Folytatva az elmélkedést, valami képletfélét kellene alkotni. Zenei jel esetén mégis mekkora is a hullámzás a tápsíneken?
Először is mivel nem állandó a terhelés, valami arányt kellene találni. Én nem találtam mást, mint a zenei jel Crest faktorát. Ez a szakértők szerint 12-20dB között van valahol, aminek az átlaga 16dB.
Ezt áramra vetítve 1/6-od része annak, mintha a terhelést simán rákötnénk a tápfeszre.
Tegyük fel, hogy tapasztalatból tudjuk, ha egyszeres tápfeszről 4 Ohmos hangszórót hajtunk teljes hidas erősítővel, a tápszűrő kondenzátor a korábbi kalkuláció szerint 18800µF fele, azaz 9400uF. Legyen a tápfeszültség mondjuk 40V. Hogy alakul a csúcs és az átlag áram ebben az esetben?
Hanyagoljuk el a tranzisztorokon a maradék feszültséget, tehát feltételezzük, az erősítő tápfeszültségig kivezérelhető. Nos, nem is kell számolni, a maximális áram 40/4=10A. 16dB-es Crest faktorral, azaz 6-al osztva 1,667A jön ki, mint átlag áram. Megfordítva az arányokat, 4X6=24, vagyis zenei jellel olyan az átlagterhelése egy tápegységnek, mint ha a tépfeszültséget osztanánk a terhelés hatszorosával, jelen estünkben 24 Ohm-mal. 4 Ohmnál maradva ez minden tápfeszültségnél ugyanolyanarányt jelent, vagyis nekünk elegendő lenne valami kapacitás vs terhelő ellenállás állandót alkotni. Nagyobb terhelő ellenálláshoz kisebb kapacitás kell, tehát akkor a kettő szorzata egy állandót kell hogy hozzon. Már csak azt kellene egységesíteni, hogy egyszeres táp, kétszeres táp, híd vagy SE kapcsolás hogy hozható közös nevezőre. Ha a kettős tápot egyszeresnek tekintjük, akkor a két kondenzátor soros eredője megegyezik az egyszeres táp kondenzátorával. A híd kapcsolást pedig el kell látni egy 4-es szorzóval.
Most rendszerezni kellene az eddigieket, csak honnét kezdjük. Talán a híd kapcsolástól. 9400X4=37600. Ha a kapacitást mF-ban értelmezzük, akkor a szorzat eredménye közelítőleg 38.
C=38/R képlet egytápos híd erősítőre már meg is van. Ráadásul ez a képlet a dupla tápos fél híd erősítőre is használható, ahol a kapott kapacitás érték a két féltáp kondenzátorainak összege,
C=9,4/R képlet az egy tápos SE erősítőre.

Nézzünk egy példát: Mekkora kondenzátort tegyünk egy kettős tépfeszről működő 8 Ohm terhelésű erősítőhöz? C=38/R=38/8=4,75, ez a két kondenzátor együttes kapacitása, azaz 2X2375µF szabványos értékekhez kerekítve 2X2200uF.

Adós vagyok még a fix terhelésű tépegység szűrőkondenzátorának ajánlott kapacitásával. Itta korábban említett Crest faktor miatti 6X-os szorzót is be kell vetni, vagyis 37600X6=225600. Megint csak mF-ban megadva C=225,6/R. Emlékezzünk egyszerűen a hálózati feszültség értékére, máris beugrik a 230.

Hogy is alakulna az a 12,5V/500A szűrőkondenzátora? Először a terhelő ellenállást kell meghatározni. 12,5/500=0,025 Ohm. C=225/0,025=9000mF=9F.

Egyelőre ennyi.

Kedves kollégánk nem hajlandó elárulni a nagy titkot. Hova akar bevilágítani 10 V 550 A-rel.
Igaz, közben több, mint 1 kW elvész az egyenirányítás során. Meg még valami a feszültségsímogatásra.
Apósom (zászlós) egykor rendszeresen részt vett az augusztus 20-i ünnepségeken, ahol hatalmas ívfényszórókkal világolták az eget. Gyanítom, nem 10 V-tal.

Tekercselő huzal méret

Üdv!
Lenne egy intim kérdésem. Ha meg van adva egy trafónál, hogy pl: 0,8 mm átmérőjű huzalból kell tekerni, akkor ez a méret a lakkozással együtt, vagy a lakkréteget lekaparva csak a csupasz drótra értendő?

