A motor egy 12V/8W-os motor. Majd meglátom elegendő lesz-e a teljesítmény. Valószínűleg Wartburg ablakmosó motor. A Hestore-ból vettem egy 775-ös motort is. Ez a "B" terv.

Valami ilyesmi lesz.

Eleve erre gondoltam. Azt hittem ami egyoldalas az mind ilyen, de ha ebben tévedtem akkor lehet a linkemen lévő termék félrevezető.
Az a lényeg, hogy ezek a lapok sokkal-sokkal jobbak mint a hagyományos régi kétoldalas társaik.

Kívánom, hogy érd el a kívánt célt.
A linkeden lévő eszköz egy jól átgondolt konstrukciónak látszik.
Nálad, ha asztalt is akarsz, akkor az azt rögzítő/felfogó részeket eleve bele lehetett volna tervezni azokba a fura alakú tartókba. Ha jól látom nyomtattad őket, így a technológia megengedte volna, hogy célszerűbb formát válassz.

Szerintem, hogy hány oldalas nincs összefüggésben a használhatóságával. Biztos vagyok benne, hogy a kínaiak tudnak gyártani egy oldalasból is használhatatlant....

Az az idő már régen elmúlt, amikor a "kínai" az egy silány minőséget jelentett. Mára ez már fordított lett, professzionális minőség, és hozzá reális árak. Persze biztosan van kivétel, de az csak erősíti a szabályt.

Kinézetre az enyém is olyan zárt lesz, mint a Youtube videon látható. Nyilván sok műanyagot nem akartam elhasználni, mert drága és hosszú a nyomtatási idő. A dobozhoz 3mm vastag rétegelt fa lemezt használtam. Úgy tűnik ez is elég merev lesz. A műanyag tartó is merev lett. A furat egy összekötő csavar számára készült, de nem lesz rá szükség, mert így is elég merev a műanyag tartó oszlop oldal irányba is. A szíj feszítő szerkezet sem fog felkerülni, mert a szíj elegendően feszes.

A tengelykapcsoló okoz nekem egyedül problémát. A motor tengelye is 6mm-es és a hajtott tengely is. Tehát egy furatban vannak és mégis mocorog a motor kb.0,5mm-t a rögzítő bakja szélső pontján. Előre sejtettem hogy ez lesz a legnehezebb rész. A motorbeállítás. Még az is lehet hogy valami rugalmas tengelykapcsolót fogok hozzá készíteni. TPU + PETG anyagból. gumidugós, gumi csillagos, Hardy tárcsa. Ilyesmikre gondolok.

Több ilyen gépem van ( az évek során összegyült vagy kellett és épitettem).
A körfürészhez sajnos nagyon gyenge a kisfeszültsegü motor. A kinai srác a videon egy nagyon pedáns emberke, nagyon szépen dolgozik - láttam egy bágert töle PVC csövekböl készitette. A filmben bemutatott szerkezete azonban sok sebböl vérzik.
Azok a motorok induláskor gyakran több 10 A áramot is igényelnek és bizony még a gyári Proxxon is belehalt ( már nem gyártják, nekem meg van igaz már a 3. motor van benne, meg jo nagy autokapcsolo ). Szoval azt a motort egy 3-4 Ampert kibiiro kapcsolokkal kapcsolgatni inkább a bolha piaci bovlira jo, de nem egy komoly gépre. Az ilyen motorok kapcsolására autokapcsolok kellenek es tisztességes csatlakozok es kábelek.
A másik, hogy a motor fordulatszáma joval 10000 felett van, viszont a fürészlap max ford. száma joval 10000 alatti azaz jelentösen csökkenteni kell a fordulatszámot, ahogy az egyik képen látod mechanikusan meg elektronikusan is.
A csiszologéphez olyan 10 A-s kapcsitáp van, ami 8-24V-t tud adni. Az jobban bevált mint a PWM.
A másik az a lift ami a fürészlapot emeli sem tul okos megoldás. Ilyen finom szerszámok esetében a pontosság a fö elvárás es nem tudom mennyire massziv az a 4 rud ami a fürészt tartja. Minden berezgés rontja a vágást. Sajnos azok a vágások amit a srác mutogat is eléggé messze vannak a valoságtól. A plexit ma Europában nem lehet ugy vágni ahogy mutatja. Az még valoszinüleg az eredeti fenolt tartalmazo plexi ami Europában már vagy 10 éve eltünt. A mai plexi ugyanugy néz ki csak megolvad vagy megreped a vágáskor. Hasonloan a vizvezeték csövekhez használt PVC is hajlamos a megolvadásra söt mintha felforna az anyag és amikor kihül megfeketedik.
A 3. képen a Proxxon 230V-s fürésze van az, aránylag jol bevált és stabil, a fürészlap kb 1,5 cm-re van a csapágytól, azaz kevésbé hajlamos a berezgésre és igy valoban nagyon pontos munkára használhato. Sajnos a NYÁK laphoz ez sem optimális illetve elképesztöen nyirja a fürészlapokat. Ahhoz lassabb gép kellene, sajnos a 230 Voltos gépen nincs fordulatszabályzás.

