Szia! Ez a topic ingoványos talaj... de privátban megosztom veled a gördülő gömb elméletét hogy láncháznál miért nem lehet, hány méterenként milyen hosszú szonda kell. Miért fél mindenki aki ostoba hogy ezzel bevonzod a villámot, miért kell a mérőnél lévő szondával összekötni ebből adódóan mi a potenciálkülönbség... méréskor miért kell cinkvödör teli vízzel

Sziasztok.
Kis segítség kellene.
Adva van egy konyha, amit be kéne vezetékelni.
Egyik ismerősöm kért, hogy segítsek ebben.
(Hosszú, hogy miért Ő csinálja, de a vírus szólt bele).

Szóval lenne a konyhában egy gáz-elektromos tűzhely, egy hűtő, egy mosogatógép, egy páraelszívó, 6 konnektor a kisgépeknek és a világítás.

Négy körben gondolkodik.
1. Tűzhely 3x2,5mm2 (dupla szigetelésű kábel vagy MCu vezeték, védőcsőben),
2. Hűtőgép és mosogatógép (külön konnektorokon) 3x2,5mm2 MCu,
3. Konnektorok 3x2,5mm2 MCu,
4. Elszívó és világítás 3x1,5mm2 MCu.

Megfelelő lesz ez így szerintetek?
Mekkora kismegszakító kell az egyes körökhöz?
Egy fázis 32A a betáp.

Köszönöm.

Szia!
A tűzhelyet 5x2,5 mm2 húzzuk egy fázisnak Hollandiában, Németben. (Itt nem tudom szokták-e.) Nem csak a későbbi hálózatfejlesztés miatt. Később nagyobb sütő is kerülhet rá. A biztosítása C16 4P Barna L, Kék N, Fekete L szürke N (Kék zsugorcsővel.) A többi jó.

Üdv! Pontosan erre akartam fel hívni a figyelmet. Mindegy 30 vagy 100 cm, ekkora energiánál olyan mértékű feszültséget indukál amit az EPH vezető nem bír ki. A lemeztetőnél is erre akartam a figyelmet felhívni. Nem is értem a törvényhozókat, száz és ezer szám épülnek ilyen tetők és a napelemek, mégsem kötelező a villám védelem. Nekem is a földelő szonda és az inverter között (a vezeték hossz)kb 20m, az elemek és az inverter kb a fele. Nem kellene az inverternél is egy szonda? Sokat gondolkodtam a teljes földelés kiépítésén, de horribilis és lebeszéltek róla. A kivitelezést megtudnám oldani(igaz rég volt 1984 ekkor telepítettem villámhárítót és át is vették). De úgy tudom, hogy terveztetni kell, ami annyiba kerül mint az anyag költség. Így letettem róla. A házammal szemben a falú víztornya áll tiszta fém gömb, remélem a gördülő gömb hatás még megvéd...

Üdv! Ha nem gond engem is tájékoztatnál a villám védelem és az EPH viszonyáról? A gördülő gömb is érdekel, de egy oldal segítségével kiszámoltam a szívó csúcsok hosszát és a távolságát egy lapostetős műhelynél.

Miért akartok ti magatoknak gondot

Helló! Senki nem akar magának gondot! Mi ez a többes szám. Felmerült egy kérdés és jó lenne tisztázni. Ha van tudásod a kérdésben kérlek ne tartsd magadban. Nap elem nekem is van és még sokan másoknak is. Úgy mint lemeztető is van nagyon sok tulajnak. A minap ismét eszembe ötlött a villám védelem kérdése...

Ezzel nem értek egyet. Egyrészt a C kismegszakító motorvédő, másrészt 16A-el biztosítva mi szükség a 2,5mm2 keresztmetszetre?

Ez nem teljesen igaz.

A "tűzhely" felső része gáz, a sütő elektromos? Hány KW?
B karakterisztikájú kismegszakítót ajánlok.

És milyen messze van a lakás elosztótol?

A napelemes rendszeredet tervezték? Lemez tető! Ha nincs rá különösebb indok, nem kell ephba kötni. Sőt, ha bekötöd, tulajdonképpen földeled. Már is villámvonzó lesz.

Ezeket vajon a villám is olvassa?

