FAHRENHEIT 28012
Kicsit régebbi modell, Hestore is árulta (ott vettem ha jól emlékszem)
Védőföldeléses, és a védőföld közvetlenül rá van kötve a fejre, ez ESD szempontból nem nyerő.
A vezetéke közepesen hajlékony, megfelelő. A fejek olcsón voltak kaphatóak, most már nem látok sehol. Egy-két webáruházban látható, de fogadni merek, hogy csak nem törölték, rendelni már nem lehet. Eltűnt. Lehet, hogy már több éve vettük, de akkor is nagyon gáz, hogy a fejeket már nem árulják hozzá. Nem egy ismeretlen márka. (Kattogós Wellerhez 40 év után is kapható minden.)
Ezek után milyen bizodalmam legyen ehhez a márkához?

Miért van 3 kivezetés? Az valami hőelem?

Igen, hőelem.

A kép alapján talán jobban érthető. A C2 és a C3 pontok között helyezkedik el a fűtőbetét és a vele sorba kapcsolt hőelem is (ami a szabályozónak adja a feszültséget a hőmérséklet függvényében). Maga a fűtőbetét háza (a C1) pedig ki lett nevezve ESD-nek, de ugye könnyen belátható, hogy ennél a megoldásnál minden kapcsolatban van mindennel, azaz az egész úgy ahogy van ESD is lehet akár. A fűtőbetét (ami a rajzon egy ellenállás) értéke kb. 2,37 ohm, a hőelem pedig kapcsolatban van C1-gyel, köztük 10-20 milliohm mérhető.
Egyébként még annyit a házi nyélről, hogy ez a gyári megoldással ellentétben fél óra üzem után sem meleg ott ahol fogom.

Szerintem kicsit rosszul értelmezed a bekötést! A fűtőtest a C1-2 között van, és a hőelem önállóan a C1-3 között helyezkedik el. Nincs sorba kapcsolt fűtőtest és hőelem..., bár elektromosan akár úgy is be lehet kötni! Kérdés, kibírja e a hőelem ezt az áramot...?!!

A T12 pákahegynél van az, hogy sorba van kötve a fűtés a hőelemmel, és külön a burkolat, földelés célzattal...

Elolvastam a cikket a honlapodon, teljesen korrekt leírás.
Az érveid is érthetők,és kellően alátámasztottak.
mivel már csak félve írok ide,és félve kérdezek:

T245 pinout

Mint írod, ez a helyes bekötés, és valóban.
Itt viszont mivel a föld nincs bekötve, jól látom hogy a hőelemen keresztül van fűtve a hegy?

2pines bekötés

Látom, másnak is feltűnt a furcsaság.Persze ha bírja a hőelem, akkor nincs gond...

Igen, ez így van... ) Csak nem lehet tudni, milyen viszonyban van termodinamikailag a hőelem a pákatesthez képest?! A méréshez ugye nem kell jó hőkontaktus a kettő között, enélkül is gyorsan átveszi a hőelem a hegy hőmérsékletét. Viszont a fűtőáram hatására történő hőelemdisszipáció már jelentősen meghiúsíthatja a valós hőmérséklet mérését....

Ő jól értelmezi a bekötést, általában mindenk más érti félre.
A hőelem pedig az a pont, ahol a fűtőszál le van kötve a kivezetésre, és nem tesznek bele külön hőelemet aminek bírni kéne a nagy áramot.

Akkor vagy a rajz hibás, vagy mindenki más néger...

Olyan írta nekem egyszer akinek gyári állomása van, hogy ha kiköti az ESD szálat akkor is tovább működik a páka, szóval nem azon keresztül van fűtve hanem a hőelemen keresztül.
Persze, egy bütykölős, hobbi oldalon a legértelmesebb segítség nyilván csak az lehet, hogy vedd meg inkább.
A rajzot valami külföldi fórumon csinálták, valóban nem egyszerű eligazodni azon a 3 tüskén.

