Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Elektroncső-vizsgáló berendezés
Témaindító: bakos13gab, idő: Júl 12, 2012
Témakörök:
A cső mérésénél is akár szabadon is hagyhatom, nem fog bezavarni?
Ha összekötöd a katóddal, biztos nem fog bezavarni.
Szia Sanyi! Még várom a csomagot. Amiben jó lenene tanács, hogy Win10 alatt elindul-e a program. Egy kb. 8 éves I5-ös gépem van.
A hozzászólás módosítva: Okt 13, 2024
Persze megy, de sajna a gyári program katasztrófa olyan instabil
Más programmal is működik a gyárin kívül?
Vannak hozzá nem hivatalos programok, de nem próbáltam még soha
Nehéz a csöveseknek programozni, más világot képviselünk!
Nem az a baj, hanem az hogy mindentől összeomlik az a program, totál instabil, elgépelsz egy tizedesvesszőt crashel, addig amit beállítottál kuka... Ez csak egy példa..
A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2024
Bocs, de ezt a kütyüt nem ismerem, csak a saját tapasztalatomból írtam, hogy nagyon nehéz stabil programot írni annak aki a hardveres világból érkezett. Részemről nem csodálkozom, hogy az általad említett problémák vannak, mert kb. három kulcsfontosságú felületet kell összehangolni a stabil működéshez(PIC vezérlés/időzítés, Soros port/USB működés, PC adat/grafika kezelés és kijelzés). Ezt egy ember(mert úgy tudom egyszemélyes a projekt) vélhetően nem is tudja maradéktalanul megoldani.
Sajnos ebbe én is beleütköztem, de ha eltekintek néhány váratlan"crash"-től, azért egészen elfogadható eredmény kapható, csupán erre utaltam a megjegyzésemben.
Igen, értelek, kicsit ebbe is ölhetne időt és akkor egész jó lehetne
Kétpontos csőmérőValaki megépítette már Simoncsics László kétpontos csőmérőjét? Az inverteres típust.
Nem tudni, hogy az konkrétan mit takar, de ha a fűtőfeszültség csökkentéses emisszió mérést akkor igen, én csináltam olyat, és szerintem az az egyetlen, értékelhető műszer a cső katódjának a vizsgálatára.
De ha visszaolvasol pár oldalt, akkor próbáltam erről győzködni másokat, kevés sikerrel... ![]() Mert szerintük egy megrajzolt grafikon az mindent (is) elmond egy csőről. Hát persze, csak épp a katód állapotáról nem mond semmit, és az a lényeg, mert egy használt csőről használtságának mértékéről egyedül ez ad használható információt. Ha nem tettem be róla rajzot és érdekel akkor majd pótlom. De nem nagy ügy, kell egy olyan trafó aminek a szekunderét át tudod kapcsolni 60%-ra, vagy akár még az sem kell, elég egy labortáp is. Meg kell egy másik a csőnek, ahhoz olyan kell ami max 3V DC-t tud és le tudod tekerni nullára.
Engem nem kell győzködni, sok régi csövem van, egyszer nekiállok megnézni mi kuka és mi nem az. Karakterisztika nem érdekel, nem akarom párba válogatni, csak emisszióra nézni.
Igen ez az a technika. 100% fűtésen anódáram mérő műszert végkitérésre állítani, 60% fűtésen megnézni mennyi marad az anódáramból. Megvan a cikk, RT-ben jelent meg 2011-ben.
Úgy van. Tökéletesen szét lehet válogatni az új vagy alig használt csöveket azoktól amik már mondjuk 50%-ban el vannak használva, miközben a kirajzolt grafikonja mindkettőnek ugyanolyan lesz.
![]() A párba válogatáshoz sem kell a karakterisztika. Régebben ráment egy csomó időm aztán rájöttem, hogy elég abban az egy pontban megmérni és párba válogatni a csöveket ahol majd használva lesznek, a gyári csőmérők is ezt teszik. Nekem 10mA-es a mutatós műszerem amit erre a célra használtam (de átkapcsolható 20mA-re is az izmosabb csövekhez). Felfűt a cső, megáll az áramváltozás a műszeren, beállítok az anódfesszel 10mA áramot. Utána át(le)kapcsolom a fűtést 60%-ra, a műszer elindul lefele, új csőnél megáll 5-6mA körül. A mutató sebességén is látszik ha már elhasznált egy cső. A jó csőnél a mutató szép lassan megy le, egy elhasználtabbnál meg jó gyorsan esik vissza. Ha vásárlásnál van lehetőség erre a vizsgálatra, olyan csövet aminél 3mA-re vagy az alá esik vissza a műszer, már meg sem szabad venni, hiába jó még a kirajzolt grafikonja (mert utána nem sokáig lesz már jó). A hozzászólás módosítva: Csü, 16:09
Ha már itt tartunk múltkor egy elméleti kérdés fogalmazódott meg bennem. Van impulzus üzemű csőteszterem is, van statikus stb.... Itt ugye a gyenge katód körül kialakult elektronfelhőről volt szó, hogy ideig óráig az még tudja pótolni amit kell és ezért mérhetünk akár jó eredményt. No de mi van az impulzus üzemmel? Ott nemigen van ideje ennek a felhőnek kialakulni azon rövid impulzusok idejére, magyarul ha ott jó egy cső akkor a katódja is jó nem? Vagy ez csak az én agymenésem?
