Ez felejtős. A PC nem mérőműszer.
Süketszoba, szinusz generátor, kalibrált mikrofon, mérőerősítő, stb.

Kalibrált mikrofon-t venni lehet nagyon sok ajroért.

Szia!
Teljesen jól látod a dolgot. Itt egy nagyon jó cikk róla: Link Azóta jóval jobb lett a program.
Itt pedig a mérőmikrofonról: Link
Hobbi szinten ez a módszer tökéletes. Persze, minél jobb a hangkártyád, erősítőd, mikrofonod, s a teremakusztika, annál pontosabbak lesznek az eredményeid. De egy kis mérési gyakorlat/ismeretek is kell, hogy minél pontosabb eredményt kapj.

Illetőleg lehet "hangszórót" mérni PC-vel is, csak hát olyan vad dolgokat lehet vele mérni, hogy nem feltétlenül a várt eredményt hozza. Ha megfelelően csillapított szobában, egy jó minőségűnek mondható mikrofonnal méricskélünk megfelelő erősítővel, megfelelő hangkártyával, akkor egy hozzávetőleges értéket tudunk mérni. Nyivlán, nem lesz pontos, de iránymutatásnak félszemmel nézve elfogadható. Hobbistáknak szerintem szintén elfogadható. A hangsugárzó paramétereit amúgyis inkább szokás műszeresen mérni. Nyilván egy studónak vagy erre szakosodott cégnek vannak rá profi kellékei, de otthonra ez is megközelítő értéket tud adni. Személy szerint ezt az oldalt tudom ajánlani annak, aki szeretnéd hangsugárzójának paramétereit megmérni.

http://diyaudio.hu/tsparam/tsparam.htm


Amúgy szinuszgenerátor + szkóp: https://www.zeitnitz.eu/scope_en
Programnak meg ott a Room EQ Wizard. Mikrofon pedig nagyon jó kell hozzá ez tény és való. Főleg, ha az ember szubládát akar tesztelgetni. Kevés mikrofonnal találkoztam eddig, ami 100Hz alatt képes volt megfelelően reprodukálni a hangokat. Sok sok ojró ahogy Te is írtad...

) Az olcsó elektretmikrofonoknak főleg nem a mélytatomány okoz gondokat. És hangszórót-hangsugárzót, ma már csak PC alapú szoftveres módszerekkel mérnek (normálisabb helyeken).

A süketszoba-jelgen, színtíró dolog túlhaladott, rengeteg elemzési módszerre eleve alkalmatlan, lassú, és sokkal több a hibalehetőség.

Nyilván nem kalibrált labort szeretnék itthon üzemeltetni, csak nagyjából szeretnék képbe kerülni azokkal az elméleti dolgokkal, amiről magyaráznak a hozzáértők, érdekel, hogy amit építettem, az tényleg annyira vacak, vagy csak túl van gondolva!?

akusztikai mérések készítését megtanulni hosszú idő, nem biztos, hogy elsőre jót, jól mérsz majd, szóval készülj fel, hogy pár hónapot el kell vele tölteni. A hozzávetőleges infók meg néha nem mutatják meg, mitől jó-rossz egy hangsugárzó.

Laci, sajnos személyes tapasztalataim ennek szöges ellentétei. Gondolok itt a mélyhangokra az olcsó mikrofonok kapcsán. Figyeld csak meg azt amit átküldtem neked Facebookon... Hihetetlenül gyenge a mélyhangérzékelés és lekövetés. Kb. egy 3 - 400Hz-től már elfogadható. Ez alatt szerintem brutálocsmány hangot ad. Csak és kizárólag jól bekalibrálva, megfelelő csillapítással tudnám elképzelni, hogy egy olcsó mikrofon képes legyen erre.

Arról meg nem is beszélve, hogy a süketszobában lehet, hogy valami patentül reprodukálja az elektromos jeleket, de az egy agyoncsillapított szoba...

Egyébként ugyanarról beszélünk. Egy - egy stúdiónak meg vannak rá a megfelelő felszerelései. Megfelelő program, megfelelő hangkártya, mikrofon, megfelelő szoba, erősítő, stb...

Stúdióban miért lenne ilyesmi? Nem foglalkoznak ilyennel a mastering közben. És a hangmérnökök sem értenek hozzá.

A mikrofonok többnyire jellegzetes, jól kompenzálható hibákat hoznak, 200-10 000Ft-ig (WM-60 - ECM 8000). Csak mindegyik más, ezért meg kell mérni.

