Van az alábbi alapkapcsolás (itt találtam).

Kettő volt a lapon az egyik el lett magyarázva a másik nem.
El tudja valaki magyarázni nekem, hogy mi miért van benne?
Igazság szerint az R2 ellenállás funkcióját nem értem teljesen.
Az R1-et értem, hogy az az előtét ellenállás (bár nem a LED előtt van, de gondolom ez lényegtelen???)

Az R3 meg ugye a Bázishoz, hogy megfelelő áram menjen.

Kezdőként ennyi elég is lenne szerintem, de lehet, hogy egy oltári nagy hülyeséget mondtam most .

Megcsináltam ezzel a Tina programmal és ott működött R2-vel is meg nélküle is.

A kapcsolás

Az alsó kapcsolásról van szó.

R2 azért van a két rajzon, hogy amikor akapcsoló nyitva van, akkor a tranzisztor bázisa ne a levegőben legyen, hanem a táp valamelyik potenciálján.
Tehát ez az ellenállás határozza meg, hogy a tranzisztor milyen állapotban legyen hogyha a kapcsoló nyitva van.

R3 valóban előtét-ellenállás. De nem csak ledek előtti ellenállást lehet előtét-ellenállásna nevezni. R1 azért van a tranzisztorok bázisaira kötve, hogy a kapcsoló által a tranzisztor bázisába befolyó áram ne legyen (ideális esetben) végtelen nagy. Mert ez tönkre teszi a (nem ideális) tranzisztort.

R1 szintén előtét-ellenállásnak nevezhető. Szerepe az, hogy korlátozza a tranzisztor kollektor-áramát. Ezzel védi a tranzisztort is és a ledet is.

Az alsó rajznál, ha a kapcsoló nincs bekapcsolva akkor elvileg nem történik semmi ezért nem értem, hogy minek oda az R2, ha meg be van kapcsolva akkor olyan, mintha az áramkör egy részén csak egy 220-as ellenállás lenne és ezért nem értem, hogy minek az oda.

Az R1-nél pedig azt nem értem, hogy miért nem úgy rakták sorba, hogy: ------R1----LED----T1-----

Az alsó rajzon azért van az R2, hogy a tranzisztor bázisát a kapcsoló nyitott állásában föld potenciálra lehúzza.(A felsőn pedig tápfeszre.)
Ennek inkább a gyakorlatban van jelentősége, hogy a tr bázisa fix potenciálon legyen, ne lógjon a levegőben.
Szimulátorban működik sokminden, de gyakorlatban lehet hogy nem.
Az előtét ellenállás az áramot korlátozza, mindegy, hogy a led előtt vagy után van, a lényeg hogy vele sorba van kötve.

Szia,

Az első kapcsolásnál az R2 -ő azért van, hogy a tranzisztor bázisát minimum 0.7v -ot kapjon mikor nincs megnyomva a kapcsoló, mert hanem annélkül nem nyitana ki a tranzisztor és nem világitana a led! (és nem utolsó sorban az R2 után kb ~2.65v -van. Annélkül pedig ha a kapcsolót lenyomod akkor
a telepet zárja rövidre ami nem jó ugyebár). A második kapcsolásnál is ugyanez a helyzet, mivel a telep rövidre zárodik a kapcsoló lenyomásakor, ha nincs az R2, és akkor hová is lenne kötve az R3?

Jut eszembe, ezután használd a keresőt mielőtt újj topikot nyitasz! Bővebben: Kezdő kérdések Köszi.

Már használtam az eredmény az, mint minden fórumon:
Alig válaszolnak, elbeszélünk egymás mellett és keresni meg hiába kerestem.
Lelkiismeretesen a képességeimhez mérten kerestem a fórumban.

Így gyorsan és a kérdésemre lett válasz adva amit ezúton is köszönök mivel ez kb azt határozza meg, hogy érdemes-e belekezdenem az egész elektronikába.

Ha ezt az egyszerű kapcsolást nem értem meg akkor felesleges küzdenem.

Sohasem késő elkezdeni! (van benne valami, csak ha mindenki így gondolkodna akkor nagyon elszaparodnának az ilyesfajta topikok, és akkor káosz lenne itten, anarchia No de ne Off -oljunk.

"az eredmény az, mint minden fórumon" Ez nem a "minden" fórumok közé tartozik! Ez különbözteti meg a Hobbielektonika fórumot más fórumoktól. Szinte olyanok vagyunk, mint egy nagy család,..

A két kapcsolásnál teljesen más a 2 ellenállás szerepe.

Az első kapcsolásnál ha nem nyomod a gombot, világít a LED, ha megnyomod, elalszik, mivel az R3-on kesztül testre kötötted a tranyó bázisát, így az NPN lévén nem fog kinyitni, hiszen ahhoz neki a bázisának 0,6-0,7V-al pozitívabb potenciálon kellene lennie az emitterénél. Ilyenkor az R2-n keresztül rövidre zárod a telepet, 20mA áram folyik a nihilbe.

Az alsónál akkor világít a LED ha nyomod a gombot. Addig amíg nem, a bázis 2db 220-ohmon keresztül testen van, nem tud nyitni. Ha nyomod a gombot, a bázis R3-on keresztül pozitívabb feszt kap, mint az emitter és nyit. Az R2 itt valóban elhagyható lenne, a szerepe az, hogy a bázis ne lógjon a levegőben (nyitott gombérintkezőknél), esetleges erős zavarjelekre nehogy kinyisson.