Nem azt mondtam, hogy minden silány ami kínai, de az sem feltétlen törvényszerű, hogy minden fűrészlap jó, amiért egy oldalas. Szerintem inkább az anyagminőség, gyártástechnológia, hőkezelés ami eldönti egy szerszám használhatóságát, amit nagyjából az ára is tükröz. Nem hiszem, hogy bárki ezzel vidáman vágna sínvasat, csak mert egyoldalas

Nekem ezzel éppen ellentétes tapasztalatom alakult ki az évtizedek alatt. A régi kétoldalas lapokkal még lehetett fűrészelni, ezek a mai egyoldalas lapok a szemétbe való bóvli kategória. Erővel nyomni egyáltalán nem lehet mert azonnak törik, ha picit megszorul valamiben azonnal törik, és az éle sem olyan mint a régi lapoknak.

Nem lenne egyszerűbb és jobb valami eleve hasonló célra kialakított eszköz, mondjuk egy pici asztali körfűrész? Vagy olyat is láttam már, hogy a kézit szerelték fel alulról egy asztallapra.
Nekem is kell valami hasonló, mert nagyon régen arra jutottam, hogy nem jó a panelt koronggal vágni inkább ollóval kell. Nekem sajnos profi ollóm nincs, saját készítésű van és ez nagyon nem jó. Egy néhány centis lapot még csak csak elvág, de egy 20 centisnél már cincálja a végét mert nem elég merev az egész és ahogy elhajlik az erő hatására a vágóél úgy egy éles vékony vágás helyett egy széles cincálást csinál. Meg a másik érv az olló ellen a nyomás, az vágóél megnyomja az anyagot ahol az összetömörödik, oda utána tenni már semmit nem lehet mert ott benyomódik a rézréteg.
Pici asztali körfűrészen gondolkodom, minél kisebb annál jobb, valami olyan koronggal (talán gyémánt) ami képes rendesen vágni az üvegszálas panelt is. Jut eszembe olyat is láttam ahol a gyorsdarabolót (flex) fogatták fel alulról az asztallapra.

Nem csak, az de még tisztességes keret sincs hozzájuk. Valamikor komoly laposvasból voltak a keretek kovácsolva az nem nyiklott nyaklott, mert attól törik a lap. Már én is ugy vagyok ha valami komolyabb vasat kell fürészelni, akkor inkább a flex után nyulok.

Szerintem a NYÁK vágására egy ilyen marogép a legjobb ( és még olcso is) ezzel alulról egy asztalba szerelve ideálisan lehet dolgozni 2-3 mm-es marofejeket fillérekért lehet kapni. Ha az embernek szerencséje van akkor igen sokat kibirnak. Sajnos ma garancia nincs semmire, de a veszteség sem nagy, ha rosszat kapsz. 1-2 méternyi vágást még a legocskább is kibirt. (1/4 collos nyakuakat használok). A nagy fordulatszám miatt vékonyabbakkal is lehet dolgozni. A fö elönye a körfürésszel szemben, hogy nem szorulhat az anyagba és nemcsak egyenes oldalakat lehet vágni. ( és aránylag kis méretü a gép).

