1 db tranzisztort 4-5A -re semiképpen se tennék, inkább 2-3 db-ot.
Az 1 db tranyó egy rövid próba erejéig működhet, de tartósan, megbízhatóan mindenképp több kell. Volt már erről többször is szó régebben is, olvass vissza.

Szia!
Azért gondoltam, mert a 2N5038 20A-t és 140W-ot tud a 3055 15A és 115W-jával szemben.
De hőeloszlás szempontjából igazad lehet.

Sziasztok!

Kinyírtam a 2.7.4 es Alkotós tápomat, 30V 4-5A körülre lett méretezve, sokáig jól működött, de egy áramkör tesztelésénél többször rövidzárba került a kimenet, áramkorlát dolgozott 4A-en, viszont egyszercsak elköszönt az egyik 2N3055 és kiment az AC oldalon lévő 6.3A-es biztosíték.
Kicseréltem gondolván elfáradt a tranzisztor, de az új is elszállt szinte rögtön kb 3A terhelésnél és szintén vitte magával az AC oldali biztit, ekkor elkezdtem vakarózni. Csak 2db 2N3055-t hagytam benne és nem emeltem az áramot 2A felölé, teljesen jól működött a táp, megint beraktam a 3. végtranzisztort, de a biztonság kedvéért raktam a kollektor oldalra is egy F5A biztit. Tesztelgettem szépen mentem fel 1-2-3A minden oké lekapcsoltam a kimenetet majd vissza és megint elszállt. Viszont a kollektor ágban lévő F 5A biztosíték ép maradt mégis zárlatba ment az egyik (csak az egyik) tranyó. Nem értem mi lehet..? A helyi elektronika üzletbe már nem tudtak adni több 3055-t
Van ötletetek hogy merre tovább? Tranyó és bizti gyilkolás nélkül?

Az emitter ellenállások rendben vannak?

Elsőnek az alapelv újragondolását javaslom. A kimeneti árammaximum 3A, és nem több. Még ezzel is rendkívüli igénybevételt kell kezelni, több mint 100W hőt kell valahová elvezetni (rövidzárnál és maximális áramnál).
Második lépés a terhelés egyenletes megoszlásának az ellenőrzése. Be kell tenni mind a három áteresztőt, és egy kb. 24V 10W-os izzót kell tenni a kimenetre (ekkor Uki legyen 24V). Így már folyik áram az áteresztőkön, de nincs rövidre zárva a kimenet, tehát viszonylag biztonságosan lehet méregetni. Az áteresztőkkel soros ellenálláson érdemes mérni a feszültséget, és azt kell megfigyelni, ezek az értékek mennyire egyformák. Ha az izzó 24V/10W-os, akkor kb. 417mA áram folyik a kimeneten, ami ha egyenletesen oszlik el, és az emitter ellenállások 0,22 R-osak, akkor azokon a feltételezett 139mA áram hatására kb. 30,5 mV feszültséget mérhetsz.
Szinte biztosan nem lesznek egyformák, de azért jó lenn ha közelítenének egymáshoz. Az a baj, hogy nagyon eltérőek lehetnek az áteresztők, ezért előfordulhat, hogy a terhelés nagy része csak egyetlen áteresztőn akar hővé alakulni, ezért azt teszi tönkre.
Ha ezzel az egy izzóval terhelve közel jó az eloszlás, akkor még pl. további 4 db ilyen izzót is be lehet kötni párhuzamosan, ami már 5-szörös áramot jelent, és még mindig biztonságosan lehet méregetni. Itt is ellenőrizni kell az emitter ellenállásokon eső feszültséget. Ha itt is rendben van, akkor az eloszlás egyenletes, és használható a tápegység. Viszont ha az eloszlás nem egyenletes, akkor jön a variálás és csereberélgetés. Általában akkor lehet biztosan elérni a kívánt eredményt ha a három félvezető egymáshoz képest azonos erősítésre van válogatva, és ezt jelen esetben kb. 1A-es áram mellett kell válogatni (tehát a multiméter mérőkéje ide nem ideális, de a semminél még mindig jobb). Az a baj, mostanában egészen nagy eltéréseket lehet mérni két látszólag azonos félvezető között, ami nem ígér sok jót.

