Tisztelt fórumozók! Szeretnék kérni egy tanácsot . van egy 220/16v ac trafómés kellene hozzá egyenirányítás hogyan méretezzem dióda hid kondenzátor milyen értékű. Egy csavar behajtót szeretnék működtetni vele 14 v csak a gép van meg akku és a töltőrész hiányzik.
D2SBA hid van

Egy pár vessző hiányzik a hozzászólásodból, de a legfeltűnőbb az, idézett rész, ahol a vessző helye egészen más értelmezést ad a kérdésnek.

"gép van meg, akku és a töltőrész hiányzik "
illetve
"gép van meg akku, és a töltőrész hiányzik "

bocs ánatBocsánat, nincs akku. vVéletlenül írtam, úugy akartam írni: nincs akku.

Remélem, értem, amit írtál.
Ha nincs akku, akkor a trafó és a motor teljesítményétől függő eredményt kaphatsz.
Induláskor a motor a normál áram tízszeresét is felveheti, így alaposan megterheli a trafót, és az egyenirányítót. Ha eléri az üzemi fordulatot, akkor már pár amper is elég lesz neki. Olyan egyenirányítót (praktikusan Graetz-hidat) kell keresni, ami elviseli az ismétlődő 20A (saccolt érték, nem tudhatom, mi kell a motorodnak) áramlökéseket. Ezek a lökések nagyobbak, mint az effektív áram, ami alapján a boltokban azonosítják.
A békesség kedvéért jó ha a trafóban van hőbiztosíték, az ember hajlamos ilyen gépekkel gyorsabban dolgozni, mint szabadna. Ez túlmelegedést, leégést okozhat. Nem árthat egy 50V, 1000 µF körüli kondenzátor, az adatlapban ellenőrizni kell, bírja-e az egyenirányító?

Köszönöm kimeritő válasz.

Egy egyenáramú soros motornak mint amilyen a csavarbehajtó motorja, nincs szüksége az egyenirányítás utáni puffer kondira.
Viszont ügyelni kell a használt egyenirányító dinamikus adataira. A motor indulásakor igen kis ellenállást képvisel, és forgás közben is vannak jelentős áramlökések, a kommutálás miatt.
Az indítási áramlökést a trafó, és a motor ohmos ellenállása korlátozza, A kettő összegéből, és a trafó feszültségéből számolhatod az indítási áramlökést. Jó, ha olyan hidat választasz, ami ennél nagyobbat is elbír. (a helyzet az, hogy ezen a pufferkondi nem segít, vagy olyan nagyot kéne alkalmazni, ami szintén ugyanilyen áramlökés gondot okoz, csak minden bekapcsoláskor)
Amelyik egyenirányító híd elbírja az indítási áramlökést, az nagy valószínűség szerint el fogja bírni a periodikus áramlökéseket is.

Szerintem van. Pont azért, hogy az induláskori nagy áramot onnan vegye fel és ne a trafó-egyenirányítót terhelje. A másik előnye, hogy nagyobb feszültséggel, nagyobb teljesítmény és nyomatékot képes leadni. A 14V-os csavarbehajtó 18 V-tal sokkal vidámabban forog és nem melegszik jobban. Ha nem lenne puffer, 150...250 VA-es trafó kellene a valamire használhatósághoz, pedig elég a 60..100 VA is. A diódák, ha nem alul méretezettek, védelmét megoldja a trafó belső ellenállása.

Biztos, mosolyog is közben.
Viccet félretéve, semmivel nem forog jobban, mert az a kondi nem termel plusz energiát, a motort pedig az effektív teljesítmény "mozgatja", az pedig nem változik a puffer közbeiktatásával sem.
Azon pedig lehet filozofálni, hogy meddig segít pótolni az indítási áramlökést, de mint mondtam más problémát hoz. Hogy hol az optimum, azt nem tudom, de az biztos, hogy a tápnak (az egyenirányítót is beleértve) különösebb csuklás nélkül biztosítani tudni kell az indulási áramlökést kondi nélkül is)

Sziasztok!

