Arra nem tudok mit mondani. Hosszú távon biztos hogy megéri, mert ha azt számolom hogy mondjuk 12 év alatt térül meg és mondjuk 15-öt megy gond nélkül, akkor már 3 évet termelt ami haszon, de állítólag ennél jobb az arány.
Nekem azzal van inkább bajom, hogy már nem a 80-as években élünk ahol akár 15-20 évre is előre lehet tervezni. Manapság 2 évre sem lehet előre tervezni... Nekem pl. elképzelésem sincs hol fogok élni mondjuk 5 év múlva, de sanszos hogy nem ott ahol most. Lehet hogy külföldön. Akkor hova, mire tervezzek, mibe és minek öljek pénzt?
A matekod nagyon rossz, fogalmam sincs hogyan jött ki. Nálam az évi 30% az 3 év alatt 90%, tehát nem 50 év alatt térül meg egy szigetelés... Mondjuk a téglával főleg a régiekkel van egy alapvető probléma, mégpedig hogy egy szigeteléshez viszonyítva nagyon jó hővezetők, és akkor is elvezetik a benti hőt ha a külső oldalát beborítod szigeteléssel. Ebben a könnyűszerkezetes házak verhetetlenek, napi 1 kosár fa, és meleg van az egész házban. Az éves fűtésköltség csak 5 számjegyű...

Ha előtte is jó volt a ház, akkor a megtakarítás sem lesz óriási, ezen nem kell csodálkozni.
Elég egy rendesen kivitelezett vastag fal, mint írták, a nyílászárók eddig is jók voltak, tehát sok hő nem szökött el.

Hiába a vastag fal az mégsem úgy szigetel mint szigetelés.
Pl 30cm vastag Ytong tégla fal U érték: 0,46W/m2K
12cm Polisztirol szigeteléssel már U érték: 0,19W/m2K
Ha így nézzük legalább 50% megtakarításnak kellene lenni csak a falon.

Vasbeton gerenda+ béléstest 30Cm U érték: 1,79W/m2K
Erre ha teszel 24cm kőzetgyapotot akkor már U érték:
0,13W/m2K

Igen tudom hogy ezek csak elméleti számítások, de ha a 20% sem érik el a megtakarításnak mint a számolt akkor a kivitelező trehány volt és jól lehúzta a megrendelőt. Oda annyi napelem kellene

"A matekod nagyon rossz, fogalmam sincs hogyan jött ki. Nálam az évi 30% az 3 év alatt 90%"

Valós adat: 80 nm ház, 15 eFt / hó gázáltalánnyal: 15eX12=180eFt/év.

20 % esetén, de legyen 30, bár szerintem csodák sincsenek: 10.5eX12=126eFt/év.

Különbség évi 54eFt. Félmilliós beruházás esetén 10 év körúl van a megtérülés.
2-3 even belüli megtérülés nulla fütésköltség esetén valósulhatna meg.
(Ha mondjuk pl. egy jelenlegi 10eFt-os általányt helyett nem fizetsz semmit, az három év alatt 360eFt. Egy komplett családi ház szigetelését ritkán lehet ez alatt kivitelezni.)

Idézet:
„egy szigeteléshez viszonyítva nagyon jó hővezetők, és akkor is elvezetik a benti hőt ha a külső oldalát beborítod szigeteléssel.”

Ez fizikai képtelenség. Olyan, mintha azt mondanád, hogy bármilyen vastag műanyaggal vonod be a rézhuzalt, akkor is elszivárog belőle az áram.
A jó hővezető belső fal anyagától függően valamekkora hőkapacitásként viselkedik, felveszi az energiát, és ha nem tudja leadni, akkor tárolja. Ha jobban vezeti a hőt, akkor vastagabb külső hőszigeteléssel el lehet érni ugyanazt az eredményt, mint kevésbé hővezető fallal. A külső és belső hőmérséklet a feszültségkülönbséggel analóg. Minél nagyobb a kettő között a "hőellenállás" (a hővető képesség reciproka), annál kevesebb "hőáram" (teljesítmény) megy át rajta. A hővezetésen alapuló termikus folyamatok az Ohm törvénnyel analóg módon leírhatók, itt egy processzor hűtőborda méretezésre használják.
A könnyűszerkezetes házak csak akkor verhetetlenek, ha elég vastag rajtuk a hőszigetelés. Annyi előnyük van, hogy kicsi idő alatt felfűthetők, mert szinte csak a benne lévő levegőt kell felfűteni. Viszont egy szellőztetéssel gyorsan ki is tudnak hűlni, mert nincs bennük hőtároló anyag. Egy jól szigetelt tégla, vagy vályogház egy szellőztetés után gyorsan visszamelegszik, mert a falban tárolt hő gyorsan felmelegíti a kis hőkapacitású levegőt.

