Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Hangszóró paramétereinek meghatározása
 
Témaindító: 021, idő: Szept 10, 2008
Témakörök:
Lapozás: OK   16 / 16
(#) flaci76 válasza game4812 hozzászólására (») Júl 28, 2018 /
 
game4812!

Ami tőlem jön, az mind copyleft. Én is gondolkodtam valami hasonló látványosan meggyőző dolgoban. Az izzóval pont az a baj, hogy túl gyorsan melegszik/hűl, itt is kb 0,5s a term. időállandó úgy szemre megállapítva. Nagyon leköveti a zene lüktetését, amíg egy csévén nem lesz ennyire pulzáló a hőmérséklet. A másik gond, hogy hideg/meleg ellenállása között túl nagy a különbség, ezért kisebb átlagjeleknél nagyobb a teljesítmény, nemlineáris, kicsit eltorzítja amit látni akarunk, de még így is egész szemléletes. Lehetne talán bedobni egy másik izzót, amire egyenárammal a zenei átlagteljesíményhez hasonló feszültség van vezetve, meg egyet amire a teljes amplitúdójú szinusz, és a három izzás különbsége jobban látszik egymáshoz képest. Én teljesítményellenállásokon létrejövő hő visszamérésével szeretném majd valamikor megcsinálni színte ugyanezt a kísérletet, én is pont így, 4-5s szinusz bevezetéssel, amire pl. a multiméter és szkóp beállítása ellenőrizhető, majd hosszan zenével folytatva, közben mérbe és grafikonozva a hőt az ellenálláson. Persze, előtte vagy utána a csak percekig kitartott szinuszjelre is ki lenne mérve. Ami még talán megoldható, az a zene felgyorsítása kb 10-szeresem, akkor 5s-nak megfelelő lomahasággal indikál az izzó, de ahhoz, hogy megmaradjon a 20-22kHz sávszél, órajelet kellene tízszerezni, ami nem fog menni, 441/480kHz-es fs nem kivitelezhető hangkártyával, meg a TDA2030 is csak kb 100-150kHz-ig visz át. 48kHz-es hanganyag fs négyszerezésre 192kHz-es hanganyag lesz, ill. ha előtte felezzők, tehát lekvantáljuk 24kHz-re, majd azt felemeljük 192-re az órajelet, akkor 8-szorosan lesz gyorsabb a zene, úgy már azért átlagolni fogja a ritmust, nem lesznek rövid kifénylések, csak vörösizzás. Lehet én is meg fogom csinálni ugyanezt a kísérletet is.
(#) fery45 válasza pinyó39 hozzászólására (») Júl 28, 2018 /
 
Kedves Pinyó39!
Természetesen van hangerő szabályzó. 100 wattos erősítőt olyan hangszóróval vagy hangszórókkal kell üzemeltetnem egy rendezvény hangosításkor, mely a felcsavart (nem túlvezérelt) helyzetben a legnagyobb teljesítményt tartós üzemeltetéssel, károsodás nélkül kibírja.
Én több intézményt (iskola, templom, sportpálya, színház terem) és diszkót, popegyüttest végleges hangrendszerét terveztem és megépítettem az életem folyamán. Egy alkalommal sem hoztak vissza leégett tekercsű hangszórót! Hangrendszer tervező ismeretek birtokában tervezve és megvalósítva ilyen események elkerülhetők.
Nálam a gyártó által közölt 600 vagy 400 wattos hangszóró csak méréssel 12 vagy 25 wattos, akkor én ezzel a teljesítmény értékkel méretezek.
Nekem még nem volt garanciális javításom, veszteségem.
Tisztelettel F.
(#) fery45 válasza Ge Lee hozzászólására (») Júl 28, 2018 /
 