Én is agyaltam hasonló megoldáson. A keményfém újjmaróban elvileg nem okozhat kárt a nyák anyaga. Vagy legalábbis bírja egy ideig. Tehát úgy képzeltem el, hogy a gravírozó gépeken használatos 300W-os motort egy fém sínen tologatok a nyák fölött. 300W motor.
Azt még nem mondtam, hogy van egy gravírozó gépem is, de szerintem kár az időt nyák darabolás esetében a CAD-es rajzolásra és a G-code készítésre pazarolni. Egy ilyen gravírozó gépem van.

Nekem egy békebeli hosszú pengés kézi ollóm van. Ezzel még a 100mm-t is nehéz végig vágni. De mindegy is , mert az ollós darabolásnál sérül a rézfelület és még be is repedhet. A dekopírral való vágásnál nagyon kell figyelni, még fémfűrészlap használatával is.
Most érkezett meg a Hestorból ez a fúrógép . Ennek van flexibilis hosszabbítója. Még az is lehet hogy ez is használható nyák darabolásra. A probléma az a gyémánt korongokkal , hogy kicsi az átmérőjük. A fúrógépé meg nagy és emiatt nem lehet velük hozzáférni a nyákhoz. Szóval sok féle megoldás van.

A sinen való tologatást tudom ajánlani, nekem nagyon bejött, bővebben itt: Bővebben: Link (most is ezt hazsnálom). Nagyságrendekkel szebben és pontosabban lehet vele vágni, mintha az anyagot tologatnád a kalsszikus körfűrész elrendezésben.

A gyémánt korong az ugyanúgy létezik a kicsi és a nagy gépekre is, nekem is van, olyat használnak falvéséshez is (horonymaró) csak abban 2db korong van plusz van hozzá porszívó.
Szerintem pont az a nem jó ha nagy a korong átmérője, mert akkor nem csak befele vág az első él hanem kifele a hátsó él is elég messze egymástól, fán jól látható nyomot hagy, a nyákon meg felcsipkézi a rezet. Precíz munkához ugye olyan befogó tengely+korong együttesre lenne szükség amilyen nem nagyon létezik ebben az árkategóriában. Század mm-t sem üthetne egyik sem, valamint még az anyagot is olyan pontossággal kéne vezetni ami házilag képtelenség.
Lehet hogy körül nézek, 26-tól felfele van már pici asztali körfűrész újan is, 10 kiló az egész, csak korong kell bele.

Sokat agyaltam egy időben a flex asztal felett történő megvezetésében is, olyan célra is, hogy pontosan, egyenesen el tudjak vele vágni akár egy tábla lemezt is, de ott is arra jutottam, hogy nem lesz precíz, rugózni fog, remeg az egész, szóval épp csak nem lesz jó, pedig az lenne a legjobb megoldás ha jól meg lehetne csinálni, mert akkor lehet az anyag bármekkora, nem kell mozgatni, a korongot meg annyira engedem rá amennyire akarom, nem is feltétlenül kell elsőre teljesen átvágni.

Valoban ha van ilyen géped akkor nincs gond. Nekem is van CNC marom, és kézzel is tudom vezérelni ( a PC-n keresztül), de a berakott marogép sokkal gyorsabb. Mire elindul a jo öreg PC a CNC géphez, befogom a NYÁK lapot az asztalra a kézi maron már régen le van vágva. ( persze az asztalon vannak primitiv vonalzok igy az egyenes vágás csak pillanatok kérdése. Másra azt a gépet amugy sem igen használom. Igy benne van a marofej is szinte mindig.

Gyémánt korongból 38mm-es a legtöbb. Van még a Proxxon 50mm-se. Aztán vannak a flexre való 120mm -sek és e fölöttiek. Én ezeket ismerem csak. Nekem csak kis méretű nyákok darabolásához kell a gép. Van flexem is és hozzávaló gyémánt korongom is, de szerintem az már túlzás. Az optimális szerintem az 50mm-es Proxxon tárcsa valami kisebb motorral. A 300W-os amit belinkeltem fordulatszám szabályozható és viszonylag olcsó. A probléma vele hogy túl nagy az átmérője az 50mm-es koronghoz. Ezért gondolkodtam újjmarós megoldásban egy ideig.

Söt az ujjmaroknál vannak direkt NYÁKra fejlesztett verzio - több hely a forgácsnak. Én szinte csak ilyeneket használok.