El is szoktad olvasni néha amiket írsz? Sajnos nem fizikai képtelenség, hanem ez a fizika, amit máshogy ismersz. Az áram bizony elszivárog a vezetőből bármilyen szigetelést teszel közé. Egy fóliakondi szigetelése nagyon jó, mégsem marad évszázadokig benne a töltés. Na vajon miért nem...
Magad írod le (ezt egyébként helyesen), hogy a fal hővezető. Ha egyszer vezeti a hőt, akkor nem fogja tárolni, hanem bizony el fogja vezeti. Na vajon hova... Ha a szobában meleg van kint meg hideg, akkor bizony oda. Meg az éleinél a talajba, meg a födémbe. Vajon mire fizet valaki százezreket egy fűtési szezonban a gázra, ha annyira jó a ház hőszigetelése? Láttam közelről passzív házat, épp most építenek egyet 2 utcával odébb is. Na annak nem annyi lesz a fűtésköltsége...

Akkor mondom, hogy egy 80m²-es könnyűszerkezetes ház (haveromé) éves fűtésköltsége a 80 ezret sem éri el... Mondjuk fával, az gáz be sincs vezetve.

Q= m*c* deltaT
Ez az a képlet amivel egy m tömegű, c fajhőjű test által felvett energiát lehet kiszámolni, ha a hőmérséklete deltaT fokkal emelkedik. Ezt az energiát (hőt) mindaddig tárolja, amíg valami el nem vezeti belőle. Ha leszigeteled, akkor (amerre leszigeteled) nem fogja elvezetni, legalábbis gyorsan nem. Tárolni fogja. Ahogy a bojlerben a víz a meleget. A "te fizikád alapján" a bojlert sem kell szigetelni, mert úgyis elmegy belőle a meleg. Természetesen elmegy, csak nem mindegy mennyi idő alatt mennyi megy el.

Mondjad. Csak kár, hogy nem a könnyűszerkezetes házakról volt szó, sem az eredeti hozzászólásodban, sem máséban.

El is szoktad olvasni néha amiket írsz?

Mondom hogy nem olvasol, hiszen éppen nem arról írok hogy nem kell szigetelni, hanem az ellenkezőjéről... A bojler épp jó példa, ugyanis abban is lehűl a víz már 2 nap alatt is ha nincs fűtve, akkor is ha nem használsz belőle egy csepp vizet sem. A tégla dettó. A könnyűszerkezetesben viszont nincs tégla, azaz nincs hővezető. Illetve van, mert a szigetelés is vezeti a hőt, csak ugye nagyságrendekkel lassabban. Nem tudom láttál-e már olyan házakat amiket nikecellel becsomagoltak, majd 2-3 év után újra kicsomagoltak. Na azt is azért tették, mert ugyan télen az jó volt, viszont az átmeneti időszakokban amikor már nem vagy még nem volt fűtés majd meg fagytak a házban, mivel a tégla szépen felvezette magába az aljzaton keresztül a talaj hidegét, viszont a kinti enyhe levegő, meg a napsütés a fal külső szigetelése miatt nem tudott érvényesülni, így úgymond bezárták a házba ezt a hideget. Ahol nincs tégla, ott nincs ilyen gond sem.

A párom nő létére erre megtalálta a megoldást. Igaz nem 100% de egy sörkollektor elég sokat javít a helyzeten és viszonylag sok tüzelőanyagot meg lehet vele spórolni. Igaz tőlem ismeri a technikát. Én is jó ideje szeretnék belevágni. A dobozok már megvannak

Le kellene az aljzatot is szigetelni! Normális helyeken a padló alatt is van szigetelés. Tehát a hőtároló tömeg után mindig szigetelés jön, majd utána a külső légtér.
Ez azért is előnyös, mert lassítja a benti hőmérséklet változását.

Nem csak az aljzatot kell hanem az alapzatot is. A passzívház az úgy néz ki, hogy vannak a teherhordó elemek, és utána ez az egész teljes egészében be van csomagolva 25-35cm vastagon. Tehát egyetlen tenyérnyi hővezető felület sem marad takaratlanul, a talajban sem. Mivel a talaj irányába ugyanolyan hővezetés van, csak ott nem lesz -20 fok hanem valamivel melegebb van. A "hőtároló" tömeg meg szintén csak veszteség, mivel azt is melegen kell tartani. Ha nincs hőtároló tömeg, akkor azt már nem kell melegen tartani. Menj el egy normálisan elkészített könnyűszerkezetes házba ilyenkor télen, meg fogsz lepődni a hőérzeten, a hőmérsékleten, és azon hogy mindezt mennyi energiából produkálják. Én hagyományos régi, szigeteletlen házban lakom, a ház egy részét cserépkályha fűti. Ha leesik 140 fokról a csempe hőmérséklete 100 fok alá, már érzem. Na, a haveromnál a könnyűszerkezetesben meg a 60 fokos kályhacsempénél is meleg van... Az átmeneti időszakokban (tavasz eleje-ősz vége) tulajdonképpen nem is fűt (amikor én ugyanúgy fűtök), csak néhanapján begyújt apró ágakkal meg fahulladékkal amiket a ház körül szed össze.

