Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Érdekességek
 
Témaindító: Gatery, idő: Szept 5, 2006
Lapozás: OK   380 / 579
(#) sonajkniz válasza doky hozzászólására (») Dec 2, 2020 /
 
Marcus Aurelius szerint:
"Minden amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden amit látunk nézőpont nem valóság."

Én leírtam az én véleményemet az én nézőpontomból.
Te leírtad a tiédet a te nézőpontodból.
Ez teljesen rendben van. A bunkó megjegyzésed már kevésbé. De ezzel most ne foglalkozzunk!
Úgy látom, szakértő vagy a témában, tehát magyarázd el nekem azt a paradoxont, amit a 3. pontban írtál!
Miszerint nem kell pont akkor ide (a megfigyelő szeméhez) érnie a megfigyelt dologról érkező fénysugárnak amikor a megfigyelés történik, az az én értelmezésem szerint pont ugyan olyan állítás, mint ha azt mondanád, akkor is elüthet egy autó, ha jóval előbb, vagy épp később ér arra a pontra, ahol én az úttestre lépek.
Tehát, még ha mindenben igazad van is, ez akkor is magyarázatra szorul.
Mert ha valamit nem lehet megfigyelni, de mégis figyelik, az számomra értelmetlen tevékenység. Erről szólt amit írtam, nem másról. Még akkor is, ha az álltalad az 1-es pontban leírt dolgokat elfogadom. Függetlenül attól, hogy az elméletek bár sok esetben helytállónak bizonyulnak, az én szememben mindaddig csupán fantasztikumok, amíg nem bizonyítják.
Mielőtt az utolsó mondatomon is felháborodsz, elismerem az elméletek szükségszerűségét, hiszen mindent amit alkot valaki egy elmélet kell hogy megelőzzön, csak az nem tetszik ha egy bizonyítatlan elméletet tényként tálalnak.
(#) lazsi válasza sonajkniz hozzászólására (») Dec 2, 2020 /
 
Te írtad:
Idézet:
„Majd lelassulva jócskán fénysebesség alá pont mostanra érjen utól bennünket a 13 milliárd éve lehagyott fény és rádió hullámok.”

Doky írta:
Idézet:
„3. Az előző pontból következik, hogy nem kellett semminek sem lelassulnia, és pont most ideérnie az elektromágneses hullámoknak.”


Az én olvasatomban:
Doky a mondatodban lévő lelassulásra reagált, nem a "pont mostanra ér utol" részre. A bővebb magyarázatból is ez tűnik ki.
A te írásodban szereplő "pont mostanra ér utol" kifejezés viszont szerintem gúnyolódó, mert a tudományos értékét próbálod azzal elvenni, hogy miért pont most, a 21. században ér ide az a "fény". Ha 100 éve ért volna ide, akkor pechünk van, mert lekéstük. Ha 100 év múlva érne ide, akkor is pechünk van, mert túl korán születtek az ezzel foglalkozó tudósok.
Csakhogy a dolog nem így működik...
(#) sonajkniz válasza lazsi hozzászólására (») Dec 2, 2020 /
 
Idézet:
„Csakhogy a dolog nem így működik...”


Akkor hogyan működik?
Egészen biztos hiányosak az ismereteim, mert nem értem sehogy sem, hogyha én és a fiam egy pontról indulunk, ő 8Km/h val halad, Én 5-el, hogyan fogom utolérni ha sem ő nem lassít, sem én nem gyorsítok? Ráadásul pont akkor fogom utolérni amikor épp visszanéz?
(#) nedudgi válasza sonajkniz hozzászólására (») Dec 2, 2020 /
 
Ugyanazon az útvonalon mentek?
(#) sonajkniz válasza nedudgi hozzászólására (») Dec 2, 2020 /
 