Mellékeltem egy áramkört. Szeretnék egy olyat csinálni , hogy:

Azzal a kapcsolóval fel és le tudjam kapcsolni a lámpát , de a relével is ugyanezt szeretném , függetlenül a kapcsoló állapotától.

Van erre valami megoldás, amihez nem kell másmilyen relé, vagy kettő?
Alternatív kapcsoló nem jó, mivel ahhoz cserélni kellene a kapcsolót.
Mindenképp maradnia kell ennek a kapcsolónak.

Köszi!

Csavarbehajtó motorom több is van, mert soha nem azok mentek tönkre.
Jobban forog, mert a kondi a csúcsfeszültséghez közelít és nem az effektívhez.

Egy egyenirányító puffer kondenzátorán a csúcsfeszültség csak üresjárásban (0 mA terhelésnél) alakul ki. Terhelés esetén sohasem. Rövidzárnál (álló motor) a kondi, mintha ott sem lenne.
Egy csavarbehajtó motorjának még terhelés nélkül is elég nagy az áramfelvétele. Analóg árammérővel jól mérhető. Egy motornál különben sem a külső feszültség a meghatározó, (a belső feszültség miatt) hanem az átfolyó áram. Üzemi állapotban az átfolyó (felvett) áramot a külső, és a belső feszültség különbsége határozza meg.
El kéne mélyedned az elektrotechnika rejtelmeiben.

Minekutána nem ismerjük az adott trafó teljesítményét, belső ellenállását, és a motor által felvett áramot, (szerintem) csak elméletről beszélünk.

Igen , pont ez a bajom Szeretném felülbírálni.

Sima kapcsoló helyett egy alternatív (váltó) kapcsoló kellene.

Hali!
A kondin a csúcsfeszültség minden szinusz púpban kialakul (na nem az üresjárási feszre, hanem amit a tarfó bír azon az áramon - diódafesz). erről a csúcsról esik vissza a terhelés és a kapacitás függvényében valamilyen meredekséggel. Ez lesz az adott tápegység kimeneti feszültségének a hullámossága.
Rajzold csak le.... Az effektív érték pedig a "görbe" alatti terület, ez pedig a kondi miatt igenis hogy megnő.
Pl: ezen a rajzon látszik: Bővebben: Link
Nyilván a púp felfelé menő ágában a kondi töltése + a terhelés adja a trafóból felvett áramot. A púp lejtős részében pedig a kondiból folyik az áram terhelés irányába, ha elég nagy kondit választ az ember, akkor a kimenőfesz lassabban esik le, nem sül ki teljesen mire jön a következő huppli. Ha kicsi a kondi akkor hamar kisül, nem ér semmit.

A linkeden is látszik, hogy pont a hullámosság miatt nem megy fel a szinusz csúcsáig, terhelés alatt sohasem, csak terheletlenül. Ezt kéne kiolvasnod a rajzból. A másik, hogy a kondi energia tároló ugyan, de nem energia előállító. A motor nem fog, nem tud több energiát felvenni, mint ami rendelkezésre áll, akár van kondi akár nincs. Az más kérdés, hogy a hullámosság miatt kicsit nagyobb lesz a vesztesége.
A hozzászólásomban pedig azt is írtam, hogy ha túl nagy kondit választ, más probléma következik, a bekapcsolási áramlökés, ami szintén megviseli az egyenirányítót.
Azt is írtam, hogy egy elektromos motor sohasem egy ellenállás, bár nem így konkrétan, a külső, és a belső feszültség különbsége határozza meg a felvett áramot. A belső feszültség a motor forgása miatt keletkezik. Ha áll a motor, akkor a belső feszültség nulla, ezért nagy az áramfelvétele, ez a motor egyik szélső üzemállapota.

Igen, de ha az elmélet nem ismert, akkor a dolog könnyen félre értelmezhető, mint jelen esetben is.
Az elméletben az a jó, hogy nem kell ismerni konkrét adatokat, de ha ismered az elméletet, bármilyen konkrét esetre választ tudsz adni.