Üdv
Inhouse

Érted te ezt,csak ezek nem ideális alkatrészekhez ,ideális körülményekre vannak tervezve.Amúgy ha érdekel, mi mitől működik szerintem érdemes belefogni.
Bár biztosan sok kapcsolás lesz amit nem fogsz érteni, de ezzel szerintem mindenki így van.

Az elsővel ne is foglalkozzunk azt úgysem értem még.

A másodiknál, azt értem, hogy kell az R2, ha a kapcsoló után ott van az a drót lefelé, hogy ne zárja rövidre.

Nade minek oda az a drót?
Persze én abból indultam ki, hogy TINA-ban működik így is:

Ezzel mi a baj amúgy? Mármint a valóságban működik?

Igen ezt észrevettem, hogy itt normálisak az emberek.
Sajnos túl idős is vagyok és lehetőségem sincs tanulni így kénytelen vagyok itt próbálkozni.

Ezért ne vegyétek zokon, ha néha önző módon nyitok egy új topicot valamire.

Kezdem érteni. Apró szavak amik mást jelentenek nekem, mint azoknak akik már évek óta ezzel foglalkoznak.

Vagyis a tranzisztornál a lényeg a 3 rész közötti különbség, de főleg a Bázis meg az Emmitter között.

Vagyis nem csak azt kell néznem, hogy elindul az áram egyik irányból és merre megy, hanem azt is, hogy a tranzisztornál adott állapotban milyen potenciál különbségek vannak.

Végiggondolom így.

Vagyis a bázist nem lehet csak úgy a levegőbe hagyni amíg nem "használom"? Vagyis amíg nem nyomom le a gombot, hanem a negatív pólushoz kell kötni, ha jól értem.

Igen, ilyesmi. Simán működhet R2 nélkül is, de így biztonságosabb.
Nézd át a tranzisztor működését, talán itt is vannak alapok...

Üdv
Inhouse

Igen ez ,ha 5V a táp a valóságban is működik , CSAK - ezért van benne a másik ellenállás (amit lehagytál)- ha a gomb tranzisztor oldali részét kézzel megfogod, elképzelhető hogy akkor is világít a led ha nincs bekapcsolva a kapcsoló . (antenna lesz belőled és az általad összeszedett zavart felerősíti a tranzisztor)
Egyébbként azt az ellenállást elég sokszor el szokták hagyni mások is,olyan áramköröknél ahol nem számit ha néha téveszt.
Apróság de a bázisra menő ellenállás itt elég kis értékű ,ezt a tranzisztor erősítéséhez , a terhelléshez és a táphoz szokták megválasztani.(az ezen folyó áram talán még nem lépi túl egy átlagos tranzisztor bázis-emitter áram maximumát )

Hello!

Hát kizárólag azért írok, mert a sok hozzászólásból a választ igazán, nem adta meg senki. (2. ábra)

Kicsit egyszerűen előlről, és kicsit hosszan:
A tranzisztor, egy áramvezérelt eszköz, azaz áramot erősít. A bázis-emitterbe befolyó áramot felerősíti és ez az áram fog folyni a kollektor emitter között. A két áram hányadosa, a tranzisztor áramerősítési tényezője, azaz a béta. (Béta=Ic/Ib)

A tranzisztornál a bázis-emitter dióda nyitó irányú diódaként működik, ezért a bázisra nem lehet egyszerűen feszültséget adni, azt korlátozni kell, célszerűen egy ellenállással. Ha ismert a béta, akkor a szükséges kollektor áramhoz a korlátozó bázisellenállás értéke számítható.

A kollektor-bázis dióda záró irányban van előfeszítve. A lezárt diódán is folyhat vissza kicsi viszáram. Ha a tranzisztor bázisa a levegőben lóg, akkor ez a kollektor-bázis viszáram, befolyik a bázisba, a tranzisztor felerősíti, és annak ellenére, hogy nincs vezérlő áram, a kolleltorban fog folyni áram!

Ha a bázis-emitter közötti ellenállás bent van, akkor a viszáram ezen folyik le. Ha az ellenállás olyan kis értékű, hogy a rajta átfolyó viszáram, nem tud rajta a bázis-emitter nyitásához szükséges (0,6..0,7V) feszültséget ejteni, akkor a tranzisztor zárva marad. (Tehát kikapcsolt helyzetben nem lesz kollektoráram.)

Természetesen a TINA-ban azért nem látsz különbséget, mert egy szilicium tranzisztor viszárama olyan kicsi, hogy akár 200...600 bétájú tranzisztor esetén sem keletkezik jelentős bázis, azaz kolletoráram.
De nem szabad elfelejteni, hogy a kollektor-bázis viszáram, hőfok növekedésével nőni fog.
A katalógusban megtekinthető a viszáram nagysága, mely azért a hőfoktól és a kollektor feszültségtől is fog függeni. Ha 0,6V-ot elosztod ezzel az árammal, megkapod a maximális bázis ellenállás értékét. (Rbe=Ube/Icb)

Ha viszont megnézed a TINA-ban, hogy a kollektor ellenálláson mekkora áram folyik ha bent van az ellenállás, és ha kint van, akkor biztos látnál különbséget.

Egyébként nem igazán értek egyet a módszereiddel. Előbb talán tanulmányozni kellene a témát, a szakirodalmak alapján. Néha nem lehet tudni, mit nem értesz, és ezt nem is osztod meg velünk, csak a pesszimizmusodat.

üdv! proli007