Ha PWM-ben szabályzod akkor nem baj, ha az egyenfesz mondjuk pufferleve 325V lesz, mivel a PWM szabályzás után ez úgyis kisebb lesz, csak a PWM maximális kitöltési tényezőjét kell lekorlátozni.

És, az miért nem jó, ha graetz + puffer és a PWM-et úgy állítod be, hogy a kimeneti feszültség középértéke ne lehessen több, mint a 203 V?

Sikerült nagyjából megvilágosodnom. De nem teljesen... visszaolvastam és szó volt arról, hogy a közzétett NYÁK (és esetleg dobozolás) nem biztonságos. Ez javítva lett itt? 12V max. 15A terhelésre megfelelőek a megadott alap értékek, típusok vagy cserélni kell valamit? A trafót pedig egész egyszerűen kábelből kinyert drótból kell tekerni, (ha jól számoltam) 24 menetet 6V -os szekunder feszhez (a + - ra kötve 12V -ot ad) és úgy kell készíteni mint a hagyományos E magos trafókat?

lorylaci grat a táphoz, én is hasonlót akarok elsőre, de még kisebb teljesítménnyel (50-60W). Sajna nem volt még időm a találkára és mostanában nem is nagyon lesz...

Sziasztok.Megépitettem cimó tápját azt amiröl irta a cikket.Az lenne a kérdésem hogy miként lehetne egy feszültség fiegyö áramkört épiteni a kimenetére.Nekem a trafo 1x12 voltot ad le(ennyire tekertem) ezt kellene leszabályozni.Vagyis pl ha a 12 volt felmegy 13-14 voltra(beállitástol függ) akkor az ic lekapcsoljon vagy visszavegye a frekvenciát ami jelenleg 75khz.Én ugy képzelem el a megvalósitást hogy a kimenetre egy feszültség osztót tenni egy potival és azon lehetne állitani a kivánt max feszültséget.A potit rákötni egy tl431 referencia lábára és az ha eléri a kapcsolási feszt akkor a tl431 egy optón keresztül az ir2153-as 3-as lábát a földre huzná.Ez igy megvalósitható?Egyébként az áramkör egy akksitöltő lenne és ezzel a figyeléssel szeretném megoldani hogy ha feltöltődött az akksi akkor a töltő ne forralja benne a savat a magas feszültség hatására.Aki érti mire gondolok és tudna segiteni irjon.Köszönöm szépen.

Szia!
Állítsd be a kimeneti feszültséget 14V-ra, és így állandóan az akkumulátorra kötve lehet a töltőd a túltöltés veszélye nélkül. Ha zselés akksit töltesz, akkor ez tökéletes megoöldás lenne.

De ha feltöltödött az akksi akkor a feszültség nemfog egyre növekedni?Még egy kérdés...Ugye 220-230 volt van a hálozatban alap esetben.Namost ha éjszaka amikor senki nem használ semmit és az akksitöltő épp egy olyan háztartásba kerül amelyik közel van egy transzformátor állomáshoz ott a hálózat elérhei a 250-260 voltot is (tudom mert már mértem) ebben az esetben nem fog nagyobb feszültség keletkezni a kimeneten?Vagy a kapcsolási freki(75khz) nem függ a bemeneti fesz.-töl?(300volt)

Na most ez az elmélkedés egy tévút. Mi van, ha csak egy-két percre nő meg a hálózati feszültség? Akkor elkezd kapcsolgatni a védő? Inkább használj egy már eleve stabilizált kimeneti feszültséget szolgáltató tápegységet, és azzal nem lesz ilyen gondod.

Az lenne a legegyszerübb...Viszont a töltő egy gyortöltö lenne ami 20ampert adna le folyamatosan és az akkumulátor gyors feltöltésére lehetne használni.20 amper 12 volton meg majd a késöbbiekben 24 volton elég nagy trafot kiván 50hz-es hálozatra.A 250-260 volt viszont transzformátor állomás közelében 5 perc folyamatos méréssel állandó volt.Az nemlenne gond ha állandóan kapcsolgatna a védelem....Inkább az kapcsolgasson mint az akksi menjen tönkre pl zselés akksi esetén.Szóval jólenne inkább az elméletemet megvalósitani ha kivitelezhető.Köszi a válaszokat.

Helló mindenkinek. Ha jól tudom, TV sorkimenő trafót fel lehet használni kapcsolóüzemű tápokhoz. Csatoltam egy képet róla, hogy is néz ki. Esetleg valaki tudna segíteni, hogy hogyan álljak neki a tervezésnek, ha jó ez a vasmag? Köszönöm!

