Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Érdekességek
Nem szeretném teleírni a következő pár oldalt ezen információkkal.
 Nem 3 mondatos téma. Valamint nem voltam ott, hogy tudjam, mi nem működött.
Pedig ez végre igazán érdekes téma lehetne, az érdekességek rovatban.
A proli007 -et kéne kérdezni, biztos többet tudhat, bár ő sem volt ott.
Az atom csak a hőcserélőig működik, a többi ugyanaz mint bármelyik hőerőműnél. Nem hiszem, hogy kummutátoros generátor a gerjesztőgép, van már azért korszerűbb megoldás.
Pedig én szeretem hallgatni amikor mesélsz ezekről az óriási gépekről.
Nem baj hogy nem tudjuk mi ment tönkre csak az érdekel hogy van megoldva. Nem baj ha esetleg elkopna gépelés közben a billentyűzeted, akkor majd nézünk egyet holnap a börzén. Úgysem úszod meg...  A hozzászólás módosítva: Jún 8, 2018
Ebben neked tökéletes igazad van, de majd megszólal, ha "szólalhatnékja támad".
Én, amikor voltam, akkor teljesen klasszikus hidrogén hűtésű generátort hajtott a turbina. És utána ugyanazon tengelyen volt a "gerjesztőgép". Nagy henger, kisebb henger, meg még kisebb henger, ahogyan a könyvekben meg van írva. Sajnos fényképezni nem lehetett, de szerintem kefés... Szervizmacskát azért kizavarták, amikor megpróbált besétálni a generátorházba
Hello! Nem igazán hallottam a meghibásodásról, ha "gond lenne", akkor nyilván tudnák róla. Meg a villamos rész nem igazán a szakterületem. Minden estre a gerjesztőgép, a turbó-gépcsoporton az utolsó "piros" gép. A generátor forgórész a gerjesztését, csúszógyűrűn keresztül kapja. A gerjesztőnek meg van valami szabályozása. Minden estre a cseréje nem lehet egy hét, mert van belőle tartalék. Az maximum néhány óra, vagy próbákkal egy nap.
A macskát legfeljebb a turbina csarnokból zavarhatták ki, mert a generátorházba csak akkor tud bemenni, ha ki van fűzve a forgórész. Az meg elég ritka eset..  De ha nagyon zseníroz benneteket utánajárhatok, mert titok az nem sok van itt. Az üzemnek mindenféle bejelentési kötelezettsége van, ezt a média a saját szájíze szerint felfújja, pedig annyit sem tudnak mint én, aki már lassan 12 éve nyugdíjas vagyok és azóta nem jártam bent. De 37 év, gombócból is elég, nem még erőműből.
“Csak a szépre emlékezem...” Tra-la-la.
A paksi generátort még nem láttam, de a Budapesti Erőműnél lévő generátorok csak a gázturbinás indítás esetében és annak az idejére használnak csúszógyűrűt. A paksi turbinák nem ilyenek, ezért ott valószínűleg egyáltalán nincs szükség csúszógyűrűre. A generátor gerjesztését a forgórészen lévő egyenirányító egységen (forgódiódák) keresztül egy segéd generátor biztosítja. A külső segédberendezés ennek a segédgenerátor gerjesztését változtatja, ami ebben az esetben az állórészen van kialakítva.
A leírásból nem derül ki nekem, hogy konkrétan mi volt a baj. Ha a forgódiódák közül ment tönkre valamelyik, annak a cseréje biztosan nem egy órás feladat, simán lehet egy nap is. A segédberendezések meleg tartalékkal szoktak üzemelni, azaz ha meghibásodik, általában kiesés nélkül át tudnak kapcsolni a másikra.
Mindenkinek igaza van
Ez a hivatalos Határozottan szürke Ez meg nem ott volt, de érdekes Idézet: „De ha nagyon zseníroz benneteket utánajárhatok, mert titok az nem sok van itt.” Ne fektess bele energiát, inkább folytasd a tanulságos áramkörök publikálását 
Azok a régi jó dolgok!
 Kíváncsi vagyok, lesz-e belőle valami. Bár az elkövetkező évtizedekben biztosan nem.
