Üdv! A kettő ugyan az. Csak a második képen lévő kontaktor, DC áramok megszakítására alkalmas.

Csak hogy tisztán lássunk.
Szakaszoló!
Szakaszolásnak az minősül, ha szemmel láthatóan megszakítunk egy áramkört, az álló és mozgó érintkezők, minimum 15mm-et eltávoldnak egymástól. De mondom a lényeg, hogy szemmel látható. Ezek a kézi, gépi szakaszolók, áramok megszakítására nem alkalmasak. A névlegse áramuk max 10% át szabad kapcsolni.

Megszakító.
Arra szolgál, hogy zárlati áramokat kapcsoljon le, tehát védelmi készülék. Szakaszolásra nem alkalmas, legfeljebb leválasztásra. szemmel nem látható, hogy az árintkezők eltávolodtak e egymástól. túl sokat nem kapcsolgatják őket. Ezeket kombinálni is szokták, időnként és akkor alkalmas több kapcsolásra.

Kontaktor. Ennek a definícióját már többen leírták, helyesen. Üzemi áramok és túlterhelések lekapcsolására alkalmas, viszonylag sokat lehet kapcsolgatni. És igen, a mágneskapcsoló is kontaktor, csak az a különbség, hogy azt elektromágnes működteti. De léteznek pneumatikus működésű kontaktorok is.

Értem!
Már egy ideje figyelem a hozzászólásokat, szándékosan nem szóltam bele. Csak kezdet az feltűnni, hogy minden féle szakmai zagyvaságos is le vannak írva. Ezért kérdeztem, hogy van itt olyan szaki?

Szia!
Akkor ez helyesen ;
--Én csak 43 éve nem értek hozzá, tehát csinálom!

Akkor kik a hozzáértők?

Hali, bocs, csak mivel fura volt a kérdésed, azt hittem te sem tudod, hogy bizony mindkettő kontaktor.

Sziasztok.

Új 3 m-es földelőszondával a földelési ellenállás 95 Ω.
A szerelő szerint ez a talaj miatt van, amin újabb szondák leverésével lehet valamennyit javítani.
Azt mondta, hogy verjek le néhány régi 2 m-es horganyzott vízcsövet hátul, majd kössem rá az ott található EPH gerincre (kb 10 m-re az órától).
Ez a 2 dolog (EPH, földelés) nem 2 külön valami?
Az biztos, hogy ott hátul egyszerűbb lenne mindezt megoldani, mivel elöl az egész rész le van betonozva 15 centi vastagon, de ott csak 6mm2-es az EPH és nem 10mm2, ahogy elöl.
Mi az igazság?
Hogy lehet ezen a 95 Ω értéken javítani szabályosan? Errefelé nagyon kavicsos a talaj mindenhol.

1. Mélyebbre kell leverni.
2. Fúrni kell egy mélyebb lyukat, 5-10 m, belesüllyeszteni a földelőszondát és feltölteni maltersűrűségűre kevert bentonittal.

Szia!

1 kicseréled a az eph vezetőtt 16mm2 v nagyobbra.

2 A földelőrudakból 2m osztásban lenyomsz még-- és 3m hosszú 2" vagy 50mm T ból ---
még 8-10 db-t.

3 esetleg 5x40mm laposvasból végig fektetsz /ásol kb 40m-t
4 esetleg ERBE tanácsát követed .

Köszönöm, máris nem tűnik olyan rossznak az a 95. Venni nem fogok a 9000 Ft-os szondából még 8-10 db-ot, kiszedni meg ezt a 3 m-es darabot úgyse lehet, 40 méter meg összesen nincs a kert oda-vissza. A 10-20e Ft/m ár a fúrásért sem hiányzik, nem beszélve a 8000 Ft/20 kg bentonitról.
Inkább marad ez meg az ÁVK.

Bentonit helyett megfelel a jó sárga agyag is.
De ha veszel egy 5-6 m-es darab 1"-os horganyzott csövet, a végét kiképzed csúcsosra, fenn meg ~5-8 cm hosszan ráhegesztesz 8-as horganyzott vasat. Ezt levered ameddig bírod. Lehetőleg a föld felszíne alatt legyen a vége. Hegesztéseket bitumennel le kell kenni.
Nálam pl. ástam ~120 cm mély lyukat, ennek a fenekéig vertem le, igaz, csak 3,5 m hosszú csődarabot. <8 Ohm.

Nálunk annak idején a cégnél sehol nem használtak cöveket. Azért nem, mert nagyon hosszú kellett volna belőle, mivel ahogy közeledsz a felszínhez úgy csökken a talaj nedvessége, a levert szonda felső szakasza mintha nem is lenne. Helyette ástak mély árkokat (ott már más volt a talaj szerkezete, minősége is) amibe le voltak a vasak fektetve vízszintesen és össze voltak hegesztve. Nem is volt soha gond az értékekkel, és locsolgatni sem kellett, mivel az a talajréteg gyakorlatilag állandóan nedves volt.
Jut eszembe, a régi szovjet haditechnikának is ugyanilyen földelés volt előírva az utasításában.

