Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elektroncső-vizsgáló berendezés
Lapozás: OK   12 / 12
(#) Accord hozzászólása Feb 1, 2020 /
 
A következő négy kép, két nagyon jó statikus állapotú cső mérése látható, ezeket már egyszer ugyan egy más aspektusban felraktam, csak azért teszem fel mégegyszer mert ebből a mérésből is látható, hogy a 110% nem minden.

A "rácsfesz4_000" kép az alapmérést mutatja,
A "rácsfesz4_020" kép pedig azt, amikor minden mérés 0,20V -al el van tolva.

Ez egy gyönyörűen szimmetrizálható, kifogástalan csőnek a görbéi,

A "rácsfesz5_000" kép az alapmérést mutatja,
A "rácsfesz5_035" kép pedig azt, amikor minden mérés 0,35V -al el van tolva.

Ez pedig egyáltalán nem szimmetrizálható, de egyébként nagyon jó állapotú csőnek a görbéi,
kukába dobni nem érdemes, de mindenképpen olyan felhasználási területet kell keresni neki, ahol nem elvárás a szimmetria.
(#) Accord hozzászólása Feb 9, 2020 /
 
Még most is a régi, de megint kicsit többet tud a kütyü. Az erősítő építés/meghallgatás során többször olvastam/hallotam azt a véleményt, miszerint a csöveket(10- 30 percig) be kell "melegíteni" mielőtt a meghallgatást elkezdjük, mert...(és itt jöttek a ... magyarázatok).
Úgy gondoltam, hogy készítek egy olyan méréssort ami ezt valamilyen módon visszaigazolja, vagy nem. Ezt a mérési funkciót úgy programoztam, hogy ciklikusan és hosszúidőn keresztül végezze a méréseket. Vagyis egy méréssort, folymatosan előre beállítható ideig ismételjen. A méréseket 10 sec.-ként indítom és teszőleges ciklust lehet beállítani(pl. 30 ciklus kb. 5perc, 360 ciklus kb.1 óra ), mivel ez a méréssor valóban sokáig tart, ezért a mérési idő alatt, akár magára is hagyhatjuk. Csak a manuális hívőknek jegyzem meg, hogy egy 5 perces mérés alatt, a műszer 9600 mérést végez Akkor lássuk a grafikonokat:

1, LongTime1_2perc.jpg, ez egy első próbálkozás, 2-3 perccel felfűtés után,
2, LongTime2_2perc.jpg, ugyanaz mint előbbi egy másik csővel,
3, LongTime3_5perc.jpg, ez egy 5 perc hosszan mért csőnek a grafikonja,
4, LongTime4_2perc.jpg, ez egy 2 perc hosszan mért másik csőnek a grafikonja,

Én nem látok ezekben olyan mértékű eltérést ami a fentieket igazolná, valamekkora szórás van a különböző időpontokban felvett grafikonok között, de ez az ilyen jellegű mérések sajátja. Gyorsan hozzáteszem, hogy ezek mérések még csak kezdemények, de azért elég jól tükrözik a paraméterek időbeni stabilitását.
(#) pucuka válasza Accord hozzászólására (») Feb 9, 2020 /
 
Gondolom, ennek a "bemelegedési idő kivárásának" az eredete, hogy ezt a mérőberendezések üzemkészségénél alkalmazzuk. Ott tényleg fontos, hogy az egész berendezés elérje az üzemi hőfokát, a mérés pontossága, hitelessége érdekében.
Csakhogy ez esetben egy nagyobb hőkapacitású rendszerről van szó, míg az egyszem nem túl nagy tömegű (hőkapacitású) csőnél ez nem annyira hosszú idő.
(#) Accord válasza pucuka hozzászólására (») Feb 9, 2020 /
 
