Köszönöm a megerősítést Én is arra jutottam, hogy még így is bőven a megengedett határokon belül vagyok. Egyébként jelenleg nem hallom jobbnak ezt az erősítőt, mint az Alkotós Ludwigos 405-öt. Ráadásul extrém érzékeny még arra is, hogy hova van testelve a hűtőborda. Talán a kollektor-borda kapacitások miatt, de olyan torz lecsengéseket produkál a hangban, hogy igen csak meggyűlik vele a bajom. Egyelőre úgy értem el a legjobb eredményt, hogy egy-egy 10R körüli ellenállással a közös test pontra kötöttem mindkettőt.

És mennyivel lett nagyobb a teljesítmény?

Nos, a mérésem 500Hz körüli jellel történt, mivel a multim ott mérte a legnagyobb feszt. A mért ~52V, valahol 150-160W lehet nagyjából. Persze ezek csak hozzávetőleges mérések. Nyilván szkóp kellene a pontos adatokhoz.

Sziasztok! Pcb wayen valami ukrán megosztotta az alkotó felé nyák terv gerber- ét. Nyilván így egyszerű replikát rendelni, amúgy meg nem túl fér dolog.

Sziasztok ibiza 1000 1600 w mosfet végfok mit tudhat 8 Ohm on van információ info írva de valszeg ez marketing

Ez itt off. Gyere át az erősítő mindig topicba légy szíves.

Nem egészen értem, hogy mi a probléma ezzel Egyébként is elérhetőek a tervek, pl itt is.

Például: Nem ő tervezte. De a PCB wayen jutalékot kap, ha rárendelek a nyákra. Lenyilatkozza, hogy a saját munkája. Vannak megosztott projektek, de a forrást meg szokták adni.

De ezt megtehette volna a tervező is, réges régen. Ha egy nyilvános fórumon közzé teszel egy tervet, azzal valahol azt is bevállalod szerintem, hogy ilyesmi is megtörténhet. Ráadásul most egy átdolgozásról beszélünk, egy olyan erősítővel kapcsolatban, aminek egyébként is nyilvánosak a tervei.

Bővebben: LinkMegnéztem. 909 néven van fent.Bővebben: Link

Ez nem Alkotó által tervezett panel.

A második link eléggé hajaz a térbeli képekre az előzményekben.

Bővebben: Link A kinaiak ujra gondoltak a konstrukciot. Ket sikon vannak felszerelve a tranzisztorok, estele van SMD vel.

Én egy smd alkatrészt látok. Középen a 4r7.

Van igazad. A 3 ezust szinu elko volt elso ranezesre SMD. Mindenesetre erdekes elgondolas ket oldalra tenni a tranzisztorokat. Ez olyan budget verzionak tunik.

Nekem tetszik az alapmegfontolás.
Abban vagyok bizonytalan, "átfér"-e a 8 db hűtendő félvezető által termelt hő a hozzá adott idomon.

Szerintem az altalad TO264-re atalakitott terv jobb. Az eredeti meg autenikusabb. A hon en is gondolkodtam. Erre megoldas egy lenyegesen vastagabb L idom hasznalata. Nem tudom hogy egy ilyen suru nyak nem eg-e ossze. Mindenesetre legalabb van ilyen termek is.

Quad606 építés

Sziasztok

A 80-as évek végén láttam épülő Quad405-öt, akkor tervbe vettem az építést, de azóta sem kezdtem hozzá, meg más erősítő sem lett. Most majdnem 30 évvel később elhatároztam egy erősítő építést. Nézegettem az ST151-et, meg a Quad405-öt itt a fórumon. Sípos Gyula cikkét olvastam a 2011-es RT évkönyvben, amiben végigmegy a fejlesztéseken, módosításokon, és ennek hatására kezdett érdekelni a Quad újabb 600-900-as változata. A 405-ös topikból találtam ide, és Alkotó nagyszerű munkája, amit itt végzett a témában a fórumon, meghozta a kedvem és eldöntöttem, hogy ez az erősítő lesz, amibe belevágok. Köszönet érte. A tervem, hogy AC 2x28V/200w toroid trafót fogok használni, mindkét csatorna külön trafóról lesz (dual-mono). Gondolom így kb. 2x70w-ra számíthatok (eredetileg DC -+32V-ot akartam, nekem elég lenne a 40w is, de gondolom akkor már kéne az alkatrészeken variálni pár helyen). Remélem, hogy a +-40V nem fog változtatást igényelni az alkatrészek tekintetében. Egyenlőre az alkatrészek beszerzése lesz folyamatban.

A 606-nak elég egyetlen trafótekercs, nem igényel két szekundert. Most nem néztem meg, de úgy emlékszem ez az egyetlen szekunder feszültség kb. AC80V. Viszont a két csatornának külön-külön tekercs kell.
Ez a változat nem a teljesítmény növelését célozza, hanem a terhelhető impedanciát viszi lejjebb.