Az ÁVK csak kiegészítő védelemre használható. Ha elromlik, és lesz egy testzárlat, életveszély lesz azonnal, és sokáig. A 95 Ohm földelési ellenállás azt jelenti, hogy egy testzárlat esetén 2,42A fog folyni a végtelenségig, mert a kismegszakítók nem fognak kioldani. És csak akkor veszitek észre a zárlatot, ha valakit megráz az áram. És ezt észre fogja venni az illető, mert az összes, védőföldelt készülékek fémrészein 230V lesz.
Nem venném félvállról a dolgot, és nem bíznám az életünket csak és kizárólag az ÁVK-ra...

Ehhez a tényálláshoz kellene még egy nulla szakadás is, elég valószínűtlen a nulla szakadás, plusz az ÁVK hibája. Arról nem is beszélve, hogy az ÁVK-t tesztelni is kell(ene) így kizárható lenne annak hibája.

Bocsánat, elírtam, ott nem nulla jön be, hanem PEN vezető. Ez a lényege a biztonságnak, hogy az oszlopokon is le van földelve a nulla vezető, sokkal jobb értékeket hoz, mint egy "házi" földelés, a mi házunk 89-ben épült, nem volt előírás sem az ÁVK, sem a helyi földelés, most már felfogom az értelmét, és a miértjét, hogy előírás, pl egy hónapja bővítettünk 32A-ra kismegszakítót, és a földelés hiánya miatt nem cserélték 20A-ról...

Szia!

Sok helyen , akár kézzel is le lehet nyomni a földelést. A 2" csőre a slagot kell rácsatlakoztatni,
rányitni a vizet s "elássa magát."

Persze sziklás, köves talajban -ez nem működik.

Gyerekkoromban sokat játszottam ilyet, mindig valahol máshol kijött a slag

Az ÁVK csak kiegészítő védelemre használható.
A kiegészítő védelem kifejezést a mostani (1999-ben először meghirdetett, és utódai) szabvány arra használja, amikor egy rövid áramütés árán kapcsol le az ÁVK.
De a hibavédelem lekapcsolással módszernél az ÁVK nem kiegészítő szerepű. TN-nél azt írja, hogy vagy ÁVK, vagy túláramvédelem, de TT-nél kifejezetten azt, hogy általánosságban ÁVK.

Üdv tagok.
Kicsit feldúlt vagyok, mostanában birizgáltam a hangkeltő eszközeim és idegesítő búgásra leltem. A lakás egy régi panel.A dugaljon van érintésvédelmi vezető de kétlem hogy be lenne kötve.Próbáltam így-úgy eltüntetni az említett búgást és találtam egy módot. Egy vezetékkel az erősítő GND pontját rákötöttem a radiátorra.Ekkor megszűnt a búgás, de a művelet egy apró szikrával végződött.Ha nem volt "stabil" a "kötés" akkor szikrázott.Mi lehet erre a megoldás?Csak albérlet, szóval nagy módosításokat nem nagyon tudok eszközölni.Ha az erősítőmet megérintem akkor furcsa bizsergést érzek, ami még nem ráz meg csak érzem hogy van rajta valami. Ugyan ez a gépházon, és lényegében minden fém elektromos berendezésen.Mértem feszültséget a dugaljban, valahogy 110v van a védővezető és a fázis között..

Nincs földelés, a készülékek bemenő zavarszűrő kondijai adják a fél feszültséget a fém házra. Valahonnan földelést kell varázsolni.
Ha más dugaljba csatlakoztatott készüléken is van feszültség, lehetséges a földelő vezeték szakadása is akár.

Szólni kell a tulajnak, hogy ráz a vasaló, a mosógép, ... Intézkedjen, mert így életveszélyes.

Mintha azt mondták volna a régi panelekről, hogy csak a fürdőszobában van védőföldes dugalj. Átalakítás nélkül szerintem csak az marad. Kisebb átalakítással esetleg az elosztó táblától egy "repülő" vezeték. Azzal is játszhatsz, hogy a szerkezeteid dugvilláit mindenféle kombinációban forgatva dugod be a konnektorba, esetleg mindegyik szerkezeted fém részét egy rövid vastag vezetékkel összekötöd. Tesztként ha a TV koaxon jön be, azt is kihúzhatod. ( esetleg az erősítőt függetleníted a koaxtól minden módon) ( akár egy hang kábel, ami a TV és az erősítő között van is okozhat bajt.) A szabványos dolgok szerintem ennyiben kimerülnek. A radiátorra fixen rákötött vezeték már elég necces szabványügyileg .

Szia!

Először azt kellene tisztázmi --mi a hiba?

Dugaljak ? Próbalámpa + voltmérő mi , mennyi?

A fogyasztók ? Egyesével , a fölt dugvilla meg egy jó földelés között mit látsz,mérsz?

Csak a konyhai 2db dugalj, meg a fürdőszobai 2db volt földelt 1986 előtt!

Mindet ki kell bomtani , megnézni +lemérni-terhelve!

