyelés, tanulás. Készíts egy fűzőpálcát, arra(azzal) tekerd le a huzalt, közben számolás. Amilyen drága egy ilyen jószág, megéri. Meg is tekercseltetheted, talán olcsóbb, mint egy új. Ha ki akarod dobni, előtte szólj, hogy ott legyek.

Kidobni semmi képpen, keresek valami céget, vagy valakit, aki megcsinálná, nekem nem éri meg küzdeni vele. Jó nagy kicseszés ez a hőbizti, nem tudom ki találta ki, hogy tegyük a "legaljára" egy ilyen drága dolognak...

Nem lehetetlen, de nem is fehér embernek való, ezért (is) tekergetek én már évek óta csak ferritet, azt rövid idő alatt készre meg tudom csinálni itt az asztalon.

A javítási opciót, miszerint kívülről átköthető lenne ilyen esetben a hőbizti, szándékosan hagyják ki, hogy vegyél inkább másikat, meg hogy véletlenül se tudd megfőzni. Ha a primer és a szekunder közé tették akkor mindenképpen érdemes nekiállni, mert ha nem is szépen de a szekundert kézzel vissza tudod tekerni, és használható lesz. Persze ez csak akkor derül ki ha lebontod a teljes szekundert. Ha viszont legalul van, akkor el kell hajítani. Amennyiből megcsinálnák annyiért kapsz egy másikat.

Azért találták ki, mert a felhasználó leleményes és nem a névleges teljesítményt szeretné kivenni belőle hanem többet (lásd ezt a példát). Ha a tervezett igénybevételnek megfelelően lenne használva, sosem menne tönkre a hőbizti. Ebben az esetben a gyártó (nem a trafó hanem a kütyü) méretezett alul, hogy spóroljon magának.

Én arra gondolok, hogy ezen a nyáron nagyon meleg volt, és azt nem bírta kb akkor ment tönkre.

Lejárt a beépített elavulása, ez a sarki 'nyárban' ugyanígy bekrepált volna.

Egyébként meleg sem kell hozzá, és az sem biztos hogy a hőbizti ment ki. Ebben a hsz-ben képekkel is illusztráltam miért és hogyan lett szakadt a primer. Trehány munka miatt, vagy ahogy előttem írták "beépített elavulás". A másik, hogy a tekercselők zöme simán feltekeri a primert és kész, sem szigetelést, sem külön lakkozást nem alkalmaz a sorok között, meg is teremtve ezzel a trafó rövidebb élettartamát. A két egymáson lévő sor előbb vagy utóbb megmozdul, illetve a huzal lakkszigetelése is öregszik, és kész a menetzárlat a két réteg között.
Egy olyan gyárat láttam életemben ahol úgy készítették a toroidot ahogy azt kell, de ott kizárólag exportra gyártottak, és abból sem otthoni vagy szórakoztatóipari felhasználásra.

Többedszer olvasok arra történő utalás, ahol a "primer sorok közti szigetelés" milyensége a csevegés tárgya. Ennek a fogalomnak nincs értelme a gyakorlati kivitelezés alapján, mert a tekercselés egyáltalán nem soronként történik. A szükséges menetszámot a teljes körön egyenletesen osztják el, pontosabban nem is a teljes körön, csak mondjuk 355°-nyi elforduláson. Tehát egymás "hegyére-hátára" hajtják a huzalt, de közben fordul a vasmag. Erre mondhatjuk, hogy milyen rossz megoldás, de valójában az egymáshoz érő vezetékek közti feszültségkülönbség így mindig csak néhány volt, tehát az átütés kockázata egészen kicsi. Az említett kb.5°-nyi kihagyás éppen azért van, hogy a kezdő és zármenetek között legyen egy biztonsági távolság.
Ezután természetesen egy lakkrögzítés tovább növelheti az élettartamot, mert jelentős mértékben képes rögzíteni a meneteket. Erre jön egy általában 4 rétegű szigetelés, ami a primert és a szekundert hivatott elválasztani, méghozzá úgy, hogy köztük a 4000 V-os mérőfeszültség ne üssön át.
Amatőr viszonyok között más megközelítés a szokásos, de az nem írja felül az üzemi gyártás sajátosságait.

