Egy kicsit mellébeszélve tudok reálisan válaszolni.
Az elrendezésnek semmilyen hátrányát nem tapasztaltam. Itt elsősorban a rendelkezésre álló helyet próbáltam optimálisan kihasználni. De azon sokáig lamentáltam, hogy a durva állítás legyen-e a nagyobb gomb, és a finomállítás a kisebb, vagy éppen fordítva. De mivel a háttérben lévő potméterek egyformák (300°-osak), így szinte midegy, így végül ez lett.
Másik tápon így oldottam meg, és ez is teljesen életképes.
Összegezve, szinte bármilyen kombináció jó lehet, ahol van elég hely a tekergetők körül az ujjadnak. Ha ezt az egy szempontot szem előtt tartod, akkor lehet kicsit kreatívkodni, amire példa lehet az a megoldás, amire rákérdeztél (egyébként régi szignálgenerátoron láttam hasonlót, de ott a nagy tárcsát lehetett egy kisebb fogaskerékkel finoman forgatni).

Köszönöm !

Lehet agyalni egy előlapon is rengeteget, ha nem csak a "jóvanazúgy " elvet akarom érvényesíteni...

Fesz, szabályozási probléma

Jó estét mindenkinek. Alkotótól szeretnék kérdezni a 2.7.4 v2 labortápegysége kapcsolatban. Az a problémám hogy meg építettem a 30 voltos változatot, működöt rendesen. Ez után a szükséges változtatások szerint 50voltosra alakítottam (R2=3,3K R3=430K R10=86K R12=3,3K R22=1,5K)STB. Igy is működik rendesen, de a trafóm szekunder tekercse csak 37voltos. Okozhat e ez olyan hibát hogy a fesz szabályzó pótméter felcsavarásakor KB 75% nál már eléri a maximális feszt(46v) de még tudom tekerni a pótít csak már nem változik semmi, nem használja ki a pótméter teljes csuszkáját. Lehetséges hogy ha nincs meg a 40-42 volt a bemeneten akkor az előbb felsorolt alkatrészek értéke is változik? Előre is köszönöm a választ.

Az értékek megváltoztatása azt a célt szolgálja, hogy nagyjából a trimmerek középállásában érjük el a kívánt határokat. Ha növeljük a feszültséget, akkor csökkenteni érdemes az áram maximumát, hogy a kettő szorzata ne legyen több 80-100 W-nál.
A bemeneti feszültség valamilyen értékre feltölti a diódahíd utáni puffert. Ez a feszültség akár jelentős mértékben csökkenhet terhelés hatására. Tehát oda célszerű a kimeneti feszültség maximumát választani, ahol erre a maximális értékre állítva, a maximális áram mellett is stabil marad az érték. Nem az a kulcskérdés mekkora a trafó feszültsége, hanem terhelés mellett mekkora a puffer feszültsége.
Gondolom a trafó feszültségét azt terhelés nélkül mérted 37 V-nak. Ha ezt vesszük alapul, akkor ebből kb. 50 V-os egyenfeszültség lesz a pufferen terhelés nélkül, ami terhelve visszaesik (erősen függ a trafó milyenségétől) kb. 45 V-ra. Kell egy kis tartalék a stabilizáláshoz, illetve a hálózati feszültség is ingadozhat, ezért ehhez az értékhez 40 V-os kimeneti feszültség maximumot, és 2 A-es árammaximumot javaslok.
A javasolt határértékekhez tartozó alkatrészértékeket kiszámolja neked a fórumozók által készített excel táblázat (itt van a fórumon, csak lusta vagyok megkeresni).

Értelek, köszönöm.

Még annyit hogy az 50v 5A es V1.4.3-3 tápnak van e fent a fórumban vasaláshoz kinyomtatható nyomtatot áramköri rajza?.

labortáp hiba

Sziasztok!
Építettem egy labortáp panelt egy meglévő nem működő régi tápegység dobozába, a leírás, rajz itt található a "labortáp" cikkek között. Jelenség az, ha tápot megkapja a panel semmi nem történik a kimeneten, ha rövidrezárom a fesz potin a 9,10-es pint vagy egy fémdarabbal odabökök az R8 ellenállásra, röktön megjelenik a kineneten a beállítótt feszültség, és szépen működik minden funkció, lehet szabályozni a tápot 0-30V között, és működik az áramkorlát is. Ha kikapcsolom, és bekapcsolom, megint semmi. Nem értem mi lehet a gond.

