Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elektroncső-vizsgáló berendezés
Lapozás: OK   19 / 19
(#) tufatofu válasza jani1987 hozzászólására (») Vas, 22:31 /
 
Nem akarlak elszomorítani, de a legtöbbjük végzett méréseket. Ahogy az sem mindegy, ha egy félvezetős erősítő egyik végtranzisztora 1 bétával rendelkezik, a másik pedig 60-al a komplementer párból, itt is van jelentősége.
Ha a karakterisztika volna a mániám, akkor építenék, vagy vennék egy uTracert -ami eléggé kiforrottnak tekintett a porondon-, és éjjel nappal mérném meg fotóznám azt a nyolc-tíz cső grafikonját ami félévente megfordul a kezem között. Nem ez a mániám, ezért elég a klasszikus módszer, hogy kiderüljön az állapota, mielőtt beépítem. Van még egy tényező, amit nem lehet mérni. Lehet a legjobb mért értékekkel rendelkező csőről is szó, ha annak nem tetszik a hangja...
(#) Accord válasza Ge Lee hozzászólására (») Hé, 18:32 /
 
Miután elszámoltam tízig, és túltettem magam személyeskedő és sértő hozzászólásodon röviden leírom, miért is gondoltam, hogy az állításod hibás.

Az elektroncsövek adatlapjai mindegyik csőtípus esetén, a számszerű paramétereken túl tartalmazza, minimum a két legfontosabb karakterisztikát. Ezek az Ug1 és Ua függvényében felvett anódáram karakterisztikák. Ezekből a görbékből a további három fontos, vagy alapvető elektroncső paraméter értéke közvetve meghatározható/ számolható, ezek: a belső ellenállás, erősítés, meredekség. Némely cső adatlapja ezeket külön grafikonon is ábrázolja az egyszerűség kedvéért. Természetesen vannak olyan paraméterek melyek ezzel a méréssel nem állapíthatóak meg, ezért is írtam úgy, hogy ”szinte minden”, Erre adott megfelelő és részletes magyarázatot pucuka az előző hozzászólásában. De ennek a műszernek(az egyértelműség kedvéért) nem az volt/van a célja, hogy egy elektroncső összes paraméterét mérni tudja, ez csak egy karakterisztika rajzoló.

Visszatérve az adatlapra, az azon közölt karakterisztikák egy-egy csőtípusra jellemző mérési adatokból készülnek, vagyis nem egy adott példány értékeire vonatkoznak. Ezeket meg kell mérni, egyedileg ebből állapítható meg, hogy a gyári értékekhez képest a mért cső paraméterei mennyire térnek el az adatlapon megadottaktól, ezt általában %-osan lehet kifejezni, illetve a mérés alapján ezekből az adatokból cső állapotára következtetni.
Ezekről a mérésekről nagyon sok képet tettem fel az elmúlt időszakban a fórumra, főként azokat melyeknél valamiféle problémát véltem felismerni.

Az elektroncsőben nincs egy kilométeróra, amit kiolvasva, annak értékéből egyértelműen megállapíthatnánk, hogy az adott csőben, mondjuk 1975 üzemóra, vagy csak 75 üzemóra van.
Ezt a szakirodalom ennél azért egyértelműbben fogalmazza és határozza meg.
Lásd _BIG_ hozzászólásban, az általa csatolt adatlapot, amiben nagyon részletesen meg vannak adva azok a paraméterek, melyek mérésével a cső állapota/használtsági foka arányosan megállapítható.

A fentiek alapján írtam azt, hogy nem igaz azon állításod, miszerint ”mért grafikonból” ezek nem derülnek ki, csak az a kérdés, ki milyen következtetésre jut ezekből az adatokból.

Már előre szeretnélek megkérni, hogy kíméld meg a fórumot olvasó közönséget a személyeskedő és személyemet sértő megnyilvánulásaidtól, szerintem erre itt senki nem kíváncsi, köszönöm.
(#) Ge Lee válasza Accord hozzászólására (») Hé, 21:02 /
 
Neked még senki nem mondta, hogy amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten? Elkezdtél butázni, majd besértődsz ha vissza butáznak. Mint az oviban...