Szia!
Köszönöm a választ!
Ez alapján fogok tovább tesztelni. Megmértem az áteresztők hFE-jét és ami biztos, hogy jó nagy a szórás a tranzisztorok közt 40-120 közt kb. Megpróbálom valahogy összeválogatni a legközelebb állókat, de már csak 6db maradt és már azok sem mind azonos típusúak sajnos.
Arra esetleg van magyarázat, hogy miért szállt el úgyis a tranzisztor, hogy volt egy F 5A biztosíték a közös kollektor ágon? Nem volt elég gyors? A bázis felől elvileg nem kaphat túláramot, tehát muszáj volt a biztosítékon átmennie.

Az a gond hogy a sí felvezetoknek negatív a hőfok tényezője.
Ez fizikai tény.
Ha párhuzamosan kotsz több felvezetőt , azok nem pontosan egyformák, amelyik nagyobb áramot enged át, jobban melegszik , csökken a nyitofesz , meg többet áramot enged át végül a biztonságos görbe részből kikerül , és tulmelegszik a csip.
Segítene ha minden áteresztő külön lenne szabályozva , de azt nem szokták az egyszerű tapokban csinálni , inkább tulmeretezik.
A jelenség olyan mint mikor párhuzamosan kotsz több ledet , amelyik picit alacsonyabb nyitofesszel rendelkezik több áramot enged át , jobban melegszik , még több áramot enged át, először fényerő különbséget látsz , majd
Tulmelegszik a csip. Ha zárlatos lesz vagy megszakad , nem működik a többi sem üzemszerűen.

Köszi a választ!

Olvasgattam itt a fórumban és láttam, hogy többeknek is volt problémája a hamis 2N3055-kel, szerintem itt is ez lesz a gond. (legalábbis az egyik biztosan) Van még 3 békebeli, de ott is nagy a szórás a mért hFE-k közt. (41,73,108)

A biztosíték szinte biztosan nem védi meg a félvezetőt, pláne nem egy 5A-es.
A tranzisztoron folyó áram, és a rajta eső feszültség szorzata melegíti meg, majd ez a meleg teszi tönkre. Ha feltételeznénk, hogy a biztosíték pontosan 5A áramnál végtelenül gyorsan kiolvadna (erről a valóságban szó nincs!!), akkor is bőven elolvadhat a tranzisztor belseje mondjuk 3A*35V-tól.

Bp, újpest kontel árul ilyen tranyókat, viszont nem tudom mennyire számít, hogy régebbi, alacsonyabb frekvenciájú, vagy újabb magasabb frekvenciájú tranyót használsz. Régi hiki tr szériában az újabb tranyóktól gerjed a táp.

Sziasztok!

Régóta érdekel az elektronika, de sose volt labortápom és a hiányából eredő kínlódásból végül elegem lett.
Szépen lassan most végre össze tudtam vásárolni az alkatrészeket egy labortáphoz. Elég sok pénzbe fájt, ezek után nem akarok semmit tönkrevágni rossz megépítéssel és a segítségeteket kérem, tanácsaitokra számítok:

A toroid: 1db szekunder: 630VA/63V (használt trafó, hőbiztit kivettem (eladó tanácsára), 1,5 primer és 2,5 szekunder szilikon vezetéket kapott)
A tápegység: RIDEN 6018, bemeneti feszültsége max 70V!, szabályozható kimenet 0-60V, maxmax 18A kimeneten Link
Kondenzátorok (újak): 2db 10.000µF 100V Link
Diódahídhoz: 4db Schottky 650 V/20A Link
(+ kapcsoló, 3 pólusú biztosítékos aljzat, saru stb)

