Rossz hasonlat, mert ez csak 1500 W-os.

Lézeregységnél a kimenő teljesítményt adják meg, ez nem előforduló adat, hanem alapeset. Adatlapban/leírásban mindig ott a két érték, a felvett és a leadott. Ipari gépekben a lézeregység (fiber vagy CO2) folyamatosan le tudja adni a maximális teljesítményt vagy annyit, amennyit a vezérlő/program meghatároz. Lehet impulzusszerűen változó teljesítménnyel vágni/hegeszteni de ez messze van a mindigtől.

Érdekes.

Az én 10 W-s lézerem ( legalább is ez van ráirva) is vigan vágja még az 1 mm -s rézlemezt is.

Nehezen hihető a dolog. Milyen hullámhosszon működik a berendezés?

Én nem a prospektust né zem hanem a gépet. Amikor vettem a gyár azt állitotta, hogy csak kb 0,5 mm-s lemezt lehet vágni, de simán vág egy milliméterest is csak lassabban.

Én sem a prospektust nézem. Cégnél van 3, 4 és 6 kW-os Fiber, 3 és 4 kW-os CO2 lézergép. Ha pontosan nem is ismerem a határokat, a nagyságrendekkel tisztában vagyok. Konkrét adat miatt kerestem kicsit. Egy távolkeleti lézergép gyártót találtam amelyik azt állítja, 500 W-os lézervágójával lehet 1 mm-es réz lemezt vágni. Kicsit optimista a többihez képest, de még így is pár lépcsőfokkal a 10 W-os felett van.

Legalább nézz utána pár dolognak, mielőtt ilyen lehetetlen dolgokat leírsz.

Én a gépet azért vettem, mert már nem akartam szorakozni mindenféle vegyületekkel réz, sárgaréz és alpakka maratásával. A hagyományos kémiai maratás amugy is csak kb 0,5 mm vastagságig használhato, mert ha vastagabb a lemez akkor már nagyon alámar a vegyület. Ezért pár éve speciális gépet gyártottunk amivel csökkent az alámarás, de még igy is sok.
Kb 1 éve jelent meg ez a CNC masina, ami 10 W-s lézerdiodával ( de van 20Ws is) tökéletesen vágja a rézlemezt, s ha vastagabb kell akkor többszörös menetben. Nekem ez pont elég. Ráadásul mást is vág és a szagokon meg a melegen kivül más dolog nem keletkezik es automatikuson teszi a dolgát A4-s méretig, s nem kell utánna mosogatni, meg veszélyes vegyületekkel szorakozni.
Ugy hivják a gépet, hogy Ortur R2.

Idézet:
„A hosszabb Ray5 20W-os Laer gravírozó egyetlen menetben 0,59"/15 mm fenyőfát és 0,31"/8 mm akrilt, több menetben 25 mm fát és 35 mm akrilt, valamint 0,002"/0,05 mm rozsdamentes acélt tud vágni.”

Ez a 20W-os gép leírásából származik. Igaz rézlemezről nem ír, csak rozsdamentes acélról, de azt csak 0,05mm-ig vágja. Furcsállanám, ha a tízszer olyan vastag rézlemezt elvágná.

Akkor furcsáld…

Feltennél akkor egy video-t, ahol egy rézlemezt elvágsz a gépeddel?

Boritékolom, hogy nem fogsz, hanem elkezdesz terelni más témára, mert megint csak a tények alátámasztása nélküli dobálozás folyik.

Ez rosszul írtad:

Idézet:
„(az adja az okszigént)”

Helyesen: (az adja a zokszigént)

Átverős oldalakon nincs limit a nagyottmondásra.

A 18650-es Li-Ion celláknak is már 10.000mAh körül jár a hirdetett kapacitása.

A youtubon találsz egy sereget. Itt egy kép 0,5mm-sárgaréz vágás. ( ez bonyolultabb dolog volt mert a lemez mindkét oldalát lézerezni kellett. Kb félnapos munka volt)

Igen...... De a teljesítmény felvétele 8KW, ez a legkisebb használható lézer. 3mm vastag vasat egy menetben átvág, kipróbáltuk 3,5 mm-esel is, de azt már nem tudta. Főleg rozsda és festékleszedésre van használva, néha pedig hegesztésre olyan 5mm vastagságig, természetesen több menetben, rendkívül nagy előnye, hogy nem húzódik, görbül meg az anyag mint láng vagy ívhegesztésnél. Nem rossz gép, csak hát az ára......

Gondoltam, hogy videót nem fogunk látni tőled. Fél nap és hány menetben?
Mondjuk más fogalmaink vannak a vágásról, egy 50 cm-es farönköt is el lehet vágni kézifűrésszel ennyi idő alatt, meg láncfűrésszel is 1 perc alatt.

