Egyszer műanyag doboz két végébe kellett egy-egy méretes lukat csinálnom, kézi fonalfűrésszel oldottam meg, bár ennél vigyázni kell, hogy ne törjön el a vékony fűrészlap és a vágás melegedésétől ne záródjon össze a vágat a fűrész mögött.

Arra nem gondoltál, hogy ember helyett párhuzamszorítókkal fogd le a vágandó anyagot az asztalhoz? Úgy esélye se lett volna elmozdulni.

Mondanál pár szót róla?
Szerintem nem csak én nézek ki a fejemből, hogy ez mi/mire való/hogyan kell használni.

Az első 25 másodpercben bemutatja a működését: YouTube.

Köszönöm nekem akkor ilyenre nincsen szükségem.

Ha semmiképpen nem akarod elvinni az üvegeshez (nálunk ő "plexis" is), aki számjegyvezérlésű gépen akár perec alakot is vág neked belőle, akkor a vágás kézi körfűrésszel is megoldható. Érdemes nagyobb fogszámú tárcsát tenni rá, és lehetőleg kicsi homlokszögű fogakkal. Ha ehhez még vezetővonalzód is van, akkor gyerekjáték az egyenes vágás, illetve a vonalzó alján van két gumisáv, ami ha tiszta akkor nem karcolja meg a felületet. Vezetővonalzó nélkül is megoldható, ha egy léc mellett tolod a fűrészt, de akkor a tolás miatt szerintem az apró karcok elkerülhetetlenek.
Az öklömnyi lyuk már problémásabb, és a választott módszer attól függ milyen pontosan és milyen alakot kell kivágni.
Sok éve, amikor még nem tudtam, hogy az üveges ezzel is foglalkozik, bútorlapszabászatban vágattam néhány nekem kellő darabot. Igaz, azon mindkét oldalon volt még védőfólia, de tökéletesen megcsinálták ők is az egyenes vágásokat.

Ügyes holmi. Én látásom erős bicegése miatt, nagyítós lámpa alatt szoktam pontozni, ami kb. hasonló módon segíti a pontos célba találást. Ott kicsi pontot ütök, aztán ezt használva megvezetőnek egy nagyobbat már a satupadon koppantok bele.
Ennek a tájolónak az hátránya lehet, hogy mondjuk egy 12-es köracél vagy egy 10x10-es négyzet keresztmetszetű anyag végébe nehéz vele tájolni, mert azoknak nincs elegendő felfekvő felülete.
Már csak az a kérdés, hogy a jó helyen lévő pont alapján, valóban jó helyre sikerül-e kifúrni a furatot is. Habár én úgy emlékszem, neked professzionális furatéleződ is van, ami előny lehet ilyenkor.

Régebben igen nehézkes volt pl egy kétsoros LED-kivezérlésjelzőhöz precízen furatokat készíteni, vagy elő hátlapokon pontos furat sem hátrány. Na ezzel egyszerűbb, már ha nincs CNC, lézer vagy egyéb géped.
Mondjuk mikor táblásító szorítókat készítettem, akkor is aranyat ért volna, mert ott ha elvéted kicsivel is a furatközepeket és félre megy, akkor kuka az egész. (Kép lent.)
Ez előtt nagy zsákvarógép-tűt használtam, mert az mindenbe belement és nagyon hegyes volt.
Abban igazad van, hogy kis területen rosszabb használni, bár nem lehetetlen, mert az alja parafa ami jól tapad.

Teljesen egyetértek. Hasznos készség ha pontos pozícióba tud valaki lyukakat fúrni.
Ehhez kell egy pontos előrajzolás, kell a pontozás, és kell a megfelelő fúrógép és szerszám is. Bármelyik hiánya kudarcot jósol.

Köszönöm szépen, nekem eddig ez a megoldás tetszik leginkább.

Ha bedobom az autóba, és elugrom vele, akkor megoldod (fizetés ellenében természetesen) a helyi plexissel?

Nagyító

Annyira nem jó, de nem is drága most a nagyító a kajaboltban.
Fresnel lencsét kicsit szokni kell, de a talpa meg nagyon szofisztikált.

Új satu

Műhelyem új gépe, a satuk Ferrarija, egy kovácsoltvas Heuer 140-es cserélhető pofákkal.

Jó a befogott összeállítás is, ilyen vízhiáníos időkben különösen hasznos.

Hűha, ez tényleg Ferrari! Használd egészséggel!

Óvatos lennék azzal a "kovácsolt" kifejezéssel.

Gratulálok használd egészséggel.
Nehéz szemre különbséget tenni az öntvény és a kovácsolt vas között, de a két alakító forma találkozási élének jól látszik a lemunkálása (szépen el van dolgozva). Én egy kicsit bizalmatlan vagyok a satuk hegesztéssel való kialakításában, de ma már valóban vannak nagyon megbízható eljárások, amik akár kovácsolt vasaknál is életképesek lehetnek (a széntartalom meghatározó kritérium). Itt a fotó alapján minden fontos kapcsolat hegesztéssel van kialakítva, de amennyire a festék ezt lehetővé teszi, gondosan kivitelezett varratokról van szó.