Nem tudom a mai "csöves erősítős világ" honnét származtatja a "bemelegedési idő kivárásának" szükségességét, de olvastam olyan megjegyzést, hogy legalább fél óra kell mire "hallgathatóvá" válik az erősítő. Na ezt tartom én kis túlzásnak.
A műszereket illetően tökéletesen igazad van, hiszen ott lényegesen nagyobb fontossága van a mérési pontosságnak, amit az üzemi hőmérsékleten való mérés garantál. Nekem max. csöves szkóppal volt dolgom, sok tapasztalatom nincs benne. Egyébként szerinted érdemes ezzel a méréstípussal foglalkozni, nem igazán látom az értelmét, csak kiváncsiságból néztem meg, talán mutat valamit erről kérdéskörről?
(#) Ge Lee válasza pucuka hozzászólására (») Feb 9, 2020 /
 
Meg még az, hogy egy erősítőben nem csak ECC82 van, sőt elsősorban épp nem amiatt várakoznak hanem a végcsövek miatt. Ha megnézünk egy ugyanilyen görbét mondjuk egy 6C33C esetében, mindjárt másként fog festeni az ábra.
Direkt megfigyeltem pl. az én 6H13C-im esetén, hogy attól hogy felfűtött a cső még koránt sem álltak be a paraméterek, mert olyankor még javában másznak. Ezért az összes mérést eleve úgy csinálom, hogy megkapja a cső a fűtést, rajta van egészen addig (percekig) amíg át nem hevül az egész búra, majd csak utána adom rá az anódfeszt, előbb felesleges.
Tehát jól látod, minél "nagyobb" a cső annál nagyobb a hőtehetetlensége is. Én mondjuk a csövekhez nem értek, de gyanítom, hogy ez a "tegyünk rá hűtőbordát" a hosszabb élettartam reményében nevű reklámszöveg helyett a követendő példa inkább az kellene legyen a végcsövek esetében, hogy "adjuk rá minél később az anódfeszt". Tehát nem 10-20s után ahogy a szokványos késleltetők teszik ezt, hanem mondjuk 3 perc után.
(#) debe válasza Accord hozzászólására (») Feb 9, 2020 /
 
Valaki hallja, valaki nem. Van akinek van hozzá füle, zenéje és hangfala és vannak akiknek nincs, ezért nem is értik e jelenséget. Azonban e miatt "nem is szabad egymás torkának esni"...
Ugyanakkor koránt sem biztos, hogy a "bemelegedési idő" csak a csövekről, vagyis az aktív elemekről szól...
Érdekes például, hogy az elektrolit kondenzátorok veszteségei melegen (40-50 celsius) a legalacsonyabbak. Ennek eléréséhez egy csöves erősítőben például reális a kb. fél órás kivárás. A végcsövek esetén a teljes üzem közbeni hőegyensúlyi állapot eléréséhet is szükséges néhányszor 10 perc.
(#) Accord válasza debe hozzászólására (») Feb 9, 2020 /
 
Idézet:
„koránt sem biztos, hogy a "bemelegedési idő" csak a csövekről, vagyis az aktív elemekről szól...”
Ebben teljes mértékben egyet tudok érteni veled, a kondenzátoros példád is nagyon jól mutatja, hogy mennyire összetett ez a problémakör, de sorolhatnánk a többi alkatrészt is. Mikor ezt a mérést összeállítottam és próbáltam belőle valami tanulságot levonni éreztem, hogy messzire vezet ez a problémakör. Előző hozzászólásomban kétségemet is kifejeztem, hogy van-e ennek a mérésnek értelme. Azért is raktam fel ezeket a grafikonokat, mert kiváncsi voltam kinek mi a véleménye erről a méréstípusról. A digitális szkópok, PC-s szkópok szinte mindegyikében megtalálható ez a mérési mód.
Idézet:
„A végcsövek esetén a teljes üzem közbeni hőegyensúlyi állapot eléréséhet is szükséges néhányszor 10 perc.”
Nem merem még beígérni, de előbb-utóbb talán a végcsövek is sorra kerülnek és ott kiderül vagy nem az igazság. De erről szól egy mérés, gondolom.
(#) _BiG_ válasza Accord hozzászólására (») Feb 10, 2020 /
 
