Ha neked kell ilyen erősítő, akkor neked kell meghallgatni. Anno szerettem a QUAD405-öm hangját, nem volt vele problémám. Egy ideje már nyilván vannak ennél jobbak (meg rosszabbak is). Viszont nehéz definiálni, hogy mitől jobb... pl. mért paraméterekben? (zaj, torzítás, kimenő teljesítmény stb...) Vagy szebbek a középhangok egy másikban, vagy az énekhang, esetleg valamely hangszer. Vagy az egyik hangjában nem tetszik valami, ami a másikban igen? Érted... mindenki számára mást jelent az hogy: jobb erősítő...

A neten általában több a marketing, mint bárhol a világon. Aki eladni akar, az mindig a világ legjobb erősítőjét árulja, ami minden másnál jobb... A kritikusok meg mindenen fanyalognak, nekik semmi sem elég jó, és mindenben azt keresik, hogy miért nem jó.

Nagy Gábor Pál... nem ismerős név számomra. Ettől még persze akár jó is lehet, vagy bármilyen, vagy akár rosszabb is. Egy erősítőnél azért megnézném a műszaki paramétereit is, bár sokan azt mondják, hogy a hangzásban nem ez számít, de egy "első szűrőnek" azért megteszi. Pl. ne legyen hallható alapzaja, ne legyen egyértelműen hallható torzítása, tudja az elvárt teljesítményt, normális kivitel legyen (egy "gányolmányt" nem vennék meg akkor se, ha az adott pillanatban jónak tűnik) stb... Aztán meg kell hallgatni.

De hobbi elektronikáról volna szó, tehát inkább építeni, és utána hallgatni...

Amúgy meg nem írnám le a QUAD-ot sem, attól még, hogy nem ez a hifi csúcsa, azért még nem rossz erősítő. Sőt sok rosszabbat is vehetsz, akár most is, sok pénzért...

A Gauss erősítőket ő gyártja. Megfontolásra érdemes dolgokat ír a blogján. Na csinált egy csúcs Quad-ot. Minden földi jó benne (katonai ellenállások, csúcs kondik, csúcs Opa), azt hiszem DCD3 modot gondolta tovább.
Ő sem volt annyira elájulva a hangjától (jobbat várt). De nála azért más a szint.
De ha még nagyon jó is lett volna, nem mondhatja, mert akkor mi lesz a Gauss-al?
Hasonló szint, töredék áron?
Én elkezdtem a képeiről tervezgetni a panelt, de nem emlékszem meddig jutottam.

tothbela-t kérdezd. A múltkor írta az audiofil-es topicban, hogy volt nála Gauss. Én is kérdeztem milyen. Kicsit szűkszavúan válaszolt.
Nagyon kíváncsi lennék én is egyre.

Így már ismerős. hatalmas marketing szöveg a weblapom. A technikai paramétereket keresni kell. Neuron vagy opteron végfokot néztem régen, jel/zaj viszony szempontból pl. nálam nem üti meg a mércét. Szerintem egy korszerű végfok esetében elfogadhatatlan, ha hallható nagyságú zaj van a kimenetén...
Konkrétan a QUAD405-nek is van hallható kis sustorgása, de csak hangszóróhoz egész közelre odahajolva hallható meg. Na de, egy 1MFt környéki áron kapható végfoktól ez már elfogadhatatlan.

Talán már írtam róla egyszer, hogy egy Optheron volt nálam javításon. Szerintem 120 ezer forintos áron bármikor megvenném. Vannak hibái, amiket orvosoltam a tulajnak.
Teljesen átlagos kapcsolás, néhány számomra értelmetlen részlettel. Egy kis csavar azért van a kapcsolásban, de mást nem találtam benne.
Laterális mosfet vég Exicon 20n20/20p20 dupla magos fetekkel, meg fémtokos duál jfet LTP bemeneti fokozattal.
A védelmi rendszeréről inkább semmit. Tönkre vágott egy drága hangsugárzó párt.