A fentiekből elméletileg előállhat egy kellően túlméretezett táp, ami nem melegszik és kb mindenre elég nekem.
A 10A-t se tervezem levenni róla, ezért a trafó bőven elég lesz, 18A RIDEN táp csak azért lett, mert nem volt érdemi árkülönbség és így biztosan nem fog melegedni az se. A kondik is 100V-osak, ott sem lehet probléma, de:

Amit nem tudok és Google is rendesen cserbenhagyott:
Kondiknak:
1. tegyek bleeder ellenállást?
2. kellhet a bekapcsoláskor a feltöltésükhöz egy kis ellenállás vagy épp ezzel teszem tönkre a szűrésüket?
3. kellhet egyéb szűrés, kis kerámia kondi pl?
4. olvastam, hogy a nagyfeszülségű kondenzátorok általában nem szeretik a vízszintes szerelést. Adatlapon ilyen kitételt nem találok.

Ha 10A max kivettel számolok és a diódákat a fémdobozra (bordamentes 3mm alu öntvény, alulról szellőző) szerelem akkor:
5. milyen távra tegyem őket egymástól, hogy a doboz lokálisan ne legyen több mint 60-70C-os?
6. ha a dobozon jobbra és balra 2-2 db diódát rakok ki a jobb hűtés miatt akkor a trafó felett mennek a vezetékek. Ez rátehet zajt a kimenetre? Lehet gond belőle?

A RIDEN tápnak van egy vezetékes hőmérője -10-100 ℃, a trafóra fog kerülni, ha kell lesz aktív dobozhűtés.

7. Javasolt a trafó teljes terhelése teszt jelleggel még megépítés előtt? Milyen módszert javasoltok ill. milyen gyanús jelekre figyeljek?

Köszönöm, ha időt szánsz a kérdéseimre és válaszolsz és remélem másnak is hasznos lesz nem csak nekem!

ui: 8. Érdemes lehet a trafóra tenni egy 5-10W előterhelést, hogy ne menjen üresen bekapcsolás után?

63V-os szekunderű toroiddal, egyenirányítás után 88V körüli feszültséget fogsz kapni a kondin. Ha azt is hozz6ávesszük, hogy terheletlenül eleve nagyobb lehet a szekunder fesz. (és a hálózati fesz sem stabil)akkor kaphatsz 90...100V közötti feszültséget is. Ha a táp modul max 70V-ot kaphat, akkor ez kissé sok lesz...
Ha ezt asikerül megoldani akkor érdemes a többi felvetett kéréssel foglalkozni. Pl kellet majd lágyindítót építeni a primer oldalra.

Szerintem jó kis cucc lehet belőle.
Pár megjegyzés:
- Szerintem túl nagy lesz a nyers feszültséged, majdnem 90 V. Sok a modulnak is, de puffer kondenzátoron sincsen sok tartalék...
- Kisütő ellenállás elvileg nem kell, de ameddig barkácsolsz rajta, addig javasolt. Utána feleslegesen fog fűteni. 47 k hosszú távon talán nem sül meg. Lehet több is párhuzamosan. Vagy nagyobb is, izlés szerint...
- Lágyindítót nem spórolnám ki. Fórumtársunk például nagyon "pöpec" lágyindítókat csinál.
- Hőmérőt miért nem akarod egyből beletenni?
- Kis (kerámia) kondi illik a diódákkal párhuzamosan. Pufferrel párhuzamosan meg nagyobb, kapcsolóüzemnél kötelezően.
- Én még nem hallottam a puffer kondenzátorok irányított beépítésének szükségességéről.
- Teheted a diódákat (szigetelten!) a doboz átellenes részére, de a huzalozásra oda kell figyelni! Transzformátor -> diódák-> puffer kondenzátor -> tápmodul.

Nem tudom milyen felépitésü a tápegység, de ilyen bemeneti feszültség mellett hatalmasak lehetnek a veszteségek. Mondjuk ha 5 V /1A kimenet kell a tranzisztorokon. 90-5=85V/1A-rt kell elfüteni, azaz 85W-t!

