Egy kérdés, szerinted mi lehet annak az oka hogy a te általad leírt módon diódába kötöm a csövet, szépen megy a mérés..... Viszont ez impulzus üzemben már nem, ugyanúgy csökkentem a fűtést 60%-ra , és csak tizen pár százalékos anódáram csökkenés van.
GU50 nél, ami 12.6 voltos ugye, radikálisan csak 4.7-4.8 voltra csökkentett fűtéssel esik le az anódáram legalább a felére, viszont onnantól már tized voltok hatalmasan számítanak.

Mi lehet erre a magyarázat? Mert ennek működnie kellene, nem vagyok az analóg mérés ellen, sőt, de nem kellene annyi műszer így

A hagyományos módon, labortáppal és multiméterrel, a grafikont már az excel csinálja belőle. De nekem ez inkább csak érdekesség, válogatáshoz sem szoktam ennyit mérni mert felesleges.

Mivel előttem már ketten is leírták, illetve mancsozták, hogy ennek impulzusban is működnie kell, úgy döntöttem inkább rájuk hagyom, és nem írom le, hogy szerintem meg nem.
A másik, arról is írtak talán a diyaudio-n is, de lehet hogy máshol olvastam, hogy főleg a nagyobb csöveknél nem igazán lesz releváns az impulzusos (dinamikus) mérés a töredék disszipáció miatt, illetve adott csőhibák néha rejtve is maradnak ilyenkor, talán ezért van a sok vita a mérésekről is.
Meg tudom mérni egy csövön amire kíváncsi vagyok, a többi meg hidegen hagy.

Utracer nekem tökéletes mikor gyorsan kell válogatni csöveket, relative gyorsan, az orosz teszterhez képest mindent gyors. Eléggé sok cső fordul meg a kezemben mindenféle állapotban, aztán ami szuper jó azt esetleg jobban megizzasztom orosz barátunkkal, tudok szivárgó áramot is mérni vele stb, azzal pontot teszek a cső végére.
De mint írtam jó lenne egy cső posta valakivel, mér valamit, én is, és a végén összevetjük, azért teljesen még nem húzom le az impulzus üzemet, mérek, tapasztalok, kiderül.
Tegnap egy pl509-et mértem, az pl kijött kb 70% ra, de a grafikonon is

Szerintem az lehet a magyarázat, hogy impulzus üzemben a szünetek alatt tud dúsúlni az elektronfelhő a katód körül.

Közben rájöttem, hogy a kérdésedre meg nem is válaszoltam, de itt előttem leírták. Hasonló okból nem kapsz jó eredményt ami miatt egy tápegységnek sem mindegy, hogy folyamatosan terheled vagy csak egyetlen impulzussal. A csökkentett elektron utánpótlású katódot körülvevő elektronfelhőből egyetlen impulzus idejéig ki tud jönni adott mennyiségű elektron, na de folyamatosan már nem. Ezzel nem azt akarom mondani hogy add el a uTracert, jó az ha van, csak főleg amikor jobban elhasznált csöveket mérsz vele, akkor legyen némi fenntartásod azzal kapcsolatban amit a képernyőn látsz (gondolom erről szólhattak a viták is amiket valahol olvastál). Egy 40Hz-es jel fele 12,5ms. Ha ennyi ideig méred a csövet, akkor az a mérés biztos meg fog felelni egy PP erősítőhöz, na de egyáltalán nem biztos, hogy egy A osztályú SE-be is ahol gyakorlatilag statikus terhelést kap az a cső. Ezért szokták azt mondani aranyszabályként, hogy olyan körülmények közt kell mérni a csövet ahogy az használva lesz. Egy SE-ben nem impulzusban van használva.

Köszönöm az uraknak, én is gondoltam az elektron felhőre, de mivel ezt sosem tanultam nem akartam sületlenségeket beszélni. Akkor az elektron felhőt felfoghatjuk egyfajta elektron "puffernek" is, ami bizonyos mértékig pótolja a katód hiányosságát. Egyébként az hogy a katód elhasználódott, teszem azt még nem jelentkezik a jelenség, ez lehet munkapont függő is? Ha egy jóval magasabb pontban mérem meg a csövet ami kihasználja a teljesítményét ott sem jelentkezik a katód öregedése?

Ez egy végtelen történet/okoskodás. Szerintem. Bocs.
Van pár értékes csövem, mérve. Érdekelne egy mérés.

Én kérek elnézést, ígérem nem szemetelem tovább a forumot. Ahogy nézem komoly végzettséggel rendelkező emberek sokszor teljesen mást mondanak, valahogy két táborra szakadtunk. De mint írtam nem beszélek a "semmiről" tovább

Az olvasottak alapján, szerintem használt csöveknél célszerű emisszióméréssel kezdeni, utána jöhet a jelleggörbe szerinti vizsgálat, párbaválogatás.