Sziasztok!

Nokia (ITT) LPB 130 hangszóróhoz (8 ohm, 25 W) szeretnék adatlapot. Többféleképpen kerestem, de nem találtam. Kerestem ITT/Nokia hangszóró katalógust is, de azt sem találtam.

Annyit sikerült kiderítenem, hogy LPB=szélessávú, a 130 pedig az átmérőt jelenti.

Fényképem csak a címkéről van, de:
* hátulról nézve olyan, mint ez (leszámítva a címkét)
* elölről pedig pont olyan, mint ami a második képen látszik

Sziasztok!
Adott egy 12"-os hangszóró. Aminek megmértem pár T/S paraméterét. Kérdésem az lenne, hogy még mit s hogyan kellene megmérni a hangszórón, hogy tudjak hozzá dobozt tervezni.
Rdc= 4Ohm
Fs= 53,6 Hz
Vas= 63L
Cms= 0,170 mm/N

Szia, kellenének még Q értékek (Qms, Qes, Qts) és akkor megvan az összes (azaz kiszámolható mind). Milyen programmal mértél, hogy csak ennyit dobott ki?

Nem program. Mind manuális. Multiméter, tolómérő, számológép. Fülre Qts 1 alatt van de szerintem 0,5 felett. Hogy tudnám megmérni legegyszerűbben?

Sok leírás van kézi TS mérésre a neten, pl. keresheted Whitefül vagy Gilszkilabor oldalán is. Mindnél úgy fog kinézni a dolog, hogy először meg kell mérni az Re-t, majd megkeresni fs frekit (eddig el is jutottál), kelleni fog az fs-en mérhető Zmax impedancia-érték, ezekből képlettel számolni egy olyan impedanciaértéket, ami a rezonanciapúp sávszélességéhez tartozik, f1, f2 nevet szokták viselni. Majd ismét képletek felhasználásával ezekből számítható a három féle Q jóság. Ezután el kell hangolni a lengőrendszert vagy ismert súllyal (pótsúlyos mérés), vagy ismert rugalmassággal (ismert űrtartalmú dobozba építés) és a rezonanciafreki elhangolásából lehet számolni Vas, Mms stb értékeket. Sajnos a képleteket én se tudom fejből, rá kell keresni. Az oldalamon amúgy van egy excel tábla, amivel végig lehet számolni a történetet Bővebben: Link

A kézi méréshez sok helyen 1kOhm-os soros ellenállást javasolnak, amivel kvázi áramgenerátoros lesz a hangszóró meghajtása, és a rajta mérhető feszültség arányos lesz az impedanciával. Pl. 1Veff kimenetre állítva a hanggenerátort 1mAeff áram folyik a hangszórón, és a mV-ban mért feszültség Ohm-ban is értelmezhető. Azonban ilyenkor nagyon kicsi jel lesz a hangszórón, ami T/S méréshez nem elégséges, a hangszórót méréskor ki kell hajtani annyira, hogy látható kitérést produkáljon, legalább 1mm-t csúcstól-csúcsig, ehhez kell egy párszáz mV a hangszórón, és több tíz Volt a generátor kimenetén az 1k ellenállás előtt, szóval nem olyan könnyű ez. Ha túl kicsi a jel a hangszórón, akkor a felfüggesztés hiszterézis hibája teljesen meghamisítja a mérést. Kisebb ellenállás használatával ez elkerülhető, de akkor nem áramgenerátoros a meghajtás, és komplex osztóval kell számolni. A programok ezt elég jól tudják, akár 10 Ohmos soros ellenállással is tudnak mérni, ezért én inkább progit/hangkártyát javasolnék, meg egy valamilyen egyszerűbb (pl TDA 2030) végfokot. 1-2Veff kimenőjellel is lehet velük mérni, sőt ilyen jelszinten javasolt. Nálam 1V szokott lenni a mérőjel, és 15Ohm a soros ellenállás. A hangkártya vonalbemenetén történik a mérés, de nem kell tőle félni, nem ez buktatja a dolgot. Egy 16 bites felbontás már elfogadható mérés szempontjából, a 24 meg kiváló. Inkább a hangkártya ne legyen túl gagyi, de itt sincsenek teljesíthetetlen paraméterek, bármelyik mai PC integrált hangkártyája megfelelő minőségű a méréshez.

