Hello!

A kábelkeresztmetszetre itt egy oldal: http://www.partnercable.hu/a_kisokos_meretezes.php
A biztosítékra még kellene némi információ az igénybevétel tekintetében.

Hali!
Köszi az info-t. Nem ismerem azt a szabványt, ami alapján így kellene szerelni. Az áramváltó műszaki leírásában sem szerepel, hogy rögzíteni KELL. Csak azt írják, hogy kalapsínhez vagy szerlaphoz rögzíthető egy külön rendelhető szerelvénnyel. (bár lehet, hogy a szerlapos rögzítőt hozzá adják, de azt már biztosan kidobta az azóta már máshol dolgozó kolléga.)

Nem tudom ,de mintha a négypólusú dugó 3 fázist ,és egy védőföldet tartalmazna.Ha nulla is kell ,akkor az 5 pólusú csatlakozó marad.(ha meg nem szabványosan kötöd be ,örökké zaklatni fognak ,mi hol ,miért nem működik ,én csak bedugtam miért füstöl... ) A hegesztőt némileg tanulmányozva az azért kideríthető volna ,hogy 400V kell neki ,vagy három fázis.(a köznyelv szerint ugyan az ,de a valóságban azért elég nagy különbség van köze.)

Köszönöm a segítséget.

Az energiatakarékosságon gondolkozni mindig *5 ös.
Én itthon a tv, dvd, mplayer, ps kombót egy 4000 Ft os strom stopperrel inaktiválom. a hifi torony meg készenlétben olyan minimálisat fogyaszt.... A digitkijelzős készülékeket a folyamatos órabeállítás miatt kikapcsolni szerintem nem éri meg de ízlések és pofonok.
Ilyen készüléket lehet kapni számítógéphez is. Én itt vettem:
Bővebben: Link

Az jutott eszembe, hogy azokról az USB portokról, amik akkor kerülnek feszültség alá, amikor bekapcsoljuk a gépet, meg lehetne vezérelni egy szilárdtest relét, az pedig kapcsolhatná a többi fogyasztót. Így nem szükséges semmilyen áramfigyelő áramkört építeni, ami a gép áramfelvételét figyeli és ennek függvényében kapcsol.

"A digitkijelzős készülékeket a folyamatos órabeállítás miatt kikapcsolni szerintem nem éri meg"
Meglepetés,egy S*** mikrotorony készenlétben talán 2W ,ha bekapcsolom a sehonnan sem olvasható lcd-s óráját (szintén készenlétben) akkor 5W, egy elektromos fogyasztásmérő szerint.Hát úgy kikapcsoltam mint a huzat...Hogy lehet valamit ilyenre tervezni.Ennyi energiával egy ledes óra is elmegy.Az legalább messziről látszik.
Ugyanakkor árulnak távirányítóval vezérelhető konnektort.Számomra az a kérdés,a konnektor fogyaszt kevesebbet (erre nézve nem találtam adatot) vagy egy jól megépített készülék standby állapotban.

Ízlések és pofonok... mint mondottam. Az általam használt kikapcsoló készülék kb 1/4W környékén fogyaszt egy IR vevő kapcsolja a dugaljban lévő relét. (Miért relé: zárlatállób mint egy ssr).
A rádiósat nem tudom mennyit fogyaszt, de ilyet vegyél szerintem mert a std by állapot elérésekor automatán kikapcsol.

Létezik ilyen verzió is. Akár master slave dugaljak akár usb dugaljak is.

Lehetséges, hogy zárlatállóbb, az SSR-ek nagy előnye viszont az, hogy nullátmenetnél kapcsolnak. Persze ez a számítógépet körülvevő fogyasztókat tekintve nem oszt, nem szoroz...

Nagyon egyszerű. A bekötésnél a sorkapcsokat balról jobbra haladva kell értelmezni. Azaz a bejövő fázist kösd az 1-es lábra, az elmenő fázist a 3-as lábról vedd le. A bemenő nullát a 4-es lábra kösd és a nullát a 6-os lábról vedd le. Valahogy így. A kismegszakítót a fázisra kösd.

Sziasztok!

Bekötöttünk ma egy vizpumpa, szivattyú vezérlő szekrényt amelyet a lépcsőházi főelosztóból FI utáni 13A 3P kismegszakitóból tápláltunk meg. A vezérlőszekrény megtáplálása 3F + PEN a vezetékelése is zöldsárgával történt, csak PEN sin van a vezérlőszekrényben. A lépcsőházi elosztóból igy 3F + PE került bekötésre a megtáplálásra. Mivel mérőóra csere van folyamatban ezért nem volt lehetőség kipróbálni hogy működni fog-e ez igy, vagy az FI levált majd a főelosztóban.
Tehát a kérdésem hogy működhet ez igy? Ha igen akkor miért?

Ezt írd be inkább ide, mert itt előbb kapsz segítséget.