Az utóbbi. Persze a lekaparás a valóságban pontatlan eredményeket adna, ezért a gyár által megadott keresztmetszetet kell figyelembe venni.

Köszönöm. Azért kérdeztem,mert van pár méter bontott huzalom és a méretére lettem volna kíváncsi.

Szia!
S ha ezt elbonyolitanánk, a galvanizáláshoz használatos 1F kapcsolással? Itt kellenek is az ekkora áramok--pl 1-10A/cm2...

2-3db 1f trafó mindegyik szekundere ellenütemű1- 1 diódás s egy szivó-folytó tekercsre dolgozik.
A trafók primerje 1 fix bekötésű, 2 kapacitiv előtéttel -esetleg-3 induktiv előtéttel.

folytó : a "folyik" szóból származik, vagyis a folytó = folyató
fojtó : a "fojt, megfojt" szóból származik, vagyis fojtó = megfojtó, elfojtó

Mivel a tekercs feladata ilyen helyzetben az, hogy elfojtsa, csökkentse az egyenfeszültségen jelenlévő váltakozó komponenst, így a "folytó" kifejezés hibás.

("Szívótekercsről" eddig nem hallottam tápegységek kapcsán...
"Szívókör" - vagyis olyan rezgőkör, ami egy meglévő rezgőkörrel párhuzamosan, azzal csatolásban van abból a célból, hogy teljesítményt vegyünk ki belőle - létező dolog, de inkább nagyobb frekvenciákon használatos.
Persze mindig tanul az ember...)

Én a szomszédnak azt a szót mondtam, hogy slambuc és boci szemekkel nézett, hogy he?

Nyugodj meg, én a Balatonnál hallottam róla először olyan 40 évvel ezelőtt - láttam is, hogyan csinálják, ettem is akkor - egy Kelet -Magyarországi állampolgár jóvoltából. Megvan az a kétségtelen előnye, mintha egy darab terméskő keletkezne a gyomorban - jó volt... Tolnában ez ismeretlen.. ....és a svárkli ismerős-e?

Melegedő trafó

Sziasztok !
Nem tudom, ez a topik megfelelő-e ennek a kérdésemnek, de a címek alapján nem leltem jobbat.
Tehát lenne egy működő ipari gépből bontott trafóm, aminek a primerje 3 kivezetésű, 220V, 230V, 240V feliratokkal. Mondom jaj de jó, nekem van kitalálva ! Kipróbálva viszont erősen melegszik üresjáratban is, minden bemeneten próbálva. Szkóppal ránézve a jelalakra egyből látszik hogy levágja a szinusz csúcsait, hát persze hogy melegszik.
Én erre azt mondanám, túl van gerjesztve, de annyira nem ismerem a trafók lélektanát.
Kérdésem tehát az lenne, hogy van-e lehetőség ezt a trafót normál üzemre fogni ?
Hegesztett, lakkozott kivitel, szétszedése csak barmolással menne, és a végeredmény kétséges.

Menetzárlat lesz ott. Ilyen kivitelben (kvázi bonthatatlan) hulladékudvar vagy ráérő (mazochista) tagnak adni.

A menetzárlat hogyan tud létrehozni ilyen jelalakot ?
A folyamatos zárlat szerintem nem vágná le a szinusz tetejét egyenesre, ha meg átüt, ott impulzus jelenne meg. Ez pont úgy néz ki, mint ha telítésbe menne a vas.
Szerintem, de mint írtam trafókkal nincs sok tapasztalatom.

A hálózati szinusz teteje eleve lapos a jelentős nem szinuszos áramterhelés miatt. Nézd meg EZT, ha ilyen akkor az "normális".

Hát lehet hogy tényleg ez a bűnös !
Hirtelen rámérve bizony ilyet láttam és nem vizsgáltam tovább.
Köszönöm a segítséget ! (Ugyanitt réz meg vas eladó ! )

Mikor a menetzárlat nem hoz létre rövidre zárt meneteket, hanem az a szakasz kiesik, akkor a lecsökkent menetszám=túlgerjesztés. Ha ez szekunker oldali, akkor terheletlenül nem jelentkezik, csak a lecsökkent sec. feszültségként.