Helló a kérdés mindenkinek szól a témában. Érdeklődnék, hogy a számításokban használt hasznos hangszóró felületet fizikailag mely részén kellene mérni a membránnak hivatalosan?

Szia! A membránszél közepétől szokás mérni, és egyenesen (levegőben), tehát nem kell követni a tölcsért, mert csak a mozgás irányában hasznos felület számít mélytartományban. A membránszél egyik szélén (külső) a kosárhoz (mint állórészhez) van ragasztva, a másik (belső) széle pedig együtt mozog a kónusszal, ezért az általa mozgásba hozott levegővolumen így a felére esik, ezért szokták a közepétől mérni, mert csak félig vesz részt a levegő mozgásba hozásában.

Köszi!

Tisztelt Valamennyien, akik az oldalt látogatjátok!
Már korábban a Hangszórójavítás(otthon) című oldalon foglalkoztunk a hangszóró tekercs égésekkel és teljesítményekkel. Most itt mutatok néhány képet. Nem akarok ismét vitát indítani, de szabad legyen érzékeltetni, hogy még most is "zöld" a téma.
Az első kép egy autóerősítő basszus hangszórója, mely leégett a vásárlás és üzembe helyezés után néhány perc alatt. Garancia nincs, csak kéz pénzes javítás.
A harmadik képen látszik egy 600W-s kis címke, mely talán a gyártóé!? Az útólsó kép a 6 darab BEAG, mely a 600 W-t szemlélteti! A felette lévő 50 W-s erősítő égette le a csodálatos hangszórót.
Ezek után nem lenne szerencsés ismét vitatkozni!
Tisztelettel F.

Sziasztok.

Szeretnék érdeklődni, hogy hangszóró mérésnél (rezonancia frekvencia és ellensúlyos) szokott lenni f1 és f2 frekvencia a rezonancia mellett. Ezek a frekvencia értékek milyen képlet alapján számítódnak és a komplett ellensúlyos mérés végeredménye milyen képletek alapján jönnek ki. Valami szakirodalmat szeretnék hozzá kérni ami alapján érthető lenne. Klinger könyvben ezt a témát nem nagyon feszegetik.

Köszi!

Szia! Angol nyelvű tutorialt tudok mutatni:

http://sound.whsites.net/tsp.htm
http://www.epanorama.net/documents/audio/speaker_parameters.html

Mindkettőből az derül ki, hogy az f1, f2-őt úgy kapod, hogy:

gyök(Zmax/Re)*Re

képletbe helyettesítesz, ami átrendezhető egy egyszerűbb alakra is:

gyök(Zmax*Re).

A képlettel egy impedancia értéket kapsz, ami lényegében a Zmax és Re mértani közepe. Ezt kell
megkeresni a rezonanciapúp két oldalán, és megkaptad az f1 és f2 frekvenciákat. (A képletben Zmax a rezonancia frekin mérhető impedancia nagysága Z(fs), Re pedig az egyenáramú ellenállás)

A pótsúllyal való elhangoláskor kiszámolható a mozgótömeg:

Mms = M_pótsúly / ( ( Fs / F_pótsúly )² -1 )

ahol

M_pótsúly a pótsúly tömege
F_pótsúly a rezonanciafreki pótsúllyal elhangolva

Utóbbi 30-40%-al legyen az fs alatt, ehhez majdnem akkora plusz tömegre van szükség, mint maga az MMS. Kisebb hangszóróknál elég pl. fidekát rányomni egy gyűrű alakban a porvédő ragasztásánál, nagyobb hangszóróknál bele lehet még nyomkodni nagyobb alátéteket, 100Ft-os érméket stb.)

Ebből már (ha a Q paraméterek is már megvannak) az összes T/S paraméter kiszámolható, pl úgy is, hogy ezeket megszerzett paramétereket beírod a BassBox-ba és az kiszámolja a hiányzókat. De szerintem a linkelt oldalak is segítenek benne, lényegében minden infót tartalmaznak, én is onnan néztem most ki a képleteket. Meg ott van a korábban linkelt Excel táblázat is, abból is ki lehet szedegetni a képleteket, főleg hogy az mindent kiszámol, mindenre van benne működő, pontos képlet.

Köszi!