Épp most takarítottam a műhelyt és van két kézi csavarozógépem azok motorjai lehet jók erre a célra..A fordulatszabályzó is adott..Lehet ha lesz időm megépítem..

Én asztali körfűrészhez hasonlító gépen, közönséges 125x1-es inox vágótárcsával nagyon kényelmesen tudom vágni a paneleket. Azt nem mondom, hogy nulla a sorja a rézrétegen, de egészen picike. Az asztal fölé kb. 3 mm lóg ki, amin néhány méter vágás után már látszik egy világosabb elszíneződés, de jelentős oldalkopás nincs. Időnként ahogy fogy a korong feljebb kell tekerni, de az csak egy mozdulat az emelőkeréken.
A megvezetésben sem akadtam még el. A vágókoronggal párhuzamosan beállítom az ütközőt a kívánt méretre és áttolom a panelt.
Ha valami miatt -ez ritka- jelentősége van a nagyon pontos méretnek, akkor ráhagyok néhány tizedet, és ezt után kicsit elbillentett üközővel letolom. Így néhány századra pontosan tartható a méret.
Mielőtt fellángolna a nagyon porol, és hasonló érvek, nálam ez a hatás nem jelentős. A képződő port szinte teljes egészében az asztal alá tereli a forgó tárcsa, ami egy viszonylag zárt tér. Amikor végeztem csak összesöpröm alatta a lepotyogó világos port. (Ehhez képest a csiszológépem kb. 10.000 szer több port termel, szinte mindenhol 5 mm vastagon megáll. 3-4 lépésben tudom csak sűrített levegős pisztollyal lefujkálni, és akkor van csak igazán por a levegőben.)

Ebben a videóban 18 perc 8 másodpercnél van egy jópofa adapter. Aki...íteni.

Úgy láttam a 775-ös motorokat is csavarozó gépekhez gyártották. például M775-D

Hát ez az emberke sem tudja hogy kell a dolgokat csinálni. Jokat mosolyogtam amikor a sliccet méregette meg a Dremellel büvészkedett amikor, ha a dobozra, ahogy kezdte,, felcsavart volna 3 deszkadarabot ami a fedélt pontosan, oda vezeti ahova kell akkor a fürészlappal pontosan oda és akkorára vágta volna a sliccet amekkora éppen kell.
A régi asztalos szakik idöröl idöre ujakat vágtak mert más fürészlaphoz más slicc kell. Föleg ha nagyon finom vágásokra van szükseg akkor a slicc nem igen lehet szélesebb mint a fürészlap, mert akkor letörhet a munkadarab.
A jo gépeken a fém asztalba be van marva egy mélyedés amiben ha kell ki lehet cserélni a fürészlap közvetlen környékéröl az asztallap betétet az adott fürészlaphoz.

A Dremelt ilyen maromunkákhoz felejtsd el. Annak a csapágyai gumiba vannak ágyazva, hogy csökkentsék a rezgéseket és a ricsajt.
Arra jo, hogy szabad kézzel puhább fába olyan nyilást marsz amilyent akarsz, de amint változik a fa strukturája a maro furó könnyen kikerüli.

Ha ilyen géppel akarsz marni ( föleg NYÁKot) akkor a PROXXON jobb, mert annak a csapágyazása jobb es a fém csapágyházat nagyon pontosan be lehet fogni ami kizárja, hogy a marofej külön utakra barangoljon.

A Dremel márkát kb. el lehet felejteni, nem csak ilyen munkához (haragosnak ajándékoztam el egy egyenes csiszolót ). Proxxon is csak a hobbi kategória felső szintje, de messze jobb, mint a Dremel. Mondom ezt úgy, hogy van egy TBM 220-as fúrógépem, amivel elégedett vagyok, de ismerősöknél próbáltam egyéb gépeket is. Kb. amit csak lehet, műanyagból készítenek el.

Mindegyik gépnek megvan a helye a barkácsmühelyben csak nem szabad ezzel visszaélni. Pl 0,3 mm furatokat csak Proxxonnal lehet késziteni, hársfa rétegelt lemezböl meg Dremellel lehet a Miki egeret kivágni.

Örömmel fedeztem fel, hogy létezik 65mm-es gyémánt tárcsa is az olcsóbbak közül. 2db.ot rendeltem ebből.
A felfogatást még nem tudom hogy oldom meg.