Többek érdeklődésére és csak a viszonyítás miatt, talán nem mérte eddig senki:
Egy 100x160 mm-es 2 oldalas, 70 mikronos nyáklapot mértem, teljes felületek érintetlenek!
Nem vállalok a hitelességért tűzbe tett kezet , ennyit mértem:
330pF
Becslésem szerint az egész nyomtatott áramkör összesen 60 pF-et jelenthet - összes nyomtatás és a másik oldal tele.
A műszer nem annyira erre a kicsi értékre van készítve, 10nF a legalsó tartomány és csak 5.5 digites.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy jó a kétoldalas, telifóliás nyáktervezés, szerintem is káros, de már ilyenre csináltam őket, majd legközelebb okulok.
Még valami: Amiket eddig készítettem kimenőket, azok szórt kapacitása 5-7nF volt, ha ez is jelent valamit.

Kérdés költői volt, de köszönöm a válaszod!

Sziasztok!
Eddig még nem volt csöves erősítőm.
Tanácsot kérnék, milyen 10 W körüli jó hangú készüléket ajánlotok? Mennyibe kerülne a megépítse?
Esetleg régi csöves erősítőket érdemes-e venni? Pl. Grundig HF10, 20, 35, komolyabb csöves rádió.
Minőségben az épített jobb?
Köszönöm a segítséget.

Szerintem első körben vegyél egy "bontó szökevény" rádiót, PU bemenettel. Például Pacsirta.
De nem értek hozzá.

Az már magában egy EL84 SE.. Aminek a PU bemenetére mondjuk egy minihifi fejhallgatójáról jelet adva, nem is akárhogyan fog megszólalni, hanem nagyon szépen, és jól! (Ha a táp, és a rádió ezen része megfelelően működik. )

Ez ugyan NEM elektroncsöves erősítőfokozat, hanem V-FET-es, de nem ez a lényeg...a szerelési technológia miatt teszem be a fotókat.
Üdv: TJ.

7nF? Szerintem azt jelenti, hogy valószínűleg rosszul mérted. Majdnem egy nagyságrenddel kevesebb szokott lenni...

Sajna ez ennyi lehet. Primer/szekunder közt 0.2mm prespán van (2x0.1mm) Primer sorok közt 0.05mm prespán.
Van ez a fehér műanyag - nem tudom a nevét, ez nem hostafán, ha ezt is jól írom - 2x kisebb a kapacitása. Legutóbb ilyennel tekertem, de az meg menet zárlatosra sikeredett.
Ha jobb szórt kapacitást akarok, akkor sokkal vastagabb primer/szekunder szigetelést kell rakjak, más csoda nem lehet.
Valamint lehet még probléma a 6/4 arány a szekunder-primer arány miatt is, sokkal nagyobb kapacitást okoz, mint a 3/2 arányú tekercselés.

Van nálam AN 60W-os full impregnált kimenő trafó, ott 3 nF a szórt kapacitás.

Köszönöm a tanácsokat! Ha jól értelmezem akkor sodort erű vezetéket csak a fűtésnél ajánlod (megfelő keresztmetszetűt az áramerősséghez, két ér összepödörve) , a többi résznél pedig tömör vezetéket, minimális keresztmetszetűt javasolsz.
Régi rádióknál is tömör vezetéket használtak, hasonló mint az általad említett telefon drót, akár ez is megoldás lehet. UTP kábelre is emiatt gondoltam, na meg persze azért mert az van nekem. Talán még a rezet sem spórolták ki a nagyobb sebességátvitelűekből ( CAT7). Viszont a szigetelési ellenálllás szempontjából nem biztos hogy alkalmas több 100V DC- hez..
A földelést úgy oldanám meg: Minden "blokknál" a sasszira kötném(csavarral) a lehető legrövidebb vezetékkel a föld pontokat. Magyarul csak a sasszi által vannak összekötve a "test" pontok: Bemeneti jel csatlakozó hidegpontja+árnyék a rögzítőcsvarral testelve(nincs vezeték!), a forrléces áramkörnél(előfok+végfok) a közösített pontból is egy vezeték megy a sasszira, a távolabbi tápgység résznél szintén egy földelő vezeték a sasszira. Stb.
Védőföldes hálozati csatlakozó földpontja is a sasszira kötve.
Nem tudom ez mennyire jó megoldás, de így szerintem nincs földhurok. Sasszi anyaga kb. 1mm-es alu vagy vas lemez, ezt meg nem döntöttem el. Aluval könnyebb dolgozni, jobb vezető, viszont trafó szorás árnyékolására jobb a vas lemez.
Szívesen fogadok jótanácsokat bárkitől aki tapasztalt e témában!

Látom, tudod mi kell a jó hanghoz.

7nF az tényleg soknak tűnik. Nem kellene impregnálni esetleg mint az AN trafót? Szerintem az a baj.

A jó hanghoz jó hangsugárzó kell.
Szépnek szép, valószínűleg jó is, de a hanghoz igen áttételes köze van.

Azért írtam, mert sokan mondták, hogy Tunerman nagyon ért az auduo dolgokhoz. Gondoltam, biztosan azért használ olyan kondenzátorokat amit látni a képen, hogy jó legyen a hang. Úgy tudom azok a BG kapacitások nagyon drágák. Akkor már csak van valami értelme, hogy használja őket.