Tisztelt Valamennyien!
A február 8-i bejegyzésemet folytatva elmondható, hogy a hangszórókra írt teljesítmény adatok bizonyos esetekben valótlanok. Ez a hangszóró 50 W-s erősítőtől leégett. Akkor hogyan írhatnak 600 W-t? Más kérdés is felmerül, nevezetesen,hogy hány wattos az 50 és 100-s BEAG?
Gondolom, hogy mindenki számára világos az a jelenség, hogy egy hangszóróra nulla wattól növelve a teljesítményt azt tapasztaljuk, hogy egyre erősebb hangot hoz létre. Ez a növelés csak egy teljesítmény határig végezhető, mert tönkre megy a hangszóró. Minket, hangosítókat, ez a teljesítmény érték érdekel a legjobban. Ez dönti el, hogy egy rendezvény hangosítására hány ilyen hangszórót kell üzemeltetnünk, vagy nagyobb teljesítményűhöz nyúljunk.
Durva, hogy egy hangszóróra 600 W-t írva 40 W-tól leég! A gyári adatok alapján (huzalátmérő, menetszám) újra tekercselés után csak 15 watt hangfrekvenciás teljesítménnyel terhelhető szünetmentes, tartós hangárammal.
Tisztelettel F.

Minden komolyabb hangszórógyártó cég megadja, hogy milyen előírások betartása mellett tudja a hangszórójuk azt, amit leírtak róla.
Vagy az IEC-szabványt alkalmazzák, és- vagy mást (is), de akkor leírták hogy mit és hogyan mértek, az egyes paramétereket hogyan kell értelmezni.
A terhelhetőség, mint adat, nehezen értelmezhető - mert a hang, mint olyan, pillanatról-pillanatra változik, változhat - nyilván az összes egyéb adat, tulajdonság betartása mellett értelmezhető.
Nyilván a várható élettartama egy hangszórónak fordítottan arányos a terhelésével, tehát jól meghajtva hamarabb kifárad, leég, kiszakad, tönkremegy, mint ha a megadott terhelhetőségének csak a 20%-án üzemeltetjük.
Hangosítóknak a legnagyobb biztonságra kell méretezniük, ugye a Show-nak mennie kell, szinte bármi áron.

Üdv!

Talán hogyha megmérnéd hogy mit tud, mindannyian világosabban látnánk. A hangosítást meg ne keverjük egy autós izéhez.

Pedig nagyon egyszerű, alacsony crest-faktorú jel magas RMS teljesítménytartalma égette le a hangszórót, amire egy sokkal kisebb teljesítményű végfok is képes. Nagy crest-faktorú, ezáltal a nagy csúcsok ellenére kis RMS teljesítményű vezérlőjellel kell használni, a legpraktikusabb erre a célra a zene. És többszáz Wattos végfokról fog működni tartósan, meghibásodás, sőt erősebb melegedés, szag- és füstjelenségek nélkül. Azért tényleg vicces, hogy egy ilyen szörnyeteghez milyen végfokot kellene ezalapján választani, a TBA810 vajon elég biztonságos? Pedig arra régen (mikor minden tökéletesen volt illesztve és nem voltak leégések) 16-20mm átmérőjű papírcsévés hangszórókat kötöttek, cérnavékony tekercseléssel, néhány mm tekercselési magassággal. Elég szétszedni egy TV vagy asztali rádió hangszóróját. És tegyük mellé egy ilyen dög csévéjét, 50-63mm átmérővel, alu csévetesttel, több centi magas tekercselési magassággal, ráadásul jól szellőztetett kosárkonstrukcióval.

