Nagyszüleim még most is meg tudják kérdezni, hogy kell-e öv az autóban, bár gondolom inkább azért, mert ennyi idősen már nehezen tanul az ember bármit.

Mondjuk lehet azért, mert nem is láthattad. Az M7-en is van egy ilyen elsőre gazdátlan feloldó tábla kb. az M0 alatt, ami akkor nyer csak értelmet, amikor Törökbálintnál a fényújságon bekapcsolják a százas korlátozást (asszem zajcsökkentés miatt).

Mikor mondtam ismerősök között, hogy tanulni mindenféle elektronika nélküli autón kellene, lehülyéztek, pedig a korlátokat csak azon lehet viszonylag következmény mentesen megismerni.

Motoroknál még rosszabb a helyzet. Mert hiába oktatnak régi gépekkel, de 600-as, soros, pörgős gépekkel történik általában az oktatás, amik 6-7000-es fordulat alatt harmatgyengék. A tanulóknak az oktatás alatt esélyük sincs megtapasztalni a motor erjét. Ezért aztán mindjárt nagyobb kell nekik, mert a 600-as szerintük gyenge. Majd ráülnek az agyonelektronikázottra, és soha nem tanulják meg félni, tisztelni a vasat.
Az én generációm még a fokozatosság elvén nőtt fel. Nem "lóerős" hanem nyomatékos gépeken tanulva.
Fokozataim:
-Ha nagy gázt adok és csúsztatom, akkor elindul. (Riga12)
-Úristen, ez nagyon erős. (250-es parasztJawa)
-Mintha kicsit gyengébb lenne, de nagyon megy. (350-es kalifornia Jawa)
-Azt a brutál életbe.(Yamaha 535 Virago)
-Na jó, ennek már csókolommal kell köszönni.(Honda VTX1300)

Ja, és még mindíg csak 74 lóerőnél járunk, max.175Km/h sebességnél. De ha erre a gépre ráülne egy agyonelektronikázott sportmotoron tanult kölyök, az indulás pillanatában vágná földhöz.

Egy barátomnak volt egy 400-as Yamaha motorja, ami versenymotorból lett visszaalakítva utcai motorrá. Kapott rendes világítást, stb, és le is lett vizsgáztatva. Azon azért volt meglepetés, sőt majdnem ijedtség, amikor kipróbáltam. 1-es fokozatban kb. 100-ig lehetett vele gyorsulni, és ha a vezetője ilyenkor nem hasalt rá eléggé (és/vagy túl könnyű volt a sofőr), akkor felemelte az elejét (az egyébként orrnehéz jármű). Egy mélyedés volt az ülés, ami megtámaszotta a derekat, és kellett is, különben hátra csúszott volna a sofőr. Szószerint érezte az ember a derekán, ahogy tolja a motor. Az 550-es XJ Yamaha (egy másik haver motorja) ehhez képest egész más volt, chopperré alakítva, fotel üléssel, háttámlával. Az előbbi a száguldásról szólt, az utóbbi a kényelemről és a hosszú motorozás élvezetéről - de ezt csak ez érti aki motorozott valaha. Nekem 251-es ETZ-m volt sokáig, nagyon szerettem, és néha sajnálom, hogy már nincs meg.

Az a baj a mai fejekben, hogy minden a lóerőről meg a wattokról szól.
Legyen baromi sok lóerő autóban motorban, mert az a menő.
Nem baj, hogy a lóerő kizárólag a sebességhez kell, és normál használatban még a negyede sem jelentkezik. Szemben a nyomatékkal, ami normál használat esetén jól kihasználható.

Hogy kalifornia, vagy nem, de a 350-esről nagyon könnyen lecsúszott az utas. Meg néha túl közel volt a fal. Vezettem én is, de soha nem bolondultam vele.

En egy 650-es Vulcan-S -en tanultam motorozni (64LE) es semmi bajom nem volt/nincs vele.
Ez csak hozzaallas (jozan paraszti esz) kerdese.

Amikor megvettem és hazavittem, az asszony az első próbaúton lecsúszott.
Addig nem volt hajlandó újra ráülni, míg háttámlát nem eszkábáltam rá.

cua!

Ez az, ami nincs meg a mai fiatalokban. (Tisztelet a kivételeknek.)

... en 56 evesen szereztem motoros jogsit

Én meg összesen 20 méter motorozás tanulás után 18 évesen. Ez egy kabaré vizsga volt, a másik négy akikkel egyszerre mentünk ők tudtak motorozni, megbuktak.

Motoros rutin vizsga:
Felsorakoznak a vizsgázók a pálya mellett, a vizsgabiztos háttal a pályának beszélget.
Amikor lement egy ember, statisztikai alapon átment, átment, átment, megbukott,megbukott,átment,átment....csakhogy a százalék stimmeljen. Már elindulás előtt eldőlt az eredmény.