Printeljünk nyomtatott áramkört
Azért az "RTFM" elég vicces
"Read The Fucking Manual"
Az elmult pár napban egy NYÁK-okat gyartó cégnél dolgozt(ok)tam.
Lehet csak nekem újdonság de baromi jó! Sokat vitatkoztunk az ESD-ről. A gyártás-javítás-ellenőrzés-csomagolás, az ugynevezett ESD Protect Area-ban történik. Az alsogatyám zoknim maradhatott, De azon kívül ESD-s nadrágot pólót kaptam. Mivel a cipőm nem ESD-s ezért kaptam egy szilikonos pántot amit a cipőre kellett húzni hogy "tapossak" rajta, meg volt egy szál belőle azt meg a zoknimba kell tömni (gondolom a kontakt miatt. Az ott dolgozok akik kezelik a gépeket illetve javitanak, annyival cannak jobban biztosítva hogy az övükön van egy kábel amit ha gépnél állnak vagy munkaállomásnál dolgoznak akkor egy patentos csatival a géphez agy az asutalhoz kell kapcsolniuk magukat! A termelés baromira tetszett! Magát a NYÁK marást nem láttam (lehet nem is itt csinálják) De a beültetés az felig CNC félig kézi modszer! Utánna 4 fejes cnc (felső fix y tengely. azon siklik 4 x tengely azokon pedig egy egy z) Ellenörzi, illetve tesztpanelra szoritják rá! ha jo akkor mehet lakkozni, ha rossz akkor javítás! A lakkozást CNC csinálja dupla fejjel! Ezt az egyet engedték levideózni! Feltöltöm YouTube-ra és utánna beszúrom a linket! Ami megdöbbentett az a termelékenység! Abba az egy részlegbe, egy műszakba ( mindenkit beleértve még a szallagelőkészítőt is) kb 40 ember dolgozik, és átlagosan 6-9 ezer panelt készítenek el! A hozzászólás módosítva: Jún 25, 2018
Az elektronikus alkatrészt előállító cégek már mindent fétisszerűen ESD védett környezetben gyártanak.
Dolgoztam pár hasonló cégnél, majd később meglátod, hogy ezek teljesen általános dolgok, persze mindenhol picit eltérnek, de nagy vonalakban minden gyár így néz ki. Vannak nagyobb tisztasági követelménnyel rendelkező folyamatok is, ahol hajháló, lábzsák, stb. is kötelező. Egy német félvezetőgyártónál úgy néz ki a termelés, hogy pl. külön ideiglenes kesztyűt adnak, amivel felhúzhatod a tiszta kesztyűt, amivel bemehetsz a termelési területre, illetve hermetikusan záró ruhát kell felvenni, az öltöző pedig zsilipkapuban van, stb. Szívesen mutatnék képet, hogy néz ki egy érzékenyebb IC ami kapott egy ESD-t ha tehetném, de a googlel is találsz pár képet mit tud művelni egy ilyen kisülés. Még az EOL teszt sem megoldás, mert alattomos dolog, esetenként funkcióra nem teszi rögtön tönkre, hanem előfordul hogy picit ront a paramétereken, vagy éppen pár óra működés után megy tönkre az eszköz.
A baj inkább ott van, hogy nagyon drága és körülményes utolagosan bármilyen ilyen hibát kivizsgálni és kideriteni a valodi okokat. Igy sok helyen inkább az alibire játszanak, amit azután szines statisztikákkal alá is támasztatnak, hogy "mennyivel javult" a gyártási technologia.
Sajnos sokszor kiderült, hogy a hibák jelentös része más technologiai hibákra vezethetö vissza amit azután a mérnökök nagyon sok fáradtsággal meg háttérakciokkal - gyakran pénzzel (amit korábban kisporoltak) - tudtak csak orvosolni. ( van néhány eset a tarsolyomban egy hightech gyárbol). Igy amit a googleban stb látsz az gyakran a fake news kategoria vagy sima befolyásolás, szenzáciohajsza. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem kell ESD védelem stb., de ez ugyanaz, mint anno Semmelweiss esete, elég betartani a tisztaságot, hogy kevesebb gond legyen. Idézet: „Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem kell ESD védelem stb., de ez ugyanaz, mint anno Semmelweiss esete, elég betartani a tisztaságot, hogy kevesebb gond legyen.” Erre gondoltál? Mondj igazat és betörik a fejed? Osztom a véleményed...