Még mindig nincs időm méréseket és képeket keresgetni és csatolni de ígérem pótolni fogom, és látni fogod miről beszélek, meg azt is, hogy miért is nem igaz amit írsz. Azért nem, amit épp pucuka maga is leírt régebben, csak úgy látszik vagy feledékeny, vagy szándékosan ír mindig mást.
A csőben valóban nincs km.óra, mégis látszik már az is, ha csak kevés (relatíve) km is van benne.
A karakterisztika rajzolódon ez azért nem látszik, mivel a cső (összességében) nem lineárisan öregszik, azaz a meredeksége nem úgy csökken hogy óráról órára, hanem sokáig nem változik semennyit sem, majd elkezd esni.
Viszont, a katóddal ez nem teljesen így van, azon már jóval előbb, azaz az előtt látszik és mérhető a használatból adódó öregedés, mielőtt a cső meredeksége csökkenni kezdene.

Szóval kedves Accord, mielőtt butázol meg vitázol, legalább nézz utána annak amiről vitázol, netán próbáld ki, mérd meg, és akkor máris nem fogod személyeskedéssel kezdeni az írásod, amire szintén nem fog senki visszaszemélyeskedni.
A hozzászólás módosítva: Hé, 21:02
(#) Ge Lee válasza Accord hozzászólására (») Kedd, 11:49 /
 
No, akkor a kettő közül melyik cső az új, melyik ment már 11 hónapot, és ez hogy derül ki a grafikonból? Nem rajzoltam görbesereget mert felesleges, ez csak a -40V-os Ug görbéje, és jól szét is húztam az ábrát, hogy még inkább összevethető legyen a görbék meredeksége.
(#) mohinger válasza Ge Lee hozzászólására (») Kedd, 13:15 /
 
Anno, TV szerelő tanuló koromban a mester vett egy TV képcső regeneráló full automata és nagyon drága szerkezetet. Azon volt egy "Life test" feliratú gomb, ami arra volt hivatott, hogy megállapítsuk, az adott képcső mennyire van elöregedve, illetve, "mennyi van még neki hátra."
Az ott alkalmazott módszerrel már lehet, hogy jobban ki lehetne mutatni a két cső közötti üzemóra különbséget.
Kíváncsi vagyok, vajon sejted-e, milyen módszerrel állapította meg a műszer a(z) (várható) élettartamot?
(#) Ge Lee válasza mohinger hozzászólására (») Kedd, 13:35 /
 
Azt én nem tudom. A képcső regenerálók (inkább javítók) úgy szoktak működni, hogy brutál módon meghajtják (túlfűtik) a csövet, és ha túléli akkor kiég körüle a tutyi, megszűnik a zárlat.
A gyári csőmérőkön quality test van, az ha jól emlékszem rácsáramot mér.
Én sacc/kb. meg tudom mondani, na nem azt hogy mennyi üzemóra van benne, hanem hogy új-e vagy használt, és mennyire. Van aki szerint ez lejön a grafikonból, én nem látom, azért is tettem be. A kétpontos emisszióméréssel viszont már szépen látszik ami a grafikonon még nem.
(#) mohinger válasza Ge Lee hozzászólására (») Kedd, 13:57 /
 
Nem fűtik túl a csövet, pontosan a megadott fűtőfeszültséggel hajtják meg a képcsövet. A katód és az egyik segédrács közé nagyfeszültséget kapcsolnak, ami leégeti a katód felületéről az elöregedett, emissziószegény réteget. Mindezt mikrokontrollerrel felügyelik, hogy mekkora feszültséggel, mennyi ideig tartson, hogy ne menjen tönkre a képcső. Bár így is előfordul, hogy a nagy szikrázásban lepotyogó darabok zárlatot okoznak az elektródák között, amit vagy sikerül leégetni, vagy nem, az erre szolgáló nyomógombokkal.
(#) mohinger válasza mohinger hozzászólására (») Kedd, 14:14 /
 
Találtam egy többé-kevésbé látható képet a műszerről: Bővebben: Link
(#) tufatofu válasza mohinger hozzászólására (») Kedd, 14:27 /
 
Egyszer egy Funai tv-nél sikerült egy fókusz-segédrács zárlatot lepukkantani egy feltöltött kondival, aztán még évekig nézték.
Nekem egy asszem AZT HISZEM Sams márkájú regenerálóm volt, de az újabb vékony nyakú csöveket és a Sony trinitronokat csak még jobban elcseszni lehetett vele, annyira vékony volt a katód réteg, hogy nem volt mit leégetni. Abban 555-ös időzítő volt. A régi vastag nyakú csövekhez meg nem nagyon kellett soha ilyen praktika...