Na látod, ezzel megfogtál. Mert ha induláskor van egy szögeltérés, én egyenesen haladok, ő pedig ívet ír le, akkor van reális esélye a találkozásnak,bár még így is csekély.
De az eredeti témára nem hiszem, hogy ez ráhúzható lenne. Viszont ez az eddigi legjobb magyarázat, ha doky állítását vesszük figyelembe.
(#) lazsi válasza sonajkniz hozzászólására (») Dec 2, 2020 /
 
A példád nem igazán jó ide, ezért egy kicsit pontosítanék, ami jobban megközelíti a valóságot.
Mindketten 5 km/h-val haladó elektromos kisautón ültök (hogy kapcsolódjon a profilunkhoz... ). Egyszerre indultok, de neked másfélszer akkora utat kell megtenned. Hogyan érhettek mégis egyszerre a célba? Nagyon egyszerű: Te egy mozgó járdán haladsz! A valóság nem egészen ilyen, de a lényeg, hogy közvetlenül az ősrobbanás után a tér nem olyan volt, mint most. L.: Táguló világegyetem.
A fény most is és akkor is 3x108m/s-al halad(t), csak az akkori 1m nem egyenlő a mostani 1m-rel.
De nem vagyok fizikus, tehát lehet, hogy nem egészen jó a hasonlatom. De ahhoz talán elég, hogy megértsd a lényegét: nincs valódi ellentmondás, csak látszólagos.
(#) Bakman válasza Inhouse hozzászólására (») Dec 2, 2020 / 3
 
Megvan a megoldás.

Monolith.png
    
(#) sany válasza Bakman hozzászólására (») Dec 2, 2020 /
 
Állítólag ,valahol olvastam, hogy ellopták és feldarabolták.
A hozzászólás módosítva: Dec 2, 2020
(#) sargarigo válasza sany hozzászólására (») Dec 3, 2020 /
 
Csak azt lehet ellopni amiről ismert hogy kié nem? Lehet hogy a kihelyező vitte el a saját csirke keltetőjét
(#) sany válasza sargarigo hozzászólására (») Dec 3, 2020 /
 
Na tessék. Szaporodnak ezek.
A hozzászólás módosítva: Dec 3, 2020
(#) sargarigo válasza sany hozzászólására (») Dec 3, 2020 /
 
Most kell megtudni hogy ezeket még a földhöz is rögzítették! Erre írja hogy a legutóbbit meg feldöntötték. Mert miért ne? Ejj..
(#) Gafly hozzászólása Dec 3, 2020 /
 
Uunona faterja is lehetett volna kicsit körültekintőbb, de felesége legalább két lábon áll a földön:
Idézet:
„Seine Frau habe eine pragmatische Lösung gefunden: Sie nenne ihn schlicht Adolf.”

Bár én is elhatároztam, hogy a következő macskánkat Oumuamua névre fogjuk keresztelni.
Cic, cic, Oumuamua.
A hozzászólás módosítva: Dec 3, 2020
(#) sany válasza sargarigo hozzászólására (») Dec 3, 2020 /
 
A földönkívüliek nem betoznak. De furcsa, hogy nem vizsgálják őket, lehet a periódusos rendszer 456. eleméből készültek.
A hozzászólás módosítva: Dec 3, 2020
(#) Gafly válasza sany hozzászólására (») Dec 3, 2020 /
 
Idézet:
„A földönkívüliek nem betoznak.”

Hogy a rákba ne betonoznának?
Látod nálunk is mi nőtt ki a kocsma előtt.
(#) sany válasza Gafly hozzászólására (») Dec 3, 2020 / 2
 
Igen, ezen látszik, hogy nem ember készítette.
(#) granpa válasza sany hozzászólására (») Dec 3, 2020 /
 
De nem is betonból van!
(#) doky válasza sonajkniz hozzászólására (») Dec 3, 2020 / 2
 
Idézet:
„Úgy látom, szakértő vagy a témában, tehát magyarázd el nekem azt a paradoxont, amit a 3. pontban írtál!
Miszerint nem kell pont akkor ide (a megfigyelő szeméhez) érnie a megfigyelt dologról érkező fénysugárnak amikor a megfigyelés történik, az az én értelmezésem szerint pont ugyan olyan állítás, mint ha azt mondanád, akkor is elüthet egy autó, ha jóval előbb, vagy épp később ér arra a pontra, ahol én az úttestre lépek.
Tehát, még ha mindenben igazad van is, ez akkor is magyarázatra szorul.”

