Ja, még valami, ha nem nyitnak össze a fetek, akkor lehet, hogy a 6.8V-os zener lehetne még kisebb, vagy akár ki is hagyható, hogy csak +12V / -0,6V legyen a GATE-en. Ehez csökkenteni kellene a meghajtó tápfeszültségét (ill. jelen állapotban a vezérlőfeszültséget), hogy a zenereken ne folyjon nagy áram. Persze lehet, hogy már ezen is túl vagy. Engem mindenesetre érdekelne a magyarázat is, hogy miért nagy az a késleltetés? Vajon a FET-en múlik? Vagy ez a kapcsolástechnika a gyakorlatban nem jó erre a célra?

Hali.

Na megnéztem az IC-t. Mindkét kimenetén +6.78V van a földhöz képest. Az 1 kOhm-ot nem próbáltam, de azzal mit látok ha összekötöm ahogy írtad?

Így nézett amit mértem. Az első két szkóp fotó a két végfet Ugs feszültsége, a harmadik nyilván a kimeneti feszültség és generátor feszültség. Hogy most hol keletkezik a késleltetés? Egyrészt lassú a jelemelkedési sebessége a meghajtó feteknek, másrészt a Miller platónál "lecövekelnek", mint a pinty. Először arra gondoltam nem győzik a meghajtóáramot és kicseréltem tranzisztorra, de ez még a generátort is belassította és tovább romlott a helyzet. A tranzisztoros meghajtást próbáltam soros emitter diódákkal és anélkül, de ettől semmi nem változott. A 47Ohmot rövidrezárva alig gyorsult, csak a generátor áramát "szívta" le még jobban.
Mivel a meghajtók áramát mérni nem tudtam, de az a frekvencia növelésével arányosan nőtt, ebből következtettem arra, hogy a fetek nem nyitnak össze. Az a 80mA átlagáram amit a tápegység műszere mutatott, reális meghajtóáramnak tűnik (a meghajtók melegedéséből is következtetve).

Veled meg nem foglalkozik senki, csak a rajzoddal
Megnéztem még egyszer a rajzot. Ahhoz, hogy az 56R elszálljon, előbb szakadásba kellett mennie a vele párhozamos diódának. (A 100n kizárt, hogy zárlatos legyen, másfele meg nem folyhat áram.) Ez az áram egész biztosan kinyírta a 15V-os Zenereket is. Sajnos csak akkor tudod biztosra megmérni őket, ha valahogy kibányászod a panelről.

Kiszedem őket az nem gond. Mindegyiket kikell vegyem? Amúgy a D3 és D11 milyen diódák ott? Nem nagyon látom, hogy mi van ráirva a tokra.

Úgy tűnik mégiscsak erősebb meghajtás kellene ezekhez a fetekhez, és/vagy jobb fetek. Esetleg ha a meghajtó két fokozatból állna (fetek, majd tranyók)?

Mindegyiket. Valami gyors Schottky-t tegyél be... BAT41, vagy ilyesmi.

Még eszembe jutott, hogy azt nem követtem el amit mindenkinek mondok, hogy le kell terhelni a kimenetet. Így túl nagy a feszültségerősítése a kimeneti feteknek. (Bár ez alig csökken ha a kimeneti fojtóra dolgozik, de a fojtó is gyorsítja az átkapcsolást. Majd délután megnézem mi változik.) Persze lehet meghajtó IC is, vagy komolyabb diszkrét meghajtás.
Kezdjük elbonyolítani?

Robi85: hülyeséget írtam, jó oda az 1N4148 is.

Átalakítottam kicsit. Nem ártott leterhelni sem. 80/100ns a késleltetése, 20ns az élmeredekség, de a generátorom eleve csak 50ns-et tud, tehát még ennél is többet lehet kihozni belőle. A 6.8R még lehet csökkenteni. Holnap megcsinálom nyákon, mert nem szeretem a gubancot. Peter65 jóvoltából lesznek jobb végfetek is. Kíváncsi vagyok a végeredményre.
A CM kicsit szépíti a kimeneti jelet, de közel áll a valósághoz.

Úgy kellene az egészet kitalálni, hogy semmi ne legyen földponton akkor elég egyetlen szűrőkondi a két tápfesz között, a bemenet és a visszacsatolás pedig kap egy virtuális földet, így nem kell a gnd zavarjeleivel bajlódni.

Kezd alakulni. Az AO4614B jóval gyorsabb mint az IRF, szóval akár még egy jó erősítő is lehet belőle. Ha két kondiból csinálsz egy félhidat, arra mehetne a terhelés is. Esetleg... nagy eretnekség lenne azt mondani, hogy teljes hidat kellene csinálni? A dupla alkatrészmennyiség ellenére sok előnye lenne. Bár ezen talán csak akkor érdemes gondolkozni, ha félhídban jól megy.

Közben még egy kicsit átalakítottam.
Ez még messze nem a végleges, de szimulátorban már egész jól megy. 70ns a bemenettől a kimenetig és 1MHz-en jár. (Mániám ez a diszkrét alkatrész, de olcsó és könnyebben kézben tartható a viselkedése, mint az IC-nek.) Persze lehet fetmeghajtó IC-vel és komparátor IC-vel, de az mondjuk 10-20-szor többe kerül és nem ilyen gyors.
A BS170/250 nem szerepelt jól, jobb a kettős emitterkövető.