Bocs. Rosszul fogalmaztam.

Aki végignézi az eddigi hozzászólásaidat, tulajdonképpen okoskodás, konkrétumok nélkül, csak részedről látható.

A használt csöveknél először szemrevételezéssel kell kezdeni. Szerintem.
50%, vagy több kuka MO-on.
Második körben gyári munkapontban mérni. Ez már sok embernek komoly akadályt jelent. Itt is cca 50 % elvérzik.
Maradt 100 használt csőből 25 db, amit mérni kellene.
Emisszió mérésnél itt is kuka a fele. (optimista voltam)
Marad 12 db használt cső, ami lehet, hogy érdemes egy részletes mérésre. Nagy perspektíva..

Ne a hozzászólásokat, annak a mondanivalóját nézd! A Te hozzászólásod is csak okoskodás

Nem is állította senki, hogy a mondókája etalon lenne(én sem), de az is elég vicces, mikor néha felbukkansz itt-ott, benyögöd, hogy hülye mindenki, és sok a badarság. Mikor kapsz egy kérdést felszívódsz, míg szerinted el nem felejtik, hogy soha semmire nem adtál még választ. Szerintem kíváncsi lenne rá mindenki, te mit mérsz, hogyan, mivel, miért, hogy ezt a sok "okoskodást" és "homályt" végre végre felváltsa egy igazán nagyszerű szakmai összefoglaló ami etalonnak tekinthető!

Pontosan így szoktam, mert így meg lehet spórolni a felesleges mérést. Ahol 2mA alá csökken az emissziómérés árama azt már nem is szoktam mérni, de van olyan csövem is ahol konkrétan nulla.
Hozzáteszem én kizárólag új (NOS) csöveket veszek, de ennek a lehetőségnek lassan vége lesz mert elfogynak a készletek. Eladóval találkoztam ilyennel és olyannal is, a többségnek lövése nincs semmiről csak kapjon érte pénzt, hogy jó a cső vagy sem nem is tudja és nem is érdekli. De van korrekt eladó is, olyan is aki előtte adott munkapontban mér L3-mal és már válogatva tudom megvenni tőle, meg olyan is van aki ugyan nem mér, de NOS csövet ad el, kérdem tőle, mi a garancia arra hogy valóban új a cső, a válasz: ő maga rá a garancia. És tényleg, vettem tőle, és tökéletesen új a cső az emissziómérés szerint is.
Aztán pl. ha valaki Ongaku építésre adja a fejét annál a 211-eket 1050V környékén kellene párba válogatni, azt sem sokan csinálják meg.

Egyébként nem tudom ez hazai sajátosság e, bár külföldi forumokon nem találkoztam vele, hogy ha nem egyezik a véleményünk akkor ....... Tény hogy kicsit szőrszál hasogatásba mentem át de hol tárgyaljuk ki ezt? Én ha adódik valami elmélet, esetleg itt adtok rá tippet, akkor ha lehet odaülök a repertoár elé és letesztelem, mérek...
Hozzáteszem nem most kezdtem csöveket mérni, nagyon sok átment a kezemen, az orosz műszerrel, itt a forumon világítottak rá egyesek arra hogy a képlet összetettebb. Persze hogy ilyenkor halandó ember el kezd gondolkodni hogy jó e az új masina amit vett, de úgy érzem mindkét tábor érveit megértettem, és valahol középen foglaltam állást. Ebben a topikban új vagyok, HE-n már nem mai, de nem értem miért kell egymásnak esni...
Lehet elméleteket gyártani, meg lehet mérni, választ adni az utóbbi fog

Ne aggaszd magad ezen, hiszen az viszi előrébb a dolgokat, hogy emberek megbeszélik a tapasztalataikat. Sokat sikerült innen tanulnom(innen is). Ge Lee adta az ötletet az RT-ben is közölt "kétpontos emissziómérő" megépítésére, aminek számomra is beigazolódott a hasznossága. Sok érdekességet mondott többek között pucuka, Ge Lee, és Accord is a fejlesztésével kapcsolatban, és szerintem jó, ha megosztod az új műszereddel kapcsolatban a tapasztalataidat te is, mert ezek hasznára válnak aki olvassa.

Nem bukkanok fel itt-ott, csak néhány topicban, amihez értek. Nekem más a szakmám, ez hobbi. Néha valóban felszívódok, mert fontosabb dolgaim vannak. Nem itt élem az életem. Valóban nem válaszoltam meg egy kérdést, a rácsáram mérésről. Mértem pár száz csövet.
Amúgy tényleg egyre hülyébb az emberiség civilizált része. Én is.