Azon se lepődj meg, ha még olyan helyeken is alkalmazni kell az ESD védelmet, ahol teljesen indokolatlannak tűnik. Több helyen a termelés területére még nézelődni se nagyon lehet belépni valamilyen alapszintű védelem nélkül. A cél: egy lehetséges problémaforrás maximális kizárása.
Még hobbiműhelyemben is karszalagot használok, ha félvezetőhöz kell hozzányúlni. Ha pl. PC-be kell belenyúlni, szintén használom. Lehet, hogy 100-ból 99-en nem így csinálják, 10000-ből 9999 esetben nincs is azonnali probléma (ha pedig van, nem tudja, hogy esetleg ezért is lehet), de jobb biztosra menni.
Az egész ESD dolog két vágányu. Amig a gyárban nem irhatod elö a dolgozoknak milyen ruhát, lábbelit stb viseljenek, és ök naponta általában igen sok azonos berendezést vesznek kézbe igy ott elsörangu az alap feltétel biztositása (átöltözés, munkaruha stb). Ráadásul ma sok modern gyárban klimaberendezés van, ami az ESD-re az egyik legnagyobb kihivás. A klima alapbol mindig száritja a levegöt, amit még gyakran a szakember is hajlamos elfelejteni és ehhez jön, hogy a száraz levegö állando mozgásban van, azaz könnyen töltödhet sztatikus villamossággal. Egyszer egy studioban a leszállitott fuvokákban ( ami plafonban van) egy mintegy 5x8 cm-s müanyag zár volt és ezen töltödött a levegö, és szikrázott minden. Honapokba került mire rájöttünk a zürre, a szomszédos studioban látszatra ugyanolyan volt a fuvoka, közös klima, és ott nem volt szikra. Amikor kiszedtük a plafonbol a fuvokákat minden jo lett. Összehasonlitva a másikkal derült ki a huncutság és jött a csere.
Otthon az ember tudja milyen ruhát vesz magára (már évtizedek ota kerülöm a müszálas cuccokat) meg a cipöt is aránylag egyszerü kiválasztani. Ehhez, jön a sok évtizedes praxis, hogy minden elektromos berendezéshez elöször ugy nyul az ember hogy megérinti a keretet (chassis - természetesen ha föld potenciálon van) amitöl esetleg kisül a sztatikus elektromosság és egyben figyelmeztet, hogy helytelen a ruházat vagy száraz a levegö, azaz extra ovatosság kell ( karperec stb), majd ugy nyulsz az érzékeny cuccokhoz, hogy valamelyik kezed állandoan a berendezéshez vagy a fa munkalaphoz ér (a müanyag vagy gumi gyakran rossz, illetve ma már van olyan müanyag munkalap, ami ESD védettséget ad - de kinek van ilyen otthon). Ezek az idövel automatizmusokká válnak, mint ahogy a stekkerbe sem nyulkál az ember. Odahaza ritkán vannak a mühelyben klimaberendezések, és a levegö páratartalma a mi éghajlatunkon általában elegendö védelmet ad az ESD ellen. Persze mindezt nem lehet leirni valamilyen gépkönyben ezért sokkal egyszerübb becsomagolni egy karperect a primitiv utmutatoval, és ezzel "mindent" megtett a szállito ( és mossa a kezeit, mondaná Fülig Jimmy ). A hozzászólás módosítva: Jún 27, 2018
Azt tudom én, hogy a gyakorlatban a probléma súlya nem (mindig) akkora, mint amilyen felhajtás megy az ESD körül. Azt én is rég megszoktam, hogy készülékbe nyúlkáláskor megérintem valamely vázrészt, pl. asztalra fektetett PC háznál az alkaromat tudatosan megtámasztom (ha van kéznél karszalag: a ház festetlen részéhez csíptetem), miután már a kezemben van a védőcsomagolásból kibontott alkatrész. Utóbbira is figyelve: egyik kezembe veszem a csomagolást, másikkal kiveszem az alkatrészt (és nem az asztalon lévő csomagolásban kotorászok fél kézzel). A lényeg, hogy a töltések kiegyenlítése nélkül nem nyúlunk kényes dolgokhoz.
