skori jbc pákaállomása

üdv! Elkezdtem összerakni Skori jbc állomását, az Alkotós nyákra. R28 van a panelen, de a kapcsolási rajzon nem találom.
Másik kérdésem, hogy mi ez a led sokaság? Kettő van a nyákon, gondolom, hogy az a pákák fűtését jelzi. De minek a másik négy, ami csatlakozóra van kivezetve?

Az is jelzi a fűtést és a készenlétet. De kiválthatod a négy LED-ed 2 antiparallel LED-del.

2db kétszínű (piros/zöld) led van kivezetve (nem kötelező használni).
Amikor a páka felfűt akkor pirosan világít, amikor pedig 5....10°C-on belül van, a célhőmérséklethez képest akkor zöldre vált (beállít a hőmérséklet, lehet forrasztani). Készenlétben (150°C pákatartón), és kikapcsolt páka esetén nem világít. Így nem kell a kijelzőt bámulni, az ember a szeme sarkából is látja a zöld fényt.

Az oldalon levő beültetési rajzokon konkrét alkatrész értékek vannak (nem poziciószámok):
JBC_Forr_Bold_AlkotoV1.pdf
JBC_Forr_Aold_AlkotoV1.pdf
Lehet, hogy nem jó rajzot nézel?

R28 a kapcsolási rajzon jobbra lent, 0Ω, a GND és az AGND összekötését valósítja meg.

Köszönöm, tisztul a kép.

Yudo cw301 forrócsatornás vezérlő

Sziasztok!
Egy Yudo cw301-es forrócsatornás vezérlő alkalmas lehet egy 60W-os forrasztópáka hőfok szabájozására K tipusú hőelemmel?
Induláskor kiáll Ht.oP hibára, ezt ki tudom küszöbölni azzal, hogy az induláskor pár másodpercre egy kb 100W-os fogyasztót
bekapcsolok a pákával párhuzamosan, hogy legyen egy kicsit több fogyasztás. Így elindult de egy idő után előjön a hiba.
A HC-L Low Limit Current Setting opciót levettem a legkisebbre, a Soft startot is kikapcsoltam de nem változott semmi.
Ha beállítom pl 200°C-ra akkor fel tudom fűteni elég újraindítani a hiba előjöttekor és akkor már tudja folytatni a felfűtést.
Amikor elérte a 200-at ott jól működik tartja a hőmérsékletet.
Mivel hogy ez egy ipari vezérlő nagy teljesítményre tervezve ezért nem tudom, hogy nem-e túl gyenge ehhez a 60W-os páka. Azt szeretném elérni hogy ne kelljen plusz fogyasztót rákötni és ne is jöjjön elő a hiba.
Valakinek van ezzel kapcsolatban tapasztalata esetleg tudtok javasolni olyan beállítási opciókat amiknek a variálásával megoldható a hiba? Yudo cw301 manual
A válaszokat előre is köszönöm.
Üdv. István

JBC pákahegy hőmérés

Csak érdekességképpen, ha valaki a másik témát nem követné, ahol a hőkamerás képekről volt szó, megosztanék itt is saját hőkamerás felvételt, JBC pákahegyről.

Nagyon informatív. Ha az eredmény pontos (nem kell végletesen, csak amennyire szükséges), akkor ettől nincs kényelmesebb módja a tesztelésnek.
A környezeti megvilágítás befolyásolja a hőképet? Mondjuk sötétben, és lámpával megvilágítva is azonos eredményt kapunk?

Meddig volt bekapcsolva a fűtés, mielőtt fotóztad?

A hengeres szár megvastagított részében van a fűtőszál, ezért annak kellene a legmelegebbnek lennie, a hegy fele meg kevesebbnek. A 100 fok különbség az ellentétes irányban számomra nem tűnik valósnak.

A fűtőszál a vastag résznél kivülről kb.1mm rozsdamentes acél "kabátban" van leszigetelve, ami a réznél 20-szor rosszabb hővezető!

https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_thermal_conductivities#Analyt...l_list

Copper, pure 392 W·m−1·K−1
Steel, stainless 16.3-24 W·m−1·K−1

Nincs az ott 1mm, jóval vékonyabb, de még ha 1mm lenne sem jelenthetne akkora szigetelést hogy 100 fokkal hidegebbnek mérje a fűtőszál feletti hőmérsékletet. Úgy van ahogy majkimester írta, ott sokkal melegebb a szár, és a hegy vége felé fokozatosan csökken a hőmérséklet.

A magyarázat az, hogy a páka hegyének hőmérsékletét nem lehet ilyen módon megmérni, mert a nikkelszerű bevonata hőt ver vissza abban a tartományban, a bevont, ónozott hegy viszont jobb hősugárzó, ezért látszik a hőképen a hegy vége melegebbnek.