Egy feszültségkomparátorral + optocsatolóval könnyen megoldható a kérdés. De ebben a kérdésbe vannak itt profi válaszadók is, csak nem itt, hanem valamelyik akkutöltős topikban.

Oksi majd akkor esetleg irok valamelyik másik topikba.Köszi a segitséget.

De azért várok még hátha valaki tud segiteni mivel a kérdés a kapcsitáphoz inkább füzödik mintsem az akksitöltéshez Köszi az eddigi észrevételeidet.

A te általad felvázolt út nem igazán járható (az csak hiba esetén való leállásra ajánlott), nagyon nagy zavart termelne, a sok induló és leálló tranziens miatt. Nem is igazán lenne így rezonáns a működés, romlana a a hatásfok is.
Stabizilásra ezen IC esetén az a legegyszerűbb megoldás van, hogy akimentre raksz egy optót zénerral, és az optó tranzisztor oldala az RC oszcillátor R tagjával párhuzamba ráad mégegy ellenállást. Ezzel megnő a frekvencia, amivel pedig a szórt induktivitás söntölő hatása, így a kimeneten lecsökken a fesz. Tökéletes stabilizálás nem érhető el, mivel ha a kinyert telejsítmény 0, akkor végtelen kapcsolófrekvenica szükséges. Persze a szabályozás egy normális teljesítménytarotmányban jól megoldható.
Mellékelet egy doksit, amiben egyéb szabályozási módok vannak leírva

Jó lenne tudni az anyagát, vagy az eredeti működési frekvenciáját. Én 50-150kHz környékére csinálok tápokat. Ha elég gyenge az anyaga akkor ezt nem bírja, vagy csak nagy veszteséggel.
Látszatra amúgy a vaskeresztmetszet elég kicsi, és a mágneses úthossz elég hosszú egymáshoz képest, így én nem adok neki túl jó reményeket. (Ha megnézel egy ETD = Economic Transformmer Design sorozatú vasmagokat, ahol ezeket optimalizálták, más arányokat figyelhetsz meg).
Mondjuk egy ilyet nagyon könnyű tekerni rézszallaggal, valamint könnyű elérni a nagy szórt induktivitást.

Szia.Nemigazán értem ezt a zeneres dolgot...Esetleg egy képet mellékelhetnél.Viszont ha a töltö állandoan az akksin van akkor eleve nemlehet a teljesitményfelvétel 0.Esetleg ha anélkul kapcsoljuk be a tápot hogy valami lenne a kimenetén.Ilyen esetben mi kárt okozhatna a tl431 és az opto?Ilyenkor simán a beállitott kimeneti feszöltséget kell hogy adja nem? és ha az nemhaladja meg a beállitott értéket akkor a védelem nem is aktiválodik...Javits ki ha tévedek.Még egy kérdés:Előfordulhat hogy az akksi rajtamarad a gépjármüvön és ugy töltik az általam készitett kapcsitáppal.Ilyen esetben ha véletlen ugy kezdenek el öninditozni hogy a töltö rajtamarad az akksin bekapcsolt állapotban annak milyen következménye lehet?Elvileg ha tul sok áram folyna a kimeneten akkor az áramkorlát bekapcsol (áramváltó tekercs) és nemengedi hogy meghibásodjon a táp.... VIszont az öninditó által indukált visszalökés károsithatja a tápot?

Hello!
Lenne egy kérdésem a "Mini rezonáns tápegység "-gel kapcsoatban. Meglehet oldani, hogy 200-250W ot is tudjon, és a vasmagot kicserélhetem MP-9912T1 (CS0543) tipusu vasmagra, ami egy ATX9806B-P tápegységben volt.
Második kérdés, hogy hogyan számolom ki, hogy +-20V-ra a primer és secunder tekercsszámot?

Köszi elörre is.
István

Esetleg valaki tudna segiteni az elözöekben feltett kérdésem kapcsán?

Üdvözletem!
Lenne pár kérdésem a nemrég megjelent Mini rezonáns tápegységgel kapcsolatban. Első kérdésem az IC-vel kapcsolatos mégpedig az hogy, lehet-e az IR21531 típust helyettesíteni IR2153-mal ugyanis ez olcsóbb és nem csak 1 helyen kapható az országban? Továbbá lehet-e PC táp trafóját alkalmazni úgy hogy vele sorosan kötök egy ilyen vagy egy ilyen tekercset, hogy meglegyen a kellő szórt induktivitás? Végül a kondik feszültsége érdekelne ugyanis ez nincs feltüntetve.