Így már beugrott, valóban beszélgettünk is róla korábban.

Hogy hogy szólhat azt nem tudom, de az elrendezése nekem nagyon tetszik, ott vannak a végtranyók szinte a pufferek tövében. Más kérdés, hogy ha forrasztani kell benne akkor horror, mert le kell szedni az egészet a bordáról.

Nem volt nehéz forrasztani, mert a sarkain van 4 csavar, meg a két mosfeten. 5 perc alatt hozzáférni mindenhez.

Ezeket a képeket azért raktam fel, mert elszörnyedtem. Milyen védelem az, ami engedi a teljes tápfeszt ráengedni a hangsugárzóra?
Az Exicon dupla chipes laterális mosfet túlélte, minden paraméterei változatlan maradt.

A fetet megvédte

Az a nyák is kuka, szenesre van égve...

Sajnálom hogy nem tudok mindig válaszolni, de próbálom pótolni a hiányt.
A kapcsolási rajz egyik lényegi részét is feltettem már valamelyik topikba.
A hangjától annyit, hogy nekem tetszett. Olyan zenéhez ahol hatalmas dinamika kell, oda szerintem jó lenne. Csak azért lenne, mert kapcsolástechnikailag szerintem elvérzik.
Próbálom kicsit részletezni.
Fizikailag rendben van, masszív eloxált házba szerelte a gyártó. Ez egyébként készen kapható ház, önmagában 100 ezer felett van. A végfok kapcsolása nem bonyolult, sima DC csatolt laterális mosfet végfok, dupla jfet LTP differenciál bemenettel, nem invertáló kapcsolásban. Ahogy a korábbi képeken látható, nagyon közel vannak a kimeneti fetek a pufferkondikhoz. Azok Kemet gyártmányú 22000µF/63 V-os példányok. Két áramgenerátort tartalmaz a kapcsolás, egyik a LTP alján, másik a VAS fokozat áramgenerátora. Ezt a gyártó egy 2, és egy 4,7mA-es áramgenerátor diódával oldotta meg.
Van még egy DC szervó is a végfokokon, ami viszont csak nagyon kicsi (szimulátorban lefuttatva 60mV) bemeneti ofszet feszültséget képes korrigálni. Ez elég is lenne, de a bemeneti duál jfetek gate árama csak 30V és 60 Celziusz fok alatt olyan kicsi, hogy az nem mérhető. A kapcsolásban 44V körül 88mW disszipáció mellett már akkora áram folyik a gate elektródokon, hogy a 100kOhmos gate levezető ellenálláson (220kOhm volt a tervezett, a nyákon minden alkatrész értéke rajta van) akkora feszültség ébred, hogy simán több V nagyságú DC keletkezik a kimeneten. Ez csak akkor nincs így, ha a bemenet le van terhelve 10kOhm alatti ellenállással. Ha egy kondenzátoros kimenetű előfokot kötünk elé, a védelem azonnal lekapcsolja az erősítőt. Lekapcsolja. Igen, a kimeneti DC figyelés a koppanás gátló relé után van. A bekapcsoló gomb egy sima nyomógomb (mondjuk szép) ami egy bistabil áramkört billent át, ami behúz egy relét, feszültség alá helyezve a fő transzformátort. A két végfok feléled, majd egy késleltető áramkör behúzza a két végfokon a kimenetet kapcsoló reléket. Ha netalán van a kimeneten DC, azt csak akkor érzékeli egy áramkör, ha az legalább 1V feletti. Ilyenkor a bistabil kapcsolódnak ad egy impulzust, így az erősítő lekapcsol, azaz a fő trafó primer oldala nem kap feszültséget, és a két kimeneti relé is leold. Ilyenkor azért csattan a hangsugárzó is egy nagyot.
Egyetlen esetben nem old le a kimeneti védelem, ha a két kimeneten ellenfázisú DC van. Azt ugyanis a közösített DC figyelő nullának érzékeli. Ez meg is történt, egy Dac kimeneti GND leszakadása miatt elrepült két "olcsó" hangsugárzó.
Sajnos mennem kell, majd még folytatom.