Kedves Ge Lee!
Nem vagy egyedül, akiknek szinuszos méréssel problémái vannak. Többen Vagytok ilyenek. Szerintem ez tudatlanságból származik.
Hogyan mérsz torzítást? Például 1,2% torzítású egy erősítő.
A mérés szinuszos jellel történik, majd harmónikus szűrővel kiszűrik az 1000 Hz-t, és ezt is mérik. A két jelszint hányadosa adja a torzítás %-s értékét.
Harmónikus, intermodulációs, lineáris, nonlineáris, fázis torzítások mérését hogyan végzed el? Nézz utána!
Hogyan mérsz hangszín szabályzó emelést- vágást, karakterisztikát?
Hogyan mérsz equalizer sávszélességet, szomszédos sávelhúzást, emelést-vágást?
Hogyan mérsz zajszintet, vagy másképpen jel-zaj viszonyt? Ismét előjön a hanggenerátor 1000 Hz-s szinuszos jele. Tovább nem folytatom. Nézz utána!
Hogyan mérsz sztereó erősítők áthallását? Egyik erősítő bemenetét rövidre zárod, a mások erősítőt maximálisan kivezérled 1000 Hz-s szinuszos jellel. Tovább nem folytatom! (Megint itt vagyunk a maximális túlvezérlés nélküli végerősítő kimenő teljesítményénél. Zenei teljesítménnyel /mivel változik/ nem mérhető.)
Hogyan állapítod meg a maximális bemenő feszültséget, mely túlvezérlés nélkül értendő?
Egy csomó méréshez kell a szinuszos jel. Ezzel adnak a gyártók adatokat!
A szinuszt nem tudjuk kikerülni! Igaz, hogy a zenében ritkán jelenik meg a tiszta szinuszos jel. De a zene és beszéd teljesítményét a szinuszhoz viszonyítja a szakma. Ennek ellenére vannak egyének, akiknek ilyen-olyan véleménye van. Csak hogyan határozzák meg a fenti erősítők adatait.
Utolsó gondolat: Ha egy rendezvényt hangosítok, vagy hangrendszert telepítünk egy intézménybe (szinház-, előadóterem, templom, sport létesítmény, vasuti pályaudvar, stb) a hangfrekvenciás végteljesítmény határozza meg a legnagyobb hangerőt! A teljesítményt nem tudjuk kikerülni!
Zárom a gondolataimat, tisztelettel F.
(#) fery45 válasza flaci76 hozzászólására (») Júl 28, 2018 /
 
Kedves faci76!
Magyarországon az SI mértékrendszer törvény, az IEC meg ajánlás! Érzed-e a különbséget? A kötelező és ajánlás eltérő értelmét?
Tisztelettel F.
(#) flaci76 válasza fery45 hozzászólására (») Júl 28, 2018 /
 
Kedves Feri!

És még mindig nem látod, hogy a kettő teljesen más, az egyik szezon, a másik meg fazon!

SI: mértékegységrendszer, hogy mit miben számszerűsítünk, nem több (törvényes)
IEC: mérési procedúrák leírása ajánlásként (alaposan és precízen megkutatott alapok mentén, bizonyításokkal, mérésekkel, levezetésekkel alátámasztva). Nem mellesleg szabványos SI egységeket használ.
MSZ: magyar szabvány (törvény) átveszi az IEC ajánlását és törvényesíti. SI egységeket használ.

A hangszóról terhelhetőségének törvényes meghatározását a Magyar Szabványügyi Hivatal MSZ 60268-5 szabványa írja elő. Nem értem mi olyan bonyolult abban, hogy meg lehessen különböztetni a nemzetközi mértékegységrendszert a nemzeti szabványoktól? Az a baj, hogy Te nem érzed a tartalmi különbséget! Az egyik csak mértékegységeket definiál egy absztrakt nagyon elvi síkon. Olyan, mintha kikötnénk, hogy tízes számrendszert használunk, nem kettest. Mert lehetne azzal is kamuzni, hogy a 4W-ot leírom kettes számrendszerbe, az 100W, a 8 meg már 1000. A szabvány pedig minden aspektust figyelembe vesz, alaposa kutatási előzménnyel, precíz levezetéssel, érveléssel. És pontosan leírja, hogy egy méréskor mit hogyan, mivel, milyen procedúra mentén kell végrehajtani. Neked ennek ellenére saját procedúráid vannak a mérések kapcsolatban, amit senki nem szabványosított, mégcsak nem is ellenőrzött.

ui: nem tudom megnézted-e Game videóját, mert nekem úgy tűnik, hogy ha valami bizonyító erejű, afelett előszeretettel elsiklasz
A hozzászólás módosítva: Júl 28, 2018
(#) Ge Lee válasza fery45 hozzászólására (») Júl 29, 2018 /
 