A napelemes rendszer fémvázát földelni kell. Eddig minden tervben, ami alapján dolgoztam, benne volt. A terveket hivatalosan, erre szakosodott cég készítette, készre jelentés előtt ellenőrizték a munkát.

Ezt elmagyaráznád?

Azért a főzőlapnál ne felejtsük el hogy nem szimmetrikus terhelés és a nullán nem nulla áram folyik! Ahogy mi szerelünk 4*2,5+1*4 nullának. Az hogy a C karakterisztika csak motorvédelemre van inkább el is engedem... Kérem sokadszorra míg sokan lakástüzet nem csinálnak ez nem HOBBIELEKTRONIKA. Topicot legyetek szívesek törölni. Mindig csak vita generálódik... Vagy legyenek beugró kérdések... pl miért vannak az oszlopok magassága változtatva domborzattól függetlenül stb...

De már annak is örülnék ha 3 fázisú hálózat betápját üzem közben kikötné valaki és fogja meg mert az csak nulla...

Ez így igaz.
De azt a keretet már láttad akkor. Úgy van kialakítva, hogy a villám eleve lefordul róla.
Szerintem ezt bízzuk szakemberekre. Kell, vagy sem, ha kell milyen, nem véletlen terv köteles, az utolsó csavarig.

Ezt Te itt Magyarországon csinálod? 4X2,5 + 1X4?

Nálam a villanytűzhely 5x4. Ilyenen nem spórolok. Két fázis a főzőlap egy a sütő.

Ez a maximum a vezető tekintetében. későbbi fejlesztésnél hogy veszed ki egy gipszkarton falból?
Csak a biztit kell cserélned. A C-re nem biztosan emlékszem. De 4P-s kell.
Ami még e két országban szokásos hogy a 65 -ös dobozba egy perilex nevű aljzatot rakunk, igaz itt más a színsorrend. Itt a sütő ennek a párjával kerül ki a boltból. A bekötés a sütő bedugásából áll. Dugó, aljzat, bekötés. Ja és ez lazán elfér akár egy normál szekrény mögött. Nincs szabadon doboz.

A kérdésekre röviden válaszolva.
Megfelelő.
1.2.3. körök 13 A kismegszakító
4. 6 A kismegszakító
Figyelembe véve, hogy ez egy a leírás szerinti gáz-elektromos, tehát kombinált tűzhely.

Lehet kikerült, de benne van a "híradástechnikai építmények műszaki követelményei" rendszerében.

Üdv!
A) A gerincmagasság szó nem igazán fedi az élethelyzeteit. Maradjunk az építmény legmagasabb pontja kifejezésnél, ami általánosabb, hisz az a magas építésű tetőnél van, lapostetőnél nem értelmezhető.
B) Pucuka is régi motoros, rutinból vágta rá a régi (4 méteres) szabályt, én is így tudtam.
C) A villámvédelem kiépítését volt amikor én se javasoltam, hasonló elvek alapján, főleg, ha a talpponttól 6 méterre ment az áramszolgáltató nyílt vezetéke, amiről rudjuk minimum az utca végén, de elágazásoknál a nulla földelve van. Tehát a szolgáltató vezetékének a szívóhatására apelláltam. Azon kívül megkérdeztem, milyen gyakran csap be errefelé a villám, a statisztika miatt. És a végén hozzá tettem a 6 méteres cső persze túl van az előírt határon, ha megmutatja hol van egy szabványos földelési pont erre a célra akkor én rákötöm. Azért hozzá tettem a mérnök főnököm szlogenjét Az elektronok nálunk jobban tudják a fizikát! Nem tudok róla, hogy magán ügyfelem az épített akár 9 méteres árbóchoz csináltatott volna védelmet. A hivatalos munkákhoz természetesen ez meg lett építve, meg lett mérve. Árbócom se dőlt el, ahol az ajánlásaim megfogadták. Kivéve, ha alu állványcsőre kérte, (én mindig 5/4" vízcsővel dolgoztam,) az hajlott el kettő, +egy lapos tetős 9 máteres, 25 év után, de 10 éve jeleztem , egy karbantaltás ráférne.