Adalék:
Higanygőzös egyenrángatókhoz, thyratronokhoz írnak elő 5-10 perc bemelegedési időt, de ez a higany elpárolgása miatt kell, különben a cső tönkremegy.
Illetve nagy hőtehetetlenségű katóddal rendelkező, többnyire (impulzus)modulátor csövekhez írnak hosszú bemelegedést, ez a katód védelme miatt kell, hogy ne veszítsen az emissziójából az aláfűtöttségi idők miatt.
(#) Accord válasza _BiG_ hozzászólására (») Feb 11, 2020 /
 
Szia _BIG_!
Ugye ezt csak viccnek szántad? Én ilyen egzotikus helyeken nem járok, ahol ezeket a csöveket használják, higanyt is csak lázmérőben láttam. Nekem csak ilyen icurka-picurka csöveim vannak, amik egyesek szerint nem is melegszenek.
(#) _BiG_ válasza Accord hozzászólására (») Feb 12, 2020 /
 
Nem vicc, csak adalék, mint írtam
(#) pucuka válasza Accord hozzászólására (») Feb 12, 2020 / 1
 
Idézet:
„amik egyesek szerint nem is melegszenek.”

Legalábbis, nem nagyon. Azok a csövek, amelyek általános használatban vannak (voltak) kis teljesítményű csövek. Bár lehet, hogy az elektron csövek nagy részét ezek a csövek teszik ki, léteztek nagy teljesítményű csövek is, (néha láthatod kiszuperált állapotban) némelyiket otthoni körülmények között elindítani sem tudod, a nagy teljesítmény igényük miatt. Pl. az adócsövek, a fűtő, és disszipációs teljesítményük is kW nagyságrendű, forszírozott léghűtést, vagy vízhűtést igényelnek. Többnyire egyedi gyártással készültek, az áruk is ehhez igazodott. (a 70 -es években az összes UHF TV adókhoz mindössze két tartalék végcsövet tudott készleten tartani az akkori műsorszóró cég az ára miatt) Példának jó, hogy a régi solti adó végcsöveinek az "életútja" a következő képp alakult: az új cső RF végfokban, ahogy használódott modulátor végfokban, majd stabilizátor csőként végezte.
A félvezetők előtti korban nagy teljesítmény igényekhez igazodva higanygőz egyenirányítókat használtak, az egyenirányított feszültség 3 - 4000 V, az áram több kA. Ilyeneket használtak a nagyteljesítményű műsorszóró adók anódfeszültségének előállítására, valamint a közúti (villamos 550 V, HÉV 1000 V DC), nagyvasúti (1,5, 3 kV DC)áramellátó berendezésekben.
Ha nem jártál ilyen helyeken, nem is nagyon találkozhattál velük.
A hozzászólás módosítva: Feb 12, 2020
(#) Ge Lee válasza pucuka hozzászólására (») Feb 12, 2020 /
 
Van nekem is itthon 3db GMI90-em, mondom meg kellene mérni őket, csak az a baj, hogy se 30kV-ot nem tud a csőmérőm, se 25V/8A-nyi fűtést.
(#) Accord válasza pucuka hozzászólására (») Feb 12, 2020 /
 
Nagyon közönöm, hogy megosztottátok velem ezeket az "adalékokat". Pályfutásom során én ilyenekkel soha sem találkoztam, de mindig ámulattal figyeltem az ehez hasonló emberi leleményesség csodáit és alkotásait, akár képen, filmen, szakirodalomban találkozom vele. Engem a középiskola után beszippantott a számítástechnika, utána már az 5 voltnál magasabb feszültséggel csak akkor találkottam amikor szembejött velem a 220, vagy a villamos. Most hogy elkezdtem feleleveníteni a régen tanultakat, talán ezeknek a hiányoknak pótlására teszek egy kísérletet. De persze a "hőskor" alkotásai nagyrészt már a múlté.
(#) Accord hozzászólása Feb 12, 2020 /
 