A két szekundert úgy értem, hogy ahol néztem a toroid trafókat, ott AC35V a legnagyobb szekunder feszültség, ezért a nagyobb feszültséget úgy alakítanám ki, hogy a két tekercset összekötöm, pl. AC2x28V összekötve AC56V, abból tudnék DC+-40V-ot csinálni, illetve nagyjából +43V és -37V-ot a kapcsolási rajz alapján. Az AC 2x28V után a következő, amit árulnak, az AC 2x35V, abból kijönne a DC 2x50V, de az már 600w-os és az ára duplája, ezért jobb szeretnék a kisebb feszültségnél maradni. Köszönöm, hogy reagáltál, azért is írtam, mert láttam, hogy aktív vagy.

Szia !
Kedvező áron készítenek egyedi megrendelést ,akár 1db-is !
https://toroid.hu/magyar/index.html

Szia! Az általad elvárt teljesítményhez szerintem bőven elég a 405. Ha teszel bele nívós műveleti erősítőt a tuningot kipipálhatod.
A két csatornát kiszolgálja egyetlen 200 VA, 2x28 VAC transzformátor. A Zenerek előtét- és a T7 munka-ellenállásait kell átszámolnod ±50 V-ról, ±40 V-ra.
Még két fontos dolgot említenék meg: a 405-höz építs DC védelmet, ami egyben koppanásgátló is és olyan NYÁK-tervet használj, ahol a jel és a teljesítmény föld szét van választva. Így kerülhető el a földhurok miatti búgás.
A 606...909-ben van pár nyögve nyelős dolog.

Köszi, kérek ajánlatot tőlük.

reloop: mik a "nyögve nyelős" gondjai?

Van pár darab 25,5v 100va es toroid trafóm , ha érdekel keress meg privátban

A J503 áramszabályzó nem terem minden bokorban.
A tápoldalankét eltérő felépítésű áramkorlát elég sajátos megoldás a mesterségesen előállított tápközéppel párosítva.

Szerintem a J503 simán kiváltható egy olcsó jFET + ellenállás kombóval. De akár egy sima PNP tranzisztoros áramgenerátorral is ki lehet váltani fillérekből. Kváncsiságból ránéztem az ittlevő 606 rajzokra, és feltűnt pár furcsaság, másnak nem tűnt fel?
Az opamp negatív tápján (gyakorlatilag a zenerrel párhuzamosan) 4,7nF szerepel... az ott gyakorlatilag semmit sem ér, a zener dinamikus ellenállása kisebb, a zaját meg nem tudja söntölni. 4,7µF valamivel reálisabb lenne, de... Az opamp tápelnyomása véges, a korrekt tápszűrés meg mindenképpen jót tesz, tehát ott akár 47....100µF + 100nF ker. kondi is lehetne. Az opamp pozitív tápján meg egyáltalán nincs hidegítő kondi.. miért? Szerintem erre is illene kondi. Sőt a másik +6,8V-ot előállító zenerre sem ártott volna, mert a zener elég komoly zajforrás. A 20uH pedig torzítást fog bevinni, ha vasmagos tekercsként van megvalósítva. Persze lehetne gyári nagy áramú tekercs, de annak meg nagy lesz a saját kapacitása, szóval lehet, hogy 3...4 rétegű légmagos lenne jobb.
Amúgy ez a tápmegoldás szerintem nagyszerű ötlet volt a fejlesztőktől, és sokféle erősítőben alkalmazható, a legutóbbi erősítőfejlesztésben is sikerrel teszteltük TG barátommal.
Kíváncsi lennék, hogy a kínai verzióban miket módosítottak a rajzon.

Amúgy ha valaha egyszer elővenném a QUAD erősítőket, akkor a QUAD405-ből indulnék ki, de FET-es teljesítmény fokozatokkal, átvenném a 606 tápmegoldását, és amit csak lehet SMD-re cserélnék, + korszerű opapmpot használnék. Persze ez komoly fejlesztőmunkát igényelne, szóval egyhamar nem lesz ilyen. Pláne, hogy nemrég készült saját AB osztályú, ami nagyságrendekkel kisebb torzítású. llletve vannak a HiFi-s témában publikus rajzok is, amelyek garantáltan működnek, kipróbáltak, jók, és utánépíthetők.

Bár jól megtervezett erősítőnél nem gyakori a kimeneti tápfesz kiülés, de nem szabad félvállról venni. Elég ha egyszer az ember szívességből kölcsön ad egy erősítőt meghallgatásra a barátjának, neki meg megsülnek a milliós hangsugárzói. Ez nem egészen így, de megtörtént nálunk. Szóval a kimeneti DC védelem igenis fontos, és a Quad606 tápmegoldása igenis jó gondolat, jobb mint a kimeneti relé.