Sajnos gyakorlatilag minden befolyásolja a mérést. Távolság, a felület (matt fekete vagy fényes), a páratartalom, a visszaverődések. A megvilágítás talán nem, kivéve talán ha sok infra sugarat is tartalmaz a fény. Tehát ez nem vehető nagypontosságú mérésnek, inkább érdekesség kategória. De később talán a linearitás vizsgálatára jó lesz, ha majd lesz időm megnézem párféle hőmérséklet beállítás mellett.
Azért választottam ezt a széles hegyet , mert a vékonyabb hegyet jóval pontatlanabbul mérte, és nagyobb távolság esetén még pontatlanabb.

Ha megnézed az általam berakott képet, akkor láthatod, hogy a fűtőszálat réz veszi körül, és az azon lévő bevonat ugyan olyan anyagból van és szemre ugyan olyan vastag mint a hegy réz magján lévő.

Nem volt hosszú üzemidő a mérés előtt, különben a nyél és a pákahegy szára is melegebb lenne.

@többieknek is:
Akinek van energiája olvasson vissza a számítógépes témában innentől indult a szál, ami ide vezetett: Bővebben: Link A lényeg összefoglalva: a Mobiltelefonon a FLIR szoftvere kissé béna. Egyszerre fotóz a normál kamera és a hőkamera. A hőkamera kisebb felbontású, és elmosódottabb képét, a normál kamera képéből átvett kontúrokkal javítja fel - ez tök jó dolog lenne, csakhogy néha nem jó helyre illeszti a kontúrokat (mert a két kamera nem egytengelyű). Erre kerestem olyan szoftvert ami ezt az illesztést jól megoldja. Sajnos nem találtam számomra megfelelőt, ill. a FLIR ilyen célú PC-s programja fizetős, és még a DEMO verzió is csak regisztráció, meg kulcs kérése után tölthető le.

Végül fogtam egy ilyen hőkamerás felvételt és odaadtam az AI-nak, hogy vissza tudja-e fejlteni a fájl tartalmát (radiometrikus jpeg), amit pár perc alatt megoldott, felismerte, hogy milyen adatokat és milyen formában tárolnak a fájlban. Ezután megkérdeztem, hogy tudna -e írni olyan szoftvert amivel ez a fájl feldolgozható, és leírtam mit kellene tudnia a szoftvernek. Megcsinálta. Utána kitaláltam további funkciókat - ezt is megcsinálta. Végül kaptam egy olyan szoftver ami most sokkal jobb, és többet tud mint a FLIR saját szoftvere.
A csatolt képeken tehát nem közvetlenül a telefonból mentett, hanem már a szoftverrel kiigazított felvételek láthatók.

A felület minősége lehet a magyarázat, a legforróbbnak látszó részen, ez a pákahegy be van sötétedvee, tehát kevesebb hőt ver vissza, ill. ott talán valamivel pontosabb, valóság közelibb lehet az eredmény. Ugyanakkor ez a széles pákahegy lehet kissé más felépítésű is, mint ami a fotódon szerepel.

Készítettem, képet egy másik pákahegyről. Az ónozott részt sokkal hidegebbnek méri a fényes felület miatt (valószínűleg tényleg hidegebb is, de nem ennyivel).

Állítólag be kell az egészet kenni valami szén vagy korom porral ahhoz, hogy valósabb hőmérsékleteket mutasson.

Még pár fotó.
A széles pákahegyen a legforróbbnak látszó részen fekete szennyeződés van, a többi része fényes.
A hakko páka felülete zömében sötét és matt színű.

Ha pontosabb mérést akarnék lehet rá kéne áldozni annyit, hogy egy pákahegyet olajba mártok és hagyom feketére égni, de nem tudom, hogy akarok-e pontosabb mérést.

Szoktak olaj ráégetésével feketíteni dolgokat (forró anyagot olajba mártják, de lehet, hogy ahhoz magasabb hőmérséklet kell)

Pontosabb mérést egyszerübben a pákahegy termoelemes hőmérővel való "letapogatásával" lehetne végezni, igy a kamera érzékenysége, a pákahegy felületének milyensége sem befolyásolná az eredményeket.

Azért az a 20-szoros különbség a vörösréz és inox acél hővezetőképessége közt ÓRIÁSI, és igencsak befolyásolhatja az oldalra távozó hőmenyiségét még néhány tizedmiliméternyi vastagságnál is.