Fiúk!
Látjátok a fényképen a "600 W 4 ohm". Nincs több. Csak ennyi! Milyen szabvány vagy ajánlás szerint adták ezeket az értékeket. A "Hangszórójavítás(otthon) című oldalon hatalmas leégett hangszóró tekercsek képeit mutatom. Nézzétek meg! 125 mm átmérőjű tekercs 16 mm hosszban tekercselve 0,45 átmérőjű rézzel, 50 cm kosárátmérőjű hangszóróból. Írtam akkor, hogy sok ilyen méretű tekercs is leég 200 W effektív teljesítményű erősítőtől. A "vacak" alu. huzalról írtam az elolvadást. Lehet szövegelni a crest-faktorú jelről. Az alu. huzal csak 22-25 A/mm2 áramsűrűséget bír a réz 35 A/mm2 áramsűrűségéhez viszonyítva. Komoly cég nem használ alu. huzalt.
A "Rendezvény- épülethangosítás..." című könyvem 83. ábráját nézzétek meg! (Már aki hozzáfér a könyvhöz.) Olvassátok el az ott írottakat! Mégis közlöm az ábrát. 60 darab különböző méretű és gyártmányú hangszórót szándékosan leégettünk. A felét diszkó zenével a másik felét szinuszos váltóárammal. Ha nulla wattól több száz wattig növelve a teljesítményt ezt a grafikont tudjuk megrajzolni. Három szakasz figyelhető meg. Az elsőben a teljesítmény növelésével a membrán kitérése és hangerő növekedése történik Ez az "A"-val jelölt szakasz. A hangszóró ebben a szakaszban legkisebb torzítással és legnagyobb hatásfokkal működik több évtizeden át. Azt is mondhatnánk, hogy Fi-Fi minőségű.(Már amelyiket ilyenre tervezték és gyártották.) A szakmában ennek az "A" szakasz végén "P"-vel jelölt teljesítmény értéket tekintjük a hangszóró névleges teljesítményének. A második szakaszban a nagyobb teljesítmény miatt a tekercs nagyobb része ki jön a mágnes pólusából, ezért megszűnik a további mozgás. A hang eltorzul, hatásfok elképesztően leromlik, a hangerő nem nő. A mérnöki tervezésnél a rugalmas alkatrészek (pille, perem és kónusz) biztonsági túlméretezése miatt, rövid üzemeltetés mellett, károsodás nélkül a hangszóró ki bírja. Ezt tekintjük a hangszóró terhelhetőségi határának. Ez az érték "2P-3P" teljesítményig tart. Ennél nagyobb teljesítménynél a rugalmas elemek megnyúlnak, anyag kifáradás történik, majd tekercségés keletkezik. Az ábra mutatja, hogy minél nagyobb a teljesítmény, annál rövidebb idő alatt történik az égés. Egyes esetekben a bevezető sodrony (kosár és kónusz közötti) leég és a tekercs épen marad. Volt arra is példa, hogy a tekercs leszakadt a "nyakánál". Ilyet is mutatok a könyvemben. Az alu. cséve is leszakad!
A könyv kéziratának lezárása óta több mint 40 hangszórón végeztünk ilyen vizsgálatot. A 110-120 darabos értékek is ezt az ábrát mutatják. Ez rengeteg hangszóró.
Az üzemeltetéshez ismernünk kell a hangszórók teljesítmény határértékét és terhelhetőségét. Ez két különböző adat. Nem egyenlők!
Aki csak terhelhetőségről beszél, az nem ért a hangszórókhoz! A hangszóró gyártók erkölcstelen adatközlése okozója a leégéseknek. Abban semmi sem akadályozza a gyártókat, hogy a legnagyobb teljesítmény értéket is közöljék hangszóróikról.
Befejezem mondandómat. Tisztelettel F.

Kedves Feri!

Nem is a hangszóróra írt 600W a lényeg, már korábban is egyetértettünk, hogy ezek marketing adatok, nem tekintjük mérvadónak. Azonban a 8 meg 15W a másik véglet, ennél azért sokkal több villannyal is elbír egy ilyen hangszóró, ahogy az is komolytalan, hoyg 40W-os terhelés tönkretegye. Én 25mm-es lengővel szerelt 16 centis hangszórókat terhelek meg ennyivel, volt hogy többel is. Próbáltam kicsit érzékeltetni, hogy a kígyó beleharap a farkába, ha követjük ezt az elméletet: 1) Van egy nagy hangszórónk, újraspecifikáljuk, mert leég. Kiderül, hogy csak néhány wattos végfogra köthető rá biztonságosan. 2) Választunk egy néhány wattos végfokot neki (pl. TBA810, TDA2004, stb). Hurrá, akkor erről nem tudjuk leégetni! (Legalábbis szinusszal, hogy a kétszeres RMS teljesítményű négyszöget is bírja-e az már nem olyan biztos...) Igen ám, de 3) Régen minden jól volt méretezve, és régen egy ilyen kis végfokra 16mm-es lengőtekercsek voltak kötve, papír hordozón, néhány mm tekercselési magassággal, nagyon vékony huzalból. Akkor ebből vonjuk le a konzekvenciát, hogy egy pár wattos erősítőn egyformán biztonságos a hatalmas lengővel szerelt hangszóró és a nagyon pici? A két hangszóró között ennyire nincs különbség? Valamelyik beszámozott állítás hamis, mert így ellenmondásos a gondolatmenet!