Idézet:
„Nem vagy egyedül, akiknek szinuszos méréssel problémái vannak.”
Tévedsz, semmilyen problémám nincs a szinuszos méréssel, főleg azóta nincs, amióta digitális szkópom is van, amin nem csak egy hozzávetőleges szinuszjelet látok, hanem annak minden jellemzőjét számszerűen kiírva, akár még a felharmonikus tartalmát is.
Idézet:
„Szerintem ez tudatlanságból származik.”
Szerintem meg egy hangszóró szinuszjellel történő kínzása származik tudatlanságból. Ugyanis a hangszóró zenei terhelhetőségéről az ilyen mérés semmilyen információt nem ad! Egyedül arról ad információt, hogy az adott frekvenciájú szinuszjellel mikor fog leégni a hangszóró.
Idézet:
„Egy csomó méréshez kell a szinuszos jel. Ezzel adnak a gyártók adatokat!”
Ez is tévedés! A méréshez nem szinuszjel kell, hanem azért használták azt, mert mást nem nagyon tudtak! Egy 1kHz-es szinuszjellel történő torzításmérés mégis milyen információt ad az adott erősítő torzításáról? Semmilyent! Olyan információt ad, hogy az adott erősítő mennyire torzítja azt a frekvenciájú, egyedül álló szinuszjelet. Arról azonban semmilyen információt nem ad, hogy zenei jellel, azaz többféle frekvenciájú, széles spektrumú kevert műsorjellel, milyen torzítása lesz az erősítőnek. Nem véletlenül találták ki pl. a 4:1 amplitúdóarányú 40Hz-10kHz frekvenciájú kevert mérőjelet, ami már több információt ad, de még mindig keveset. Legalább 3 frekvenciájú mérőjellel lenne értelme mérni, amiben a 3 szinuszjel testesítené meg a dobot, az éneket, és a cintányért, a valóságtól ugyan még mindig messze, de legalább az erősítő a valósághoz közelibb üzemállapotban működne.
Nagyon sokadszor leírom, egy hangszóró zenei terhelhetőségének semmi köze a szinuszjelhez, ezért nem is méri rajtad kívül senki, a gyártók sem nagyon, hiszen semmi értelme, lévén a valósághoz semmi köze. Ez kb. olyan, mintha egy közúti használatra szánt autót úgy tesztelnének, hogy beülnek, elindulnak vele egy kör alakú pályán, a padlóig nyomják a gázt, és nézik hogy mikor esik szét a motor. Ugye, hogy a vásárló nem így fogja használni?
És egyébként is, mire mész azzal az információval, hogy egy 30cm átmérőjű hangszóró 25W szinusztól elég? Hogy akkor nem kötheted rá 25W-nál nagyobb erősítőre? Mert ezt terjeszted, és ez egy nagyon nagy butaság! Nekem az autóm mély ládájában 30cm átmérőjű hangszóró van, az erősítő pedig ami hajtja 170W-os! És szinuszjellel mérve annyi! És képzeld, még nem ment tőle tönkre, pedig már sok éve megvan. És olyan áramfelvétele van nagyobb hangerőn hogy elhalványodnak ütemre a fényszórók, és rezeg az egész karosszéria. Eljöhetsz, megmérheted az erősítőt, és kiírhatod utána ide a fórumra ha esetleg hazudtam...
(#) pinyó39 válasza Ge Lee hozzászólására (») Júl 29, 2018 /
 
Feri kinézhetne egyszer egy hangnyomi versenyre, hogy egyes hangszórók mit kibírnak rövid időre az valami brutál.
(#) pucuka válasza fery45 hozzászólására (») Júl 30, 2018 /
 
Tévedést azt hinni, hogy a hétköznapi értelemben vett ajánlás az csak olyan elnéző mosoly. Nemzetközi kapcsolatokban az udvariasság dívik (amit mára talán elfelejtettünk a mindennapi életben) és az ebben megfogalmazott "ajánlás" szigorúbb talán mint egy nemzeti törvény.
Az IEC nemzetközi egyesület, aminek Magyarország is teljes jogú tagja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szervezet "ajánlásait" kötelesek vagyunk törvénybe iktatni.
Magyarra fordítva ez az "ajánlás" azt jelenti, hogy ajánlom ezt, vagy azt, különben elmehetsz a fenébe a dolgaiddal.
Az én szakmámban ez úgy néz ki, hogy csak akkor tudod a berendezéseidet összekapcsolni más országok hasonló berendezéseivel, ha mindkettő a nemzetközi szervezetek ajánlásai alapján készültek. Ezek az ajánlások Magyarországon szabványokban, műszaki előírásokban öltenek testet.
(#) fery45 válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 1, 2018 /
 