Mégvalami: a pákahegyben lévő fűtőtekercs belsőrészén (magjában) is áramlik a meleg a pákahegy vége felé!!!
Felfedeztem egy képet a pákahegy anatómiájáról itt szépen látszik:

Sok helyen látni ezt a bekötési rajzot (az általad berakott kép alsó része), és elég egyszerűen bizonyítható hogy az a rajz hibás. A fűtőtest végei valójában a ház és a kék kivezetés közé vannak bekötve, és a rajz szerint fűtve a fűtőáram átfolyik a termoelemen.
Hogyan bizonyítható ez a legegyszerűbben?
Fogok egy pákahegyet, egy másik pákával megmelegítem, és utána mérek a kivezetésein multiméterrel. Az elsődleges termoelem feszültségét a zöld-piros kivezetés között mérhetjük.
- Ha a bekötés a rajz szerinti lenne, akkor a zöld - kék kivezetések között közel ugyanakkora feszültséget kellene tudni mérni, a piros-kék között pedig ehhez képest nagyon minimális feszültséget.
- A gyakorlatban viszont a fordítottja tapasztalható, zöld-kék között alig mérhető feszültség, piros-kék között pedig kb. ugyanannyi mint a termoelem feszültsége (és ez teszi lehetővé a kétvezetékes üzemeltetést is - a zöld vezetéket pedig csak testelni/földelni kell, vagy lehet ilyenkor). Ez viszont azt támasztja alá, hogy a fűtőtest igazából a zöld-kék kivezetés közé van bekötve.

Egyébként ha jobban megnézzük a szétvágott hegy fotóját, akkor észrevehető, hogy pákahegy szára befelé folytatódik a fotón, egészen a TC1 jelölésig, az ott még a ház anyaga lehet, és a hegy felől induló burkolat csak körbeveszi a rézmagot, és rásimul a szár anyagára, de nem feltétlenül egy anyagdarabból van azzal. Tehát a TC2 jelölésnél alul, a fűtőszál anyaga tulajdonképpen a ház anyagához van ponthegesztve (tehát a TC2 a hányhoz csatlakozik valójában). Viszont ha rákeresünk, akkor ehhez hasonló hibásan értelmezett rajzból találunk többet a neten, és a helyesen értelmezettből alig. Pedig a mérés is ezt támasztja alá...

Bejelöltem a rajzon zölddel a ház anyagát, a lilával jelölt az csak egy köpeny ami rá van préselve, sárgával pedig a hegy bevonatát jelöltem.

Még a hőmérésről: a termoelemes hőmérővel csak akkor lehet pontosan mérni ha jó a hőátadás a felületről. Ezt úgy lehet megoldani, hogy az ón olvadékába nyomjuk bele a termoelemet - de ez csak a pákahegyen működik, és csak az olvadáspont felett. Sima oda-érintéssel mérve rendkívül pontatlan a mérés, sőt gyakorlatilag használhatatlan. Talán valamilyen hőszigetelő burkolatban mérve pontosabb lenne, de az meg megváltoztatná az egész pákahegy hőeloszlását.

Szilikon olaj vagy zsir kb. 200-250C-ig használható.
Esetleg teflon paszta?

vrbe az eevblog fórumról szedte a képet: Bővebben: Link
meg másvalaki konkrétan az egész állomást visszarajzolta: Bővebben: Link
Nincs ilyen pákám hogy ellenőrizzem de reálisnak tűnik amit írnak, mert ha sok különböző melegpont van benne fejtől-lábtól iletve fejtől-fejtől kapcsolva akkor a melegítős kísérleted nem egyszerű.

Egy maréknyi különféle JBC 245-ös pákahegyem van. A melegítős kísérletem egyszerű, csak egy normális multiméter kell ami, mV-os nagyságrendben is tud mérni. A kísérlet bármikor reprodukálható, és teljesen egyértelmű eredményt ad.

A képet megnézve nekem az is egyértelmű, hogy a fűtőszál bal alsó vége (talán nem is csak 1 menet hanem 2..3) van házhoz kötve, a bal felső része pedig kicsit távolabb van a termoelem kivezetéstől.

Tejesen mindegy hogy pl. az eevblog fórumban vagy máshol mit állítanak, bárki foghat egy multimétert meg egy pákahegyet és lemérheti. Az eevblog fórum csak azt bizonyítja, hogy ha valamit esetleg sokan állítanak, az attól még még nem lesz igaz. A többség esetleg csak sodródik a tömeggel, de egyikük sem képes elővenni egy multimétert...

Én csak szeretném megérteni mert tervezem hogy egyszer majd én is kipróbálok egy JBC pákát és szeretnék biztos lenni a bekötésben.

"Ha a bekötés a rajz szerinti lenne, akkor a zöld - kék kivezetések között közel ugyanakkora feszültséget kellene tudni mérni, a piros-kék között pedig ehhez képest nagyon minimális feszültséget."
A rajz alapján a TC2+TC3 szembe van kapcsolva a TC1-el és mivel a TC2+TC3 ~= TC1-el ezért pont hogy nem fogsz mérni a zöld és kék között ahogyan a valóságban is.
És akkor aki visszafejtette az egész állomást (lásd csatolt kép) az is rosszul mérte ki akkor szerinted, mert ott a COM az a fűtőtt csúcstól legtávolabbi kivezetés.

Nem mindig kell elhinni amit a neten írnak. Azt is írták, hogy nem lehet 2 szál dróttal használni a JBC-t mert úgy nem működik. De máködik. Utána azt írták, hogy úgy használva majd jól tönkre fog menni. Nem ment tönkre évek alatt sem, nálam sem, másnál sem.