A három fázisú motorhoz ugye nem kell nulla vezető. Kérdés viszont, hogy a vezérlő áramkör milyen feszültséggel müködik. Ha egy 400V-os trafóról előállított 230 vagy 24V-al müködik, akkor ahhoz sem kell nulla vezető. Tehát a betáp lehet 3F+PE. Itt a PE(N) vezetőt nem a FI relé nulla pontjáról használjuk!
Tehát müködhet a berendezés 3F+PE-ről a 400V-os vezérlő trafó miatt. Az ipari gépek jellemzően így vannak megtáplálva.

Az áthelyezés hová történt? Hol az a másik hely?

Ez a másik hely. Az eredetit még egy kis ideig megtalálod a "Fórum" link alatt.

_vl_, köszi, értem már az áthelyezés irányát

Akkor most hogy is legyen? Ha PEN-t hoztál, az nem zöld/sárga (csak).

Sziasztok!

Ha helyesen van bekötve egy Fi-relé, akkor ha az elmenő földet és nullát összeérintem, le fog oldani, ugye?

Igen, akkor leold.

Szia!
Nem feltétlenül old le!!!
Csak akkor old le, ha az elmenő nulla, és a védővezető között van akkora feszültségkülönbség, mely a leoldáshoz szükséges áramot át tudja hajtani a FI relé tekercsén!
Tehát az, hogy esetleg nem oldott le az általad említett esetben, még nem jelenti azt, hogy rosszul kötötted be.

Köszönöm mindkettőtöknek a gyors választ!

PE vezetőn nem folyhat üzemi áram. Ha 3 fázisú a gép, akkor 3 fázist használ és kész (forgó mágneses tér csillag vagy delta tekercseléssel). A PE csak hibaáram levezetésére alkalmas, ennek megfelelő a keresztmetszet is. Tehát vagy 3 fázis, vagy 3 fázis + nulla vezető, mert a nulla hivatott az üzemi áram levezetésére. Aki PE-t (védővezetőt) használ üzemi áram levezetésére az kontár. Vannak gépek, ahol bekötik az elektronikába a védővezetőt is. Ilyenek: szünetmentes áramforrások, riasztók. De ebben az esetben sem folyik üzemi áram, csak nagyon minimális vizsgálati áram a PE-n ráadásul gyengeáram, kis feszültségen.

SZia! Ha bekötsz egy meglévő rendszerbe, nem árt előtte és utána is mérni. Sőt érintésvédelmi mérést mindenképpen kell csinálni. Ha megfelelő volt - úgyis tudod a választ. Ez nem próbálgatás kérdése. A 3f +PEN (ha valóban PEN) akkor jó kell legyen, hiszen itt a PE+N vezető egyforma potenciálra van hozva. Azonban innen a PE-t és az N vezetőt külön kell már kezelned, hogy ne csinálj földhurkot. Sok esetben azonban csak a gyárilag beépített sínezésre van ráírva, hogy PEN, azaz érdemes alaposabban megnézni, mi hová csatlakozik, hol a földelés? Amit hozzáférhető, mérhető helyen meg kell tudni találni. SOha ne higgyj az előtted ott dolgozónak, mindig győződj meg a feliratok hitelességéről, hiszen az új bekötés már a TE felelősséged.

Köszönöm a válaszodat!

Köszönöm a válaszodat!

Bocs, kis munka volt közben a befűzőszalaggal (szívkatéterezésen voltam ).
Ha a nullát is kapcsolgatod, nyilván kiküszöbölöd azt a veszélyt, amit az okoz, hogy ha a nullát nem kapcsolgatod. Azonban a védővezetőnek is együtt kell haladni a többi vezetővel. Az mondjuk jó, amit Tams84 ír, hogy a nappali és az éjszakai áramkör védővezetőjét is elviszi a boylerhez. Csak ugye nem úgy kezdődött a társalgás.
Abban viszont nem találok erkölcstelenséget, ha valakinek nem elegendő az az áram amit a szolgáltató "éjszakai" áramban nyújt és tisztességesen megfizetett nappali árammal pótolja.
Lehet, hogy a gépemen tartom majd a következő pár mondatot, hogy egyszerű legyen másolni. Azért adja olcsóbban, hogy ő tudjon vele gazdálkodni szükség esetén. Akkor meg nem tud, ha szeretne terhelést csökkenteni, te meg átdobod a nappalira. Pár oldallal ezelőtt is szóbakerült ez, mindjárt írom, hogy ez már rég nem arról szól, hogy éjszaka kicsi a terhelés, és emiatt örüljön ő, hogy a gépei nem járnak üresen. Komoly, halálosan precíz menetrend van, az eltérést pótolni meg nagyon drága. Van, ahol tározós erőművel segítenek a dolgon, de azt nekünk meglőtték az okosok. Van, ahol eleve tőzsdén veszik a kisegítést. Csak hát az azonnal megvehető energia a legdrágább.