Így már tiszta, ma is tanultam valamit.
Köszönöm a magyarázatot !

Ez így nem igaz.

Menetzárlat esetén, a rövidre zárt menetekben is indukálódna feszültség, ezért ott egy viszonylag magas zárlati áram folyik, ami akár olyan mértékig is melegítheti a tekercsnek ezt a részét, hogy az valahol elég, és ilyenkor ott valóban látszólagos menetszám csökkenés jön létre.
Ezzel az a baj, hogy a gyakorlatban egy ilyen melegedés károsítja a környező meneteket és szigetelést is, ami későbbi kockázatokat hordoz.

A primer menetzárlat és a szekunder menetzárlat is másként hat a túlterhelést illetően. A primer zárlat autotrafós hatással hat, a szekunder az valós szekunder áramnövekedést okoz.
A primer menetzárlatnál a rövidre zárt részben az áramok különbsége hat, valaki számolja ki egy példán, nagyjából hogyan alakulhat...Könnyítés képen a zárlatot okozó ellenállás legyen nulla, illetve amennyi jólesik...

Melyik része?
Alkotó: "nem hoz létre rövidre zárt meneteket, hanem az a szakasz kiesik," Értő olvasás.

Ezt azért gondold végig. A gyakorlatban -ha ritkán is- előfordult párszor. Jellemzően, sor végén lecsúszott menetek hozzák létre. Tekercselői hiba.

Nem tudom a gyantázás is szándékos kitolás e a felhasználóval vagy más oka van.

Elvileg növeli az élettartamot és a biztonságot.
Ugyanakkor áttekercselést határozottan nehezebbé teszi.

Ezzel kapcsolatban vannak fenntartásaim.

Mire gondolsz, amikor "gyantázást" említesz? Én még nem hallottam ezt a kifejezést.
Régebben meleg paraffinnal, vagy viasszal itatták át a trafókat, és ezek egy része a mai napig remekül működik, persze akkor még sokkal kevésbé feszegették a méretezés határértékeit. Akkoriban nem lett volna jó egy 60°C körüli üzemi hőfok, mert ott már kifolyt volna a paraffin. Ez egy viszonylag lágy anyag, de a tömege miatt mégis jól tudta rögzíteni a vezetékeket, meggátolva ezzel azok rezgéseit, elmozdulásait.
Manapság pedig az impregnálás a szokás, ami kötés után egy gyakorlatilag rideg lakk-tömböt jelent.

~50 évvel ezelőtti őseink már sokkal fejlettebbek voltak az általad említettnél. Először is a kész transzformátort kemencébe tették, hogy az esetleges párát kiszárítsák belőle. Pontos hőfokot nem tudok. Majd még melegen varnislakkba merítették. Hagyták lefolyni, majd 140 fokos szárító kemencébe tették legalább 24 órára.
De ezeket csak akkor művelték vele, ha szélsőséges klíma hatásaitól kellett védeni, vagy vizes esetleg sósvizes környezetre kellett felkészíteni (tengeri hajózás ).
Normál környezeti viszonyok esetén, pl. szobahőmérséklet, száraz környezet, akkor és most is csak feltekerték és még csak nem is lakkozták, ahogy manapság is előfordul.
Pl. csöves rádiók, TV-k trafói. Még a korai nagyfeszültségű trafót se impregnálták, pedig akkor még nem feszültségsokszorozó, hanem egyetlen db dióda következett utána. 15-27 kV-on.

A menetzárlat kimérhető egyszerű eszközökkel, vagy mindenképp célműszer kell hozzá ?

Halványak az emlékeim, de szerintem olyan konkrét anyag nem létezik amit varnishlakk-nak hívnának. A varnish egy igegenből átvett kifejezés, és csak átitatást, lakkozást, bevonatot jelent, azaz egy szinonímája a lakknak (nem néztem utána pontosan).
A parfinos átitatás az viszont biztosan létezett, mert ebben személyesen volt szerencsém részt venni. Közönséges rezsón megmelegítve, trafó beleállítva, és valamennyi ideig bennehagyva. Állítólag ez nagyon jó dolog volt, egyszerre adott mechanikai rögzítést, növelte a szigetelési sajátosságokat, és jól védett a párás-nedves környezettől.

Egyszerű eszközökkel nem. Célműszerről nem tudok.
Tekercselt forgórészhez van viszonylag egyszerű.