Szia. Csak egy ötlet. Ha a z tengelyed már jól működik, akkor rakd rá először az x, majd az y tengely motorjait , hogy az mozgassa a mechanikádat. Ha a hiba továbbra is fennáll akkor a mechanikádból jön a hiba. Ha megoldódott akkor a vezérlőd a felelős a lépésvesztésért. Nagyon-nagyon sokat szívtam én is a lépésvesztéssel annak idején. 100nF kondikat raktam a puffer kondikkal párhuzamosan. Majd a vezérlő IC táplábaira is közvetlenül kondikat raktam.
Mint már írtam nekem a step low aktiv oldotta meg a problémámat.

Én a hajtás bemenetén lévő optókról beszéltem, amik a PC kimenetét védik a visszalövés ellen.

ha dedikált csatoló nincs a panelen, akkor a bemeneti IC-ben kellene ott lennie...
Van egy jó kép a panelról?

Szerintem az illesztőkártyákon csak a bemeneteken van optó. Egy valamire való motorvezérlőn vannak jófajta optók.

Ha a PC kimenetet akarjuk védeni, azt kell optóval szeparálni.
Ha ez az illesztőkártyáról hiányzik, akkor hiányzik, a gyártó lelke rajta.
A léptetési frekvencia viszont mindenhol azonos, ha van optó, mindenhol jónak kell lennie.

Tudsz mutatni olyan illesztőkártyát amin mindenhol van optó?

Ez egy más kiépítés, de a 20 optocstoló magáért beszél....
Bővebben: Link
Ugyanúgy 5 tengely....

Ha megnézed a panel feliratokat látszik, hogy csak és kizárólag az IN feliratnál vannak az optók. A STEP, DIR feliratoknál egy szál sincs...

Szinte valamennyi ( én még mással nem futottam össze) kártya egy illesztöáramkörrel kezdödik ( valamilyen ULN stb) és 5 V-s fokozattal igy teljesen felesleges az opto ( hasonlo megoldásu az ellenkezö irány is).
Az optora akkor van szükség ha galvanikus leválasztás is kell. Ilyesmi akkor szokott elöfordulni, ha a PC más hálozatba (pl. LAN) is galvanikusan csatlakoztatva van. Ilyenkor meg amugy is komolyabb szerelés kell. ( gyakorlatban ugyanez vonatkozik a nyomtatokra is. )

Nem a szokásjogról beszélek, hanem arról, hogy nem dugunk olyasmit a számítógépbe, aminek a végén 20-40V-os feszültség is van.
Ha a motorvezérlő és az illesztő között van az optó, akkor ott van, a lényeg, hogy kell.

Ami ott IN, az a párhuzamos port kimenete. A Step/Dir már a kártya saját tápjáról megy. Hogy a motorvezérlő kártyán van-e leválasztás azt gyártója válogatja.

A 20-40 volt meg az LPT csati között egy sereg 5 V -s kacat is van, azok 100%-s védelmet adnak. (Kivéve a galvanikus leválasztást).
Ilyen alapon semmit sem dughatnál a száitogépbe, mert szinte minden 230V-rol megy...

Ezt vegyük át még egyszer! Kicsit összekeveredtek itt a portok.

Az adott képen a COM és az IN1-12 bemenetre a párhuzamos port 12 kimenő jele csatlakozik. A kimenő jelek valószínűleg a felső optokon keresztül mennek a párhuzamos port bemeneteire.

Megkerestem a doksiját ennek a kártyának. Azt írja USB-n keresztül történő vezérlésre való és az IN bemenetek a géptől érkező jelek fogadására van (végállás, vészstop, 0 pozició, stb.) semmi köze az LPT porthoz, szvsz.

Akkor elnézést, abból próbáltam következtetni, hogy egy LPT porton pont 12 kimenet van, és máshol is hasonló megoldásokat látni:

Látom te teljes más világban élsz azzal a vezérlővel.
Az arra jó csak hogy pénzt fektettél bele de használhatatlan vacak.
Ezen jót nevettem.

Tudnál esetleg küldeni a Mach3 beállításairól fotókat
Erről

Bővebben: Link

Sziasztok!
Sajnos egy hét most kimaradt, nem tudtam még ránézni se a gépre. Múlthét pénteken odáig jutottam el, hogy már az X tengelyen sincs lépésvesztés. Ugyan úgy kötöttem be a motort, mint a Z tengelyen A Step pulse dir pulse jelek a maximumra lettek állítva(25uS). Így megszűnt a minimális lépésvesztés ami még a motor átkötése után volt az X tengelyen. Viszont nem értem ezt a léptetőmotor bekötést, mert ahogy elméletileg kellene lennie, úgy nekem nem működik jól. Kimérem a 4 kivezetéses léptetőmotoron a két tekercset, de az A és B tekercs lábait fel kell cserélnem. De ami még érdekesebb, ha ugyebár nem jól van bekötve, nem is megy rendesen a motor, össze vissza indul el. Ha úgy kötöm be, hogy szépen menjen, akkor viszont egyik féle variációnál jelentkezik a lépésvesztés, a másiknál nem.
Jövőhéten tudom folytatni, akkor bekötöm az Y motort is a másik kettő szerint, és meglátjuk.
Még egy számítógép cserét is meg fogok próbálni, kíváncsi vagyok hogyha lejjebb veszem a step pulse és dir pulse jeleket, akkor a jobb géppel menni fog-e. Ha nem, akkor valóban a vezérlő nem bírja a strapát...