Igen, pontosan erről szövegelünk, és már mindent elmondtunk róla. A crest-faktor a jel csúcsteljesítményének és átlagteljesítményének a hányadosa. Mivel egy végfok kimenőjele a csúcsokat korlátozza be, így esetünkben azt az átlagteljesítményt is jelöli tudja, amit a még torzításba nem vezérelt erősítő lead az adott vizsgáló- vagy műsorjellel. (A crest-faktor felfogható a jel egyfajta fűtőértékének) Az is elég egyértelmű, hogy a lengőcséve hőtehetetlensége miatt a csévét az átlagteljesítmény fűti, a rövid, statisztikailag ritka de nagy amplitúdójú csúcsokat elnyeli. Felfogható úgy, hogy pillanatnyi teljesítményértékeket integrál, termikus aluláteresztő szűrőként viselkedik. A sok kicsi pillanatnyi teljesítmény több, mint a kevés nagy. (ld. még szakirodalom PT-1 egytárolós rendszerelem) Ami még összefügg a teljesítménytartalommal, az a hisztogram, de ha a crest-faktor nem elég meggyőző, akkor a hisztogramba bele se kell kezdeni, pedig a szinuszjel és a zene hisztogramja talán még a crest-faktornál is beszédesebb...



Maradjunk annyiban, hogy ez csak magánelmélet, tehát a "szakmában" ilyen nincs. (vagy ha van, akkor kérünk releváns hivatkozást) A közölt ábra is több ponton ellentmond fizika/villamosságtan/dinamika/rendszerelmélet tanulmányaimnak. Kezdjük az A-val jelölt szakasszal. Ebből az olvasható le, hogy a kitérés arányos a villamos teljesítménnyel. Ez nem igaz. A teljesítmény-kitérés jellegörbe nem lineáris, hanem négyzetgyökös függvényképpel rendelkezik, azaz lekanyarodik a lineárisról.
Magyarázat: A kitérés a vezérlőjel (feszültség vagy áram) nagyságával arányos, és a vezérlőjel négyzete arányos a teljesítménnyel (u²~P, i²~p), ebből következik, hogy a kitérés négyzete arányos a teljesítménnyel P~x², vagyis a kitérés mindig el fog maradni a teljesítményhez képest: 2-szeres teljesítményre 1,41-szeres, 4-szeres teljesítményre 2-szeres, 10-szeres teljesítményre 3.16-szoros, 25-szörös teljesítményre 5-szörös, 100-szoros teljesítményre 10-szeres. (Kitérésre rendezve x~√P) A teljesítmény-kitérés grafikonnak folyamatosan csökken a meredeksége, elhajlik a lineáristól, ha nem is pont úgy de hasonlóan, mint az ábra B szakaszának elején, vagyis ennek így is kell lennie, ez nem rendellenesség. Linearitás ábrázolásához feszültség vagy áram függvényében kell felvenni a grafikont.