Köszönöm szépen az eddigi válaszokat!

Még nem került végleges szalagozás a trafóra így szerintem vissza tudok tekerni a szekunderből ->

Mekkora üresjárati feszültségig menjek le, hogy tuti ne lépjem túl a 70V egyent a végén, de ne is essen 60V alá, mert akkor már a RIDEN kimenetét korlátozom?

Gafly - "Hőmérőt miért nem akarod egyből beletenni?"
Nem értem pontosan a kérdést, a hőmérő vezetéken csatlakozik a tápegységre. Eredetileg a doboz mérésére való csak én a trafóra rögzíteném. Úgy gondoltam az elég jó indikátor lenne, mert ha a trafó nagyon melegszik akkor már gyanús, hogy rossz a dobozom szellőzése.
A tápegység 45C felett kapcsolja a ventilátorát, 80C-on le is tiltja a kimenetét.

RIDEN adatlapot megosztottam.

Ha igazad van, akkor itt bőven több mint két lóerőt kell elfűteni.

Egy baj van vele, hogy ez nem labortáp, de mint közönséges tápegység használható.
A trafó kimenő feszültsége legyen olyan 40-45V között.

Megnézted a paraméterit?

DC to DC Voltage Step Down Power Supply
Output ripple typical 250mV VPP@6A
Input voltage range 6-70.00V
Output voltage range 0-60.00V

Ökölszabály: 70 Vdc / 1.41 -> 50 Vac
Terhelés alatt, üresjáratban 5..10 % plusz.
Hálózati feszültség sem stabil, abban is lehet simán plusz.

Ha még nincsen fixre tekerve a toroid, akkor 48 V lehetne a vége, 24 (izlés szerint 36 V-nál leágazás).

Megvetted már a modult?
Egyre jobban kedvet kaptam én is.

Vettem a fáradságot megnézni mi ez a Riden 6018. Azután kiderült hogy ez ugyanaz a cucc ami nekem is van már évek ota. Ez egy kis DC - DC konverter. Én 48 V/10A kapcsitáprol hajtom ( mert eddig soha nem kellett ettöl több) és hagyon megbizhatoan müködik. Az enyémen nincs billentyüzet, ezért egy kicsit nehézkes a kezelése és csak 2 presetje van, de azok nagyon jol müködnek. A ventillátor vezérlés is OK.

Na de aztán csak rászántad magad:

Gratulálunk, csak így tovább.

Nem lehet mindenki olyan okostolyas mint te. Most hallottam elöször a riden táprol.

Ez a zaj érték szerintem arra vonatkozik ha kapcsitápról van meghajtva. Ő meg sima trafós-pufferes DCvel fogja megtáplálni szóval remélhetőleg a zaj valamivel elviselhetőbb lesz; gondolom. Van ezeknek amúgy P végződésű modelljei is: azoknak már csak 20mV a zaj a kimenetén.

Ebben bízom én is!

Gafly - megvettem egy éve (még ki se próbáltam...), de a kondik árát csak mostanra dolgoztam fel és vettem meg azokat is ill most találtam megfelelő dobozt. Banggoodon volt csak elérhető akkor, most meg csak Ebay, talán még AliExpress (már nem vagyok gép előtt)

Massawa - a tiéd is készült ezen márka alatt, azt nem ismerem részleteiben.
Annyit tudok, hogy az enyében van preset memória, tud akkut tölteni ill. amper beállítható, így biztos nem csak sima buck konverter.

Pedig valószínűleg sima buck konverter, csak ügyes vezérlés van hozzá.