Nem a pufferkondikat akarom kispórolni, hanem a nyákon a fóliacsík hosszát. Az áram amúgy is a két táp között folyik, minek szűrni GND-re. Szerintem elég ha a terhelés árama folyik közvetlenül a táp pufferek földpontjába, úgy mint az analógoknál.

Lehet híd is... majd a végén.

Kiszámoltam az ujjaimon. Ennek az alkatrészköltsége nem éri el az ezer forintot, végfetekkel, kondikkal együtt sem. SMD-vel gyufásdoboznyi nyákon elfér, két óra alatt be lehet ültetni az alkatrészeket, de mindenki meg van ijedve, hogy hűűű mennyi (5-10 forintos) tranzisztor van benne és milyen bonyolult kapcsolás. Holott egy jó komparátor (pl LT1011, de még ez is 150ns-et késleltet) 1400 pénz.

Még a végén lesz belőle valami. Egyébként az alkatrészköltség csak annak nem éri el az ezret aki a bolt mellett lakik. Akinek rendelni kell vagy utazni érte annak már a posta is több annál. Bár ebben amilyen alkatrészek vannak az talán mindenkinél hever a fiókban is.

Na kiszedtem és kimértem minden alkatrészt amit írtál. Az összes jó. Az R8-at figyelmen kívül hagytam. Tegnap este még rámértem arra is és megvolt szakadva. Kicseréltem és működik az erősítő.

Minden jó, ha a vége jó. Örülünk, hogy sikerült!

Köszönöm a segítséget mindenkinek.

Sziasztok!

A TDA7498-el épített erősítő panelnak maximum hány Voltot adhatok ha 4 ohm-rol szeretném járatni ?

A máx áram 6-7A-re van beállítva, így 4 ohm esetén 28V-nál többet nem célszerű neki adni, egy 24V táp tökéletes lenne neki.

Ha 28V-ról üzemeltethető akkor annyiról fogom mert van egy ilyenBővebben: Link tápom. Állítható és az alsó határ pont 28V.
Az itt leírt változtatásokat is véghez akarom vinni. Bővebben: Link
Nekem amúgy ez a panel van meg. Bővebben: Link
Ekkora is maradhat a 28V ?

Az az induktivitás sajnos harmatgyenge, 6 Ohmon nem használnám, nemhogy 4 Ohmon. Feltétlen cseréld ki. Elég kisebb érték is (10-15uH), de jó lenne ha 6-8A-t tudna telítés nélkül, és mondjuk 3-4A-nél se melegedjen 40C-nál többet.

Én ezt néztem ki. Bővebben: Link
Bár a legnagyobb ez. Bővebben: Link
Melyik lenne célszerűbb? Tudom ez furatszerelt de megoldom.

Sajnos nincs semmi infó arról, hogy mekkora a tekercs telítési árama. Innentől kezdve egyik sem javasolt.

Van egy feladatom, amihez kérnék egy kis segítséget.
FPGA-val szintetizálnék PWM segítségével néhány oktáv terjedelemben szinuszt. Ehhez kellene nekem egy aluláteresztő szűrő. Kiloherzes tartományban az, amit maximum megszeretnék szólaltatni.
Egy sima műveleti erősítős szűrő megtenné?

Szerintem megfelelő, én is csináltam már ilyesmit. A pwm vivő és az létrehozott jel felső határfrekvenciájának távolsága miatt nekem megfelelő volt egy másodrendű szűrő.

Úgy keresd, hogy Sallen-Key szűrő. Kalkulátort is találsz hozzá.

Azt használok a hangváltómban. De a lényeg az, hogy most feladat bemutatás erejéig jó lesz.

Üdv. Találkozott már valaki Alto D2 erősítővel? Több baja is van, javítanom kellene.

Sziasztok!

Mi a véleményetek erről a nyáktervemről? Kétoldalas, a másik fele teliföld.

Helló!

Kicsit sűrű, de ha minden elfér és minden ami kell rajta van akkor jó lehet. A GND-t a lehető legkisebb áthidalással kellene megoldani.
Hány wattos lenne? A fetek mellett mi az az alkatrész? Ha +12V-os stabilizátor IC, ami a negatívhoz képest adna 12V-ot akkor az nem jól van bekötve.
Negatív tápnál ami a két teljesítmény ellenállás nem fog elférni egymástól.
Közel van egy-két vezetősáv egymáshoz.
Más problémát nem egyenlőre nem látok.

Az egy BD241. +,- 80 voltról menne 4-8 ohmra, a hidalt verziója pedig 60 voltról menne 4-8 ohmra. Aztán majd meglátjuk. Megcsinálom majd a teliföld oldalt, kiderül mennyire lesz megszaggatva, de szerintem nem túlságosan. Direkt próbáltam minél kisebbre csinálni, hogy ne szedjen fel sok zajt, és ebből kettőnek el kell férnie egy 10x16-os panelen, több kondival, szimmetrikus bemenettel, limiterrel, fázisfordítóval.