Sziasztok!
Az Aktidamp MK IV. bemenetén van egy soros 51k-15pF (R2-C5) tag. Megpróbáltam a 15p szerepére rájönni, de beletört a bicskám. Elvileg jó ötlet lenne, hogy alacsony frekvencián nem terheli a hangszedőt, de a 15p reaktanciája még 50kHz-en is ~212MOhm, így az 51 kOhm mintha ott sem lenne.

Szia!
Szerintem inkább a 220uH-vel kellene megnézni.
Kb 100-150kHz-től vágja a nemkívánatos zavarokat (Kossuth rádió). Hogy miért éppen 220Ω és 51k ellenállások vannak benne, azt nem tudom.

A 220 Ohm a hangszedő pár 100 Ohmos ellenállásához van kitalálva és magasabb frekvencián érvényesül. Pl. 50kHz-n még csak kb. 70 Ohm az impedanciája, így érdemben nem szól bele a frekvenciamenetbe.
De a pirossal keretezett rész szerepe továbbra is értelmetlennek tűnik. 150n, vagy esetleg 1,5µF alkalmazása esetén már érezhető impedancia változás lenne a hallható frekvenciasávon belül is. Ráadásul a giga- vagy megaOhmok mellett a 220Ohm - 220uH páros is értelmezhetetlen.

Lehet hogy a bemeneti FET nagyfrekvenciás gerjedési hajlamát csökkenti.

Ha sokallod bele az alkatrészeket, van egyszerűbb áramkör is erre a célra. Sokkal érdekesebbnek tartanám e kapcsolásnak a paneltervét. No nem amit megépítgettek, mit a Canamp klónt, hanem úgy egyáltalán például a földhálózatát, meg hogy lehet egy ilyen bonyolult kapcsolást rövidebb huzalutakkal kivitelezni, stb...

Szerintem ez simán el van rajzolva. C5 nincs ott. R2 a bemenet és a GND közt van.

Egyáltalán nem sokallom. Egy egyébként nagyon logikusan felépített kapcsolás direkt csatolással, két ofszet szervóval és passzív RIAA korrekcióval (ez a magyarázata a viszonylag sok IC-nek).
Persze tudom, ez mind szép és jó, ugyanakkor ahány stúdió, annyiféle vágási mód. Mind kisebb nagyobb eltéréssel a RIAA görbétől.
A másik felvetésedre egyenlőre a teljesség igénye nélkül mellékelek egy 100x100 panelre készített változatot. Az IC-k száma azért kevesebb, mert az eredeti cseh változathoz képest az OA4 és OA5 IC-ket egy kis zajú kettős IC-vel (LME49720, LM4562, stb) kellett kiváltanom a helyszűke miatt.
Megépítés és kipróbálás után közzéteszem majd a teljes dokumentációt.

Ez is egy lehetőség. Bár a többi része túl logikusan van felépítve egy ilyen bakihoz.
Kíváncsi lennék Moszkvai fórumtárs véleményére is, mégiscsak ő hozta be ide ezt a korrektort.

Sziasztok, üdv. mindenkinek!
Esetleg ehhez a RIAA nyákhoz valakinek kapcsolási rajza van?

Tessék:

Köszönöm. Ez a rajz megvan nekem is, de nem látom rajta az MM/MC valamint a SUBSONIC ON-OFF lehetőséget az OA7 és OA207 IC-kel valamint a hozzátartozó alkatrészekkel. Alapjában véve majdnem ugyanaz.

Ahonnan a nyákot szerezted, ott nem tudnak segíteni?
Ez valami módosítása lehet az eredetinek, mert a név alapján stimmel.

Ezt a nyákot interneten találtam.

Én így használnám.

OK! Nekem egyébként két lemezjátszóban 2 féle Ortofon hangszedő van: OM-20 és 510. Mindkettőnél hasonló a javasolt kondenzátor és 47kOhm a lezáró ellenállás. Azonban pl. az 510-nek jóval kisebb a belső ellenállása és hangyányit nagyobb az induktivitása. De a 47kOhm-mal sorba kötött 15pF szerepét még nem látom.

Szerintem nem kellene ennyit rugózni azon a 15 pikón. Hidald át és kész. Egész biztosan nem jó így a rajz. 1.6 megával nem fog illeszkedni semmilyen hangszedőhöz.

Karesznek igaza van. De te is számolhatnál csöppet. A hangszedők javasolt lezáró ellenállása 47kOhm. Itt a hangszedőt gyakorlatilag ez az 51kOhm fogadja, ami szódával elmegy 47kOhm gyanánt. Gondolom az egyéb impedanciákat is belevette az alkotója. DE sorba van rajzolva vele egy kondi. Ami a maga 15pF-jével a hangfrekvenciás tartományban majdnem szakadás, amit te is szépen kiszámoltál, vagyis nem érvényesül a lezáró ellenállás. Tehát vagy a kondi értéke nem jó kb úgy 6-7 nagyságrenddel, vagy tévedésből került oda.

