Mit hegesztenél vele, akksihoz kell vagy lakatos munkákhoz esetleg valami máshoz? Milyen anyagvastagsággal dolgozol? A kábelről leszedted a gyári vastag PVC szigetelést és lecserélted valami vékonyabbra? A söntöt kivetted?

Üdv! Régi poszt már, de megkérdem...
Meg tudod mondani, hogy ezzel a vezérlővel milyen határok közt lehet állítani az időzítést?

Ott kétfajta vezérlő képe van mellékelve: NY-D01(J2HA) és NY-D02 Mindkettő adatai elérhetők a neten.
(A megkérdezett fél éve járt utoljára a fórumon)

Hegedés

Próbáltam néhány pontot a hegesztőmmel. Az eredmény, hogy is mondjam, nem vagyok hanyattesve tőle. A 0.1mm tiszta nikkel szalagot éppen megpontozza, de érdekes módon, csak az egyik elektróda alatt heged össze rendesen, a másik elektróda alatt meg nem. Ez mitől lehet? Próbáltam többféleképpen is tartani az elektródákat, de az eredmény ugyan az. Egyébként egy mikrosütőtrafós gép lenne...

Mint látható ugyanazon oldali pontok szakadtak ki csak a letépési tesztnél.
A másik oldali pontok meg simán már gyengébb erőnél is leváltak.

A 0.2mm -es nikel csíkkal meg nem is bír igazán. Ha növelem az impulzus időt, akkor meg már elkezd izzani a hegesztendő szalag, ami szintén nem jó.

Eltérő nyomóerő? Nem elég tiszta felület? Lehet, hogy az egyik oldalon a rugó nem ugyanolyan erős?
Az a kiszakadás elég biztató, stabilan jó a kötés. De mint írtam a másik topicban valamiért ég és föld a DC pontozás és a trafós között a különbség még kisebb áram és rövidebb idő mellett is jobb eredményt ad, ráadásul nem kell hozzá nagy nyomás szinte elég hozzáérinteni kézzel.
Az elektróda anyag is különleges lehet, mert semmilyen ragadás nincs utána. Lehet hogy megérte nekik a berilliumos cuccot adni mellé ilyen kis mennyiségben, épphogy csak egy cserélhető menetes csúcs.

Ha nagyon rányomom, akkor se jobb, sőt abból a szempontból még rosszabb is, hogy behorpad.
A tisztaságért nem tudom mit lehetne még tenni, nikkel nikkel mindkettő, a szalag is meg a cella is. Esetleg meg tudom drótkefézni a cella tetejét meg alját vagy csiszolni, majd kipróbálom.
Az elektródát is fel szoktam csiszolni, mégis ilyen az eredmény. Nem tudom lehetne e még valamilyen savval kémiai tisztítást végezni, forrasztóvíz vagy sósav, aztán szárazra törölni.

Egyébként valóban én is annyit tokoltam már vele, hogy hirtelen felindulásból rendeltem egy ilyet.
Cella meg van dögivel bontott, amivel tudom majd táplálni, csak múkodjon már végre normálisan.

Igen a nyomástól behorpad amikor egy pillanatra felizzik és kilágyul az anyag, holott a ponthegesztésnek az egyik paramétere pont a nyomás lenne, ennek ellenére úgy tűnik pont fordítva működik a dolog.
Nem feltétlenül csiszolásra gondoltam, ha friss az anyag nem elég az oldószeres lemosás?
Nem lehet hogy nem ugyanolyan hegyes a két pontozócsúcs? A trafóson akkor lett jó a hegesztés ha nagyon hegyes volt az elektróda a végén egy kis lapolással, de a vörösréz állandóan beleragadt a szalagba, néhány pontozás után széttöredezett az elektróda vége.
A fnirsihez viszont egy nagy félgömb végű elekróda járt és ugyan olyan pici pontot lehet vele csinálni, mint a kihegyezett vörösréz elektródával. 40-et pontoztam vele de nulla ragadás, küldtek mellé egy tartalék hegyet de szerintem az első is kibír legalább 1000 használatot...
Néztem videót mi van benne és közvetlenül kapcsolhatja a kimenetre 2 vagy 4 mosfet az áramot max 4,2V-on. A vezetékek csak AWG10, azaz 6mm2-esek mi meg kínlódunk az 50-es kábellel a trafóhoz... ilyen mosfetes panellal kellett volna próbálkozni meg egy lítium pakkal néhány low esr meg szuperkondenzátorral kiegészítve.