Igen, máris megpróbálom elmagyarázni konyhanyelven. Kicsit távolról indítom, hogy jól érthető legyen az egész.

- Szóval, volt egyszer egy ősrobbanás, amikor létrejött a téridő, és létrejött az anyag, aztán ez az egész oltári sebességgel elkezdett kitágulni. Az univerzum tágulása a kezdeti rövid időszakban volt a leggyorsabb, de aztán jócskán lelassult.
- A létrejött őslevesből (különféle qvantumok, kvarkok, gluonok, stb, a ma ismert legkisebb szubatomi részecskék) jutott bőven mindenhova, hiszen az egész együtt tágult a téridővel. Az eloszlás nagyjából egyenletes, de nem homogén. Manapság ilyen kvark-gluon plazmát a nagy hadron ütköztetőben képesek előállítani, hogy vizsgálhassák mi és hogyan történhetett annakidején.
- Ahogy egy bizonyos tágulást elért az univerzum, az ősleves lehűlt annyira, hogy ebből az őslevesből kialakulhassanak az általunk is ismert elemi részecskék, a protonok, neutronok, "elektronok", és azokból az első atomok, túlnyomórészt hidrogén, és némi hélium.
- Ez az anyag aztán összeállt ködökké, aztán kialakultak az első csillagok. Ezek létrehozták a könnyebb elemeket, majd felrobbantak, létrehozták a nehezebb elemeket is.
- Az újabb csillag generációk körül a nehezebb elemekből már létrejöhettek a különféle típusú bolygók is.

Zanzásítva, jócskán leegyszerűsítve így alakult ki a mai formájában ismert világegyetemünk, és a benne látható sokminden.

- Ez a folyamat univerzumszerte lejátszódott, az egész kitágult világegyetemben mindenhol.
- A korábbi hozzászólásomban említettem, hogy feltehetőleg az univerzumunk jóval nagyobb, mint ahonnan még ideérhet a fény. Viszont ebből adódik, hogy mindig lesznek olyan részei, ahonnan éppen pont most ér ide a fény.
- És minél messzebbről érkezik az a fény, annál korábbról indult. Tehát most is mennek el mellettünk, és nyelődnek el bennünk/rajtunk olyan fényrészecskék, amik a legelső létrejövő csillagokból indultak. Azokból a csillagokból, amik pontosan azon a határon jöttek létre, ami mostanra odáig tágult, hogy onnan pont most ér ide a fényük. És volt ilyen határ az elmúlt évmilliárdok alatti időszakban is folyamatosan, és gyakorlatilag lesz is, még nagyon-nagyon sokáig.
- Innentől csak az a kérdés, hogy nekünk, embereknek van-e olyan pontos, és elég nagy teleszkópunk, amivel ezt a nagyon gyenge kis fényt pontosan érzékelhetjük, és értelmezhető képet alkothatunk belőle.

Remélem, kielégítő lett a magyarázat.
A hozzászólás módosítva: Dec 3, 2020
(#) Epu2 válasza doky hozzászólására (») Dec 3, 2020 /
 
Üdv! Valamit félreértettem... Azt olvastam, hogy az univerzum tágulása gyorsul, nem lassul. Egyszer csak elérhetjük, hogy a valóság és kép online lesz, ha feltételezzük a fény sebességének állandóságát. De azt tudjuk, hol volt az ősrobbanás? Az ideérkező fények mennyire tükrözik a keletkezésük kori valóságot és az mikor volt?
(#) Gafly hozzászólása Dec 3, 2020 /
 