A B szakaszban azt kellene látnunk, hogy a hangszóró kitérése lemarad ott, ahol a lengő kilép a mágneses térből, ami az elektronikus és sok más rendszer klippeléséhez, soft-klippeléséhez próbál hasonlítani, hogy benyomódik a szinusz csúcsa, mert leesik, illetve megszűnik a csúcsokban az erőhatás, ami nem nyomja tovább a membránt. A helyzet azonban itt pont az ellenkezője ennek: Nem benyomódik a szinusz csúcs, hanem kicsúcsosodik, a hangszórók nem úgy torzítanak, mint az elektromos erősítők, nem négyszögjellé torzítja, lapítja a szinuszt, hanem háromszögjellé csúcsosítja, ebből fakadóan inkább emelik a kitérés csúcsértékét, nem pedig limitálják, megvágják ahogy az ábrán látjuk. Oka, hogy az F erő a csúcsokban nem hajtja, hanem fékezi a lengőt, ez a fékező erő esik le, és a lengő továbblendül a kelleténél.
Magyarázat: dinamikájában kell nézni a rendszert. A lengőrendszer egy tömeg a rugón mechanikai rendszer, mely nem tökéletesen megfogott (adott elektromos csillapításon keresztül gerjesztett) kényszerrezgést végez. Lényegében egy másodrendű rendszer, sebességre nézve sávszűrő, kitérésre nézve aluláteresztő szűrő, gyorsulásra nézve felüláteresztő szűrő, fs törésponttal. A hangszóró lengőrendszere alapvetően 3 szakaszra bontható a frekvenciatartományban. Bővebben: Link Rezonancia freki alatt DC-től néhány Hz, esetleg 10-20Hz-ig bezáróan a rugóhatás dominál, a bevitt árammal arányos F erő hajlítgatja a rugalmas felfüggesztő elemeket. Minden időpillanatban csak annyira feszíti ki a membránt, hogy a keltett F erő nagysága megegyezzen a rugó visszatérítő erővel, ami a kitérés függvényében lineárisan nő. Ebben a nagyon alacsony frekvenciatartományban valóban benyomódik a szinuszcsúcs, amikor kilép a lengő a mágneses térből, azaz igaz az, hogy az xlin túllépésére csökkenni, limitálódni kezd a kitérés. Csakhogy ez a frekvenciatartomány a hangszóró zárósávja, itt nem szól. A hangszóró rezonancia frekvecia környezetében a rendszer oszcillálni akar, és csak a csillapításoktól (Qms, Qes) függ, hogy mekkora amplitúdóval. Ez a tartomány a hangszóró átvitelének könyökívét adja. Alapesetben a rendszer már nagyon kis gerjesztőjelre az egekig növelné a lengés amplitúdóját, ha a csillapítások ezt nem korlátoznák. Itt az elektromos oldali (motorfék szerű) csillapít dominál, azaz az F erő féken tartja a rendszert. Ha csúcsokban az F erő lecsökken, akkor a kitérési amplitúdó nő, alapharmonikusra jelentős erősítés lép fel, még csak nem is torzít ilyenkor, sőt a felharmonikus arány még kisebb is lehet. Érdekes megfigyelni, hogy a kitérés fázisa 90 fokkal lemarad a vezérlőjel fázisától. A harmadik szakasz fs fölött, kb 100-200Hz-től felfelé, nagyjából 1kHz-ig (ez a határ változó, még a középtartományú rezonanciák elérése előtt, break-up határ alatt), a hangszóró átviteli tartománya. A BODE diagramon látjuk, hogy az áram ill a vele arányos F erőhöz képest a kitérés 180 fokkal késik, miközben az amplitúdója 12dB/oktáv meredekséggel esik (ettől még a hangszóró ebben a tartományban lineárisan visz át, sőt egyedül itt visz át lineárisan, mert a kisugárzott hang a membrán sebességének deriváltjától (azaz a gyorsulástól) függ, nem pedig a kitéréstől) Azonban ami a lényeg, az a 180 fok. Hogy is jön ez össze? Szinuszos állandósult állapotban kezdjük a vizsgálatot ott, ahol a kitérés éppen 0 pillanatnyi helyzetben kifelé mozdul, azaz éppen a pozitív félperiódusát kezdi. Ekkor a vezérlőáram 0, és negatív felperiódust kezd. Azonban a tömeggel rendelkező membránnak ebben az állapotban legnagyobb a mozgási energiája, mivel a legnagyobb pillanatnyi sebességgel rendelkezik, ezért túllendül, és az ellentétes irányú erőhatást leküzdve ebbe az irányba tart, miközben ez az ellentétes irányú erő elkezdi egyre jobban lefékezni, a lengő pedig elkezdi kiüríteni mozgási energiáját, lelassul, végül megáll. (és nem azért, mert a rugalmas felfüggesztése megállítja, annak itt elhanyagolhatóan kis hatása van, ebben a frekvenciatartományban a rendszer szinte teljesen tömeg jellegű) negyed periódusban a membrán a legnagyobb pozitív kitérésben megáll, mozgási energiája nulla, a ráható erő ellenkező irányban a legnagyobb, mely gyorsítani kezdi az ellenkező irányban. Ennek hatására növekvő sebességgel elindul befelé, miközben az őt ért erőhatás csökken. (Tehát nem a rugó húzza be, hanem a elektromágneses erő!) fél periódusnál felgyorsult a legnagyobb sebességére ellentétes irányba (befelé), újra maximumon a tárolt mozgási energiája és az F erő 0 értéke mellett belendül a negatív félperiódusába, miközben az erő most pozitív irányban kezd létrejönni, ami 3/4 periódusig fékezi, 3/4-ed periódustól befelé kezdi húzni a lengőt a nulla helyzet felé. És a kör kezdődik előröl. Tehát minden félperiódust lendületével kezd meg, és a ráható erő mindig az ellentétes félperiódusba próbálja kényszeríteni, nem pedig az azonosba. Dinamikájában így működik a hangszóró. Mindezek ellenére úgy látom, hogy az xlin túllépésekor csak egy darabig nő a kitérés tovább, miközben a szinuszos jelalak elkeskenyedik és felcsúcsosodik (háromszögesedik) nagyobb vezérlésre nem fog az egekig nőni. Ha lesz időm, csinálok erre is egy szimulációt, bár elég bonyolult helyzetet teremt, lehet egyszerűbb excel táblában kézzel megvalósítani, bár a QUCS okos szoftver, talán függvények segítségével ott is menni fog az xlin elhagyás szimulálása legalább tranziens szimulációban.