Hasznos információk. Magamat kell ismételnem:
"... egy 1MFt környéki áron kapható végfoktól ez már elfogadhatatlan."
Ki is egészítem: ez az árától függetlenül is elfogadhatatlan.
Ezek gyakorlatilag tervezési hibák, amiket neked kellett felismerni és kijavítani.
Az erősítő pedig tipikus példája annak, hogy valamit elsősorban látvánnyal, és marketing dumával akarunk eladni, nem pedig a kimagasló minőségével, átgondolt tervezéssel, és megvalósítással.

Nekem nem is a hangjával volt bajom, mert mint írtam, az elfogadható. A zaj, az pedig szerintem a duál fetek nagy gate áramából ered. Mármint az eredeti verzióban. Ez ki lett javítva, most csendes.
Ami megharagított, hogy tegyük fel elpukkan az erősítő. A drága ház marad éppen, a trafó, pufferek mind megússzák. Bármilyen hibát alkatrész szinten 20 ezer alatt meg lehet oldani. De a hangsugárzóval mi lesz? A hangváltóban lévő alkatrészeket én megjavítom, de a mélysugárzó javítás már nem amatőr dolog. 300 ezer volt a két hangszó gyártói javítása. Ezért a pénzért többszáz órás bejáratást is végeztek rajtuk.
Mondhatnám hogy én szívességből dolgoztam, de ez így nem lenne igaz. Nem fogadja el az illető a munkámat ingyen, ezért neki van saját tarifája. A munkahelyemen keresett pénzem duplája. Ezt ha hozzáadom, akkor már fél milla. Ezt az költséget nem kellett volna kifizetni ha az erősítő nem pukkan el.
És ha egy 20M árú hangsugárzó röppent volna el?
Karesz nagyon nagy energiát fektetett a NNJI, meg talán a Burgum védelmi rendszerébe. Most ez mintha kimaradt volna.
Nekem nincs időm rá, de kellene egy külső crowbar védelmet árulni, amit csak rá kell kapcsolni a hangsugárzó kapcsaira. Füstöljön az a 20E, de meneküljön az a 5-20M.

Pedig stabilan működő védelmet 15-20db filléres alkatrészből össze lehet rakni. Ráadásul csatornánként külön DC érzékeléssel. Kár feltalálni a melegvizet, ráadásul hibásan…

Ráadásul úgy, hogy már eleve ott van egy relé.
Relé nélkül talán nehezebb de nem lehetetlen.
Az említett Gauss erősítőben plusz egy TO92 tokozású tranzisztor, valamint egy darab 47K ellenállás, meg egy 100µF-os kondenzátor. Ja, meg két 47kOhmos ellenállás a végfok kimenetére, ami a relé behúzása előtt is figyel. Ezek nem audiofil ellenállások, mert semmi jelentősége nincs a hanghoz. Sima olcsó darabok, össz árban egy ezres. Ebben benne a a söröm is, meg a benzinem, mert mentem vagy 5 km-t.

Teljesen igazad van, nincs semmilyen védelem az Alohában és mégis nyugodtan alszom (amíg nem történik valami baj). Mert a múltkoriban is az történt például, hogy hallgatom-hallgatom és egyszer csak elnémul hol a jobb, hol a bal csatorna néhány másodpercre - egy-egy nagyobb beütésnél. Lejjebb vettem a kimeneti szintet az Audiolab-on (CD játszó) és akkor nem csinálta.