Sajnos az IC1 erősítőnek két stabil állapota van. A két bemenete között a feszültségek különbsége nulla, ha a kimenete 0V ( ninden bemenete 0V közelében) vagy ha a kimeneten pozitív feszültség van és a D8 -on ugyan akkora feszültség mérhető, mint az R5 -ön.

Hello!
Feltehetően a referencia feszültség nem épül fel. A referencia áramkörnek, ugyan úgy kiegyenlített helyzete van, mint amikor beáll a 10V feszültség. Tegyél egy ellenállást a zéner anódjáról a -5V ra. Ezzel elbillented a nulla helyzetet, és felépül a referencia. Gondolom, egy 10..100k is megteszi.

A bekapcsolás után mit mérsz a 8-10 pontok között?
Üdv. M.

Alap esetben bekapcsolás után 0V bebillentve 5,16V

Szia!
Egy 6,8K val próbáltam de semmi nem történt.
Még be nem idul a kimenet, addig a D8 zeneren sincs feszültség, ahogy bebillenik, megjelenik rajta a zener feszltség, 5,16V. Valamiért nem működik rendesen az IC1 környéke.

Ellenőrizhetnéd az alkatrész értékeket. Mert a rajzon nem szerepelnek, de emlékeim szerint 10V körüli a referencia, Te meg 5,16V-ot mérsz. De aztírtad, mikor bebillen,jó a táp. De ezt az értékek alapján lehet eldönteni.
Alapvetően ha az OPA offset iránya negatív, akkor neméled fel. Ha pozitív, akkor feléled, mert a kimenet felfelé mozdul el. Esetleg próbáld meg valamelyik Ic-vel felcserélni.

Még mielött elolvastam amit írtál, jött egy gondolat hogy megcserélem az ICket, tökéletesen működik, töbszöri próbára is jó, ezt nem értem, rossz lehet az IC?

Azért még probálgatom, szerinted a kérdéses IC legyen eldobós, vagy az áramkör más részében jó lehet?

Jó az IC csak a gyártás folyamán szórással készülnek. Az egyik akár pozitív a másik meg negatív irányba szór egy picit. Itt a kapcsolás hiányossága, hogy nem éled fel ha a másik irányba billenne el.
Én inkább az IC 3 lábára kötnék a + táptól egy 470k-1m-ig valamit hogy biztosan induljon.
Még lehet megfejelném egy zénerrel is, hogy amikor rendesen beindul ott már ne follyon áram. Bár ez attól függ mennyi a fesz a 3 lábon ha jól működik.
Vagy egy dióda és egy kis értékű kondi ami egy resetet hajtana végre (bebillentené a jó irányba). A táp megszűnésekor a dióda kisütné a kondit, az újabb induláshoz.
Üdv. M.

Most, hogy már működik, ha visszateszed azt az IC-t, a hiba újra előjön? Csak hogy kizárjuk azt, hogy nem-e a foglalat volt kicsit beoxidálódva és ez nem IC hiba volt. Ha mégis az IC a baj, én ezt kukáznám, máshol, más feszültségeknél lehet, hogy újra kiakadhat.....

Hello!
Szerintem nem rossz az Ic, csak maximum a paraméterei kicsit szélső értéken vannak.
Az elég érdekes, hogy ha Te 6,8k-t tettél a zéner anódja és a -5V közé, és nem indult el. Feltéve, hogy tényleg oda kötötted.