Hali!
A görbe alatti terület a lényeg, szemmel látszik a különbség...
Az hogy a fesz mennyit esik az üresjárási feszhez képest,mennyire töltődik fel a kondi a trafó teljesítményén múlik. A szinusz felszálló ágában a kondi plusz terhelést jelent a trafónak, amit bírnia kell, lefelé szálló ágában pedig a tárolt energiát átadja a motornak.
Nem kivánok vitázni, részemről lezárva.

Bizony igaz, hogy a görbe alatti terület számít, de ha igazad lenne, és a kondival (ugyanazon forrásból) ez az integrál nagyobb lenne, akkor ezek szerint a kondi energiát termelne?

Igen, de -kellően nagy trafóval- létezik olyan többlet energia, amit a motor belső ellenállása miatt nem tud felhasználni, ha ezt eltároljuk a kondiban, később amikor a trafó nem szolgáltat energiát, pótolható a kondiból. Nem?

És akkor eljutunk oda, hogy végül ugyanakkora teljesítményű trafó kell a konditöltögetés-motorműködtetéshez, mintha simán egy 2-300VA-es trafóról működtetnénk, minden kondenzátor nélkül a kis fúró-csavarozónkat?

És mit szól ehhez a lüktető feszültséghez a fordulatszám szabályzó elektronika? 10 ms-ként lecsökken 0V-ra a tápja?

Azt nem tudom, mert az enyéimben egyiken sem működött előtte sem
De a vita itt fentebb nem is erről szólt.
Ha megvitatnánk, hogy jobb-é avagy sem a turbós kis motor a nagyöbű szívónál, nem azt fejtegetném, hogy esetleg másabb kuplungtárcsa kell...

Sziasztok! Vettem egy nagyon okos kínai (mi nem az manapság) elektromos zárat (lásd képen), csak kicsit gyenge szegény. Hivatalosan: 12V DC 0.43A. Rendeltem erősebbet is, csak az nem volt raktáron, így maradt a gyengus. A kérdésem az lenne, hogy lehet-e (érdemes-e) egy tekercset készíteni hozzá és akkor erősebb lenne-e? A lényege, hogy van egy ajtó, amit "feszít" egy rugó folyamatosan. Amikor a zár behúz, akkor kinyitja (kilöki) az ajtót, így elég 1-1,5 másodpercre nyitnom az áramkört. Ha nem érdemes bíbelődni vele, akkor hol tudnék itthon (lehetőleg Pesten) venni ebből erősebbet? Fontos, hogy a nyelve így legyen levágva, mint a képen, hogy simán be lehessen nyomni. Olyasmi megoldásban gondolkozom, mint a csomagpontok, ahol kódra kinyílik a zár, utána pedig simán becsukom az ajtót és úgy marad... vagy ott ezt másképp oldják meg?
A válaszokat előre is nagyon szépen köszönöm.

A mai akkumulátoros csavarbehajtók 99%-ban van elektromos fordulatszám szabályzó, ha te azt kondi nélkül táplálod meg, csak egy nyöszörgő, gyötrődő behajtót fogsz kapni (esetlef bezárlatosodik a FET, mert a gate feszültsége túl kicsi, emiatt szétfűti magát. Talán emiatt nincs egyik behajtódban sem ford. szám szabályzó, mert mindegyik tönkrement?), amit nem tudsz semmire sem használni. Egyébként valaki leszimulálhatná, mekkora lesz az effektív feszültség kondival, és nélküle.

Sziasztok!
Kerékpár agygenerátorral kapcsolatban lenne kérdésem.
Vettem egy 2.4W-os Shimano generátort, amihez lámpákat szeretnék. Sajnos a ledes első lámpák nagy többsége 3W, a hátsók még legalább 0,6 W teljesítményűek. Ha ilyeneket veszek hozzá, akkor egyáltalán fog világítani, vagy csak csökkent fényerővel?

Ha nincs kondenzátor: Vrms = Vmax/sqrt(2), ha végtelen kapacitású a kondenzátor: Vrms = Vmax. Bővebben: Link

Régebben olvastam van valami trükk az agygenerátoroknál. Kiszedik a fesz szabályzót és többet szolgáltat mint eredetileg korlátozták. Természetesen ott már védeni kell a ledeket.

Üdv! Egy kis boncolgatása a témának.

Na pont ezt kerestem Én is itt olvastam róla.