Néhány nap múlva teljesen elnémult a bal oldal. Kicsit megijedtem. Mindent kikapcsolok, visszakapcsolok, továbbra sem szól. Hangszórókat nézem gyorsan... jók. Végfok ki a műhelybe, semmi baja. Előfok ki, semmi baja. Összes kábelt mérem, minden rendben. CD játszó ki, azzal sincs gond. Feltekerem a hangerőt +10dB-re és akkor látom, hogy -2V DC van a kimenetén nagy hangerőnél. Időnként gondol egyet és letilt a kimeneti opamp túláram védelme. Az Audiolab is nagy ívben lesz@rja ha kimegy egy "kis" DC a kimenetére. Ugye, DC csatolt mindenem. Szerencsére az előerősítő figyeli a kimeneti driftet és 30mV DC fölött némít. Így maradtak meg a hangszóróim és a végfokom.

Szia!
Az "Aloha" kapcsolása szerencsére nem instabil, ezért nem biztos hogy kell valami védő áramkör hozzá. Most nem tudom hogy milyen célból, de a McIntosh erősítők kimenő trafón keresztül küldik a jelet a hangszórók felé.
Úgy gondolom, ez nem tesz jót a torzításnak, de a hangsugárzót biztosan megóvja.
Nekem 50 ezer forint alatti a hangsugárzóim ára, így nem halnék bele, ha megsülnének. De illemből, igyekszem megvédeni őket.
Jó projekt lesz ez a jövőben, talán nem baj, ha vigyázunk az értékeinkre.

Még egy kérdés. Az részemről (na meg szerintem sok más részéről is) evidens, hogy inkább a végfok süljön mint a hangsugárzó.
Egy jó hangú gyári végfokba nem belenyúlva, lehet e, vagy inkább érdemes e külső független védelmet csatolni egy hangsugárzókhoz.
Talán valaki ebből profitálhatna is, de engem ez nem érdekel. De jó poén lenne árulni ilyen modult, mint annak idején a molexes túlfeszültség védőt PC-hez.

Az Orion HS500-asokban volt ilyen védelem. Olyan régen, amikor még számítógépem sem volt kér tőlem valaki hasonló védelmet és akkor nekem is eszembe jutott mekkora buli lehetne ez.
Le is gyártottam belőle még egy darabot és megszórtam vele a helyi alkatrészboltot. Talán egy év múlva el is adták. Jól megszedtem magam rajta azzal az ezer forint körüli haszonnal. De megpróbálkozhatsz vele Te is, hátha nagyobb sikered lesz vele. Nem kell megsütnie a végfokot sem, annak a DC-jéből tud táplálkozni.

Ezekről a védelmekről jut most eszembe egy, még az előzőnél is nagyobb "bulim". A hidroforra voltam állandóan kiakadva, hogy évente minimum kétszer vagy a szimering szállt el, vagy a lábszelep engedi el a vizet és természetesen mindig este, hogy reggelig vagy leégésig foroghasson a szivattyú motorja. Csináltam hozzá időzítőt, ami tíz perc után lekapcsolja. Az asszony pedig árulta. Egyet sem adott el, viszont az egyik tanyasi munkatársa (aki sajnált rá az ötezer forintot) járt úgy, hogy rá egy hétre kilyukadt valami vízvezetéke a fürdőszobájában és úgy elárasztotta az egész házát amikor nem volt otthon, hogy alá kellett falazni. Tehát védelem mindenhez kell, de nem állíthatunk minden pofon mellé rendőrt, ahogy ezt már Heltai Jenő is megállapította.

Most nem korán keltem, hanem még nem vagyok álmos... ezen a védelmen agyalok kártyázás közben. És most látom... újra elolvasva a hsz-ed, hogy téged sem érdekel ez a buli. Pedig az jutott eszembe, jó poén lenne az Audioworld oldalán meghirdetni kiegészítőként Optheron tulajdonosoknak - elrettentésként mellékelve hozzá a fotót a szenes nyákról : )

Igazad van, rendőrt nem lehet eladni. Az óvszer is csak aprópénz, aztán utólag derül ki hogy kellett volna.
Most már rémlik a Hs500 hangváltója, ott volt a relé. Valamit akkor is sejthetett a mérnök, mert máshol ezt nem láttam.