Szia.Szerintem nyugodtan használhatsz ir2153-at a lábkiosztás ugyanaz csak kis eltérés van a tudásuk terén.A kondik legalább 400voltosak legyenek mivel az egyenirányitás és pufferelés után 300 volt feletti feszültség keletkezik.A pc táp trafója szerintem használható kellően megtekerve.A kellő szórás eléréséhez az általad irt módszer nemjó mivel az ugy már egy külön fojtó lenne a transzformátoron kivül.Inkább ügyeskedj a tekercselés módjával és eléred a kellö szórást.

Sziasztok!

Mostanában elég sok cuccot bontok, PC táp,energia takarékos,stb. Gyűjtögetem az alkatrészeket a rezonáns táphoz. A nagyobb feszültségű kondik most értékek számomra. A kondi jelölésekkel vannak gondjaim, nem találtam olyan táblázatot a gúgliban ahol ezeket tudnám azonosítani. Gondolom nem jól kerestem, nem tudom. Pl. van ilyen jelölés E333J, az értéket még megmérem de a fesz. itt nagyon fontos. Nem értem miért nem lehet normálisan ráírni az értéket és a feszültséget, nem inkább mindenféle hülye jelölés, had bosszankodjon a felhasználó. Megköszönném ha valaki segítene egy jó táblázattal vagy leírná a jelöléseket.
Előre is köszi.

Az IR2153-nak nagyobb a holtidejje, így terhelt állapotban nagyobb feszültségesés várható, ennyi a különbség.
Én speckó 330V-os kondikat szoktam kicsi cuccokban használni, és eddig nem volt velük bajom.
És igen, alkalmazható az a módszer, ugyanis a kettőnek a helyettesítő áramköre ugyanaz (a soros induktivitás sorban kapcsolódik a mágnesező induktivitással és a terheléssel), függetlenül hogy benn vagy kinn van az az induktivitás. A szórt induktivitás előnye csak az, hogy nem kell külön ilyne, ezért helyet spórolunk meg. Már sokadszrora írom Skory honlapját, ahol ő is alkalmazott ilyet!
Felhívnám a figyelmet, hogy ha külön soros induktivtiást alkalmazunk, akkor olyat kell választanunk, ami még a rövidzári állapotban kétszeresére felugró áramra sem telítődik! (szintén skory honalpján lévő táblázattal számolható) Ugyanis pont ez a kapcsolásilag soros induktivitás nyújtja nekünk a diódákkal együtt a rövidzárvédelmet, és ha ez telítődik, akkor induktivitása leesik, és nem korlátozza az áramot.

Hali! Itt van egy segédprogram a 3 jegyű kódot kell beírni.

üdv

Ha 333 van ráirva az annyitjelent hogy 33nF,ha 334 akkor 330nF és igy tovább.A feszültséget én megfigyelem,hogy milyen kapcsolásban található a bizonyos alkatrész,mennyi a legmagasabbb érték ami ott elölfordulhatott,és csak olyan hejen használom fel ahol ettöl nagyobb feszültségnek biztos nemteszem ki.A kerámia kondiknál a mértere sem nagyon lehet hagyatkozni mert ott van 3mm es darab is ami 2kv ig is jó,de vannak amik csak 60 voltot birnak,de ha tv t vagy kapcsitápot bontassz,ott gyakran feltüntetik a kondikra a határértékeket.

Ezeket akkor feljegyzem, mert úgyis elfelejteném. 333-33nF, 334-330nF ezt értem. Vagyis nem értem hogy egy egyszerű dolgot miért kell bonyolítani? Aki ezeket a hülye kódokat kitalálta, inkább mással játszott volna.

Köszi, ez tényleg jó. A "J" talán tűrést jelöl vagy feszt?

Tűrést jelöl.

Szia!
Sokat olvasgatom Skori honlapját és pont onnan vettem a soros induktivitás ötletet. Tehát az IC jó lesz, kondi nagyfeszültségű kell. A MUR160-as diódával kapcsolatban még annyit, hogy nem lehetne valami népszerűbb, könnyebben beszerezhető típust használni?

Elektrokonthában és Lomexben is kapható az UF4004 (1A 400V), ha az IC meghajtó charge-pumpjába kell dióda, SMDben pedig az ES1J a lomexban kapható.
Ha a kondik határolásásra kell dióda, akkor én az UF5404-et ajánlom (3A 400V)

Értem és köszönöm az eddigi segítséget, de valami még mindig nem fér a fejembe. A 10µF-os kondi gondolom fólia vagy kerámia mivel nincs megjelölve viszont nem létezik ilyen értékű fólia vagy kerámia kondi. Arra gondoltam, hogy elkó szeretne lenni és elvan írva de a nyáktervedben sincs megjelölve a pólusa ezért gondolom nem lehet elkó vagy tantál. Mi szeretne az a kondi lenni?