Kevés lenne? Én egy olyasmi ökölszabályról hallottam, hogy 2200µF puffer 1A terhelőáramhoz, Graetz-hidas típusú egyenirányításnál az irányadó érték. Neked mi a véleményed?

De persze amúgy, minél több annál jobb, szerencsére sok tv.kből, monitorokból bontott kondim van itthon...

Egyértelműen az állványos fúrógép a legjobb, e feltt már csak a CNC gépek vannak. Meleg szívvel tudom ajánlani a Proxxon TBM-220 -as gépet igaz, ez erősen zsebbenyúlós. A fúrószár sem mindegy, a hagyományos szárakat gyorsan életlenné teszi az üvegszálas panel. Léteznek 1/8" szárú keményfémfúrók, azok bírják a kiképzést. Ugyanakkor nagy hátrányuk, hogy kézben tartott fúrógéppel igen-igen rövid életűek, nagyon könnyen törnek, kivéve ha nagyon figyelsz.

Átmérő? A lehető legvékonyabb fúrószár kell, amibe még eröltetés nélkül belemegy az alkatrész lába (tolómérő sem árt a szerszámkészletbe). A túl nagy furatban lötyögnek az alkatrészek, mechanikailag kevésbé tartós.

A mellékelt képen látható készlet, két típusú kiszerelésben megvehető pl. eBay-ről is. Az 1/8" (3.175 mm átmérő) szár miatt nem kell extra precíziós tokmányú fúrógép.

Szerintem olyannal amilyen van.
0,8-1mm-ig.
Én kézi fúrógéppel(triplex), finom pontozás, és merőleges tartás ajánlott.
De szokott lenni állványos fúrógép tokmányában kistokmányos megoldás is.
Ezt azért kedvelem, mert lassú fordulaton, megfelelő előtolással kímélődik a fúró éle.
Nekem ezen lehetőségeim vannak, meg mindig veszek 5-10db kobaltos fúrót, ha meló van.

Természetesen mindezt 100Hz-nél értem, szinuszos jellegre...

Ökölszabálynak nem mondható, inkább irányadónak. Mindegy, mennyi kondenzátort raksz az egyenirányító után, hullámosság mindig lesz. A kérdés inkább az, mennyi a megengedett. Számoló: Feszültség hullámzás.

Nekem valahogy hiányzik ebből a programból, hogy mekkora váltakozó feszültségből lesz a számolt feszültségű hullámzás...

Nem kell hozzá. 100 V~ és 10 V~ esetén is egyezik a hullámzás mértéke azonos egyéb paraméterek esetén. Amikor a hullámzás elméletileg nagyobb, mint a feszültség csúcsértéke, az mindössze annyit jelent, hogy a feszültség biztosan leesik nullára.

Lehetne variálni a tiszta elmélettel és az alkatrészek valódi paramétereivel csak igazábol teljesen felesleges, ágyúval verébre kategória lenne.

Mégsem kevés, elkalkuláltam, bocs. Bakman csatolta képlet 3.13V hullámzást számolt, ez ide bőven jó. Ha a sorba kötött ledek számával elosztjuk a 3.13V-ot, elenyésző ami hullámzás egy ledre jut.

Sziasztok!

Szeretnék egy pici segítséget kérni , hogy ebben a kapcsolásban BCP68 as tranzisztort BD437 esel helyettesítem ez be folyásólja-e az áramkör működését ? Segítséget előre is köszönöm!

Működni fog vele. A szükséges áramkorlátot a 2R2 ellenállás állítja be, elég ez a 270mA?
Nem tudom érdemes-e egy ilyennel vacakolni, mikor itt van kész modulban aprópénzért,
Bővebben: Link
Ez 1 amperes, ellenállás cserével állítható be a kivánt áram.
Itt a fórumon van li-ion töltős topic...

Helló!

Ha jól gondolom, az S8550 típusú PNP tranzisztor helyett a Fairchild SS8550 PNP-je tökéletes helyettesítő?
Az adatai alapján látom, hogy még többet is bír, de honnan jött a plusz S? "super" vagy milyen megfontolás állhat mögötte?

Selejt.
Sok van belőle.
Sohasem kapsz ennél jobbat.
...
Serintem ne agyalj rajta.

Köszönöm szépen a válaszodat . Azt szeretném meg kérdezni hogy a töltő áramot hogy számoltad ki ?