Bar erositot mostanaban nem tervezek epiteni de van 100+ hasznalt (es par tucat NOS) csovem igy gondolkodoba estem, hogy letesztelem oket a te modszereddel is.
Annyi a kerdesem, hogy az a 10mA milyen/melyik csore vonatkozik, vagy meginkabb ugy altalaban a cso melyik parameterebol es hogyan szarmazik?

Ennek a kérdésnek a megválaszolása még a magam részére is hátra van. Sokat olvastam a témában, és méregettem is, de őszinte leszek, fogalmam sincs már hogy honnan jött a 10mA és hogy miért nem több vagy kevesebb. Elsőre én is úgy gondoltam, hogy csőhöz kéne ezt megválasztani, egy 2W-os csőnek ez bőven elég, több tíz W-os csövet meg nagyobb árammal kéne vizsgálni, de egyelőre az van, hogy tökéletesen működik, ezért nem is feszegettem tovább a kérdést. Tehát ugyanolyan jó eredményt ad egy ECC-re is, egy 13W-os triódára is, EL84-re is és egy KT120-ra is ami 60W-os cső. A szekrény tetején lévő GMI90-eket mondjuk nem vizsgáltam vele, azokat felfűteni sem szeretném.
Ha a nos csöveid közt netán akadna EC92 és megválnál tőle az érdekelne, egy műszeremben stabilizátor/áteresztő és kéne még egy tartalékba.
Visszatérve a uTracer-re és társaira, én a kezdetekben sem értettem, hogy ha már valaki ért a programozáshoz, és eltölt a szabadidejéből hónapokat, éveket egy ilyen fejlesztésre, akkor miért nem csinálja meg a műszert úgy, hogy az tényleg szinte minden mérésre használható legyen, miért épít bele korlátokat, miért nem lehet vele elvégezni egy ilyen emisszió mérést ami számomra egy cső leglényegesebb adata, miért nem lehet vele statikusan is mérni ha úgy akarok stb. Hiszen azt ír bele a programba amit akar.

Csak 6ab4-em van, de az is redeti doboz nelkuli, gondolom hasznalt. Olcsobb $5-ert az ebay-rol egy uj

Ezert kerdeztem az aramot mert fura, hogy igy latszatra ez nagyon saccra kivalasztott erteknek tunik, ami persze nem baj, ha mukodik.
Mondjuk most nem olyan egeto kerdes, itt a legcombosabb csoveim is csak a Taylor T-40 es T-55, de ugye azok is (mint a nevuk mutatja) 55W alatt vannak.
Majd beszamolok rola mire mentem.
A uTracer-re visszaterve, en nem neztem a kapcsolast, lehet valami hardware design oka van, hogy nem kerult bele ilyen meres. Futes allitas, elektrodak rovidzarjanak hianya ..stb. Ha csak a software-en mulna, akkor mar biztosan beleraktak volna.

Kozben a Taylor csoveken elgondolkodtam es miutan megneztem az adatlapot (katalogust) kiderult a szam az a typical plate dissipation-ra utal, nem pedig a kimeno teljesitmenyre. Kerdes ez a meres szempontjabol milyen fontos...

Teljesen ezt így nem mondanám, itt van két mérése is ami többek között a fűtést is változtatja:

I(Vh, Vg) with Va, Vs Constant
Mérje meg az Ia és Is értéket a fűtőfeszültség függvényében, növelve a hálózati feszültséget, miközben az anód és az árnyékoló feszültsége állandó. Mivel általában némi időbe telik, amíg a fűtőelem stabilizálódik egy új előfeszítési pont beállítása után, késleltetést lehet beiktatni az új előfeszítési pont alkalmazása és a tényleges mérés közé. A késleltetés az űrlap bal alsó sarkában található „Késleltetés” szövegmezőben adható meg.

I(Vh, Va) with Vg, Vs Constant
Mérje meg az Ia és Is értéket a fűtőfeszültség függvényében, az anódfeszültséget úgy, hogy a rács és a képernyő feszültsége állandó legyen. Mivel általában némi időbe telik, amíg a fűtőelem stabilizálódik egy új előfeszítési pont beállítása után, késleltetést lehet beiktatni az új előfeszítési pont alkalmazása és a tényleges mérés közé. A késleltetés az űrlap bal alsó sarkában található „Késleltetés” szövegmezőben adható meg.

Nyersfordítás, az a baj állítólag a gyári cső fűtése kicsit alá tud fűteni, azért használja mindenki külső tápról, valamiért mégiscsak van ilyen funkció, bár Gee Lee által javasolt kapcsolás összedobtam működött, akkor az nem tudtam reprodukálni Utracer-en, hozzáteszem kezdő felhasználó vagyok lehet van még mit tapasztalni.

ui: nincs kizárva hogy impulzus üzemben is lehet mérni, lehet csak ki kell tapasztalni, pl egy adott csőből egy új példánnyal, és egy döglődővel ki kell kísérletezni, majd ráfekszem a dologra.