Olcsóbb erősítőben is láttam olyan védelmet, ahol a két csatorna kimenetét közösítik egy-egy ellenálláson keresztül, bízván hogy csak nem romlik el mindkettő eccerre. De ott legalább nem DC csatolt a rendszer.
Még egy érdekesség erről az Optheronról:
Azt most nem akarom vitatni hogy duál monónak lehet e nevezni azt, ha független szekunderről de közös trafóról jár a két csatorna, mert elég nagy vas esetén alig van egymásra hatás. Ezt a gyártó is említí. De szerintem az lényeges lett volna, hogy a két csatorna között ne legyen a GND közösítve. Nincs is, mert függetlenek. De a védelem nyákjára rámegy mind a két csatorna kimenete és gnd-je, oszt ottan kapcsolódnak egybe.
Azt már régen megtanította velem az élet, hogy közös GND esetén a bemeneti csatlakozó ne a vékfok két szélén, hanem egymás mellett legyen. Ez először egy szépen bedobozolt Quad405 építésekor tanította az élet. Abban nem toroid trafó volt, hanem sima lemezelt magos. Ez szépen középen volt. A két végfok meg két oldalt, mint az Optheron esetében. Mind a két csatorna egyenként búgás mentesen szólt, de sztereóban ott volt a brumm. Át kellett építenem.

Kulcsszó: Optocsatoló. Régóta használom dual monó erősítőben. Valahol van komplett tervem, trafóval relével kompletten.

Csak a pontosság kedvéért: Rejtő Jenő az említett mondat szerzője

Jók ezek az optocsatolók ilyen feladatra is.
Ha már dual monó, költői kérdés következik:
Hol és miként kapcsolódjon a védőföld egy fém erősítő dobozhoz? (még nem kell válasz)
Két monoblokkról van szó. Híd kapcsolású PWM erősítő teleföld nyákkal, amihez a bemenet gnd-je is csatlakozik, ami a házhoz az alsó oldali Mosfetek source lábukhoz legközelebb eső ponton csatlakozik. (Nuforce reference 9)

Ha már Quad405, akkor lehet Quad606 is. Pontosabban annak a táp része.
Ott virtuális GND van a pufferek közös pontján. Ez amúgy nem rossz, de itt a kimeneti DC hiba helyett dupla feszültségre tölti a kondik egyik felét. Ez sem egészséges, de most kaptam egy marék 2200µF/100V nippon kondit, így semmi akadálya hogy ilyen tápot kreáljak. Azt még nem tudom, hogy rosszabbul szólna egy ilyen, mint sima kettős táppal.
Még az is megoldható, hogy sima földeletlen kettős táppal indulna, de a végfok virtuális GND-vel működne. Ha nincs hiba, egy relé összekapcsolja a virtuális GND pontját a kettős táp közepével. Üzem közbeni hiba esetén pedig bont a relé. Nos itt mivel nincs nagy feszültség, nem marad ív a kontaktusok között.

Eleve miért kell galvanikus kapcsolat a PE+fémház, és jel gnd között? Nem kell!
A több mint 30 éve épített QUAD405 erősítőben is csak egy fóliakondival volt összekötve a fémház és az erősítő GND-je. Erre meg mehet egy MΩ-os ellenállás párhuzamosan, hogy ne töltődhessen fel elektrosztatikusan sem. Az erőstőnek így sem volt számottevő zaja, 50/100Hz-es "brumm" pedig egyáltalán nem volt.

Egy olyan készüléken ami a nevével a "refenrenciára" akar utalni, annak meg legyen már szimmetrikus bemenete (is)....

Ráadásul így akár hídkapcsolású erősítőhöz is használható.