A védővezető nincs bekötve.
Én már találkoztam olyannal, hogy egy földelt (ráöntött) villásdugóval ellátott, földelt aljatokkal kialakított hosszabbító kábelében csak két ér volt. Annak ellenére, hogy a vezetékre is rá volt írva, hogy 3 x 1,5 mm2 !!!
Ha egy ilyen bekötetlen védővezetős aljzatba csatlakoztatsz pl. egy asztali számítógépet, a tápegységében lévő zavarszűrő kondenzátorokon, mint egy kapacitív feszültségosztón, előáll a 110V feszültség. Mivel ezeknek a kondenzátoroknak a közös pontja a számítógép fém házára van kötve, azon is megjelenik a 110V. És megjelenik minden fém házú berendezésen is, aminek ugyanerre a "védőföldre" van kötve a fém háza. Tehát akár egy ilyen zavarszűrős számítógép (vagy bármi más, amiben ilyen kondenzátoros zavarszűrés van) feszültséget vihet másik eszközök házára. Ez addig csak kellemetlen (búgást, enyhe rázást okoz), míg a kondenzátorok nem lesznek zárlatosak. Ha viszont a fázis és a védőföld közötti kondenzátor zárlatos lesz, akkor a készülékek házán már a 230V jelenik meg, és nem kondenzátoron keresztül, hanem közvetlenül. Ez már életveszélyes...
Ugyanez fennállhat akkor is, ha egy szabályos földelt hosszabbító földeletlen aljzatba van csatlakoztatva.

Nem lesz, ugyanis ott Y kondenzátorok vannak ami eleve olyan gyártástechnológiával készül, hogy semmiképpen sem lehet zárlatos. Egyszerűbb, kettős szigetelésű (védővezetővel nem ellátott) kapcsolóüzemű tápegységek (laptoptápok, DVD-k, TV-k, egyebek) tápegységeiben ez az Y kondenzátor a primer és a szekunder közé van kötve! Azért van oda kötve, mivel a táp szekunder oldalán megjelenő nagyfrekis zavaráramot valahova el kell onnan vezetni, hogy az az eszköz működését ne tegye lehetetlenné. Védővezető hiányában csak a primer körbe (hálózatba) lehet visszavezetni, azaz így lesz zárt ebből a szempontból az áramkör (PC tápegység esetén értelemszerűen a zavaráram a védővezetőbe folyik).
Azaz, ha ez a kondenzátor zárlatos lenne, az összes ilyen tápegység szekunderén megjelenhetne a fázis! A gyártó garanciát vállal arra, hogy ez semmiképpen se történhessen meg, nem is hallottam soha ilyenről.

Miután saját szememmel láttam a 3 x 1,5mm2-es feliratot a 2 eres kábelen, a gyártói garanciákban is kb. ennyire bízok manapság...

Szia!
Ez az Y és X kondenzátor is megbizható?-hatatlan?

Ha 630 000 Db tápegységnél 4500 Db már a gyártásban meghibásodik?

Mit gondolsz a hosszú életartamű viselkedésről.?
Ezért vannak ilyen újsághirek ;
A mobilteló/IPHONE töltője agonvágta a fürdőkádban.........az ágyban .....stb.

Tudom persze;
--nem volt ÁVK főleg 5...10mA s
--földelt tárgy közelében....
--na és az ágy ? kihasznál ma vaságyat?

Az X az nem, csak az Y. Ha megnézel egy ilyen rajzot akkor ezen látható, hogy a primer és a szekunder oldalt nem csak a trafó köti össze, hanem az Y kondi is (a rajzon C7). Azaz, az egyik fegyverzetén van a fázis, a másikon meg a szekunder föld. És kb. az összes ugyanilyen elrendezésű a működés elvét tekintve.
Úgy gondolod ha ez életveszélyes lenne, akkor akár csak 1db is gyártásba kerülhetett volna belőle? Millió ilyen és hasonló van forgalomban, és még sosem hallottam ilyet, hogy valakit agyonvágott volna a telefonja, DVD-je, TV-je, vagy bármije, amikor megérintette a fejhallgató, USB, töltő, stb. csatlakozójának földpontját.
Akit a fürdőkádban ér ilyen áramütés az részint meg is érdemli, másrészt az sem a kondi hibája miatt történik.

Szia!

Azok a tápok Ariston, Vailant , Bosch gázkazánokba mentek .
Amitte irtál abban is elég kezdetlegesek vannak.
De látom mi folyik a gyártás-engedélyezés nevű mocsokság miatt.

A komolytalan ujsághirek it;
https://24.hu/tech/2019/11/06/okostelefon-toltes-kozben-aramutes-egesi-serules-halaleset-hibas-tolto/
A kapcsolás meg ehhez hasonló;

Láttál már egyszerű Sokol töltőt?

Sziasztok.

Egy kérdésem lenne, egy mai "átlagos" páraelszívónak mennyi az áramfelvétele? Tisztában vagyok vele, hogy van tól - csillagos ég a határ. Kb 550-600 m3/óra légmozgatásos gép mekkora áramot vehet fel? Néztem sok gép használati útmutatóját, mérete, minden benne volt, meg hogy A hány plusszos, csak az nem, hogy mennyit vesz fel a hálózatból.

Kb. 1-2 ampert max. fokozaton.