Úgy látom ezzel a "bemelegedős" grafikonnal kicsit mellényúltam, de majd letisztulnak a dolgok idővel.
Ismét készítettem egy újabb grafikont, de ezt már természetesen, egy adatlapból kiindulva tettem.
Nem mindenhol, de több cső adatatlapjában szerepel a mellékelt hármas grafikon, mű,Rb,S értékekkel, csak mintaképpen elsőnek ezt rakom fel. A készített/mért grafikonra pedig egy cső belső ellenállása van felrajzolva az aktuális rácsfeszültség függvényében. Még értéket nem írtam mellé, de a jellege nagyon szépen mutatja a belsőellenállás alkulását.
(#) pucuka válasza Accord hozzászólására (») Feb 12, 2020 /
 
Azt is vedd figyelembe, hogy a wolfram szál PTK jellegű, ahogy az izzólámpáké is. Hidegen kicsi az ellenállása, melegedve nő.Egy 6 V -os izzó feszültség/áram karakterisztikáját egyszerűen felveheted, a cső fűtés karakterisztikája is hasonló.
Az elektroncsövek távolról sem lineáris eszközök, ezt jól mutatja a cső paraméterek anódáram függése. A Barkhausen egyenlet (μ=S*Rb) csak statikus állapotra vonatkozik.
(#) Accord válasza pucuka hozzászólására (») Feb 12, 2020 /
 
Lehet, hogy nem értelek pontosan, de az előbbi grafikonoknál a Rb =dU/dI -t számolom, akkor amikor Ia állandó, ebből jönnek ki ezek a szép exponenciális görbék, egy-egy rácsfeszültséggörbének megfelelően. Erre gondoltál?
(#) Accord hozzászólása Feb 12, 2020 /
 
Hogy kicsit egyértelműbb legyen az Rb értékének változása, elkészítettem egy és két rácsfeszültség értékkel. Csak azt szerettem volna bemutatni, hogy változik a belsőellenállás, más és más rácsfeszültség mentén, jellege ugyanaz, de értéke természetesen nem.
(#) Accord hozzászólása Márc 2, 2020 /
 
Előszedtem egy-két Orosz csövet főként a 6N1P-re voltam kíváncsi, elég sok jót hallottam róla. Mindössze 4 darabot tudtam előkaparászni a fiókból, de ezek mindegyike más és más értéket mutat. Kiválasztottam a legjobbat ezek közül. Ennek az értékei is elmaradnak a gyári értékektől kb.50-60% -osak, a többi ennél csak rosszabb. Viszont amit láttam az több mint meglepő, ilyen lináris karakterisztikát ritkán látni. Ha van valamelyikőtöknek tapasztalata erről a csőről azt szívesen venném.
A hozzászólás módosítva: Márc 2, 2020
(#) MacGiver válasza Accord hozzászólására (») Márc 8, 2020 /
 
Elég jó is. Gyakorlatilag az E80CC-nek felel meg. Mindenféle egyéb internetes butaság/ostobaság felejthető a helyettesítésről.
Tudok adni vagy 10 db-ot pontos mérésre, elsőre hibátlanok voltak.
Mondjuk ARC erősítőkben is alkalmazzák..
A hozzászólás módosítva: Márc 8, 2020
(#) Accord válasza MacGiver hozzászólására (») Márc 9, 2020 /
 
Köszi az ajánlatodat, nagyon szívesen benne vagyok egy ilyen dologban, csak az a kérdés hogy tud eljutni hozzám a cucc. Egyébként pont ez a egyik problémám, hogy a saját csöveimet már jónéhányszor megmértem, a jók azok jók, nincs mit ragozni rajta, de szükségem is lenne olyan csövek mérésére ami tanulsággal szolgálhatna, hogy a mért adatok/grafikonokból hogyan lehetne minél pontosabb követekeztetéseket levonni egy-egy cső állapotáról. És legalább Te is látnád milyen állapotban vannak a csöveid.
A hozzászólás módosítva: Márc 9, 2020
Következő: »»   12 / 12
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu