1kHz, 1W

25-30Hz 1W( a jelszint bőven -1dB csökkenesen belul van, de ez alatt már elég torz)

20kHz, 1W

1kHz 4W

25-30Hz, 4W

20kHz, 4W

Négyszögek 4W-on.

Szóval 25-30kHz-ig használható így bekötve. Ha csak a 9V-os szekunder van terhelve, akkor felmegy 30kHz-ig, viszont úgy csak 2W.

Egyébként persze, hogy tudom, hogy nem differenciálerősítő. Ha pár óra alatt így ezt összehánytam az asztalon, akkor azért lehet, hogy tudom.

20kHz amplitúdója már ennyit esik az 1kHz-hez képest ahogy a méréseden látszik?

Igen, pontosan. Az ott a -3dB.

Ez érthető hálózati a trafó miatt, nem lesz belőle kimenő, akárhogy is variáljuk.

Kiprobaltam azt is, hogy az elofok nem 700V-rol megy, hanem a vegcsovek tapjarol. Ugy azert jelentősen többet torzít, de nem mondanám nagyonrossznak.

Amíg nem lesz jófajta pl. a szűrőelkó az a 4, vagy 8 db, aztán a többi is kicsit lehetne minőségibb sinkóéktól, meg a többiektől, addig csak a baj van.
Itt kezdődjön: Szűrőelkó
Akkor már a sertéskábító trafóval is jól fog szólni.

Na akkor egy kis pótvizsga fázisfordítók működéséről - mert annak idején megbuktál es azóta sem tudtad megérteni
A legelterjedtebbek a katódin és a hosszú katódos (long tailed) kapcsolású fázisfordítók (phase splitter).
A katódin nem invertáló kimenete a katódról, az invertáló kimenete az anódroó megy a végcsövek rácsára. A legnagyobb gond a totális asszimetria a kis impedanciás katód, ill a lényegesen nagyobb impedanciás anódkimenet között...es még valami - az így előállított invertált jel minősége rosszabb mint az eredeti jelé!
A hosszú katódos problémája más jellegű, de ott is óriási műkődési asszimetria lép fel. A bemeneti jel egy "földelt katód" kapcslású csőre érkezik, majd a közös katódellenálláson keletkező jel a másik katódját vezérli. Ennek a csőnek a "földelt rácsú" üzemmódja van, aminek magasabb a kimeneti impedanciája mint a földelt katódosnak. Akkora eltérés van a két cső üzemelése közben, hogy nagyobb ellenállást tesznek a "földelt rácsú" cső anódjába! Persze egy visszacsatolt erősítőben ezek az alapvető működési anomáliák direktben nem számítanak, mert az NFB elfedi ezeket a problémákat.
A 6528 PP triódásban ilyen anomáliák nem engedhetőek meg, mert semmilyen visszacsatolást nem használunk! A bemenő cső ellenkező fázisú kimenő jelét leosztva vezetjük át a másik cső rácsára, amelynek bemeneti kapacitása így kis impedanciás meghajtast kap. A bemenő cső a hálózati trafó belső tekercsét hajtja meg, míg a másik cső a külső - nagyobb DCR-el és induktivitással rendelkező - tekercset. Ennek a külső tekercsnek kb. 10%-al nagyobb az induktivitása, ezen körülmények hatására ezért itt JOBB körülmények között üzemel a cső és így könnyebb a végső szimmetriát beállítani!
Természetesen ez az effektus a végcsövek/hálózati transzfomátor együttesében ugyaníígy működnek.
Végső konkluzió?
Mivel ebben az egyszerű push-pull kapcsolásban SEMMI sem egyforma, és nincs NFB sem - csak az alkatrészek optimális felhasználásával lehet mégis szimmetrikus működést elérni.
TJ.

Egyébként az nfb végülis lokálisan megvalósul egy differenciálerősítőben. Lokális nfb tulajdonképpen egy emitter follower is, akárcsak egy mu followerben is a NEM bypassolt katodellenallas. Ez utobbi 2-ben viszont magában az aktív elem fel-lefutásában keletkezik öngátló hatás. Túlfutni az ilyen önmagában nem nagyon tud, amit aztán majd vissza kéne valamivel kompenzálni. Épp ezért nekem ezekkel nincs gondom. A diff erősítőben viszont már nem ez a helyzet. Ott már a csövek egymásrahatása-visszahatása valósul meg. Ez még mindig messze nem olyan borzalom, mint egy global nfb, de azert mégiscsak ez a helyzet.