Erre nem tudok mit mondani, de nagyon egyszerű, fogsz egy olyan csövet ami emisszióra már elég silány, mondjuk 10mA/2mA, és csinálsz egy összehasonlító mérést impulzus és analóg üzemben.
Mintha valamelyik uTracer-rel foglalkozó fórumon írta volna valaki, hogy pont emiatt nem jó impulzusban mérni mert hamis eredményt adhat, de már évekkel ezelőtt olvastam nem emlékszem már rá. De csináld meg mert én is kíváncsi vagyok rá, annak ellenére is, hogy már egyáltalán nem érdekel a csöves technika.
Kétségeim vannak az impulzusüzemű és a kétpontos méréssel is. Egyik sem életszerű a cső üzemi körülményei szerint. A kétpontos ráadásul szubjektív, rutint igényel.
Mit is kellene mérni a gyári adatok közül alapból? Amit régen is mértek. 1. Munkaponti áram gyári értékek alapján. 2. Meredekség (S) gyári értékek szerint 3. Rácsáram Ezek alapján egy cső minősíthető. Deszkamodellt építettem anno, fiókból, hibátlanul működik. Trióda/dupla trióda mérésére alkalmas. Sajnos az analóg műszerek méréseim szerint pontatlanok.
Nem baj, állítólag nem kell mindent érteni.
Én meg már belefáradtam abba, hogy tényeket kell itt bizonygatni. Minek... Ott van a 27. oldalon a két mérés, önmagáért beszél. Már az a 120 vagy mennyi üzemóra is gyönyörűen látszik a katód állapotán a kétpontos mérésen, miközben a grafikonon meg semmi, pont olyan mintha egyetlen percet sem mentek volna a csövek.Én mondjuk már bánom is, hogy ez az egész emissziómérés itt szóba került, mert aki veled ellentétben meg is értette, annak ezentúl sokkal nehezebb lesz a használt csöveket is újként eladni.
Ezt meg csak úgy, hogy ne velem vitatkozz hanem inkább az AI-val.
Had szálljak ebbe bele, kb egy hónapja én is kérdeztem, ja és tud irgalmatlan nagy hülyeségeket írni magabiztosan, csak óvatosan vele:
Nem kell mindent érteni. Mérni kell a csöveket, nem tesztelni
Egy német készülék: Német teszter
Használati leírás nincs hozzá, de ez is kétpontosnak tűnik. Hogyan kell használni vajon? Ezeknek a célja elsősorban a piacon és hasonló helyen megvételre kínált csövek gyors ellenőrzése.
Attól, hogy német, nem kell elájulni. Pláne hogy gyakorlatilag semmi fontos infót nem tud szolgáltatni.
Idézet: „Ezeknek a célja elsősorban a piacon és hasonló helyen megvételre kínált csövek gyors ellenőrzése.” Ember! Te jártál már piacon?
Egy nagyon kezdetleges csőmérő az, nem is értem mire jó, amennyit foglalkozott vele annyiból építhetett volna egy sokkal jobbat is. Kétpontos emissziómérést nem tud ez rögtön látszik.
- Állítható a fűtőfesz 1,4-2-4-6V között 4 lépcsőben (és mi van a 12V-os csövekkel meg a soros fűtésűekkel meg aminek kell 5-6A fűtőáram?). - Állítható a negatív rácsfeszültség meg van rajta egy gázosság gomb, de az a 270k szerintem nagyon kevés oda. - Ki/be kapcsolható a g2 feszültsége - Méri egy analóg műszer az anódáramot - Az anódfeszültség ráadásul fix ahogy nézem, nem állítható A "műszer" nagyjából a semmire sem való kategória.
Úgy, hogy ha megnyomod, és változik az áram, akkor gázos.
A gázosság mérése szerintem nem lehetséges. Szubjektív.
Rácsáram mérhető. Továbbra is azt állítom, hogy hogy egy elektroncső gyári munkapontban első körben mért értékei ( anódáram-Ia, meredekség-s) alkalmas szelektálásra. Második körben rácsáramot kell mérni. (Nem gombot kell nyomogatni egy soros (100K-1M) rácsellenálláson, mivel ez is szubjektív. (tapasztalat) |
Bejelentkezés
Hirdetés |