Mert igazából csak a "nem megfelelő irányú" offset feszültséget kell átfordítani. És ha a zéner-GND között 2.2k van, meg van a -5V és 6,8k az ellenállás, akkor az -1V-ra is le tudná húzni az invertáló bemenetet. Tehát annak el kellett volna indulni. Valami itt nem stimmel. Amúgy Pioner tápjánál, a 2,2k ellenállás a -5V-ra van lekötve, így nem fordulhat elő, hogy nem indul el.
Ezért írtam, hogy ellenőrizd az ellenállás értékeket. De nem tudhatjuk, milyen alkatrészekből áll a kapcsolásod.

Ha ebben az áramkörben egy Fet-es TL081 van, annak a VICR közösmódusú bemeneti feszültség tartományát az adatlap, +-15V táp mellett, +-11V-ban jelöli meg. Ez magyarul azt jelenti, hogy a negatív tápfeszt csak 4V-ra közelítheti meg a bemenet. Akkor várhatjuk el tőle az adatlap paraméterei szerinti működést.
Ebben a kapcsolásban, féltápos módban működik az Ic. Mikor beállt a referencia, akkor 5,1V körül vannak a bemenetek, ami megfelel a normál bemeneti feszültség előírásának. De bekapcsoláskor, nem ez a helyzet. A bemenetek a GND-n vannak, míg fel nem éled.
Nos ez paramétereken kívüli tartomány és ezért a viselkedésért így nem lehet felelőségre vonni az Ic-t.

Csak hogy tiszta legyen minden!
-feliratoztam az alkatrészeket a rajzon
- tápfeszültség 25VAC
- negatív segédtáp 5,1V (5,6V zéner)
- 3db IC TL081
- az IC ket visszacseréltem, ismét úgy kell bebillenteni, ha IC- cserélek akkor tökéletes az áramkör
- alkatrészeket átnéztem,minden a helyén van
- ha a rajzon középen lévő IC (IC1) 6-os lábát megérintem egy fémdarabbal bebillen az áramkör és működik tökéletesen.
Továbra is köszönöm szépen a segítséget mindenkinek.

A képen pirossal rá rajzolt helyre gondolod beforrasztani egy 10K körüli ellenállást?

Igen..

Én inkább a plusz bemenetet húznám a plusz táp fele.
Üdv. M.

Azt is megpróbálom. Köszönöm.

Hello!
Az nem jó, mert megváltoztatja a referenciát..

Sziasztok!
Volna egy pár elméleti kérdésem, az adott labortáppal kapcsolatban. Megépíteni nem fogom!!!
IC1: kiváltható-e(R4,R5,R6,D8,IC1) egy stabilizátor IC-vel ezesetben 7812-essel? 35V-ot elvisel((25−(0,6+0,6))×1,41=33,6V)
IC2: az offset nullázó lábak minden példányban megtalálhatók-e? Az újabb és a régebbi adatlapokon mintha különböző lenne melyikben van és melyikben nincs, természetesen figyelembe véve a számok utáni betűket és a tokozást.Ha nincs ezeknek a lábaknak offset nullázó funkciójuk és szükség lenne rá, más nullázó megoldást lehetne-e alkalmazni?
A válaszokat előre köszönöm.

Hello!
Ic1: Igen, én is inkább egy stabilizátort tettem volna referenciának. Felettébb, hogy minden OPA külön tokban van. Jobb lenne a stabilitása, mint ennek a zéneres megoldásnak.
Ic2: A "minden példány" nem tudom OPA-ra vagy áramkörre vonatkozik-e. OPA-ban manapság lábtakarékosság miatt, nincs offset lehetőség. Egyébként a "gyári" offset állításnak is vannak gondjai, "rongálja" az OPA paramétereket. Külső offset lehetőséget is ki lehet alakítani, pld. az invertáló lábra visszavezetett árammal egy ellenálláson keresztül. De azt is stabil feszültségről kell megvalósítani.
De ebben az áramkörben az offset állítás igazából felesleges. Nem használod 0V közelében a tápot. Sokan összetévesztik a tápegységet a DC kalibrátorral. A számunkra fontos műszaki paraméterek teljesítésére szoktuk a hangsúlyt helyezni, nem az összesre.
Hogy meddig lehet leszabályozni egy tápot, az azért több dologtól is függhet,nem csak az OPA offset hibájától. Általában, ha egy tápot 100mV alá le lehet szabályozni, az elégséges szokott lenni.