A rajz jó, még én készítettem kb. 8 éve, és le is írtam hozzá hogyan kell értelmezni.
https://www.eevblog.com/forum/reviews/for-jbc-fans-out-there-jbc-ti...150947

Kicsit részletesebben pedig itt írtam le:
https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2130701.html

Az eevblog szerint ilyen a BLC bekötése. Ez nem egyezik azzal, amit te mutattál. Kérdés, melyik a valós?!

Ha Ge Lee épített kétvezetékes vezérlést és jól működött a hőelem érzékelés, akkor annak a rajznak helyesnek kell lennie.

Persze..., T12-es szerű vezérlőhöz így lehet használni!
Csak az nem egyenlő azzal, hogy úgy is kellene használni!!

De egyébként belátom, hogy baromira bonyolult dolog lehet ezt kimérni egy ellenállásmérővel! (segítség hozzá: a fűtűtestnek jól mérhető ellenállása van, a hőelemnek viszont alig)

A JBC hegyet úgy kellene használni ahogy írtam, de más bekötéssel is működik, ezért más mindenkié.
A linkelt rajzod pedig a nem úgy kellene használni, de működik kategória.

Megnézve jobban az általad beidézett hozzászólásodon lévő rajzot, pont hogy nem a Ge Lee által mutatott módon van bekötve, hanem az általam linkelten! Akkor most mi is van?

De tök mindegy, mert bárhogy is van bekötve, a hőelem külön kivezetéssel rendelkezik. Talán nem véletlenül... De ha igaz a másik rajzod szerkezeti felépítése, akkor lényegében bírja az áramot, tehát mindenki úgy köti be, ahogy akarja...

Egyébként, pont a napokban foglalkoztam T12-es hegyekkel. Létezhet az, hogy még a 10uV/C-t sem éri el a benne kialakított hőelem termoelektromos feszültsége?

Nem tudom a valós értéket, de létezhet. Ennek az az oka, hogy a sztenderd hőmérésre készített hőelemeknél cél volt a minél egyenesebb karakterisztika, jó feszültség, jó anyagi tulajdonságok egyvelege.
A hőelem ugye két különböző fém összekötése. A Hakko/Pace/JBC/Weller(néhány típusa) pákánál ebben az esetben az a pont a hőelem, ahol a fűtőbetét fel van hegesztve a kivezetésre. Itt már inkább szempont a fűtés, gyárthatóság és költség... a hőelem része meg olyan amilyen. Majd szoftverből megoldják .

Az én méréseim vzoole rajzát erősítik meg. Bővebben: Link.

Csak egy baj van, vzoole-nak nem ez a rajza(csak rosszul emlékszik rá), és nagyon úgy tűnik nem ez a jó rajz....

Sokféle hőelem van, én alapból K-t vártam volna, de nem az van kialakítva benne, az biztos! Egyes források szerint C/D típus(vagy hozzá hasonló karakterisztikájú), kb 12-15uV/C értékkel. Én is ezt vártam volna, de úgy tűnik, ami nekem van még ennél is jóval alacsonyabb értékű...

Szerintem ebből a szerkezeti képből kiderül, hogyan van valójában bekötve ez a páka! Annyi különbséggel, hogy nincs semmiféle TC2-es pont, mert miért is lenne?!! Egyetlen forrasztási pont van a TC1-nél. CN3 anyaga eltér a burkolat anyagától, és a burkolat anyaga a TC1 pontban ér véget, értelemszerűen. Így a helyes bekötés: CN3 közös, CN2 a fűtés, CN1 a hőelemé.

Ezt hogy érted? Az előző hozzáslásomban lévő rajz az EEVblog fórumról való, amit vzoole töltött fel, lásd itt: Bővebben: Link.

Ebben a hozzászólásodban: Bővebben: Link pedig leírást adsz a rajzról ami egyezik azzal, amit én is feltöltöttem.

Elvesztettem a fonalad.

Azt látom, hogy nagyjából mindenki kever mindent mindennel ennél a pákánál(tudom, csak én vagyok helikopter)
De ha figyelmesen elolvasod az előző hozzászólásomat, megérted, melyik a helyes bekötés, és melyik a helytelen!