A hőtároló tömeg pont a szigetelés miatt nem veszteség. Ami hőmennyiséget beviszel az épületbe, az benne is marad.

Részemről ezt itt akkor most le is zárom, mert végleg meg lettem győzve. Csak azt nem értem, a sok balfék minek gyújt be másnap, amikor benne marad amit előző nap bevitt. Minden amit fel kell fűteni, meg még melegen is kell tartani, az bizony veszteség, ha tetszik neked ha nem...

Te is zárd le a témát, én is lezárom, Ge Lee-nek van egy kialakult képe, nem lehet megváltoztatni.

Szigeteljetek le a falakat, padlot, mennyezetet. Hotarolasra kezdesnek 2000 liter viz megfelel helyisegenkent.

Szia!
A Wc használatot könnyitené meg--- a 2m3 ?
A többi helyen beton, kavics meg viz ! Ajtónyitáskor messzire vinne ?

Sziasztok.
Van egy kis hordozható napelem és hozzá egy vezérlő.
Ez fixen van telepítve egy helyre.
Úgy van bekötve ahogy a képen is szerepel.
Ezzel így semmi gond nincs, hibátlanul működik.
A kérdésem az lenne, hogy ugyan erre az akkumulátorra ráköthetek egy szélgenerátort a vezérlőjével együtt kiegészítésnek, hogy az is töltse az akkumulátort?
Kell ehhez még esetleg egy külön elektronika vagy köthetem a generátor vezérlőjét is ugyan arra az akksira?
Nem Paksi erőművet szeretnék mert csak 2db ledfény forrás lesz rajta meg esetleg egy mobil wifi router.

Szerintem igen.
Vezérlő arra fel van készítve, hogy a akkumulátor feszültség alatt van.
Legfeljebb vakarja a mikrovezérlőjét, hogy ennyire jól nem tölthetek.

Szia!
Igen.

A szélgenerátort -vezérlőt ugyanigy bekötöd .Csak az akku lessz közös.

Ez nagyon jó hír.
Köszönöm.

Igen, azt.

Ehhez nem elég a képen szereplő vezérlő. Kétbemenetű vezérlő kell. Lehet kapni kombinált "Solar-Wind..." vezérlőket.

Két darab vezérlő van, egy a napelemhez egy meg a szélgenerátorhoz.
Az akksi lenne közös a két vezérlő végén.
Így se lenne jó?

Úgy igen.
A képen a napelemes töltőnek védett kimenete van. Azzal védi az akkut a túlzott lemerítéstől. A szeles milyen? Ha azzal csak töltesz, a másikon keresztül meríted, úgy jó.

Azt tudom, hogy annak védett kimenete van.
A kérdésemet is úgy tettem fel direkt, hogy 2 vezérlőm van és csak az akkumulátor lenne közös.

A szélgenerátor még nincs meg sajna, arról több infót nem tudok mert útba van a cél felé még.


Erre a válaszom igen, amennyiben úgy érted, hogy a napelemes töltésvezérlőre van kötve a fogyasztó és a szélgenerátor vezérlője csak tölti az akkumulátort.

Én eddig csak napelemes töltésvezérlőkkel találkoztam, szélgenerátorossal nem. A napelemesek olyanok voltak, hogy a napelem, a terhelés és az akku pozitív pólusa össze volt kötve fixen, és a negatív ágakat kapcsolták. Meg kellene nézni, hogy a szélgenerátoros is ilyen-e. Ha ott meg esetleg a negatív pólusok vannak fixen összekötve, át kell gondolni, hogy nem okozhat-e bajt. Bár nem gondolom, hogy azok mások lennének, mert kapcsolástechnikailag valószínűleg így egyszerűbb.

Ehhez hasonló a generátor csak nincs ekkora teljesítménye.
Bár kétlem, hogy ez is 5500W lenne de ez már nem is a kérdésemhez kapcsolódik.
Annyi lenne csak a lényeg, hogy a napelem az már nem a legújabb és ez a generátor kiegészítésnek lenne.

Van a két vezérlő, mind a kettőnek van akkumulátor kivezetése.
Az akkumulátor lenne közös és a napelemes vezérlőn meg használnám az USB kimeneteket akár telefonok töltésére.

A tiednek is lehet 5500 W teljesítménye, ugyanígy, mint ennek.
A linken szereplő kerék 12 m/sec-os viharos szélben talán leadna 5500 wattot. Akár pontosan is ki lehetne számítani, bár a lapátok eléggé primitív kivitele nem túl jó hatékonysággal bíztat.
Fél négyzetméternél kevesebbet fog be és a hatékonysága ~>20%.
Többen itthon ennél nagyobbakat és jobbakat készítettek. Ennek ellenére már nem sok forog belőlük, mert vagy nem hozták a várt eredményt, vagy belekötöttek és leszereltették. Ugyanis hiába van a törvényben, hogy 6 m csúcsmagasságig nem kell engedélyeztetni, az önkormányzat (kiskirályok) nagy úr.