A) Igen, jogos. Tehát a kérdés sokáig az volt, hogy honnét kell mérni az építmény legmagasabb pontját? Megjegyzem, még ma is sok helyen említik a gerincmagasságot (helytelenül!).
B) Hát igen, a rutin, meg az évek.
C) Az MSZ EN 62305 alapja, hogy a Kockázatkezelés dönti el, kell-e villámvédelem vagy nem? Ha kell, akkor milyen fokozatú? Ha nem kell, akkor a tulaj döntheti el, hogy legyen vagy ne legyen? A hivatkozott 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet adhat esetleg felmentést a v.v. kiépítése alól, akkor is, ha a kockázatkezelés szerint egyébként kellene.
A villámcsapás gyakoriságának statisztikája csak egy apró adalék a v.v. kockázatkezelésben. Szóval, nem ebből kellene kiindulni, ha valaki v.v. kiépítésén gondolkodik.
Jelenleg, Magyarországon, járásonként adják meg a villámcsapás/km2/év adatot.
Valóban, az elektronok tudják a fizikát. Mindig a legrövidebb utat választják. Csak az a baj, hogy a "legrövidebb út" nem a kiindulási pont és a legközelebbi földpontencián lévő tárgy pont közötti legrövidebb távolság! A villám az elhatározási pontban dönti el, hogy a felfogóba csap bele, vagy a mellette, védett térben lévő emberbe! Ezért van az, hogy a szabvány szerint kiépített v.v. rendszer is csak valahol 78%-98% közötti valószínűséggel védi meg a védett térben lévő tárgyat vagy élőlényt a villámcsapástól. (Az, 78 vagy 98% a védelem valószínűsége csak egy statisztikai szám, ami erősen a kiépített villámvédelem fokozatától függ.)

Pontosítanék, a legkisebb ellenállású utat választják. Ez nem biztos, hogy a legrövidebb, és korántsem egyenes. Különben a villám nem lenne cikcakkos. A levegő korántsem homogén közeg, vihar, szél esetén gomolyoghatnak benne ionizált rétegek, ezek mentén haladnak a villámok. Sajnos ezeket a rétegek nem látszanak, detektálni is nehéz, mert állandó mozgásban vannak. Ezt helyettesítik a statisztikák.

Jobb is ha elengeded. Kérdés volt pontos paraméterek nélkül, amire te válaszoltál valamit, azok ismerete nélkül.

Össze hát. Az MSZ EN 62305-3:2011 meghirdetett szabvány 6.2.2. pontja szerint, melynek ez lenne a magyar fordítása:
Elszigeteletlen külső villámvédelmi rendszer esetén a villámvédelmi potenciálkiegyenlítést a következő helyeken kell elvégezni:
a) az alapozásnál vagy a talajszint közelében. Az összekötő vezetőket az EPH-sínhez kell csatlakoztatni, amelyet úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy ellenőrzés céljából könnyen megközelíthető legyen. Az EPH-sínt a földelőrendszerrel össze kell kötni.

Én még többet pontosítanék. Amikor az előkisülés elér egy bizonyos közelségbe, akkor ellenkisülések indulnak ki a földelt pontokból. Amelyik ellenkisülés először beleér az előkisülésbe, az lesz a főcsatorna.
Ennyi az értelme a villámhárítónak, hogy jól földelt és magasan van, tehát ha már a közelben lecsapna úgyis valahová, akkor oda csapjon - bár ez a csapkodás ugye az előző mondat értelmében csak illusztrációs kifejezés.

Üdv! Erre gondoltam én is. A nap elem rendszeremen gondolkodtam el. A napelem védőföldje kb. 10m vezeték le az inverterhez, majd vissza kb. 15-20 méter (a padlás térben) az ad-vesz órához, onnan le a szondához. Kérdés, a villám megfér a vezetékben? Szerintem nem. Le kellene-e földelnem egy szondával az inverternél? Ha kiépítem a villámhárítót a levezető és a napelem tartót össze kell-e kötnöm( amik kb 0,5-1m-re lennének egymástól. Még egy kérdés. Mi történne, ha magam kiépíteném a rendszert? A szomszédságomban van egy víztorony, kb. 70-80m, bízhatok-e a szívóhatásában?