Most még csak az elején vagyok ezzel az egésszel, úgy hogy csak egy manuális átkötéssel oldottam meg az átkapcsolhatóságot, de vélhetően az általad javasolt lesz a végleges forma. Igazából még azon gondolkodom és próbálok több, vagy többféle mérést készíteni, hogy ez a módszer valóban célravezető-e vagy sem. Ha ez eldőlt, csak utána készítem el a végleges megoldást. De ha már bejelentkeztél, hadd kérdezzem, hogy a régi mérőknél ez a gázosságmérés adott-e valami konkrét értéket, vagy csak a jó/nemjó állapotot mutatta, illetve van-e ezzel a méréssel kapcsolatban gyakorlati tapasztalatod mire kell figyelni és milyen jelenségek fordultak elő a méréseid során.

Csak olvastam régi szaklapokban erről.
A lényege, hogy ellenállással és anélkül az anódáram keveset változhat (ha jól emlékszem max 10%-ot), pl. -2V rácsfeszültség mellett. Ellenállással nő az anódáram, ha gázos a cső. Ha az áramváltozás magas - tehát magas a rácsáram -, akkor cső kuka.

kb. én is így tudtam, hogy hogy konkrét értéket nem mért, csak %-osan mutatta a különbséget a két érték között, de épp te tettél fel egy adatlapot nem régen, amit egy kicsit átnéztem és abban viszont az adott csőnél meg van adva a megengedhető max. rácsáramértéke, sok egyéb paraméter mellett, úgy hogy az lesz akkor a kiindulópont.

Közben készítettem néhány gyakran használt csőről egy-egy karakterisztikát, szerintem elég tanulságos, hogyan is néznek ezek ki, illetve hogyan és mekkora anódáram változást okoz a sorba kapcsolt 1M-os ellenálláson eső rácsfeszültség.

ECC81-ECC83-ECC85-6N2P

És még négy hogy legyen összehasonlítási alap.

E80CC-6CG7-ECC82-ECC802

Bizonyos csöveknél lényeges a rácsáram konkrét nagysága, illetve megengedett értéke, többnyire ezek műszerekben szolgáltak.
De ha van pontos ellenállásod és rajta tudsz feszültséget mérni, akkor a rácsáram számítható és ha szükséges, figyelembe vehető.
Normál erősítőkbe való csöveknél inkább az a lényeg, hogy a rácsáram hatására torzítani fog, illetve beterheli az előző fokozatot.

Például a rácsáram esetén az élettartam értéket ezeknél a csőtípusoknál 1-2uA-ben adják meg az adatlapok, és valóban arra vagyok kíváncsi, hogy egy erősítőben ezek milyen jelenségeket okozhatnak.

1-2 uA valószínűleg még semmit. Adott csővel, konkrét kapcsolásban lehetne vizsgálódni. Mondjuk a csőzaj is megnő a rácsárammal.

Na jó, én ebbe nem mennék bele mert messzire vezető témakör, maradnék annál a kérdésnél, hogyan is számolnám a rácsáram értékét.

Az előbbiekben felraktam jónéhány grafikont, hogyan is lesz most ezekből a mérésekből tényleges áramérték?
Ha most megnézzük az alábbi képen látható esetben a két grafikont, előtétellenállás nélkül 0,5V nál van ugyanaz az áramérték, mint az előtétellenállással 0,0V esetén, ebből következtetve 0,5V esik az 1M-os ellenálláson, ez pedig azt jelenti, hogy ebben az esetben 0,5uA folyik az előtétellenálláson.

Ezzel módszerrel egészen a jelölt ponttól a 0V-os értékig, a program segítségével a két grafikon közti rácsfeszültség különbségének meghatározásával, nagyon egyszerűen visszaszámolható a rácsáram tényleges értéke, de ez végül is a teljes tartományra is kiterjeszthető.

100K jobb érték. Áthidalva egy nyomógombbal ha picit megmozdul a mutató a 100 mA-es skálán, akkor gáz van. Még kicsi.