Olyan rohadtul okos vagy kedves Orbán Józsi. Szerinted én ezt fogom hallgatni, amit az asztalra kipakoltam? Gondolom te deszkamodellt is blackgate wkz-bol epitesz meg duelund foliakbol meg bulk folia ellenallasokbol. Nem lehet mindenki olyan gazdag, mint te, nézd el nekem, hogy én mérésre megelégszem a jamiconokkal/samwhakkal meg remix ellenallasokkal.

Sertés kábító trafó? Egyszer már mutattak ilyet nekem. Jáááájj te Józsi.

....és még valami - ha a keresőbe beütöd a " no NFB push-pull triode amplifier" kifejezést, akkor nem nagyon találsz ilyen MEGÉPÍTETT erősítőt.
Miért?
Mert a katódin és a hosszú katódos fázisfordítok lokális NFB-t használnak, tehát szóba sem jöhetnek
Kénytelenek lesznek transzformátoros fázisforgatót betervezni, amely persze újabb gondokat is generál...
Ez a no NFB 6528 PP triódás egy olyan gondolatmenet megvalósítása, hogy a hátrányos tulajdonságokból hogyan lehet előnyt kovácsolni.
TJ.

Egyébként igen látszik szkópon. Pont az latszik, hogy mennyire rohadtul asszimetrikus a differencialerositos meghajtas. Az egyk rácson mikor 40V a vezerlojel, a masikon kb 10V. Sajnos ez nem tranzisztor, nincs az az atom meredeksége, ebből kifolyólag az asszimetria is rendekkel nagyobb sajnos.

Egy megjegyzés még: ez a fajta fázisforditó egyébként viszont megtartja a diff erősítőnek azon remek tulajdonságát, hogy elég jó a tápoldali zajelnyomási is. Tehát még ebben is folytatólagosan jól illeszkedik a szimmetrikus képhez.

Ha már átvitelről van szó, szerintem sok fórumtárs pénztárcája nem működik ezen a frekvencián, pláne quadban.

Mindenesetre koszi ezeket a mereseket, sokunknak sporoltal idot vele.
Ha csinalsz belole hallgatos valtozatot majd erdekelne hogy szol, foleg ha va ra mod osszevetni egy kimenonek tekert trafoval.
A kapcsolast csak akkor kozold ha nem titkos

Elnézem, ahogy elfáradtál az új varázsdoboz építésén, de nagyon el, vagy nem néztél meg egy alkatrész felsorolást a no nfb, no kis pénz, de szarva közt a tőgyit. Kérlek, legyél szíves megnézni a tisztelt hálótrafós-kimenős készülék leírását!

Pillants rá ezeknek az árára, szorozd be a darabszámot, adj hozzá ÁFA, VÁM, szállítás tételeket és rájössz, rossz helyre címezted a soraidat, én csak utaltam rá...Aki ezeket megveszi, örülök, hogy megteheti, és drukkolok, hogy kijöjjön neki az 5k $-os erősítő hangja.
Ezek nélkül senki ne csodálkozzon.

Kedves sutemenyx!
En is megköszönöm az itt elvégzett munkádat
Többek között ezért is per pillanat ez Magyarország legszínvonalasabb HiFi elektroncsöves erősítő készítő topikja ami azért nem semmi...

Mostmár nemtudom, hogy mi cinizmus és mi nem.

Összegzésképpen az a lényeg, hogy a kapcsolás elve nagyonjó, mérésre nagyonjó értékeket produkál és teljesíti azokat az elveket, amit mondjuk az Audio Note-nal vallanak a komolyabb erősítők tervezésénél. A köztes fojtó elhagyható megfelelő táppal és akár be lehet tenni normàlis kimenőt is. Ha ezek mellett prémium alkatrészekből is épül meg, akkor valoszinuleg nem az 5K-s erositok mellé, de mondjuk egy Ongaku mellé is oda lehet tenni.
A 6AS7 kísérletből az is látszik, hogy valami általános jó csőből is megépíthető, mondjuk 2A3. Amire viszont biztosan szukség van azok a közepes erősítésű izom-előfokcsövek a 417/5842. Ezekkel nem kel az előfok elé mégegy előfok.