Annó tesóm Szegeden vizsgázott nagymotorból.
Piactéren (nem a Marx, ami most Mars) volt a gyülekező (szegediek gyanítják melyik).
Leszakadt az ég.
Vizsgabiztos kiállt:
"Aki motorcsónakból akar vizsgázni, maradjon, a többiek menjenek haza."

Ha már vasút és sasolás.

A BKK gyakorlatilag teljes Budapestet feltérképezte így. A feldolgozóközpontjukban pedig siket és nagyothalló emberekkel dolgoznak, akik a beérkező adatok alapján javítják a térképeket. KARESZ

Applied Science

YouTube csatornaajánló, hosszú téli estékre. Sok érdekes kísérlet, "házi" módszerekkel: Applied Science.

Köszönöm!
A gyerekek imádják az ilyeneket.....

Shenzhen ma - back to the future

Egy Magyar Lány Kínában.

En csak a hozzaszolasokon csovaltam a fejem. Akik ezeken a videokon amulnak/csodalkoznak, azok hol eltek az elmult 10-15 evben...?

Szerintem más tudni hogy ilyen is van, és más látni, hogy valahol ez a mindennapi élet része, mégha valószínű hogy a legérdekesebbeket kivonatolva közölte is .. Azért tetszett az út közepén megálló taxi.

Nekem az volt furcsa, hogy ezen a csaj siman atlepett, holott eletveszelyes is lehet...

Vannak olyan 50+ korú csecsemők is, akiknek minden vicc új.

Ezek a fiatal generációk mintha sokkal lazábban kezelnének egyes dolgokat, nem ragaszkodnak görcsösen minden szabályhoz. Persze gondolom azt is megjegyezte volna, ha megindul a forgalom és megcsapja egy mellette elsuhanó autó szele.

Később esett le, hogy az előző válaszom félreérthető: neked válaszoltam, de nem neked címezve.

Ide is berakom,

Egy kinai gyár

Filmtechnika FK-810

Faterom talált pakolás közben a műhelyben egy ódon, nehéz, fém dobozos cuccot, megkért, hogy nézzem meg.
Az oldalán egy 220V-os piskóta csatlakozós bemenet. A csatos ajtaját kinyitva van rajta egy Filmtechnika FK 810 felirat. Van egy feszültség mérő műszer 120V körülig skálázva, mellette egy forgatható kapcsoló, a műszer és a kapcsol alatt is van egy pár banán aljzat 110V táblával. Kicsit lejjebb középen 2 üvegbiztosíték foglalat, az alsó 6A táblával. Balra lent egy földelő csavar. Nem sok minden van róla a neten, az egyetlen találat a radiomusem-é (hazai feltöltés), de az egy A verzió, ahol a banánok helyett süllyesztett fali aljzatok vannak.
Gondolom, hogy egy autótrafós 220V->110V átalakító, több leágazással, hogy némileg állítható legyen a terhelés függvényében, talán párszáz Wattos lehet, meg, hogy öreg jószág. Ki fogom majd próbálni, működik-e. Vannak még üzemben ilyen korú elektromos cuccok...
Ér ez valamit? Szeretné eladni. Régiségként, vagy akár használatra. Hát, nem tudom...

Először szigetelésvizsgálattal kezdeném.

Amerikából behozott cuccokhoz szoktak keresni még most is hasonlókat.
Annó volt főnököm felesége költözött haza onnan, és rengeteg holmit hozott haza.
Jól elvolt rengeteg készülék honosításával.
Amit nem árt tekintetbe venni ez esetben:
- Granpa is mondta, hogy ilyen öreg készüléknél szigetélés és egyéb átnézés erősen ajánlott.
- Autotrafó esetében arra is kell számolni, hogy a készülékek szigetelése fel akkora feszültségre vannak méretezve.
- A frekvencia is más, aszinkron motorok, órák lassabban járnak.
De mindezeket úgyis tudod.

Megint megy az RTL-el a Kincsvadászok. Ott egyértelműen elmondták, hogy mi a "régiség". Ez nem az. 100 év múlva talán az lesz. Esetleg technikatörténeti érdekességként értékesíthető. Múzeumok nem foglalkoznak vele. (Ennek ellentmond, hogy a szolnoki Dajanich Múzeumban van egy fantasztikus híradástechnikai gyűjtemény, amit kérésre megmutatnak. Nem tudom, az hogy állt össze?)
Talán egy magángyűjtő lát benne fantáziát.

A filmgyárban stb az ilyen készülékek ( állithato kimenettel) elsösorban olyan dolgokra voltak használva, amik érzékenyek a feszültségváltozásra ( izzok stb) azért van ott a müszer is. Akkoriban elég gyakran ment le a feszültség akár 180 Voltra is, amit kompenzálni kellett, föleg akkor, ha a berendezés amugy is csak 110V-re lett gyártva. Kiskereskedelmi forgalomban voltak automatikus stabilizátorok is, mert a korabeli TV-k is eléggé szenvedtek a feszültségváltozásokkal.