Felét megválaszoltam itt feljebb Balzsinak - csak egy pár gondolat még:
1. A visszáramot nem értem, trafóhibánál lehet kevesebb vagy több a feszültség. valóban mindkettő ellen neked kell védekezned, de ha csak arra gondolunk, hogy ilyen védőkészülékek 40 éve is voltak, hát abból is látszik, hogy sosem az volt a helyzet, hogy a szolgáltató fizetett. Egyébként persze biztosítás akár lehetne neki, és fizethetne, ezt szolgáltatója válogatja. Az biztos, hogy a szabvány lehetőséget ad a feszültség csökkenésére és emelkedésére is, a szabványt meg nyugatról vettük - és a közvélekedéssel ellentétben nem tudják a szolgáltatók megvenni a szabványosítókat.
2. Az oké, hoyg azt írod, hogy minden kismegszakítót lekapcsolsz szerelés előtt. Én ugyan nem hiszem, hogy télen este hat után a boyler éjszakai áramkörén valamit működve az egész lakást sötétben tartod, és zseblámpával a fogad között dolgozol, de ez az én bajom. És a szabványok is eről szólnak, hogy az előírásaik betartása mellett kevesebb lesz a veszély.

Kameleon2, Hol írtam arról, hogy a PE vezető üzemi áram vezetésre van használva! Szerintem Te még nem találkoztál ipari gépekkel. Azok mint írtam is, a vezérlő segéd feszültséget egy, mifelénk 400V primér (két fázisú) feszültségü trafóról előállított 230V, 110V, 24V, stb. hozzák létre melynek szekunder feszültségének egyik pontját általában le is földelik. Téved aki azt hiszi, hogy ez esetben a 230V miatt kell a hálózati nulla vezető, ugyanis ez a feszültség a trafóról van származtatva, és a többi fesz is. Trafónak nem csak feszültségváltó szerepe van! Másik fontos feladata is van, ezáltal a vezérlő körök egy lényegesen kissebb zárlati áram képességű forrásról müködnek. A "gyenge" vezérő érintkezők esetleges zárlatra kapcsoláskor nem a több ezer amper kapacitású hálózati áramot kell elviselni, hanem csak néhány száz ampert. Nem mindegy ez sem. Kontár kifejezéssel remélem nem rám céloztál?
Védővezetők bekötése a gépek elektronikájába nem védőföldelésként szükségeltetik, már ha azok törpefeszültségüek, zavarvédelmi, árnyékolási feladatuk van. Mit értesz a "csak nagyon minimális vizsgálati áram a PE-n ráadásul gyengeáram, kis feszültségen." ? Akkor csak folyik áram a védővezetőn?

Szia! Nem az volt a kérdés, hogy folyik-e áram a PE vezetőn, hanem az, hogy folyhat-e ÜZEMI áram, azaz a berendezés működtetéséhez szükséges működtető áram. A válasz erre - NEM. A védővezető is vezet, de csak akkor, ha valami baj van - és azt illik is detektálni: hibaáram relével stb. Sőt már nem csak magát az áramot, hanem a pontos értékét is - ezért az új védelmi eszközök már tudatják a fogyasztóval a hibaáramok mértékét is, nem csak azzal, hogy leoldanak, hanem LED-el is : <30% >30% >50%. Ha nem védőföldelésként kezeled a PE-t egy nagy gépnél, akkor miként? Nem az emberi élet az elsőszámú? Szerinted miért vitatkozik évek óta olyan sok szakember erről a témáról? Miért jelenik meg annyi apró módosítás ezen a téren? Volt olyan villanyszerelőm - itt a VOLT -on van a hangsúly, aki meg akart győzni, hogy egy buszos rendszerben a nulla a védőföld és a gyengeáram nullája "praktikusan ugyanaz" - ezért össze is kötött mindent mindennel. Az eredmény siralmas volt. Elvágták a nullát, sebaj, jó lesz a védővezető is, hiszen az is réz! A FI relék meg durrogtak egy éven át. Ipari környezetben is igaz, és éppen azért csattantam fel, mert láttam ilyen megoldásokat, amit az ügyes "szakik" követtek el termelő üzemekben, vagy éppen a BKV-nál, EON-nál. És erőszakkal, jegyzőkönyvekkel és mérésekkel lehetett csak elérni, hogy valóban a szabványnak megfelelőre alakítsák vissza - amit elrontottak. Persze- ettől még működik. Mivel jó pár mérésen és "anomália" keresésen, szkópméteres és életvédelmi mérésen túl vagyok - EON székházban is - nehéz meggyőznöd a tények ellenkezőjéről. Azzal egyetértek, ha azt írod: NEM CSAK védőföldelés. De az már nem igaz, hogy NEM védőföldelésként kötik be a PE-t. Számomra ugyanis a műszaki része a második a prioritásokban. Az első az élet védelme.