Egy most készülő erősítőm ilyen táppal rendelkezik. Nem nagy, 70V, azaz kvázi 2X35V a tápfesz, bár lehetne 2X50 is. Ilyenkor a pufferkondik lehetnének 50, vagy 63V-osak, de egy esetleges DC hiba esetén a teljes tápfesz rákerülhet a kondenzátorokra, ami esetleg átüthet és ugyanúgy megölheti a hangsugárzót, mint ha nem is lenne ez a virtuális GND féle táp. Én most jó pár darab 2200µF/100V elkót szereztem be, ami nem fog kinyiffanni ha bekövetkezik a baj.

De van egy félelmem. A 100V-os elkó az meddig marad 100V-os? A Covid nyavaja óta jó pár erősítőt kellet javítani, mert a több éves pihentetés után nem tolerálták a bekapcsolást. Csöves gitárerősítőket egy pacsiért szoktam regenerálni, vagyis leformázni a tápszűrő elkóikat. Van hozzá célkütyü, most már 6 csatornás áramkorlátozott tápegység. Azt tapasztaltam, a kondenzátorok 5-10 év alatt bát jól teljesítenek, az üzemi feszültségük felé nem szeretnek menni, hiába a névleges feszültségük ettől magasabb. Egy példa: 500V-os elkó 375V-on használva 10-20 év után nem szeret 400V felé menni, csak több órás formálás után. Ha nekem a 100V-os elkók 10 év után huncutkodni akarnak 40V felett, mert csak 35V van rajtuk az életük során, az nem jó. Ha beüt a crack, akkor baj van. Ezért született egy gondolat.

Inaktív állapotban, azaz amikor éppen nem üzemel az erősítő, szép lassan lehetne szándékos DC hibát vinni az erősítőbe. Ja, hogy akkor mindig be van kapcsolva? A én mostani erősítőm már 15 éve nincs kikapcsolva. Mindössze a nyugalmi áramot állítja a készenlét nullára. Ilyenkor a hálózatból 3W alatt marad a teljesítmény felvétel. Szóval meg kellene tornáztatni az elkókat a használaton kívüli időben. Egy táptól-tápig lengés, ami nagyon nagy időállandóval a hangsugárzókon keresztül feltölti/kisüti a kondenzátorokat, biztosítva, hogy néha a tápszűrő kondenzátorok a teljes tápfeszültséget is elérjék. Úgy tapasztaltam, hogy a legalább hetente néhány percnyi teljes tápfeszre töltés, uA nagyságú szintre csökkenti a szivárgó áramot.
5 évnyi szünet után kedves hangosítós barátomnak majdnem az arcába robbant két végfok kondenzátora. Ezek több kW-os erősítők, a tápfeszültségek a kondenzátorok névleges feszültsége alatt csak néhány V-al vannak, de sok évig hiba nélkül működtek.

Szerintem ez csak egy plusz biztonsági szint. De..
- Legyen olyan az erősítő, hogy nem megy tönkre, mert kellően túlméretezett
- Legyen további DC védelem (pl. triak rövidre zár - persze a triak kinyifanhat, de megvédi a hangsugárzót).
- A kondinak legyen elég a lányindítás, ha nem elég, akkor ócska a kondi, és ki kell cserélni. Sok év állás után meg lassan kell indítani, pl. toroidról, és figyelni az áramot.
- Kis teljesítményre (100W alatt) meg akár további relés védelem is elférhet.

Sajnos a toroidos indítás kapcsolóüzemnél nem mindíg hatásos, mert a PFC akkor is feltölti a puffert névleges feszültségre. Erre megoldás lehet az MCU vezérelt táp (másik témában említettem) ami tudhat(na) akár ilyen kondi-formázás funkciót is automatikusan. De Gyári cuccoknál általában nem cél a 10+ éves élettartam, saját készüléket meg kellően túlméretezhetünk.

Amikor durva DC hiba van (kiül tápra) akkor általában végtranyó zárlat is van, és ki fog menni a bizti. A kondinak csak addig kell felvennie a DC-t amíg a bizti kiold. Egy ilyen akció után úgyis javítani kell az erősítőt. Ha esetleg van mellette triakos védelem is, az elég a hangsugárzó védelmére szerintem.
Ettől függetlenül a formázás ötlet simán megvalósítható amit írtál. A DC középpontot tartó két tranzisztort is lehetne vezérelni ilyenkor, a végfokban meg addig teljesen lezárni a végtranyókat.

Amit említettem hibát, azt egy DAC okozta, amit egy DC csatolt erősítő ki is tolta a hangsugárzókra. Az erősítőben volt DC védelem, de mivel ez egy ellenállásos közösítővel kapcsolódott a védelmi áramkörhöz, nem vette észre, hogy a bal csatornában negatív, a jobban pedig pozitív DC van. Az erősítő egy Gauss példány volt. Nem az egyetlen ami nálam járt.