Egyben válaszolok és névsor szerint, ha nem gond:
@exabit&Lacika: A Ripple tényleg nem kicsi.
@greeneye: Még mindig tartom a véleményem, hogy ha még nincsen készen a toroid, akkor érdemes megcsapolást tenni rá.
Ugyan nem tudom a világ melyik sarkán lakozol, de Magyarországra ajándékként elpostázhatom ezt a lágyindítót, ha kéred. Én is úgy kaptam. Budapest és környéke személyes kézbenyomással is lehetséges. Mellesleg nagyon szépen köszönöm a többiek nevében is az adatlapot.
@Massawa: Szerintem pontos "j" az "okostolyás".
@Skori: Buck konverter, az igaz, de tettek bele rendesen "mérnökórát". Azért a 6...70V input, @18A nem semmi.

Sikerült visszavennem a szekunderből 47,5V lett mindkét szál*, de van egy "kis" problémám:

* A szekunder duplaszálas volt és bármerre bontva bármelyik szálat, előbb-utóbb átkereszteződésbe botlottam, így sokszor el kellett vágni a drótot mert már átfűzhetetlen volt.
Mivel nem tudtam rendesen lemérni a letekeréseimet így több órás tekerés-újramérés lett a vége

A probléma: a sok átkereszteződés alól kikerült drót miatt a szekunder sok helyen nagyon laza lett, ha ezt most beakarom tekerni kaptonnal akkor valamerre (legalább 2 irányba) levegőbe kerül/marad a drót és ha helyén majd leszorítom a trafót akkor ezek el fognak deformálódni -> azon gondolkozom kiöntöm, csak nem tudom mivel.
"Edényt" tudok nyomtatni, a kiöntő anyag (és megfizethetősége) a kérdés ill, hogy maga a kiöntés mennyire rossz ötlet.

A felajánlott lágyindítót köszönöm szépen, de még nem fogadnám el, lehet lengőben meg tudom építeni. "pöpec" felhasználó profilját viszont nem találom.

A "pöpec" nem a felhasználónévre, hanem kivitelre vonatkozott.

Igazad van, lazán ne hagyd a szekundert, mert egyrészt valószínűleg zizegni fog, másrészt hosszú távon lekoptatja a zománcot...

A toroidot visszafele kellett volna lebontani. Nem nagyon ismerek olyan toroid tekercselő gépet ami képes lenne arra, hogy forgás közben még egymás alá keresztben is befűzögesse a szálakat, szóval ilyen nem nagyon történhet meg.
Öntőgyantát nagyon sokfélét lehet venni, kimondottan elektromos célokra is (pl. zotek.hu), de vannak tubusos szilikon szerű ragasztók, amivel ha körbe kened a trafót alaposan az is rögzíti a meneteket. Utóbbi talán azért is jobb mert azt utána még vissza lehet bontani ha szükséges, a kikeményedett gyantát már csak fűrésszel vagy vágókoronggal.

Szia.
Tegyél fel arról a trafóról egy képet, mert nagyon az a gyanúm, hogy le fog kelleni szedni az egész szekundert és újratekerni.

Szia. Először abba az irányba indultam amerre úgy tűnt szépen enged, de ott is nehézség volt végül, így a másik irányba is mentem.
Valószínűleg fel lett tekerve 1 szekunder szál, utána ugyanazzal a körbejárással a második.
Emiatt lehetett, hogy az első szálat nem mindig engedte a második, de azt hosszan tovább kellett volna szedni, hogy az elsőt szabadítsam, ezért vágtam inkább, utána ismét engedett.
Nem szeretném feltétlenül tönkretenni a hűtését, erre a körbekenem szilikonnal gondoltam én is, lehet végül az lesz. A Mester tömítő ragasztó nekem régóta bevált, szépen elsimítható és nagyon erős, nem úgy mint a szaniter/uni/akril szilikonok.

Lacika: A leszedéskor csak ott fogtam a trafót ahol még teljes volt a szekunder, a vágott szálakat úgy fűztem ki, hogy ne karcolják a zománcot.
Képet csatoltam, trafószalagom elfogyott, azért nincs még rendesen megcsinálva az egyik szekunder kivezetés. A szekunderen amit láthatsz csak ragasztószalag maradvány nem kopás.
A harmadik (dupla) képen látható, hogy mekkora mozgása van a szekundernek.