Köszi az infót, azt hiszem maradok annál a verziónál, hogy új trafó. Hihetetlen hogy egy ilyen egyszerű alkatrészt is így el lehet rontani a trehány gyártással

Maradjunk annyiban, hogy ahol az egymás hegyére-hátára módon csinálják, azt a helyet nem reklámozni kell, hanem messzire elkerülni, mert az nem tekercselés hanem kontárkodás. Ha megtalálom akkor mutatok majd neked olyat ahol a primer sor szépen menet menet mellett van, nem is szabad máshogy lennie ha úgy van beállítva a gép ahogy kell. Egyébként meg ha nem értesz hozzá akkor ne beszélj bele. Teljesen mindegy hogy 3V van a két sor között vagy 33V, mert nem áthúzni fog (a lakkhuzal több száz V-ig szigetel) hanem mechanikusan megy tönkre. Ha megmozdul a huzal az nem a mellette, hanem az alatta vagy felette lévő sorral fog dörzsölődni.
Néhány hónapja javítottam egy hegesztőtrafót, annak ugyanez volt a baja, a "szakszerű" tekercselés. Elment közel 40 évet a trafó, aztán egyszer csak szépen lecsiszolta a két egymáson lévő sor a szigetelést egymásról és zárlat lett a 2 sor között. Közel 5 kiló huzal volt csak a primer.

Az lehet, hogy én nem értek hozzá, de egészen biztosan tudom, a toroid üzemi gyártása nem a Te elveid szerint történik. A menetek "halmozva" vannak, és azokat vákuum-impregnálással rögzítik elmozdulás ellen. Ez tény, fogadd el!
Megkérlek így nyilvánosan is, fogd vissza magad a velem szembeni személyeskedésektől.

Elég sok video van fönt a neten toroid tekercselésről, jól látszik, hogy nem össze vissza tekerik, hanem szépen egymás mellé, kár ezen vitázni.

Segítenél néhány ilyen linkel nekem a tisztánlátásban?
Magam nem tekerek toroidokat, így tapasztalatom nincs, de beszéltem egy gyártóüzem vezetőjével és egyenlőre csak az ő álláspontjára tudok támaszkodni. Neki nagyon meggyőző, műszakilag megalapozott érvei is vannak, illetve sok 10 éves tapasztalatuk is társul ehhez.
(Kieg. Most találomra beütöttem a toroidot, és a képtalálatokra ránéztem. Nem találtom olyan képet, amin hálózati trafónak tűnő gyűrűn sorolt primer lenne.)

Szia.
Youtube, keress rá: "toroidal widing". Pl. itt egy találat.

Nem-nem! Itt egészen másról van szó. Nem az volt a kérdés, hogy fel lehet-e egymás mellé tekerni a meneteket, hiszen ezt a gépek könnyedén megoldják.
Az a "vita" alapja, hogy ha a primer menetszám nem fér el soroltan 1 sorban, akkor át kell fordulnia, így az alsó sort szigetelni kell, ami jelentős mértékben csökkenti az impregnálás hatékonyságát. Ezzel szemben van a másik módszer, ahol megengedett a menetek halmozódása, így éppen a teljes körre oszlik el a menetszám. Ez egy jól impregnálható lehetőség, de egymás fölött is érintkeznek a menetek.

A menetek egymáson halmozódása nem túl sok veszélyt jelent, ha megfelelően van a huzal feszessége tartva és ráadásul impregnálva is van a trafó.
Közönséges hálózati trafók primerjén nem igazán találkozunk sorszigeteléssel, impregnálással igen. Szóval nem olyan mély a hó... a mai huzalszigetelések már az ezer Voltos nagyságrendbe esnek, nyilván a zizegés, mozgás okozta koptatást impregnálással meg kell akadályozni.

Ezek nem az én elveim, hanem ezt így kellene csinálni! Vákuumimpregnálás esetén nyilván nem, egyértelmű hogy miért. A kérdező trafója nem volt impregnálva és azon "szakszerű" módszer alapján volt tekercselve ahogy szerinted azt kell, meg is szakadt a primer. Nem az övé az egyetlen, rengeteget láttam már életem során, pontosan ugyanezen ok miatt. Na ez a tény.
Szóval nincs ebben semmi személyes, csak nagyon szúrja a szemem ha be akarod bizonyítani a kontár munkáról hogy az a jó, mert Lajos bácsi azt mondta. Persze hogy azt mondja, mert a gyártónak az a jó ha "tervezetten elavul". Ha jó lenne akkor nem mennének tönkre, és ha úgy van tekerve ahogy mondtam akkor nem is fog, legalább 50 évig. Utána már van rá esély, mert addigra kiszárad a huzal lakkszigetelése (zománcréteg) és repedezik, töredezik.