(#) doky válasza doky hozzászólására (») Dec 3, 2020 /
 
Példaként álljon itt a Hubble híres képe, amit az égbolt olyan kicsi részéről készített, amilyen egy teniszlabda lenne 100 méterről:
Hubble Deep Field
Ez a terület is koromfekete volt az előtte használt távcsövek számára.
Úgy nézd, hogy azon a képen a legkisebb, leghalványabb fénypötty is egy egész galaxis!
(#) doky válasza Epu2 hozzászólására (») Dec 3, 2020 /
 
Valóban gyorsul. De a kezdeti felfúvódás sokkal-sokkal gyorsabb volt. Az a fénysebességnél sokkal gyorsabban zajlott, aztán lelassult, és ez a lassabb tágulás gyorsul jelenleg is, a mrések szerint.
Valahogy így: Universe Expansion Timeline

Idézet:
„Egyszer csak elérhetjük, hogy a valóság és kép online lesz”

Ezt nem értem, mit értesz ez alatt.

Az ősrobbanás helyéről úgy tudom, vannak feltételezések, de nem tudom, mennyire pontosak... Meg hát ugye ez azért óriási lépték... Talán a háttérsugárzás hőtérképéből számolgattak valamit, de tulajdonképpen ez nem tudom, mennyire kutatott terület.

Az ideérkező fények (és más elektromágneses hullámok) vagy pontosak, vagy semmilyenek. A fény vagy háborítatlanul ideér, vagy korábban elnyelődik valamiben... Annyi, hogy lehetnek gravitációs torzulások, és a doppler effektus, meg lehetnek még olyan dolgok, amikről nem is tudunk. De azért elég jól lehet rájuk számítani.
A hozzászólás módosítva: Dec 3, 2020
(#) doky válasza sonajkniz hozzászólására (») Dec 3, 2020 / 1
 
Ja, és még valami...
Az elméletekkel kapcsolatban is óriási tévedésben vagy, ugyanis a tudományos módszertan szerint, amit te bizonyítatlannak nevezel, az a hipotézis. Az elmélet a már elfogadott hipotézis, azaz az elmélet már kísérleti és tapasztalati eredményekkel alátámasztott, a tudományos közösség által elfogadott törvényszerűségek elnevezése.

Szóval azért, mert a köznyelvben az elmélet(ileg) jelentése nem biztos, a tudományos elméletekre ez nem éppen igaz. Csak akik nem értenek hozzá, ezt nem tudják, és félremagyarázzák.

Mindazonáltal tudományos körökben valószínűleg pont azért nevezik elméletnek, mert pontosan tudják, hogy bármikor megdőlhet (elméletileg)...
A hozzászólás módosítva: Dec 3, 2020
(#) Epu2 válasza doky hozzászólására (») Dec 3, 2020 / 1
 
Idézet:

Idézet:
„Egyszer csak elérhetjük, hogy a valóság és kép online lesz”

Ezt nem értem, mit értesz ez alatt.”

A világ tágul és egyre gyorsabb, akkor utolérheti a fényt, ami elindult róla és egyszerre érkezik. Jön a villanás égy egy darab szikla.
(#) lazsi válasza Gafly hozzászólására (») Dec 3, 2020 /
 
Nekem Huawei gyártmányú telefonom van. Vajon ennél is át tudják venni a kémkedés funkciót a kínaiaktól az oroszok?
(#) doky válasza Epu2 hozzászólására (») Dec 4, 2020 /
 
Hibás gondolatmenet.
Az univerzum eleve nagyobbra tágult, semhogy onnan (mondjuk a széléről) visszafelé visszaérhetne a fény hozzánk (mi ugye benne vagyunk valahol a belsejében). Ugye az univerzum kora meghatározza, hogy maximum mekkora távolságból érhet vissza hozzánk fény. Mivel a bármiről érkező fény sebessége, és az univerzum kora együttesen egy elég konkrét korlát. Ami eleve azon túlra került, és gyorsulva távolodik tőlünk, annak a fénye soha nem fogja elérni a mi hagyományos teleszkópjaink lencséit.