Nos az igazság az, hogy én pontosan így látom a dolgot. Pont ezért tettem fel a kérdést, hátha valaki tudja, hogy minek is van ott az a kondi.
Egyébként én is arra hajlok, hogy egyszerűen áthidalom a 15pF-ot, az 51k helyébe rakok egy 68k ellenállást és a DIP kapcsoló egyik kondijának a helyére pedig agy 150k ellenállást rakok. Így a lezárásnál választhatom a 68k, vagy 47k (precízen:46,79k) ellenállást. Igaz, így a kondinál kevesebb a variációs lehetőség.
Több szerzőtől és fórumtársaktól is olvastam, hogy a lezáró ellenállás értékét növelve javulhat a basszus átvitel és a térérzés. A kipróbálás lehetősége miatt nekem így megéri változtatni.

Az utolsó előtti mondatodhoz, azért az említett dolgokhoz nem árt egy jól megépített (tervezett) panel és a minőségi tápok sem.

Leszimuláltam. Ennek nem az a legnagyobb gondja, hogy le van-e zárva 47k-val a bemenet, vagy nincs. Sejthető volt, hogy az három DC szervó teszi ám a dolgát rendesen. Ebben aztán minden leng, túllő, szabályoz minden és mindig. Gratulálok a tervezőinek.
Az "aktidamp 3" szimuláción kinagyítottam a kimeneti jelet. És ez egy állandósult állapotú szinusz jel. Mit csinálhat ez zenével?

Ha annyi ezresem lenne, ahány hibás rajz jelent meg nyomtatásban, elvileg szaklektorok ellenőrzése után is .................

Az eddigi legjobb félvezetős korrektor amit hallottam. Pedig elég sokat meghallgattam. Annyira rosszat nem csinálhat.

Melyik volt a második és harmadik legjobb félvezetős, ha megkérdezhetem?

Második és a harmadik egymáshoz eléggé közel áll számomra. Talán a Videoton erősítőé Danko Emil rovata szerint módosítva. Harmadik pedig a HFM-1 egy itteni fórumozó módosítása alapján. Szerintem túl sok a mérés / túl sok a szimuláció. Bizonyos szintig jó ez a módszer, de túlzásba vinni sem érdemes.

Nem ismerem, nem foglalkoztam a fentebb boncolgatott kapcsolással, de most, hogy láttam a rajzát, annyit tennék hozzá, hogy én LME49720-sal építettem meg az adatlapján szereplő nagyon egyszerű kapcsolást. Ott 10 pF van a bemeneten. Nem vagyok nagy hozzáértő, gondolom, ez a kábel kapacitását hivatott kompenzálni.

Első közelítésben sikeres gyártmányokról soha ne fognak részleteket kiadni a gyártók.
Második közelítésben ködösítenek, direkt hibás rajzok terjednek. Az Inet mindent elbír.
Harmadik közelítésben az eredeti alkatrészek már nem beszerezhetőek.
Negyedik közelítésben ez a témakör marginális. És ez a lényeg. Pár embert érdekel.
5. Építs magadnak egy egyszerű, jó minőségű RIAA korrektort!

Most nem csak a sikeres gyártmányokról van szó. Hanem mint például amit Ge Lee is mutatott az erősítő topicban. Ez a kapcsolás megjelent valahol korrektül. A rádiótechnika egyik szerkesztőjének megtetszett, cikket írna róla. Odaadta Mariskának, hogy rajzolja át az RT által használt rajzjelekkel. Mariska a másoláskor kutyult rajta egy keveset, és észre sem vette hiszen csak egy műszaki rajzoló. Lektorálták, megjelent, sokaknak tetszett, sokan megépítették. De a kutyulás miatt azoknak, akik csak mechanikusan másolják gondolkodás nélkül, nem működik. És ilyenekkel tele van rengeteg nyomtatott termék, még gyári szervizkönyvekben is vannak hibák, és nem csak amiatt, hogy direkt hülyítsék a népet.

Én is kipróbáltam, valóban egyik legjobb félvezetős...
Szimulátorok sokat segítenek a tervezésben, de a megépített kapcsolás hangminőségének megítélésére alkalmatlanok.

Sziasztok! A hangjával nem volt semmi gondom, egyik legjobb korrektor. Lehetne változtatni rajta, de akkor az már nem ez a korrektor lenne. Ez így jó ahogy van. IC-s korrektort nem hallottam jobbat, bár ízlések és pofonok. Nálam a következő szint már a csövesek lettek.

Viszont az eredeti nyákon volt valami hiba. Ha valakit érdekel akkor felrakom majd a javítottat.