Itt van egy 100W-os lézerrel való vágás, még az is szenvedés kategórai, de 48 másodperc alatt kivág egy icipici kört: Bővebben: Link
De ez még mindig 10x akkora teljesítmény.

500W-tal már tényleges vágást lehet csinálni:
Bővebben: Link

Nem mert már ki van vágva ami kell, és nálam nem igy vág, hanem egyszerre az egész lapot rétegenként, s miután kétoldalas a vágás egyszer meg kell forditani a lemezt. ( gyakorlatilag a régi maratást utánozza a gép.

Majd ha legközebb vágok, lehet, hogy odaviszem a kamerát is. ( kizárolag a kedvedért ).

Régi idők HIFI-je

A Régi idők hifije, dizájnja

Nálunk a helyi boltban is.

Régi idők műholdja.
Hát nem feltámadt?

Csak LES-en volt. De, hogy pont fél hangonként esik le?

A tranzisztoros áttörés: bemutatták a CDC 1604-et

A Control Data Corporation 1959. október 16-án tette közzé új számítógépét, a CDC 1604 modellt. A gépet elsősorban Seymour Cray és csapata tervezték, s később Cray nevéhez fűződik a szuperszámítógépek koncepciójának továbbfejlesztése (ma Cray Research néven ismert). A 1604 nemcsak a CDC első gépe volt, hanem az egyik első kereskedelmi sikernek számító teljesen tranzisztoros számítógép is.

A teljes cikk:
https://linuxmint.hu/hir/2025/10/a-tranzisztoros-attores-bemutattak...604-et

https://en.wikipedia.org/wiki/CDC_1604

Bárki hibázhat, mondta a sün, és bánatosan lemászott a cipőkeféről.
Amúgy tapasztalatom szerint a szoftveresek sokkal gyakrabban rontják el a dolgot, mint a fentiek...

A szélerömüvek szárnyai

Épp egy kis repülötéren üldögélek egy sör mellett és nézem a kis Cesnakat meg a többi gépet is, mindegyik ilyen motoros gépen 2 szárnyas ( vagy minek hivják) propeller van. A hatalmas szélerömüveken meg 3. Vajon miért raknak ilyen gépekre 3 méregdrága propeller lapátot 2 helyett ami a repülögépeken böven elég és a szélerömüveken is biztos elég lenne?

Itt: Bővebben: Link, és itt: Bővebben: Link.

Csak megint az igaz, hogy a több lapát lassabb forog, de ugye belül egy gyorsitó áttétel van ami garantálja a megfelelö szinkronizáciot. ( és okozza wgyes tipusokban a legtöbb gondot) Ha csak 2 lapát lenne az nyilván gyorsabban forogna azaz a motoráttétel is olcsobb lehetne.
Ahogy olvasom a kinaiaknak má sikerült megoldani a 2 lapátos turbinákra a videodban elhangzott gondokat is és ha igaz kb 30%-l olcsobb a 2 lapátos turbina.

Lehet, hogy olcsobb -azonban gyakorlattal tertek vissza a haromszárnyura. Mert nem a kínaiak ötlete volt ám. Megoldották előttük -nem hozta azt, amit összességében vartak tőle. Egyszerűen jobban működik a haromszárnyú, mint a kettő.

Ezt ki kell várni, ha elkezdik ujra épiteni a 2 szárnyas gépeket. Ha még fig egyáltalán kelleni, mert egyelöre az a gond, hogy ilyen áramra nincs szükség, csak a statisztikában mutat jol, a hálozatban részbe katasztrofát okoz, mert nem akkor van amikor és nem ott ahol kellene.

Mindkét kérdésedre linkeltem a válaszokat, magyarázattal. De ha szerinted nem jó, próbáld megerőszakolni a fizikát, hátha kapsz egy Nobel-díjat.

Nem én mondom, hanem azok akik gyártják, én csak olvastam. ( sporolni mindenhol akarnak).

Azért a második világháborús légcsavaros vadászgépeken eljutottak az 5 szárnyú légcsavarhoz a legnagyobb teljesítményű motorokkal. Pl. a Spitfire F24 griffon motorral.
A Hawker Hurricane is 2 szárnyú légcsavarral indult a 30-as években, aztán ahogy kapta az erősebb motort, 3 szárnyúra cserélték.
De az amerikai gépeknél is a P51 Mustang 3-al indult, később erősebb motorral már 4 lapát.

Valószínűleg jobb a hatásfok a 3 lapáttal, mint kettővel. Sokkal nagyobb felületet tud hajtani a légáramlat. Meg a Bakman által linkelt magyarázat, gazdaságosság, stb. Repülőgépeknél meg nagyobb a vonóerő a nagyobb össz felületű lapátokkal, amit az erősebb motorral ki tud használni.

A kis Cessna gépeken meg nincs olyan brutális motor, mint a VH vadászgépein volt, bőven elég a 2 lapát.