Kedves Ge Lee!
Az alapkérdésre még mindig nem tudtál és a többiek se tudtak választ adni. Nézd meg a mellékelt fényképeket! Az elsőre 100 W-t, a másikra 600 W-t írtak. A mellékelt erősítők összekapcsolva a 600 wattjukkal, sőt ennek tizedétől is leégetik. A gyártók teljesítmény megadásával súlyos hibák vannak. Ezek a hangszórók leégve kerültek javításra a műhelyünkbe! Csak szó szerint értették a bolti eladók és vásárló tulajdonosok is a ráírt értéket.
Ezek után az IEC vagy peek és a többi ajánlás vagy szabvánnyal mire jutunk? A Ti digitális szóp mérések mire vezetnek? Ismerjétek el, hogy vannak leégések, ahogy azt már korábbi képeken mutattam. Érdekes, hogy nekem és így gondolkodó társaimnak a saját effektív méréseink alapján soha nincs leégésünk. Az ügyfeleknek ezt sokszor elmondjuk. Sorba kapcsolunk több hangszórót, és lehetetlenség a leégés, sőt nagyobb hangerőt, hangosságot kapunk adott erősítővel. Mégis a mi mérési adataink alapján a nagyobb teljesítménytől nagyobb hangerőt kapunk. A hangerő állítás is teljesítmény változást jelent.
Természetesen van olyan erősítő melyre 600 wattot írtak, és csak négyszer 15 wattos a mi méréseink szerint. Én is rendelkezem ilyen csoda erősítővel, amit már korábban írtam. A probléma az, hogy az erősítő 8-10 ampert fogyaszt 12 V egyenáramon. (akku) Ezen is vitatkoztatok velem. Az autó hi-fi technikában lévő valótlanságról is lehet vitatkozni.
Befejeztem, tisztelettel F.
(#) Ge Lee válasza fery45 hozzászólására (») Aug 1, 2018 /
 
Azt eddig sem vitatta senki hogy a gyártók hazudnak, mert így reklámozzák a terméküket. Szerinted ki venne meg olyan hangszórót amire az van írva hogy a terhelhetősége 15W? Senki nem venné meg! Ezért tekergetik pl. az autókereskedők is a km órákat, mert senki nem akar 300000Km-t futott autót venni! És ezért írja rá az autógyártó az új autóra hogy 4,9 liter átlagfogyasztású, miközben a valóságban kiderül hogy 6,4 liter.
Náluk miért nem reklamálsz? Inkább örülj neki hogy hazudnak, és hogy a vásárlók tudatlanok, így van munkád. Különben nem lenne. Ha csak hozzáértők vennének hangszórót akkor sem lenne, mert én még életemben nem égettem le hangszórót, csak kizárólag szándékosan.
Hogy mennyivel kell osztani a ráírt teljesítményértéket? Ki tudja? De semmiképpen sem az a megoldás, hogy nekiállsz szinuszjellel kínozni egy hangszórót!
A hangszóró is kb. olyan termék mint bármi más. Az olcsó gagyi, a drága jobb, a méregdrága meg még jobb, persze akadnak kivételek.
Csak egy példa ha már az autó szóba került. A már említett 30cm-es középkategóriájú hangszórómat az autómban még sosem sikerült zenei jellel leégetni, pedig néha már a torzításhatáron üzemel az erősítő, ami közel 200W-os szinuszjellel mérve!
Azonban kíváncsiságból betettem helyette 2db 25 centis olcsó (SAL) hangszórót, hogy azok mennyit bírnak. A 2db 25 centis olcsó hangszóró nem bírta ki a zeneszám végéig, úgy a harmadik perc vége felé leégtek. Ennyit erről.
Sok embert ismerek akik diszkóznak, vagy egyéb hangosítással foglalkoznak, de hangszórót nem nagyon szoktak javíttatni, erősítőt azt inkább. És ezek nem ócska Beag erősítők, hanem olyanok, amiben van összesen 16db végtranzisztor, és a tápellátása pedig egy 1kW-os trafó! Tehát elhiheted hogy kijön belőle a kétszer 400W!
(#) flaci76 válasza fery45 hozzászólására (») Aug 1, 2018 / 1
 
Kedves Mindenki, és Fery45!