Olcsó orosz csövekkel is meg lehet valósitani a no NFB PP triódás kapcsolást, mint azt korábban beírtam:
6S3P-E + 6H13C
A nagyfrekvenciás drivercső és a középleágazásos fojtó azért sokat hoz a konyhára
TJ.
UI; ha csövekhez értesz, akkor az embereket is megismered

Kezdem érteni ezt az egészet, ha nem is teljesen. Nem jó a PP-k fázisforgatása (van olyan amelyik jó de az ugye bonyolultabb, több cső kell bele), le is írod miért, maximálisan egyet is értek vele. Tehát vagy csinálunk (a jó hangzás reményében) egyszerű PP-t, ami eleve nem lesz szimmetrikus, impedancia problémák lesznek benne stb. Vagy csinálunk bonyolultat ami mentes ezen problémáktól, és akkor bukjuk az egyszerűséget meg a jó hangot.
Tehát a gondolatmenetedet értem (már ha hasonló), amit nem értek az a végeredmény. Én biztos nem így csináltam volna meg. Tekertem volna inkább hozzá egy értelmesebb kimenőt, és akkor a méregdrága alkatrészektől vissza lehetett volna menni mondjuk a megfizethető ezüst kondikig, meg a néhány száz forintos audió ellenállásokig, és a végeredmény lehet hogy ugyanilyen lenne, vagy akár talán még jobb.
Ez a kimenő egyébként egy elég érdekes állatfajta. PP-hez olyat pl. rajzokon én elve alig láttam, amilyet én a kapcsolóüzemű tapasztalataimból kiindulva eleve tekernék. Mert a PP kimenőnél szerintem nem csak a primer-szekunder csatolásnak kell jónak lenni, hanem pont ugyanolyan jónak kell lenni a két primer csatolásának is, tehát a legtöbb amatőr által kivitelezett kimenő, ahol nincsenek egymás mellé tekerve a primerek eleve bukik. Mert ha úgy tekerem, hogy sz-p1-p2-sz, akkor mind csatolásban (szórási induktivitás értéke) mind a tekercsek egymás közti kapacitásában lényegesen jobb szimmetria adódik, és még csak osztani sem kell az egyes sorokat hozzá. Mivel a két primer is látja egymást, nem lesz gond a szórási induktivitás értékéből felszabaduló nem kívánt energiákkal sem. Osztás tekintetében meg szerintem a 3-as 4-es osztásnál több nem csak felesleges de káros is, mert növeli a tekercsek közti kapacitást. Ami ugyan 20kHz-en még nem lesz drasztikus, csak lehet hogy nem érti majd a delikvens, hogy miért szólnak mosottabban a precízen kivitelezett kimenő magas hangjai azéhoz képest, amelyikre csak felhányta a primert, rá meg a szekundert.
Beszéltem egy olyan figurával nemrég aki kimenőket teker, ebből él. Viszont nem méretez, kizárólag kapott rajzból dolgozik. Azt mondta, hogy ahány megrendelése van az annyiféle, olyan kimenőt is tekertettek vele már nem egyet, ahol volt egy primer, rajta a szekunder és ennyi. De 5-ös osztásúnál többet sosem tekert.
Visszatérve az amp-odra és az elvre, meg kellene hallgatni, hiszen mint mondták, egyedül az számít, na meg azért az ár is. És azzal is maximálisan egyetértek, hogy olyan hangot amilyet én egy csövestől elvárok, kizárólag visszacsatolás nélkül lehet csinálni. Ott vannak a régi ARC rajzai. Amióta újra divat lett csövezni, a kínaiak nekiálltak szinte az összes rajzot lekoppintani, és különféle fantázianevekkel ellátva gyártani, különféle minőségben. Ezeknek van egy közös tulajdonságuk (nem csak a kínai koppintásnak, a többinek is), mégpedig hogy nem szólnak jól. Illetve rosszul mondtam, jól szólnak, csak nem szépen. Tehát beköti az ember a rendszerébe, meghallgatja, majd ki is köti, mert kb. semmivel sem ad a hangja több élményt mint egy jó tranyós végfoké. Na ezek a dolgok (is) vezettek engem oda ahol most vagyok, az SE-hez.

A kapcsolás egyetlen hátránya szerintem csak az, hogy be kell tudni jol allitani a szimmetriat. És később, ahogy fáradnak a csövek érdemes utánállítani. Mivel azonban lényegében csak a két végcsőfél azonos áramát, az előfoknàl pedig a szimmetrikus jelszintett kell tudni beállítani, ezért szerintem lehetne kitalálni egy kiegeszitő aramkört, ami egy deprez muszert meghajtva mutathatná a megfelelő beállítást.

Örülök, hogy tudod. Ne vedd sértésnek. Viszont azt szeretném megkérdezni, hogy a fenti méréseknél a sprektum analizátor képek alsó szélén a CH1 10dB felirat azt jelenti, hogy 1 függüleges osztás az 10 dB?