Az "asszem" az vajon milyen szem?!
A hozzászólás módosítva: Sze, 6:56
Moderátor által szerkesztve
(#) mohinger válasza tufatofu hozzászólására (») Kedd, 15:12 /
 
Ugyanez volt a tapasztalatom nekem is: anno rengeteg képcsöves nyerőgépet javítottam, amik szinte éjjel-nappal mentek. A vékony nyakú képcsövek volt, hogy 1 évet sem bírtak, míg a vastag nyakúak sokkal többet. Utóbbiak kicsit később melegedtek be, de ez mondjuk nem zavart senkit. A regenerálás során a vékony nyakúak sokkal többször repültek a túlvilágra, mint a vastag nyakú társaik.
(#) VJ72 válasza mohinger hozzászólására (») Kedd, 16:23 / 2
 
Van egy CRT teszterem azon is van Life test funkció. A fűtő feszültséget csökkenti 25%-kal, és így sem csökkenhet a sugáráram a megadott névleges áram alá. Ha így kevesebb a sugáráram a CRT elhasználtnak tekinthető nem érdemes regenerálni sem. Ezt a módszert alkalmazza a kétpontos csőmérés is.
(#) mohinger válasza VJ72 hozzászólására (») Kedd, 19:06 /
 
A Müter regeneráló pont fordítva csinálta: a life test gomb megnyomására megemelte a fűtőfeszültséget és a sugáráramnak nem volt szabad csak pár százalékkal magasabbnak lennie. Az öreg, gyenge képcsövek ilyenkor "megtáltosodtak", sokszor duplájára emelkedett az emisszió, ebből tudtuk, hogy meg vannak számlálva az óráik, vagy kuka...
(#) VJ72 válasza mohinger hozzászólására (») Kedd, 19:49 / 1
 
A leírása ezt írja life test funkcióra:
Emission Life Test cools the cathodes
slightly by decreasing the filament voltage by 25%. A
cooled cathode produces less emission, but most
good cathodes are capable of producing more current
than is needed for full beam current (white
picture level).

Megemelt fűtő feszültséggel lehet tesztelni, hogy érdemes-e regenerálni a CRT-t

Ezek szerint többféle megoldással lehet találkozni, egyszerűbbeknél csak egy bontó nyomógomb van ami megszakítja a fűtési kört és a sugáráram csökkenésének gyorsaságából lehetett következtetni az élettartamra.
(#) Accord válasza Ge Lee hozzászólására (») 10:41 /
 
Passz, ... Egy ilyen kérdésre csak te tudod a választ megadni.
De azzal, hogy pontosan leírod a mérés körülményeit, annak módszerét, a cső típusát, a mért adatok alapján megindoklod, hogy melyiket és miért tartod újnak vagy használtnak. Ebből már szerintem mindenki meg tudja ítélni, hogy az általad választott mérési módszer és a levont következtetés alkalmas-e a cső életkorának meghatározására.
(#) Accord válasza tufatofu hozzászólására (») 11:29 /
 
Idézet:
„A Rádiótechnika(mivel más nincs) hasábjait átnyálaztam csőmérő terén régebben a kezdetektől napjainkig. Egy építési cikket sem találtam "rácsárammérős" csőmérő építéséről, és te sem mutattál egy megvalósított gyakorlati csőmérő kapcsolást, ami ezt a módszert használja.”

Idézet:
„láttam már 200 ezerért is elkelni orosz L3-3 csőmérőt. Biztos sokmindent tudhat(?) és súlyban is tekintélyes...”