Idézet:
„A TDA7294-s IC-ről nekem 20 wattnál (SI-ben) többet nem sikerült le vennem. De több példányt cseréltem szét durranás miatt. Híd kapcsolásban 35 Watt adódott. Sokan 70-100 wattról beszélnek. Ez az IC nem azonos a BEAG 100-al!
Írod, hogy a 2x70 wattos erősítő miért nem égette le a Tesla 15 wattos hangszórókat. A válaszom, hogy az a 2x70 wattos erősítő véletlenül nem csak 7 wattos?”


Megmértem:

Rt = 8.11 Ohm
UT = +/-40,4V

83,7W THD=0,5% (UT=37,3V) (Katalógusadat 70W)
86,2W THD=1% (UT=37,3)
105,6W THD=10% (UT=37V) (Katalógusadat 100W)

Zárójelben a tápfesz terhelés alatti értéke látható. Mérés közben a műterhelés 223 fokra melegedett, az IC 55-58 fokig. (Bár ez utóbbi infrás hőmérsékletmérővel nem biztos, hogy pontos, lehet, hogy több is volt az, bár elég nagy hűtőborda van rajta, hogy az hatékonyan elvezesse a hőt)

A jelek szerint az IC túlteljesíti az adatlapját, de még ha esetleg szó is éri a mérés pontosságát, akkor is egyértelműen látszik, hogy az ilyen 20 meg 7 Wattok bemondott hülyeségek.

Az IC-t vagy egy órán át nyüstöltem, várva, hogy a jóslatoknak megfelelően eldurranjon, de ez nem következett be. Hogy mivel lőhető szét egy IC-s végfok, de nemritkán egy tranzisztoros is, már mondtam (szakszerűtlen hangváltó, nagy fázistolás, 1 Ohmos lyukak, nem megfelelő hűtőbordára szerelés)
A hozzászólás módosítva: Aug 2, 2018
(#) Alkotó válasza flaci76 hozzászólására (») Aug 2, 2018 /
 
Nekem is van 2.1-es rendszerem ezzel az IC-vel, és drámai hangerőt lehet vele produkálni. Ebben 4 db végfokozat van, amiből 1-1 a frontokat hajtja meg, 2 pedig hídba kötve a SUB-ot.
Említettél néhány meghibásodást kiváltó okot, amik közül az utolsót kulcsfontosságúnak. Ezt az IC-t a saját zászlóján lévő lyukon keresztül gyakorlatilag nem lehet racionálisan bordára rögzíteni.
(#) flaci76 válasza flaci76 hozzászólására (») Aug 2, 2018 /
 
Ha már egyszer fényorgonázunk, akkor fényorgonázzunk... 4db 12V/21W-os gépkocsi izzó soros/párhuzamos kapcsolásban 24V/84W (~6,8Ohm) műterhelést alkotva teljes fehérizzásban a TDA7294 kimenetén. Ezt már talán nem lehet a digitális műszerek P=10*U*I beépített képletére fogni.
Megj: a szkópkép nem mutatott torzítást, semmilyen áramhatárolás nem lépett működésbe.
A hozzászólás módosítva: Aug 2, 2018
(#) flaci76 válasza Alkotó hozzászólására (») Aug 2, 2018 /
 
Így van, ez lenne a helyes és megbízható rögzítés! Szépen megépített gép, a lemezmegmunkálás is nagyon profi
Én is így akartam megoldani, amikor láttam, mennyire gáz a saját gyári megoldás, de valahogy ez elmaradt. Arra azért ügyeltem, hogy felfeküdjön, ne emelkedjen el, és a nyáklemez széle se feszítsen rajta, ennek érdekében került alá egy 2mm-es alulemez pluszba, a csavar pedig átmenőcsavar, nem bizonytalan lemezcsavar. De még így se tartottam soha stabilnak, vállalhatónak az IC rögzítését.
Következő: »»   16 / 16
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu