Fórum témák
» Több friss téma |
Kicsit módosítottam a Texast, ezért elneveztem Texas Mk1-nek.
Lehet, hogy mcc-nek igaza van, hogy azt mondta, ő sohasem csinálna FET-tel végfokot. Van benne valami. Az alábbihoz nem kell LT1223, nem kell lebegő táp hogy kikerüljük a VAS fokozatot, mégis nagyjából ugyanazt tudja, mint a korábbi földelt kimenetű. Az IMD termékek 93%-nál 290uVpp, 45%-nál 40uVpp.
Tök jó. A bemeneti ellenállása sem túl alacsony, a nyugalmi árama is feltehetően stabil.
Annyi észrevételem lenne, hogy az MS-ben is be lehet ám állítani a hátteret világosra, a kimeneti amplitúdót is akkorára, hogy beleférjen az analízis területébe és a markereket is oda lehet húzni a torzítás min/max értékeihez. "mcc" FET-tel nem építene soha végfokot, más meg BJT-vel : ) Nem vagyunk egyformák (szerencsére).
Én csinálnék fetekkel most is, de csináltam már párat és egyik sem szólt jól (akkor meg minek erőlködjünk tovább). Főleg kapcsolófetekkel lett volna értelme, mert az mindig lesz, meg olcsóbb is jóval, a laterális fet gyártásával meg lehet hogy végleg leállnak. Csak hát, a kapcsolófetek adatlapján szerintem nem véletlenül nincs odaírva az ajánlások közé hogy audio amplifier.
Még a Sansui-ban ki akartam a laterálist (Exicon) próbálni, de lehet, hogy leteszek róla. On NJW -> Toshiba 2SK-SC -> Sanken LAPT, ebben az arányban "finomodik" a hangja, az NJW-kkel nem jó. Az utolsó Sansui fejlesztések némelyikébe laterális fetek vannak, pl. az AU-X1111 Mos Vintage-be 16db (kész élmény lehet ha egy átmegy zárlatba és emiatt mindet cserélni kell), de nekem nem tetszik, már teljesen csöves, puha, vékonyka hangja van és nincs rendes mélye sem. Nem tudom, hogy a multisim spektrumképének mennyire lehet hinni? Azt vettem észre, hogy értékben a THD-t szinte a valósággal megegyezőnek mutatja, de a spektrumképre néha teljesen mást mutat. Más. Itt van ez a HK610 végfoka. Vajon mi okból tették a tervezők az alsó R-L-C tagot a VAS után (tápfesz felől) és nem elé? Mert ha ott a szűrés lenne a cél, akkor eleve nem 1µF hanem mondjuk 330µF kellene oda, és a VAS és a meghajtás közé kellett volna tenni az alsó tagokat is. Agyalok pár módosításon (hangszín kidobása az nvcs körből, minden elkó kidobása a jelútból) ami szerintem hallható javulást hozna a hangjában.
A Sansui AU-X1111 Mos Vintage igaz hogy mos fetes erősítő, de azok a 2sk405/2sj115 párok nem laterális, hanem vertikális fetek. Első körben az összes laterális fet source elektródja a tokozáson van, az említett feteknek a tokozásra (középső láb) a drain csatlakozik. A transzfer karakterisztika sem emlékeztet a laterális fetek 100mA-es zéró termikus hőfokfüggetlen munkaponti áramára.
Én olyat biztosan nem csinálnék, hogy az nvcs-be tenném a hangszínszabályozót. Biztos, hogy befolyásolja a nagyfrekvenciás kompenzációt. Talán a költségcsökkentés miatt csinálják így. Ettől még jól szólhat. Egy hobbierősítőben ez nem kérdés, nem ettől lesz olcsóbb... szóval nem kell mindent lemásolni.
Az, hogy laterális, vagy kapcsoló FET a szimulátorban két dologban különbözik. A laterálisnak egyszerűbb a nyugalmi áram hőstabilitása. ( magától megvalósul ) A másik, ha a vég FET-ek feszültséget is erősítenek, akkor a kisebb meredekségük nagyobb THD-t okoz. Különben én a délelőtti szimulációim során nem nagyon látok különbséget a BJT meg a FET között. Az egyiknek ez a baja, a másiknak meg az. Olyan nincs, ami egy feszültségről vezérelt feszültséggenerátor és idaális?
A bemeneti ellenállás, illetve az a 330 ohm nem lehet akármilyen nagy, mert ott van mögötte a kompenzáció. 4..5 k felett változtani kell rajta, de ez nem probléma.
A nyugalmi áram hőstabilitása még hátra van. Persze, meg lehet változtani a szineket, a Display gráfnál a fekete, vagy a fehér háttérszín lehetséges. Én nem szeretem a fehéret, mert egy nagyobbacsaka monitoron nagyon világos, még akkor is, ha a háttérben van valami asztali lámpa. Maradt a fekete. A schematic-nál lehet változtatni nagyjából akármilyenre a háttérszínt. A kurzorok. Persze, lehet osztani, szorozni a jeleket, hogy minden megfelelő méretben ráférjen. De miután ilyen a bemeneti jel az IMD-hez, arra gondoltam, inkább a csúcs amplitudót mutassa a kék kurzor, a másik meg az IMD maradék csúcsértékét. Vizszintes kurzor vagy nincs az MS-ben, vagy én nem tudom használni. Azért lehet látni, hogy mi mennyi.
"Én olyat biztosan nem csinálnék, hogy az nvcs-be tenném a hangszínszabályozót. Biztos, hogy befolyásolja a nagyfrekvenciás kompenzációt."
Ennek ellenére sok régi hifi erősítőben ez volt a szokás. Legyen az STK vagy diszkrét. Azt viszont el tudom képzelni, hogy a magas hangszín szabályzó kiemelése vagy vágása 20kHz felett valahol visszatér 0dB értékre a szabályzó potméter állásától függetlenül. Ekkor 100kHz felett helyreáll a nagyfrekvenciás kompenzáció. Egyébként nekem sem tetszik. Idézet: „"mcc" FET-tel nem építene soha végfokot, más meg BJT-vel : ) Nem vagyunk egyformák (szerencsére).” Leginkább azért nem, mert már épített és nem tetszett neki...
Bélának gitárja van. Ha megpróbálnék játszani rajta, az sem tetszene senkinek. De eszembe se jutna emiatt a gitárt hibáztatni.
Azt hiszem megvan a magyarázat (majdnem) mindenre. Mutatom.
Mindkét kapcsolásnál azonosak a feltételek: ugyanakkorra a kimeneti feszültség, azonos a terhelés, azonosak a végfetek, a nyugalmi áramok, egyformák a Gate ellenállások, a differenciáló tagok a Gate-eken. A két szimulációs ablak is egyforma: 5V/div a kimeneti feszültség, 50mV/div a Notch szűrők skálázása. A 10-es változat egységerősítési frekvenciája 20 MHz-en van, a 18-asé 24 MHz-en. A visszacsatolási tényező 20 kHz-en minkét változatnál pontosan 71 dB. Tehát gyakorlatilag (eddig) a két változat nem különbözik egymástól semmiben sem. Egyetlen dologban van közöttük eltérés: a domináns pólus frekvenciájában. A 10-es változaté 90 kHz-en van, a 18-asé 2,5 kHz-en. Ez azt okozza, hogy az elsőnek -15 fok a fáziskésése 20 kHz-en, a másodiknak -90 fok. Ha visszacsatoljuk a rendszert, a fázisok "átfordulnak" +15 és +90 fok fázis sietéssé (20 kHz-en) Ennek aztán az lesz a következménye, hogy a 10-es változat hibajele kétszer akkora, a torzítása viszont ötöde a 18-ashoz képest. Nincs más elfogadható magyarázat erre a dologra. Ki kell tolni a domináns pólust a hangfrekvenciás sáv felső szélére. Annyira magasra, hogy pontosan (ellen)-fázisban legyen az előtorzított jel a bemeneti jellel. De most gondoljunk bele mit csinál a DC szervó. Nem azért szól bele a hangképbe mert szabályoz, hanem mert a teljes hangfrekvenciás sávban (és még alatta és felette is) -90 fokot késik a fázisa. Jól kimutatható ez méréssel és szimulációval is, hogy milyen torzítást okoz ez a fáziskésés a jelátvitelben.
Érzed a késztetést, hogy időt áldozz a gitártanulásra?
Ha belefutok abba a dallamba amit érdemes megtanulni, akkor érzek.
Én egy lassú bluest javaslok Mmsoma Danielstől. Mindegyik gyönyörű.
Ez most egy másik dallam. Mégis után merem húzni a feszültséget. Legfeljebb lenne benne négy akku, de semmi áram-/feszültség-generátor és egyéb hókusz-pókuszra nincs szükség.
Miden együtt lebeg a bemeneti jellel, nincsenek feszültség-változások, csak a hibajel van ott. Érdekes, hogy a hibajel lassú felfutású. Nagyfrekvenciásan kiiktatja a söntkapacitás a visszacsatolást, ami akár még jó hatással is lehet a tranziens-átvitelre. A hibajel amplitúdója nőtt, az IMD csökkent. Persze még molyolok vele, de így hirtelen felindulásból nekem tetszik. Ez egy teljesen áramvezérelt izé : )
Köszi az ajánlatod! Jól kiegészíti Stevie Ray Vaughan stílusát, legalább is nálam. Igen jó lazító.
Early 70s Electric Blues Mix | Smoky Bar Blues Guitar | Vintage Blues Revival már negyedszer meg a fülemen a H1-el. Isteni érzés!
Hát ezt csúnyán benéztem. 400 nH helyett 400 uH az induktivitás a kimeneten. Emiatt volt olyan furcsán lassú a hibajel.
Nem baj. Zeffer András billentyűs félrefogta az orgona harmóniát, de nem fikáztuk, hanem megünnepeltük. 40 év után ez már megbocsátható, sőt öröm.
Ezt a Current Mode elvet lehet, hogy meghagyom a Marantz-nak meg Agostino-nak.
Olyan 50-80-150 tranzisztorral talán le lehetne csökkenteni az IMD-t elfogadható szintre, de olyat nem akarunk csinálni és lehet nem is tudunk a garázsban. Ez a kapcsolás, így ahogy van - ha nagyon akarom - már közeledni tud az 0.01%-hoz. A feszültség-utánhúzás pedig végleg el van vetve... időnként gondol egyet és kiül valamelyik tápra. A 14 pont akármennyi, nagyságrenddel kisebb torzítást mutat. Ha tovább akarok játszadozni kapcsolásokkal (és akarok, míg nem unom) új utakat kell keresni. Az irány ki van jelölve... arccal a vasút felé... komolyabbra fordítva: az a fenti vastag betűkkel szedett mondat kicsit másként: Azt hiszem megvan a magyarázat (majdnem) mindenre. Ez a 400 uH-is elgépelés is jó volt valamire. Senki nem tud olyan végfokot építeni aminek a kimenetén ne lenne valamennyi vezeték. Legalább 2x10 cm vezeték a legátgondoltabb konstrukcióban is van. Az Alohában is van. És ezt be kell pötyögni a szimulációkba, mert senki nem mér úgy végfokot, hogy ráforrasztja a műterhelést a kimenetre (bár csináltam már ilyet is). A legeslegvégén pedig nem árt leszimulálni a stabilitást valóságot még pontosabban megközelítő hangszóró vezeték impedanciával is. Minél képzettebb egy mérnök annál biztosabb benne, hogy a hangszóró vezeték nincs ott a jelútban, de ha ott van akkor nem számít, hogy ott van, mert mi az a 2-4 uH plusz induktivitás a kereresztváltók és a hangszóró impedanciák reaktív terheléséhez képest. Csakhogy ezt a 2-4 uH-t nem lehet áthidalni néhány Ohmos ellenállással, mint a Zobel-tagot a kimeneten (aminek éppen emiatt nincs is sok értelme). De ha nagyon precízek akarnánk lenni, a valóságot pontosobban modellező rezgőköröket rajzolgatnánk a kimenetre, vagy művonalat, amiknek több ezer fok fázistolása van. Olvastam - már fogalmam sincs hol - hogy a pénz nem számít alapon hangosítottak egy épülő sportcsarnokot. Nagyon jó hangot szerettek volna. Több milliós "hájend" végfokokat építettek be. Sokat. Több száz méter vezeték összejött a kimenetektől a hangsugárzókig. Próba. Első bekapcsolás... és az összes erősítő füstöt okádott ki magából.
Elnézést, de kíváncsi gyerek vagyok... hát megnéztem mennyivel jobb a BJT a FET-nél...
Lehet nem pontos a szimuláció, de ezt kapják a "fetjeim" is.
Ha egyszer sok időm lesz, majd bepötyögöm újra az LtSpice-ba és megnézzük az mit dob ki.
Nem nagyon akar szűnni ez az ellentmondás. Néhányszor már megállapítottad, hogy a torzítás mértékének kevés köze van a hangzáshoz, ennek ellenére minden írásodból sütnek a ppm-ek.
Szerintem, tökmindegy, hogy 1 vagy 10ppm, az a lényeg, hogy hogy szól. Kábel. Száz méter kábelt senki nem tesz a lakásba a doboz meg a hangszórók közé, aztán hogy mennyit tesz oda, az is kb. lényegtelen. Nekem a régi lakásban 4 doboz volt a nappali 4 sarkában, az egyik két oldalon 9 méteres kábelekkel. Nem égett le egyik végfok sem tőle. Aztán amikor már sokan köpködték ezt a felállást, akkor kaptam kölcsön az egyik "szakértőtől" valami közepes árfekvésű gyári kábelt, 2,5 méteresek voltak, meg ha jól emlékszem 4 mm2. Mert hogy azzal sokkal jobban szól majd. Semmi különbséget nem hallottam az én vacak sodrott kábelemhez képest, de a kábel gazdája sem. Ellenben a végfok elé elég egyetlen alkatrészt tennem, teljesen mindegy, hogy mi az, poti, kondi, akármi, és vége a jó hangzásnak. Ugyanez igaz az előerősítőkre, hangszínszabályozókra is. A gyári hidalt Sansui-nál (607MR) viszont azt vettem észre, hogy az egybe lett tervezve. A gyárilag kialakított (csöves) hangkép csak az előfokával együtt van meg, ha azt kikötöm előle teljesen másképp szól, már már teljesen eltűnik a csöves hangkép.
Nemrég azt írtad, hogy ahhoz, hogy kicsi legyen a keresztezési torzítás nagy hurokerősítés kell, meg nagy slew-rate. Ez igaz.
Csináltál egy buffert, aminek 75dB a hurokerősítése, hát ez szerintem kevés, emiatt ott a sok IMD keverék jel. Nagyobb kellene. Ha nagyobb, akkor kisebbek lesznek a torzítások, ha meg még gyors is, akkor még kisebbek. Tehát, mondjuk csináltál egy buffert, 1 ppm-mel és az még a 93%-os kivezérlésnél is tudja ezt. Ez az átfogó visszacsatolásnak lesz köszönhető. Elé raksz egy VAS fokozatot, ami végképp nem fog menni 1 ppm-mel átfogó visszacsatolás nélkül. A hangja mitől lenne jó? Az, hogy két részre osztottad a visszacsatolást, miért jelentene a hangzásban valami pozitívumot? Továbbra is átfogó visszacsatolású rendszer, amire azt mondják, hogy nem jó. Amiket én látok nem átfogó visszacsatolású elrendezéseket, azoknak sokkal nagyobb a torzításuk. Aztán lehet, hogy pont emiatt szólnak jobban. A TIM valójában legnagyobb részt a slew-rate-től függ. És állítólag erre a legérzékenyebb a fülünk. Azt meg egész jól meg lehet csinálni lokális visszacsatolásokkal is. Legfeljebb mászkál egy kicsit az offset a kimeneten. Tulajdonképpen csináltál egy CFA erősítőt. Vannak előnyei, meg vannak hátrányai. Amiket én olvastam, ott azt írták, hogy egy rendesen megcsinált VFA és CFA között nincs nagy különbség. Amit szimulátorban megnéztem az LT1223-mal, az nem CFA volt, annak ellenére, hogy az opamp egy CFA típus. Abban a formában ( az opamp kimenete hajtja meg a FET-ek gate-jét, földelt kimenet, lebegő táp ) kompletten csak VFA-ként működik, mert a kimeneti FET-ek fázist fordítanak földelt kimenet esetén. És emiatt nem lehet visszacsatolni az LT1223 alacsony bemeneti impedanciájú inverz bemenetére, hiszen pozitív visszacsatolás alakulna ki. Tehát, maradt a nem inverz bemenet és a VFA működés. Ennek ellenére nagyon jó, egyszerűen azért, mert az ic adatai messze felülmúlják az általánosan használt opampokat. ( OP37, TL071, LF357, stb. ) Persze, lehet csinálni sokkal komolyabb diszkrét elemekből felépített CFA-t, de sose lesz olyan, mint amit egy pici fekete tokban 8 lábbal megcsinálnak egy gyárban. Vagy egy VFA, LT1222 és nem is olyan nagyon drága. Hogy FET, vagy BJT ezt nehéz lenne eldönteni. Az egyiknek ez a baja, a másiknak meg az. Ha valaki hangzás alapján valamelyik mellett teszi le a voksot, hát az az ő meggyőződése. Abban az irányban megy tovább. Én sem gondoltam, hogy a TEXAS-ból ilyen jót lehet csinálni, tulajdonképpen csak kíváncsiságból néztem meg. Kicsi idegesített az opamp után az a tranyó a földelt emmitteres felépítésével. Még ha földelt bázisú lenne... akkor már a VF2-re hajazna. De valójában ott van a kimeneten egy feszültségerősítésre kényszerített ( nagyobb mint 20 dB ), módosított sziklai pár, ami azért itt hatalmas ötlet.
Sajnos, hobbi szinten csak három megoldás van. Az egyik, hogy fogod a szimulátort és megcsinálod az áramkörödet a lehető legjobbra, a legkisebb THD,TIM...stb. Ez nem biztos, hogy üdvözítő út, mert lehet, hogy ha megépíted, akkor nem fog tetszeni a hangja.
A másik megoldás, hogy fogsz egy gyári kapcsolást, amire azt mondják, hogy ez az istenbizony. Megépíted és esetleg annak sem tetszik a hangja... puff... A harmadik, fogsz egy csőszegecses panelt, mellé teszel egy hűtőbordát, meg egy tápot és elkezdesz deszkamodellt építeni. A csőszegecses panelen könnyen lehet bármit megváltoztatni, aztán közben mindig meg tudod hallgatni. Amikor már teszik a hangja, akkor elértél a Kánaánba. Ezt persze csak a teljesen elvetemültek csinálják, mert aki nem, az mindig talál kifogást, hogy az miért nem lesz jó... Valójában lustaságról, vagy hozzánemértésről van szó. A hangszórókábelről meg ha hosszú, akkor a végfok belső ellenállását rendesen megnöveli. Aztán, ha a hangdoboz nem elég csillapított, akkor a hangszóró kezd önálló életet élni. Van, aki ezt a hangot szereti. ( Gyerekkoromból emlékszem, mennyire hangulatos volt a Szabó család a rádióból, pedig ott a hangszóró önálló életet is élt. ) Na, erre varjál gombot... A hozzászólás módosítva: Kedd, 11:16
A mostani Aloha ekkorát torzít és Skoriék végfoka rávilágított, hogy ezt hallom - mert ez főleg keresztezési torzítás. Arra is rávilágított, hogy az Aloha működési elve (szerintem) jobb, mert általában életszerűbben szólt. De volt olyan is, hogy nem és emiatt is a torzítást okolom.
A másik: ha már beleszórok 20-30 tranzisztort, akkor miért ne hozzam ki ezekből a maximumot. Kábel: nem azt írtam, hogy valaki több száz méter kábelt használ otthon, hanem azt, hogy a hiper-szuper végfok tervezői nem vették figyelembe azt, hogy létezhet olyan terhelés is ami simán begerjeszti az erősítőjüket. Ciki, hogy ez egy hosszú (szintén méregdrága) hangszóró vezeték volt. Harmadik: ha nem hallasz különbséget két ennyire egymástól drasztikusan eltérő hangszóró vezeték között akkor még akad fejleszteni való a láncodon. Ez nem cikizés... még néhány év és nem fogsz mosolyogni ezen sem - ha már magasabb szintre léptél. A hozzászólás módosítva: Kedd, 11:14
Idézet: „Nemrég azt írtad, hogy ahhoz, hogy kicsi legyen a keresztezési torzítás nagy hurokerősítés kell, meg nagy slew-rate. Ez igaz.” Átugrottál egy későbbi hozzászólásomon, ahol két buffer IMD-je van egymás fölé montírozva. Azt a részt ugrottad át, hogy mindkettőnek 71 dB hurokerősítése 20 kHz-en. Mert a hurokerősítés önmagában csak egy szám, aminek akkor lesz értelme ha a domináns pólus frekvenciáját is megadjuk hozzá és az esés meredekségét is. Ugyanolyan feltételek mellett az egyik buffernek ötször akkora az IMD-je. Tehát még az sem jellemez egy torzítást, hogy mekkora a hurokerősítés, tartozik hozzá egy fázismenet is. Idézet: „Elé raksz egy VAS fokozatot, ami végképp nem fog menni 1 ppm-mel átfogó visszacsatolás nélkül” Ezt a mondatot nem értem. Arra gondolsz, hogy a VAS-nak van egy átfogó visszacsatolása, vagy arra, hogy a kimenetről bemenetre van visszacsatolva az erősítő? Ha arra, hogy a VAS-nak van (saját, belső) átfogó visszacsatolása, akkor az bármekkora lehet: 10 ppm is, meg 0.1 ppm is. Ha arra, hogy teljes átfogó visszacsatolás, akkor a VAS torzítása kiesik a képletből, mivel ez fogja előtorzítani a jelet a kimeneti fokozat számára, tehát hatalmas torzítással fog dolgozni és ehhez iszonyatosan nagy Slew Rate kell. Idézet: „Tulajdonképpen csináltál egy CFA erősítőt.” Ezt a mondatot sem értem. A VAS mindegyik kapcsolásban invertál, tehát párhuzamos feszültség visszacsatolása van. Nem CFA. A buffer már bonyolultabb... de azt némi egyszerűsítéssel nevezhetjük CFA-nak. Azt simán elfelejtetted, hogy már építettem földelt kimenetűt LT1223-al. A gyakorlatban és nem csak szimulátorban. Pontosan tudom, hogyan szól ez a kapcsolás. Nem a véletlen műve, hogy kerülöm az opampokat.
Nem emlékszem, hogy írtad volna, hogy csináltál az LT1223-al a valóságban földelt kimenetűt. Erről hol tudok olvasni? Meg valami kép?
Igen a buffernél gondoltam a CFA-ra. És arra, hogy a VAS fokozat és a buffer is külön külön van átfogóan visszacsatolva. Én arra gondoltam, hogy a nagy hurokerősítést nem 10Hz-en kell hogy meglegyen, hanem mondjuk még 10kHz-en is. Erről korábban írtam a földelt kimenetűnél. Az hittem, ez nyilvánvaló, legalább neked.
Van egy olyan topik, hogy "Földelt kimenetű erősítők".
Hogy mikor mire gondolsz azt nem tudhatom, mert nem vagyok gondolatolvasó.
Még szerencse... Egyébként, csak el kellett volna olvasnod. Bár, biztosan elolvastad, csak most kibúvót keresel. Vagyis nem akarsz emlékezni. A te dolgod, engem nem zavar.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |

