A karszalaggal úgy vagyok, hogy ha már használom, akkor már elég az alkatrészek biztonságára figyelni (hol fogom meg, milyen felületre teszem), magamra kevésbé kell, használatát főleg mikroelektronikai témához nyúlkálva erőltetem. A műhelyebe jobban "betelepülni", előre tervezett dolgokkal foglalkozni inkább este szoktam (háztól 30m), ha előre tudom, hogy valami érzékenyebb dologhoz kell nyúlni, akkor a ruhára is jobban figyelek (túlzottan nem kell: a nagyon műszálastól a bőrt is lemarom magamról). Kis kályhával fűtöm a műhelyt, rajtam kívül ott (jobb esetben) más élőlény nincsen, emiatt télen rettenetesen száraz tud lenni a levegő, már csak a tartós elviselhetősége miatt is muszáj párásítani, emiatt is kell a fokozott óvatosság.
Sziasztok!
Elmesélném az e heti kálváriám történetét. Elég jól passzol az ESD témakörébe, ráadásul bárki, bármikor beleeshet ebbe a csapdába. A cégnél, ahol dolgozom kis-szériás és egyedi gépek gyártása folyik. Ezen gépek vezérlése az egyszerű mágneskapcsolós, relés géptől a PLC-ig terjed. A köztes bonyolultságú gépek vezérlését én tervezem és gyártom. A héten egy olyan gépet raktunk össze, aminek a vezérlését két éve terveztem, és eddig 4-et adott el belőle a cég, amik azóta is hibátlanul működtek. Ez az ötödik viszont egy percig sem. Egyes munkafázisoknál letiltott, vagy épp befagyott, vagy a kijelző (2x16-os nagyméretű LCD) bolondult meg. Három nap alatt a vezérlő minden alkatrészét lecseréltem. nem csak az elektronikát, de még a mágneskapcsolókat és a tápot is, valamint újrahuzaloztam az egészet, de a hibák maradtak. Ennek a gépnek a kezelő szervei (kijelző, számbillentyűzet, néhány gomb) egy 15x23x05 cm-es ABS lapon vannak rögzítve, amiket a főnököm vágatott valahol fehér és fekete színben. Az eddigi gépek mind fehér előlappal készültek. Ez a mostani feketével. Ez volt a hiba! Három napi szenvedés után egy próba során nem volt a helyén ez a lap, hanem egy kollégám fogta a kezében, és úgy állt, hogy nem ért hozzá a géphez. Láss csodát, hibátlanul működött!!! Ekkor fogtam gyanút és kb 10cm-re egymástól belenyomtam az ellenállásmérő csúcsait a műanyag lapba. Kevesebb mint 50 Kiloohmot mértem rajta! Majdnem sírva fakadtam. Lecseréltem a lapot egy fehérre, azóta is hibátlanul működik minden. Azóta megvizsgáltam az összes korábban kicserélt alkatrészt, de úgy tűnik, semmi nem ment tönkre. Tanulság, hogy attól még hogy valami műanyag, nem biztos, hogy szigetel is.
Belefutottál egy ESD-s anyagba.
Tud bosszúságot okozni, már Én is jártam így. Egyszer Én kísérgettem körbe a cégben az ESD mérésekkel megbízott cég emberét, rengeteget beszélgettünk, sok újat tanultam Tőle. Nem is gondolná az ember mennyi,és milyen rejtett hibákat, károkat tud okozni egy helytelen ESD bekötés, vagy annak hiánya.
Ez mind jo és szép, de miért ér a fekete lap az elektronika olyan részéhez, ahol az 50 kOhmos vezetés bajt okozhat????
Gondolom, hogy ama elölap csak dekorácios, rögzitési stb. célokra van, azaz elvben akár alulemez is lehetne. Az ilyen alkatrészeknek csakis a testtel ( GND-vel) szabad érintkezni. Itt már, az általam korábban emlitett, mérnöki munka sántit, ha egy elektronika ugy van megtervezve, hogy még a dobozolás is gondot okozhat. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