Nem muszáj egyformának lenni az időzítéseknek, a Dir maradhat pl. 25us, a Step pedig mondjuk 5us.

A z illesztő valóban nem egy kifinomult cucc, de ha a bekötéssel tényleg ilyen durván változik, akkor azzal is lehet a baj. A PC kimenet pedig egész biztosan sokkal jobb mint a távol-keleti kártya.

Sziasztok!
Abban kérem segítségeteket, hogy most építünk Édesapámmal két cnc-t, 0ról, és ahhoz keresek egyszerűen használható programokat. A nagyobbik egy plazmavágó lesz, a kisebbik egy "sima" cnc. A csúszócsapágyak, görgős tengelyek már megvannak, most jönnek a vezérlők és a motormeghajtók.
Viszont a vágóhoz nem tudom milyen program kellene, amit egy idősebb, programozásban 0 tapasztalattal rendelkező is tudna használni.

Előre is köszönöm!

Szia!
Szerintem a Mach3 a legelterjedtebb, viszonylag egyszerű és van magyarnyelvű leírása a neten. Hátránya, hogy leginkább párhuzamos porton való vezérlésre használható.

Sajnos az valószínűleg nem lesz jó, USB-s a vezérlő, legalábbis úgy emlékszem (most nincs a közelemben).
De ezzel a programmal már a kész cnc-fájlt kell átküldeni a vezérlőre, vagy hogy működik ?

El kell különíteni a dolgot. A "gyári" cnc gépekben benne van a PC ami a vezérlést ellátja általában sajátos operációs rendszerrel és/vagy vezérlőprogrammal. Ezekre lehet "átküldeni a PC-ről a cnc-fájlt. A házi megoldásokban a vezérlő nem képes önállóan feldolgozni a cnc-fájlt, kell egy PC ami folyamatosan küldi az utasításokat a vezérlőre. Ha USB-s a vezérlő akkor általában a gyártó vagy ajánl egy programot vagy ad egy CD-t a vezérlő mellé amin legalább egy demó szoftver szokott lenni.

Bocsánat, rosszul fogalmaztam meg a kérdést.
Olyan rajzoló/képfeldolgozó programot keresek, ami a plazmavágóhoz használható rajzot/fájlt elkészíti, avagy el lehet vele készíteni egyszerűen.
Egy olyan fémmegmunkálásban jártas - de számítógép-kezelésben közel sem - szakember számára is használható kellene lennie.

Itt megint csak keveredés lesz. A legtöbb rajzoló program nem tud a cnc gépek számára felhasználható G kódot készíteni. Vannak gyermekcipőben járó törekvések amik egy hobbistának is megfizethetőek, de korántsem univerzálisak. Amit termelőüzemekben láttam eddig ott úy csinálták, hogy pl AutoCad-del megrajzolják amit ki akarnak vágni és egy CAM programmal generálják a G-kódot.

Igen, pont az autocad-től és társaitól tartok, mert az nem az a szint, amit egy szakmunkás nyugdíjas csak úgy megtanul használni.
Néztem ilyet, hogy FreeCad, valamennyire magyarul is tud, de főleg 3D nyomikhoz van. Viszont a DWG-től kezdve minden szutyok fájlformátumba képes exportálni.
Ez a G kód milyen, hogy néz ki?

Szia!
Próbáld ki szerkesztésnek a QCAD programot, aztán meg ezt használd ami megcsinálja neked a G-kódot és még a CNC gépedet is tudja vezérelni : ESTLCAM
Mindegyiknek van próba lehetősége, utána viszont fizetősek, de nem egy horribilis összeg egyik sem.

A CAm programok általában dxf-ből tudnak jól dolgozni. Teljesen midegy, hogy az mivel készül.
A G kód a tulajdonképpen a vezérlőutasításokat tartalmazza kódok formájában. pl:
G00 X10 Y15 Z-2
Ez azt jelenti, hogy a szerszámot gyors menetben a megadott koordinátákra állítja.
Ezek vannak egymás után felsorolva egy "cnc-fájlban". De ezekből rengeteg van, nem lehet 0 tudással nekiugrani egy ilyennek, mert a gép ha elég erős összetöri saját magát egy pillat alatt.
Erről rengeteg információ van a neten, olvasgass!

Igen, így már emlékszem, én is programozgattam anno szakközépben valami leharcolt HUNOR CNC esztergát ilyen programnyelvben.

Elektromos: Köszi, megnézem őket!