Ez a kapcsolás, számtalan formában és kialakításban forog kézen. Mindnek műszaki megoldásnak van előnye és hátránya. Ki melyen végfok megoldást alkalmazott.
(Egyszer emlékeim szerint, Pioner kapcsolását kielemeztem, lehet hogy ide nem tettem fel, csak Alkotónak küldtem el.)

Ha érdekel az offset állítás, akkor pld. az iskolákban is népszerű (volt) U.Tietze Ch Schenk "Analóg és Digitális Áramkörök c. könyv 85. oldalának 5.19-es ábránál megtalálod. Vagy I.E. Shepherd "Műveleti erősítők" könyvében olvashatsz róla. Igaz, ezek már régi könyvek, de az alapdolgok már a '80-as években is ismertek voltak és ma is érvényesek. Tudom, hogy a mai AI időkben, ha két percnél tovább kell foglalkozni valamivel, akkor már nem is érdekes, de a tudást, ma sem adják ingyen.

Jó lett, multkor ezek szerint trehány voltam, mikor csak hozzáérintettem, most beforrasztottam egy 10k ellenállást a javasolt helyre. és pöcre indul, hibátlan.
Lenne egy másik kérdésem az IC2 1-5 lába közt szereplő RV1 poti szerepe ez lenne:"Feszültségmérés esetén, ha a potenciométereket teljesen letekerjük, akkor negatív feszültséget mérünk. Ezt a feszültséget az RV1-es trimmer segítségével lehet beállítani pontosan 0V-ra". Azt vettem észre hogy a kimeneten mérve, teljesen mindeggy ez a potméter hol ál, nem változik semmi, a 0V az 0. Esetleg valami ötlet hogy ez miért nem szabályoz?
Nagyon szépen köszönöm.

Szia!

Ez a táp már sokszor előkerült itt is, ennél a kapcsolásnál a tápfeszültség szokott többnyire problémát okozni. az általad írt 25 VAC esetén már a TL081 a megengedett tápfeszültségénél többet fog kapni, főleg akkor, ha még a hálózati 230 V is magasabb.

Az RV1 poti az Ic. offset feszültsége nullázható. A TL081 átlagos offset feszültsége 5mV körül van.
A fokozat erősítését az Au=1+56k/27k=3. Tehát az 5mV offset feszültség, kb. 15mV hibafeszültségként tud megjelenni a kimeneten.
De ahhoz, hogy a kimeneti tranyók kinyissanak, minimum +500mV kell az OPA kimenetén, hogy a meghajtó tranyó bázisa, hogy a feszültség megemelkedjen a kimenetre. Ha az offset negatív értékű, akkor az elvileg kijuthat a kimenetre, az 1k és diódán keresztül.
Tehát az offset állító potinak ilyen kimeneti feszültség tartományban, sok szerepe nincs..
Amennyiben a végtranzisztoroknak van kollektor-bázis viszárama, az a kimeneti feszültséget + irányba mozdítja el. Az OPA próbálja lezárni a végfokot, de az már le van zárva, így az OPA kimenete negatív értéket vesz fel, és az 1k-diódán keresztül próbálja azt kiegyenlíteni.
Ez leginkább akkor fordul elő, mikor a végtranyók melegek és szennyeződés van a nyákon a táp (collektor) és a végtranyók bázisa között. De ezt a viszáram értéket próbálja levezetni a bázis-emitter közötti 1k. Hogy a végtranyók ezt ne erősítsék fel.

Köszönöm szépen a választ!
Lennemég egy kérdésem, kipróbáltam az áramkört 15VAC feszültséggel is, szépen működött, nem építhetnék bele egy kis referencia ic-vel, modjuk egy TL431el egy kis relés átkapcsolót, ami a kimenetet figyelné,és vagy a 15VAC feszre, vagy a 25VAC feszre kapcsol, így nem kellene akkorát diszipálnia a végtranyóknak? Lenneennek értelme, vagy haggyam?