Nekem kezd az a gyanúm lenni, hogy a mikró trafó a ludas, mert ha jól tudom, alulméretezett alapból,
és kevés a primer menetszám is. Sőt, még azt is el tudom képzelni, hogy lehet nem is réz tekercs, hanem alu. Bár a végére a saru az forrasztva van elvileg, de fene tudja. láttam már rézzel "futtatott" alu drótot is. Mondjuk az eredeti nagyfesz szekunder is az volt, bár az lehet csak lakkozott volt rézzel se volt futtatva...

Ha megnéz az ember egy gyári trafós pontozót, abban sincs nagyobb transzformátor. Mondjuk egy szkóp ábrát szívesen megnéznék egy olyannak a kimenetéről, de eddig sehol nem találtam.
Yt-n is akinek írtam ez ügyben, hogy készítsen már egy ábrát a kimeneti jelalakról, szkóp híján ugye nem tudott.

Az összenyomásról csak annyit, hogy az inkább akkor szükséges, ha egymással szemben vannak az elektródák, meg vastagabb az anyag. Az ilyen vékony lemeznél 0.1-0.2mm nem annyira érzékeny rá, csak legyen kontakt. Az ilyen lemez anyag gyakorlatilag teljes keresztmetszetben olvad, legalább is kellene. Itt inkább az a probléma, hogy az alátámasztásnak használt cella kupak nem olvad, feltételezem kevés áram hatol be, és nagy százalékban inkább csak a szalagon keresztül halad.

A pontozó csúcs meg kb annyira egyforma, amennyire egyformára tudtam köszörülni.
De láthatóan nagy különbség nincs köztük.

Ui.: Sőt, egyik videóban már olyat is láttam, hogy a gyári trafós is csak a nikkelezett vasra jó,
"fél gázon", a 0.1 mm nikkelre "maxi gázon" de a 0.2 nikkelt már az sem viszi...
Aki tesztelte a 0.2-es nikkellel, kb hasonló volt a problémája, hogy nem olvadt be rendesen,
és könnyen leszakadt, már-már a cella saját súlyától is.

Feltettem a szkópképeket, egyértelmű az áramcsúcs és az effektív érték is. Az akkus ponthegesztő minden pontozás után kiír egy áramértéket, ez jellemzően 650-700A közötti. A trafós 700-900A effektívet tudott.
Az akkuson a jó beállítás 5-10ms, de tud kettő gyors egymás utáni áramimpulzust is. A rövidebb idő azt jelentené, hogy a bevitt energia is kevesebb, szóval nem értem.
Az akkutest biztos hogy gyorsabban elvezeti a hőt, belül elektrolittal van feltöltve és a felület is sokkal nagyobb. Lehet hogy azt kellene kikísérletezni, hogy sokkal hegyesebb legyen az elektróda, úgy még nagyobb lesz a helyi áramsűrűség, cserébe egy cellán minimum 4-5 pár apró pont biztosítsa az áramvezetést.

Egyébként meg az EVE-nek van olyan 40135-ös csavarkivezetéses cellája, ami 4000 ciklust bír és fajlagosan ugyan annyiba kerül a Wh mint egy Samsung E35 li-ion pack. Majdnem rendeltem, de az elképzelt kapacitás pont 48V esetén problémás, ezért először egy 48/60/72V motorvezérlőt kell kiválasztani hozzá, aztán a végleges cellaszámot amit BMS szempontból is meg lehet oldani. Biztos hogy kizárólag csavaroznék, ha van rá mód. A villanyszerelés meg a saruzás amúgy is jobban megy...

Ezek merre találhatóak?

Rosszul emlékeztem, csak néhányat, de kipróbáltam különböző munkakábelekkel rövidrezárva is és ezek az áramértékek jöttek ki. Biztos csináltam szkópábrát mert azzal mértem az áramot csak a pendrájvon maradtak. De akkor is egyértelmű, hogy ennek elegendőnek kellene lennie.
Ponthegesztő akkucellákhoz