Te írtad, hogy a fűtés a C1 és C2 között van, abban a hozzászólásban amit linkeltem (lásd melléklet). A szerkezeti képet magyarázva (már ha egyáltalán C245-ös hegy van lefényképezve) a leírásod szerint CN3 és CN2 között van.

Bocs, félreérthetően fogalmaztam, lábkiosztást kellett volna írnom ott, nem bekötést....

Ez a rajz hibás(a baloldali)!

Tehát a helyes lábkiosztás: CN3 közös, CN2 a fűtés, CN1 a hőelemé.

Remélem így már mindenkinek világos. Ez látszik a szerkezeti képből....

A C245-ös hegyet hol lehet kedvező áron beszerezni? Én csak kb. 10 USD áron láttam induló árat. A T12-ből lehet kapni 3 USD-től. Persze mind valami utángyártás, minőséget nem tudom.

Akinek van kéznél egy JBC pákahegye az egyértelműen ki tudja mérni a bekötését. A termoelem két vége könnyen kimérhető, mert itt nagyon kicsi az ellenállás, a fűtés kivezetésé pedig 2,5 ohm körüli a másik kettőhöz képest. Ezután már csak annyi a kérdés, hogy a fűtés másik kivezetése hová van kötve, azaz a termoelem melyik végéhez. Ha megmelegítjük a pákahegyet (pl. másik pákával) akkor a termoelemen mérhető egy hőmérsékletnek megfelelő feszültség. Ekkor a fűtés egyértelműen meghatározott kivezetésének a feszültségét megmérve, a másik két kivezetéshez képest, egyértelműen meg fogja mutatni hová is van kötve a fűtőszál másik vége (mert azzal lesz közel azonos potenciálon).
Arra jutottam, hogy a pákatest a közös pont, és ehhez van kötve a fűtőszál egyik vége és a termoelem negatív kivezetése. A középső kivezetés a fűtőszál, a harmadik legkisebb kivezetés, a termoelem pozitív vége. Ezt a mérést bárki elvégezheti/ellenőrizheti....

Az megint más kérdés, hogy a termoelemen célszerű-e átfolyatni a fűtőáramot vagy sem. De ha a gyári állomás ezt teszi (nem tudom, nincs gyári állomásom, csak volt aki ezt mondta) akkor vélhetőleg nem károsítja, és nem hamisítja meg a mérést. Elegendő tapasztalat híján én jobbnak érzem azt a megoldást, hogy inkább ne a termoelemen menjen át a fűtőáram, de mindenki úgy csinálja ahogy jólesik.....

Kicsit más módszerrel álltam neki méregetni. Pongyolán fogalmazva: ellenállás mérésénél a műszer feszültséget ad ki magából. A hőelem feszültséget szolgáltat, így az ellenállásmérés eredményét meghamisítja, polaritástól függően segíti vagy gátolja.

A kép felső felén a hidegen mért ellenállások, ebbe alapvetően nem szólt bele a termoelem, így azt külön nem is jeleztem. Meleg állapotban a két mérési eredmény a két polaritást jelzi. Így már egyértelmű a bekötése. Már nem emlékszem, mikor melyik ponton melyik műszervezeték volt (+ illetve - mérőzsinór), ettől tekintsünk el, egyébként is lényegtelen.

Még mielőtt valaki elszörnyedne, a műszer által mutatott értéket írtam fel, nem véletlen a -1,5 Ω.

A hőelem és a fűtőbetét egyik pontja a hegyen belül van összekötve valahol és ez van csatlakoztatva a külső burkolathoz, ahogy a kapcsolási rajzon is látszik. Ez azért fontos, mert a hőelem feszültségét mérve a két szélső ponton, jelentősen ingadozik az, ha a fűtőbetétre feszültséget kapcsolunk. A rajzon nincs külön jelölve a vezeték ellenállása.

A JBC FAQ-ben írtak szerint ugyanazt a két vezetéket használják etetésre és mérésre is, a fűtőáram áthalad a hőelemen is. A külső érintkező elvileg csak ESD védelemre van használva ez viszont masszívan össze van kötve a hálózat védővezetőjével, ahogy Dave is tapasztalta 7:00-nál: EEVblog #472 - JBC CD-2BB Soldering Iron Teardown.