Köszi!
Én nem rinyálok a törést illetőleg, mert törés ellen örök garanciát vállal a Heuer.
Ez süllyesztékben kovácsolt, vagyis az acélt nagy erővel, préspofák közt ütik, zömítik. Ezért nem törik, mint az öntvény, inkább elhajlik. Elvileg 3,5t szoritóerőt garantál a140-esre a gyártó, de néztem videót róla,ahol valami 18t környékén hajlott meg a négy prizma közt futó része. Házi körülmények közt unokák is megörökőlölhetik.?

Hasznos ha jól választ szerszámot az ember, és persze satut is. Én már jártam pórul a melléklet szerinti satuval, amit most a téma kapcsán húztam ki a polc alól egy fotó kedvéért. Nem emlékszem pontosan már mit hajlítottam benne, de valamilyen reális keresztmetszetű laposvas volt. A törött felület alapján ez valamilyen öntvény satu volt.

Igen ez egy Kisvárdai Vulkán öntvény satu.
A nagyobb 140-est cseréltem a Heuer-re.
Nagyon jók ezek, csak sajna a gúla alakú orsóamya és a satutest
5mm hézagtoleranciával készül, és e-miatt egy, másfél menet után
indul meg a mozgórész. Épp most szerkesztettem, vágtam
ki egy palástot, ami felmegy rá, és megszünteti a kotyogását.

Most nekem is egy hasonló öntvény, de 140 mm-es van.
Viszont megnéztem a Te szerzeményedet, és valójában egyáltalán nem irreális az ára. 16 kg a satu, és amit én találtam az 130 ezer körül érhető el, azaz kb 8000 Ft kilója. Mondjuk ez szerintem annyiban silányabb mint a tiéd, hogy ennek fix a pofája, de ez nálam inkább előny mint hátrány, mert jelentős oldalirányú stabilitás többletet jósol, ha pedig puhán akarok fogni, akkor most is egy alumínium, vagy danamit betétet használok.
Egyszóval csak megerősíteni tudom, hogy jó választás volt, és kívánom legyen kedved is a használatához (mert azért mégis csak dolgozni kell vele).
A mellékleten a belsejét is felfedik, azért csatoltam.

Kálmán szerint sütőben melegíteni kell picit, és akkor Technokol Rapid (csak a piros!) is megfogja.
Így jav1tják a györöki rostélyt

Szervusz!
Nem akarod elajándékozni azt a törött satut?
Nekem van egy kisebb, 60 évvel ezelőtt meghegesztett, azóta sem tört el vagy deformálódott el.
Üdvözlettel: Kálmán

Ilyen rafinált megoldásra nem gondoltam. Sőt semmi egyébre sem, ezt már halottnak minősítettem. (Nem élt hiába, apám is használta vagy 25 évig, és én is kb. ugyanannyit, ami szép kor egy eszközre nézve.)

Máris a tiéd. Jöhetsz érte. Most az orsótájoló lemez az elejéről nem került a kezembe, ami jó eséllyel azt jelenti, hogy nincs már meg, azaz gyártanod kell hozzá egyet.

Az a rostély kengyellel, csavarokkal van összerakva, mert nagyon lunkeres volt az öntvény (nem hegeszthető).

Köszönöm! Privátban megbeszéljük. Kb. ekkorához van ilyen lemezem (de legyártom, ha kell).

Akkor ez ugye hamisítvány?
A te képeden valóban egy darabból van az álló pofa.

Ebben én nem tudok állást foglalni, nekem nincs ilyenem (innen van az információm).
Viszont van tapasztalatom egyéb olyan satukkal, amiknél hasonló módon a "tekerős" oldal mozog egy viszonylag vékony pályán. Azoknál a mozgó pofa oldalirányban jelentősen (akár 1-2 mm) billeg. Az én hagyományos öntvénysatum fecskefarok illesztése ebből a szempontból stabilabbnak tűnik. Viszont abban már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy ez mennyire fontos tulajdonság, főleg annak fényében, hogy én az asztal széle miatt nem tudok függőlegesen csak kb. pofaszélességnyi anyagot megfogni, ami ezeknél a konstrukcióknál nagyobb is lehet.

Ráadásul az eredetin nincsen cserélhető külön szorítópofa.
Ennél a típusnál a négyirányú csúszópálya és a csavarral szorítható csúszópofák hosszú használat után is lötyögésmentes járást biztosíthatnak.

Kíváncsiságból körülnéztem. Egyik eladónál 100-e fölött hegesztések nélkül de cserélhető pofákkal. Másiknál ~féláron fix pofákkal, de szintén hegesztések nélkül. Több helyen is változó, cserélhető vagy fix pofával, de hegesztést sehol se láttam.