Itt lehet részletesebben olvasni a V-FET SRPP áramkörről.
Üdv: TJ.

Csöves erősítő nyák téma. Van olyan irányzat, hogy meghagyni rezesbe. Én ónozom, inkább felület védelem célból. Az ón, amivel "festek", ezüst tartalmú, de ennek csak a szép színe miatt, nem hiszem, hogy egyéb előnye is lehet. Illetve egy kicsit javítja a vastagságával a vezetést, az ón általában kb, 6x rosszabb vezető a réznél. Viszont pákával felkenve átlagosan kb. ugyanolyan vastagot rávihetünk, mint maga a réz. Nagyjából 0.85-re csökkenhet az adott rézsávhoz képest bevonattal az ellenállása.
Ennek nem tulajdonítok sok előnyt, de hátha.
Valamikor 20 éve körül használtam kémiai ónozót, 1 év múlva nem tudtam forrasztani rá, valamit javítanom kellett volna. Valamiért ellenállóvá vált, nem használtam többször. A pákával ónozottnál nincs ilyen baj.
Amúgy neves Gyártóknál is, sőt - látok vastag ónréteggel nyáklapokat. A 1-esképen az ARC VT-60-asa.
A másikat én maszatoltam. Pár helyen most még rücskös, ráforrasztottam huzaldarabokat, kapacitás mérés miatt, csatlakozásnak.

A gyári kép alapján.(Elnézést, nem szeretnék mindentudó, tudálékos, etc. feltűnni.
Amit el leher lesni a jótól, érdemes.
A csatoló kondenzátorokkal párhuzamosan van minddel egy kisebb is.
Én 10nF-okat rakok, szerintem is finomít a csatolásokon.
Más dolog: Olyan helyre is raktak 2-3 teljesítmény ellenállást párhuzamosan, ahova a feszültségek, áramok alapján 1 is elég lenne, meg van is olyan értékben 1 db is és mégis...

Én mindig kémiai ónozom, utána pedig azonnal (nem 1 hét, vagy 1 év múlva) tűziónozom, vagyis ónnal befuttatom, ahogy a képen látható.

Valószínű, ha így teszek, megmaradt volna a forraszthatóság. Aztán, mielőtt kiderült az oxidációs csapda, bedöglött a kémiai lé. Azóta csak pacsmagolom pákával, előtte SK10, azelőtti felpolírozás után.

Sziasztok!
Biztosan milliószor elhangzott már a kérdés, de lusta vagyok keresgetni, ki honnan szokott kimenőhöz anyagot szerezni? Én nyilván a jó öreg beag kimenő áttekercselésre gondoltam, de mostanság nem igazán találtam belőlük a neten :/.
Valamint érdekelne, hogy milyen Beag vasat javasolnátok 6P3SZ-E PP hez?
Előre is köszönöm!

Szia!
Vagy BEAG M102B (C), vagy 2 egyforma EI96, vagy nagyobb japán (hálózati) trafó, utóbbiaknak is elég jó a vasa.
0.30-35-nél nem vastagabb lemezek kellenek amúgy.

Köszi szépen! Nézelődök majd.

Kicsit meg lettem kavarva hogy a rács és árnyékoló rács közt az utóbbi micsoda.

A katód kondenzátorra gondolsz? Az a katód, és a föld közötti (a munkapontot (vezérlőrács előfeszültséget) beállító) ellenállást áthidaló kondenzátor. Ez szünteti meg a váltóáramú negatív visszacsatolást.
Az árnyékoló rács másik neve segédrács.

Na még egyszer elölről alapon egy kis füzetbe elkezdtem kiírni a szükségesebb számításokat. Az más kérdés hogy az ábrákat hogy helyezem át djvu fájlból nyomtatásra mondjuk wordbe.

A füzetbe azt is átrajzolhatod kézzel. Azzal is "tanulódik" a kapcsolástechnika.

Nézd, mit találtam Neked!

Köszönöm!
1.5-2 évvel ezelőtt letöltöttem, próbáltam a színek szerint a kétoldalas nyák rajzolatát megalkotni, de nem sikerült...Aztán letettem róla.
Valahol valaki gyártja ezt a pcb-t, de bizonytalannak gondoltam anno.

Amit kiemelnék ebben a nyomtatásban vs. a múltkorában véleményezésre bocsátottal:
Nem mennek a huzalozások a végcsövek lábai között egyáltalán!
Az előcsöveknél az 1-9 láb között - ott van hely - ugyan 1-2 huzalozás elmegy, azonban kellő távolságra a csőlábaktól.
Szerintem - említettem is már talán - az egy dolog, hogy működik egy kényszernyomtatott nyák is, de beépítünk egy csomó lehetőséget akár a Miller effektus károsító hatására, parazita egyéb kapacitásokra és feszültség áthatásokra.
Hallottam olyanról, aki tehetetlenségében lemondott a kusza nyomtatású csöves nyákjával történő viaskodásról, aminek hibáját az időnként áthúzó, percegő, ciccegő hibáit a nyomtatásban lelte meg a valaki...
Ha már kicsire szeretnénk, 2 oldalas nyomtatás a biztonságos megoldás szerintem.

Utolsó kérdés: a nyugalmi áram.