Hello! A T3 tranzisztornak kb. 600mV a bázis-emitter küszöbfeszültsége. Ettől elkezdve fogja leszabályozni a töltést. Az R1 ellenálláson 270mA-nál fog a feszültségesés 600mV-ra nőni.

Sziasztok , van egy magnes talpas regi Roman furogepem 380 v al mukodik a motor. Kerdes az hogy tudnam be uzemelni a magnes talpat kulon ,sajnos nincs meg a vezerlo doboz nem tudom a magnes hany V oltal mukodik.
A hianyzo vezerlo egyseg az utolso kep .

Szia!
Emil Matei rajzán 24V váltakozófeszültségből lett egyenirányítva a mágnes táplálása.

24 V egyeniraányiítoós trafoóval tudnaám muűkoödtetni a maágnest . Kuüldoök a 380 V-os motor roól is keépet, hogy kondikkal lehetne-e muűkoödtetni 380 V-roól 240 v raV-ra.

eÉs milyen kondi kellene?

Ez delta 380V-os, nem átköthető.

baBármilyen 24 Volt-os trafoóval muűkoödik a maágnes, vagy milyen parameéterei kell legyenek? koKöszoönoöm a tanaácsokat.

A rajzon 4A-es biztosíték van, tehát nem lehet nagy teljesítményű az a mágnes.

Sziasztok!

MMDL914 diódát mivel lehet helyettesíteni? A dióda impulzus áramai adatlapból: 1usec 36A 10usec 18A 100usec 6A.
Reverse Recovery Time 4ns. Hasonló paraméterűt nem találtam, egy tápegységben volt ami elvileg 48kHz-en megy és a kapcsolóelemnél volt a gate előtt.
A sima 1n4148 SMD változata azért nem tud ennyit, ES1D 15-25ns eeverse recoveryvel kicsit lassabb, bár lehet 48kHz-re elég lenne.
Nem nagyon találtam mást, a tokozás annyira nem érdekes lehetőleg valamilyen smd kellene, de ha nagyon nics más furatszerelt is elfér, mivel érdemes pótolni?

Szia! Pl itt lehet kapni MMDL914-et:
Bővebben: Link

Esetleg egy közismertebb helyettesítőt nem tudsz ajánlani?
Néhány dióda miatt nem rendelnék onnan, a szállítási költség jóval többe kerül.

Ha érte tudsz menni, nincs szállítási költség.

Szervusztok hobbielektronikusok !

Szeretnék egy meglévő elektronikát átszerkeszteni vagyis segítséget kérni ha valakinek volna lehetősége vele foglalkozni egy időzítős világításra van szükségem, a dolog PICantériája hogy arányaiban pici az eszköz kb 3 cm átmérő és két db 2032 es gombelemmel kell hogy tudjon üzemelni. Ha nem jó helyre raktam ki a kivánságom nézzétek el nekem ha meg valaki tud segíteni kérnék emailt vagy privát üzenetet a témában a részleteket szivessen leírom.

Üdvözlettel András

Azért kérdeztem, mert nem tudok érte menni.
Valamilyen könnyebb beszerezhetőségű dióda jobb lenne.

Mivel jobb vagy rosszabb a bázis áram vagy a bázisfeszültség munkapont beállítás földelt kollektoros erősítőkben?

Emitter ellenállás miatt elvileg a BE dióda karakterisztika "egyenesebb", ezt is rajzolták a táblára.
Negatív áram visszacsatolást is okoz - ezt is elmondták az Emitter ellenállásról - munkapontot stabilizálja.

Mind a kettőt tanították (Bázisáram és feszültség osztó), de miért jó vagy rosszabb egyik a másiknál?
Milyen esetben kellene ezt vagy azt használni?

Sziasztok! Gyors kérdésem lenne: fúrók, flexek fordulatszám szabályozása egyszerű fázishasítással működik? Láttam pár DIY triacos kapcsolást rá, de valamiért nekem nem szimpatikus megoldás.
Választ előre is köszönöm.

A bázisosztósnál a munkapont számítható, a bázisellenállásosnál "kísérletezhető" (függ az adott tranzisztor áramerősítési tényezőjétől).
A bázisosztósnál kisebb, a bázisellenállásosnál nagyobb bemenő impedancia lehet ugyanannál a tranzisztornál.
A bázisellenállásosnál eggyel kevesebb alkatrész kell (ez néha helyhiány miatt jól jöhet).
Ha nem kell nagy bemenő impedancia és van hely, a bázisosztós kézben tarthatóbb, alkatrész szórástól nem függő megoldás.