Mielőtt félreértenél, nem kötözködni szeretnék, de épp te linkelted egy L3-3 típusú mérő kapcsolását is mivel már valahol olvastam, hogy ez egy, a korszerűbb elektroncső vizsgálók közül kicsit végignéztem a linkelt kapcsolási rajzot, ez pont olyan műszer amiben rácsáram mérési lehetőség is van, nem csak az a bizonyos teszt gomb. Abban természetesen igazad van, hogy nagyon kevés ilyen műszerben található a rácsáram mérésének lehetősége.
(#) Ge Lee válasza Accord hozzászólására (») 15:16 /
 
Na látod, erről beszéltem, erre írtad hogy butaság...
Abból a képből ugyanis semmi nem derül ki, ráadásul a piros, ami a grafikon alapján jobb, na az a használt, a másik egy teljesen új cső (kartonból kivéve).
Ha nem tudnám, akkor is meg tudom állapítani melyik az új, na de nem a grafikonból hanem a kétpontos emisszióméréssel. Ahogy gyarapodik az üzemóra egy csőben, a grafikon elkezd lassan lejjebb tolódni, de az attól még bőven benne marad a gyári értékekben (szórás), illetve még a meredeksége sem fog csökkenni. Az már majd csak akkor fog látványosan csökkenni amikor más sok üzemóra van a csőben. Ettől függetlenül, a grafikonon még nem látszó kevesebb üzemóra a katód emissziójában már tetten érhető, na ezért sem butaság az ilyen mérés.
Pont azért vettem vagy 80db használt csövet (is) jelképes összegért (1500Ft volt a 80db), hogy ezeket a dolgokat le is tudjam ellenőrizni, meg tudjam mérni rajtuk. Szerencsémre még olyan cső is van köztük ami szinte teljesen halott, adott értéken már csak tizede anódáramra képes, emissziómérésnél az emissziója nulla.
Ha előkerül mutatok majd olyat is, ahol van 2db, a grafikonon szinte teljesen egyforma PCL85 trióda fél, miközben az egyik jóval öregebb, az emissziója csak kb. 70%-a a másikénak.
(#) Ge Lee válasza Ge Lee hozzászólására (») 16:02 /
 
Meg is leltem. Ha a grafikont nézem, ami egyfajta olyan emissziómérés amiről pucuka írt (0V Ug melletti anódáram a feszültség függvényében majd ez összevetve a mellette lévő adatlappal), akkor az látszik, hogy nagyjából mindkét cső hozza az adatlapi értékeket (50V-nál 5mA, 100V-nál 10,5mA), és a 9-es cső még valamivel jobb is mint a 8-as.
Igen ám, viszont a kétpontos emissziómérés meg épp az ellenkezőjét mutatja, a 8-as cső esetében gyakorlatilag egy új katódot, míg a 9-esnél egy már eléggé használtat. Ami ugye, soha nem derül ki ha csak a grafikonokat nézem...
Ennyit erről...

PCL-ek.jpg
    
(#) Ge Lee válasza Ge Lee hozzászólására (») 16:35 /
 
Tettem bele egy teljesen rosszat is mert az kimaradt, itt nyilván már a grafikon is beszédes. Ennél a csőnél el sem tudtam érni néhány volttal azt a 10mA áramot csak 4,5-öt, ami nullára lecsökken ha átkapcsolok a lecsökkentett fűtésre.
(#) Accord válasza Ge Lee hozzászólására (») 18:31 /
 
Akkor most tegyél fel egy-egy olyan grafikont amelyiken a 8-asnak nevezett cső értékei vannak normál fűtésnél és csökkentett fűtésnél, illetve egy másik grafikont amelyen a 9-esnek nevezett cső van ugyanilyen módon mérve. Ezekből talán jobban kiderül az általad javasolt mérési mód közötti különbség.
(#) Ge Lee válasza Accord hozzászólására (») 18:57 /
 
Olyat nem tudok, ugyanis csökkentett fűtéssel soha nem mérek végig csövet (nem készítek grafikont), már elvből se.
(#) Accord válasza Ge Lee hozzászólására (») 20:22 /
 
Akkor most mivan?
Idézet:
„Úgy tanultátok, hogy a mérés idejéig tartó kb. 1 perc alulfűtés tönkremenéshez vezet? Nem hinném. Nálam még egy csövet se tett tönkre. Nem évekig van úgy járatva, hanem csak a mérés idejéig, az meg nem oszt nem szoroz, de ha emiatt egy 1000 órás cső csak 990 órás lesz, na bumm...”

Ezt te írtad néhány hozzászólással ezelőtt pucuka-nak, akkor most miért nem méred meg ezen a módon, ez a mérés támaszthatná alá tényszerűen az eddig általad leírt módszer hatékonyságát.
Következő: »»   19 / 19
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem