Lerajzoltam , hogy átláthatóbb legyen , valamivel azért jobb így talán kevésbé van DC ohmikus külömbség mint a másik változatnál ,mivel a felső tekercs menetszáma kisssebb amihez hozzáadódik a szek. vastagabb vezetéke ami nem növeli a DC ellenállást csak tized Ohm-ban , igy talán szimmetrikus lesz.
ki kellene próbálni

Hát igen, DC szempontból így valóban szimmetrikusabb. Az meg elméletileg mindegy, hogy melyik tekercsszakaszról veszed ki a jelet.

Már régóta figyelem az értekezést. Azért minden nap olvasgatok, de nem mindig jutok hosszabban gép közelbe.

Köszönömm ..

Burummal nem lehet gond mivel ez a topológia nagyon jó brumm elnyomással rendelkezik .Ezért kell ügyelni az anódtekercsek fázisának jó megválasztására .
Az anódtekercsek közötti kapacitások csatolásba hozzák a két csövet , , ha megnézed az 1 cső anódja a másik segédrácsával van 1 tápponton .
32u nem tudja elszeparálni , gondol át jobban .
Én régebben a trafóra egymás fölé tekert szekunderekkel csináltam meg , nagyobb kivezérlésnél , kb. 8Khz-en gerjedt mint a kutya .
A trafó áttekerése megoldotta a helyzetet

Akarod más színben , gondoltam ez nyugtató szín ....

Teljesen jól megfogalmaztad , ezt próbáltam rosszul érzékeltetni strubival

Gyanítom, nem ugyanarról a kapcsolásról beszélünk.
Amiről én beszélek ott semmi nem megy ki a hálótrafó felé, mert minden hangfrekvenciát el kell, hogy tereljen a tápegység szűrése.

És ECC83-mal? Úgy jóbb lenne? Annak jóval nagyobb az erősítése. Igaz, hogy a teljesítménye kissebb. Ez a PL500-PPP is elég érdekes. Lehet, hogy a végén még ez lesz összerakva nem az EL84-es, bár a PL500/504-et még nem hallottam, hogy hogy szól(Az EL84/6P14P hangját nagyon szereti a fülem . De PL500-as meg PL504-es van is nekem jópár darab. De én lehet, hogy párhuzamosan kötök két-két csövet a végén. Ez a PL-500 as rendszer még jobb is lenne a trafóimnak (a 100V-os rendszerhez való leválasztó), az alacsonyabb tápfesz miatt.

Attól, hogy rá van kötve a katód, az anódtekercs egyik felére, attól még hangfrekis szempontból nincs benn a körbe. Az anódtekercs hangfrekvenciásan rövidre van zárva a hálózati pufferrel (az egyenirányítón által)

Olyan témák mennek itt most amibe én kezdő bele se tudok szagolni: PP; PPP De azért érdekes.

Inkább 6NP6-vel javasolnám, az biztos kihajtja a végét.
Elég sok PL 504-el nem is kell kimenőtraf. OTL lesz.

Üdv!

Megnéztem, ECC85-ből van 4db-om, dobozos újak, ha szükséged van rá, szívesen cserélek.

Nagyon belehúztatok az írásba, már nem is tudom követni, legközelebb akkor írok, ha lesz valami fejlemény a motyómmal, bár még két-három hónapig biztos nem lesz sok időm rá..

Az alábbi kapcsolást szeretném megépíteni. Meg lehet pcl86-al? Mit kéne módosítani benne?

Valaki itt régebben szúrt be pár djvu könyvrészletet! (csöves erősítők, csövek lelkivilága, csöves tápok). Na az nekem nagyon tetszi, és az érdekelne, hoyg egészben ide tudná-e valaki adni, illetve, hogy mi a pontos címe (szerző, cím kiadó, dátum), hogy esetleg be tudjam szerezni
A másik meg, hogy Imi is tett be ide a kimenőkről egy kis könyv részlete, az a könyv is érdekelne egészben, illeve a cím

djhans írta:
Az alábbi kapcsolást szeretném megépíteni. Meg lehet pcl86-al? Mit kéne módosítani benne?

Szerintem egy az egyben mehet PCL 86-al is, a "C" része kb. az ECC83-nak felel meg, a pentódánál meg igyis-úgyis meg kell nézni a disszipációt majd.
A fűtése 300 mA (P)cl, ez 13,5 V-nál áll be.

Pedig arról beszélünk , csak másként értelmezzük .
Táp nincs közvetlenül földelve , lebegő GND . Amikor ciklotront építettem még én is úgy gondoltam mint Te , de a valóság az ellenkezőjét bizonyította .
Próbáld ki tekerd bifillárisan az anód tekercseit , meglátod az eredményét és ha igazad lenne probélma mentesen kellene úgy is működnie .
Ha megnézed Imi által betett kapcsolás 2. ábráját az talán szemléletessebbé teszi ha beleképzeled kersztbe a két táp tekercsei között keletkezhető akár sok nf értékű kapacitást .

gyanús..., igazad lehet
Az AE 110 trafónál 2,9 nF van a két anódtekercs között

Valamivel érzékenyebb lennne , de nem lenne elegendő .
Kapcsoláson is 4V a bemeneti érzékenysége , ECC83 max . 100 ECC81 max . 60 az erősítése , ebből az következik , hogy még így is kevés amit hozna , kell elé 1 fokozat és akkor már inkább az ECC81 .

Másik kapcsolás is adaptálható más végcsövekhez ,
persze tápfesz , munkapont , illesztés megfelelő megválasztásával .
Nagyobb meredekségű csövekhez könnyebben ....

A menetszámok a kapcsolás adatai amit Imi betett , ott is láthatod , csak szemlélteni akartam , hogy előnyosebb az a kimenő terv , mivel a felső szek . kevesebb menetszámú és a hiányzó meneteket a vastagabb primerrel egészíti ki ezzel szimmetrikusabb a kimenő 2 fél primerje DC R szempontból .

És így mennyit tud 2pcl86? 250v-ról

10 W körül

Megnéztem teljesen jól látható az összes felírat , lehet , hogy nem nagyítottad fel , a kép sarkára kattintva hatalmas képet kapsz .

Az már nekem komoly hangerő lenne el84 se után. Most kaptam Imitől egy rakás pcl86-ot és egyenlöre abból csinálnám aztán lehet hogy majd 84-ekből is

Igaza van CHZ-nek a hálozati trafora kényes a kapcsolás.Egyszerübb a kimenö, bonyolultabb/jobb minöségü hálozati(inkább kettö)trafo. Ez a fránya kimenö nem adja olcson magát

A TAN trafóimmal biztos nem lenne gond, mert külön oldalon vannak a tekercsek, csak kicsi a fesz, azért gondoltam fesz kétszerezésre, vagy kicsi fesszel is jól működő csövekkel (6P31C, 6E5P, ilyesmi).
Több nF tényleg komoly kellemetlen csatolást tud csinálni

Ha van hozzá csöved proba szerencse. Triodával is müködik (6AS7G, 6N5SZ, 6080)

Vagy EL 36

Most, hogy már alaposabban is áttekintettem a kapcsolást (köszönöm a segítséget mindenkinek), úgy gondolom a fesz kétszerezés nem okozhat gondot.
Nekilendülök...

Azt hiszem az EL 36 megfelelője a 6P31C, abból akad néhány.

Találtam egy gyári leírást a P(E)CL86-ról.