A C szakaszban nem értem, hogy miért esik nullára a kitérés, ez egy termikus szakasz, szintén mérhető, számolható, hogy milyen dinamikával fut meg a hő a lengőcsévén, de ez nem jár kitéréseséssel, nem következik belőle.



Ezek megint valami sehol fel nem lelhető homályos megfogalmazások. Kétféle terhelhetőség van, amiket lehet sokféleképpen paraméterezni: mechanikai és termikus. Első az a határ, ahol mechanikailag kerül túlterhelés alá a lengőrendszer, túlleng, kiütközik, megsérül mechanikailag. Második az, amikor az áram túlfűti a lengőtekercset. A kettő kombinálódhat is, a hőtől meglágyult részek egy nagy csúcsra könnyebben megsérülnek, ragasztások-lakkozások felszakadnak. Ergo, az üzemi hőmérséklet függvényében csökken a hangszóró mechanikai ellenállóképessége (de nem a mech, terhelhetősége), de azért had szabadjon megjegyezni, hogy ha egy hangszóró kiütközik, akkor az túl van vezérelve. Aztán az, hogy hideg lengővel vadabb kiütközést is bír anélkül, hogy leszakadjon valami, mint mondjuk 120-140 fokon, az akkor már mindegy.

Mondhatod neki, a másik topicon is csak annyi konkrétum derült ki, hogy az adott Beag gyengítő mindent kinyír, lehet hogy hibás a végfok. Már a könyvet is üldözöm nagyon kíváncsi vagyok rá.

Én már régen arra jutottam hogy rá kell hagyni. A hangszórójavítós topikba mérést is tettek fel neki, szemléltetve hogy egy zenei jellel 200W-os csúcsokra kivezérelt erősítő 8-9W átlagteljesítményt produkál a hangszóróra, tehát nagyságrendben annyival fogja melegíteni a csévét. Ezt valami oknál fogva nem érti meg, ha szakmabeli akkor ez különösen szomorú, mert súlyos ismerethiányra vall. Ezért inkább egyfolytában azt hajtogatja, hogy az 50W meg a 100W szinuszjel tönkreteszi szerencsétlen hangszórót.
Már hogy ne tenné tönkre? Persze hogy tönkreteszi, mert nem arra van tervezve! A nagyon nagy hangszórókat annyira nem ismerem, de szerintem nincs a világon olyan hangszóró amit 100W szinusz ne tenne tönkre. Ezért kötnek rá inkább 2-300W zenei jelet, mert azt majd bírni fogja, lévén hogy azzal töredéke átlagteljesítményt kap.

Egyszer talán említettem, hogy ha úgy akarja az ember, lehet írni olyan CD-t, amit ellenőrizetlenül végighallgatva garantáltan hazavágja a hangsugárzókat. Én is elbírok 120 kg-ot, mert gond nélkül kinyomom 3X. De osszef%@nám magam, ha cipelnem kellene még élek. 1"-es lengő van a mélyközép sugárzómban, 15mm a tekercselési magasság, 8 Ohmos, és wattokat nem írva olyan erősítő hajtja, ami +/- 42V-ról megy. Be-be villan a klipp led, és nem igen esik a táp se sokat, 23Veff szinusz folyamatosan is kihozható belőle.

Ekkora hangszóróra korábban 15, max 20 wattot írtak. Csak ezt ő nem tudja, így vígan dúdolja a zenét. Korábban én se mertem döngetni, de mióta kiderült, hogy a gyerek rendszeresen zúz vele amikor dolgozok, már......

Szia! Láttam nagy hangszórót 1kW-osat. Láttam rezsót 1kW-osat. A hangszóró mágnese akkora volt mint a rezsó főzőlapja, tehát lehetne mondani hogy fej-fej mellett harcoltak. A rezsó 5 perc után izzott, a hangszóró meg langyoska volt csak. Pedig egy Garry PC1008 hajtotta, ami klippelési szinten limitálta a jelet. Ja, nem színuszt játszott a zenekar.