Persze nem zárja ki semmi, hogy később lehessen olyan technológiánk, amivel azt a területet is kémlelhetjük. Akár például a feltételezett fénynél gyorsabb részecske, a tachion segítségével, vagy valami térgörbítéses technológiával, esetleg kvantum-összefonódás segítségével, gravitációs hullámok vizsgálatával... De ezek a dolgok merőben sci-fi kategória egyelőre (tachion, térgörbítés), vagy annyira gyerekcipőben jár a technológia még az adott területen, hogy olyan felbontású, és pontosságú vizsgálatokra még sokáig nem lesz lehetőségünk velük általuk (összefonódás, gravitációs hullámok).
A hozzászólás módosítva: Dec 4, 2020
(#) doky válasza sonajkniz hozzászólására (») Dec 4, 2020 / 1
 
Idézet:
„hogyha én és a fiam egy pontról indulunk, ő 8Km/h val halad, Én 5-el, hogyan fogom utolérni ha sem ő nem lassít, sem én nem gyorsítok? Ráadásul pont akkor fogom utolérni amikor épp visszanéz?”

Ez egy eleve totál hibás hasonlat, mert az univerzum egymástól távolodó objektumai többnyire nem érik utol egymást, csak a róluk érkező fény (de annak is csak egy része).

De menjünk bele. A kozmikus autók, amikről szó van, mindenhol nagyjából ugyanakkor indultak, az univerzum minden pontján. Viszont kitágult a téridő, és benne/vele az univerzum anyaga, így a kozmikus autók eltávolodtak egymástól. De a róluk érkező képet megpillanthatjuk. Viszont ahogy tágul tovább az univerzum, és idősödik mindig újabb és újabb régi autókat pillanthatunk meg, amik a múló idő miatt feltűnnek a horizonton.

Minden időpillanatban láthatunk régi autókat, amik már az univerzum kialakulásakor nagyon távol kerültek tőlünk, a róluk éppen akkor, a születésükkor elinduló fénnyel együtt. Ez a fény pontosan 13,7 milliárd éve utazik felénk. A közelebb lévő autókról már rég ideért, és továbbment, azokat későbbi állapotukban láthatjuk, mert róluk már később induló fény is ideér. A távolabb lévő autókról pedig ugyanúgy 13,7 milliárd éve utazik a fény, de még nem ért ide. Ami 13,7 milliárd év plusz 10 nap távolságban van, azt majd 10 nap múlva pillanthatjuk meg abban az állapotában, ahogy megszületett, ami 13,7 milliárd év plusz 5 év távolságban van, azt majd 5 év múlva láthatjuk pontosan úgy, ahogy megszületett, és elindultak róla az első fényrészecskék. (Feltéve, hogy elég jó a szemünk felbontása, és érzékenysége.)
A hozzászólás módosítva: Dec 4, 2020
(#) sonajkniz válasza doky hozzászólására (») Dec 4, 2020 / 2
 
Na igen!
Ez már egy érthető és felfogható magyarázat.
Bocsásd meg a korábbi tévedésemet!
Sajnos mind az iskolában, mind a "tudományos ismeretterjesztő" műsorokban szeretnek szakszavakkal dobálózni és félinformációkat közölni.
Én meg gondoljak amit akarok.
Köszönöm.
(#) sonajkniz hozzászólása Dec 4, 2020 /
 
Ha ezt a darálót Pista bácsi gyártja saját magának, még rendben is lenne.
Na de hogyan kerül kereskedelmi forgalomba egy ilyen minden biztonsági előírást megszegő sufnigyártmány?
(#) Frankye válasza sonajkniz hozzászólására (») Dec 4, 2020 /
 
Mindent el lehet adni, amire van vevő...
Következő: »»   380 / 579
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem