Sziasztok,
Kellene készítenem egy 35mm-es sínre szerelhető eszközt, ami teljesen szabványos méretű, csak 5 kismegszakítónyi széles.
Neten kerestem mindenfajta szabványméretet erre, de nem találtam, pontosan csak olyat, amik erősen hiányosak, nekem viszont az összes méretre szükségem van.
Valakinek esetleg van ilyen rajza?

Erre gondoltál?

Igen, ilyenre, viszont erről is hiányzik egy csomó méret. 3D nyomtatással kell elkészítenem majd a gépházat, ezért minden fontos, hogy teljesen szabványos méretű legyen.

Subler nem segítene?

Szia !

Az anyaga is szabványos lesz, vagy csak a mérete ?

Szia,

csak a mérete, az anyaga az 3D nyomtatóval fog készülni. Igazából egy egyedi fejlesztésű raspberry lesz benne és nem lesz 230V a közelben, csak DIN sínes dobozban lesz.

Miért nem veszel egy darabka kalapsínt? 5 egységnyi ~200.-Ft. (2 m 1000-1500.-Ft, helyi üzletekben levágva is kapható)

Üdv a csapatnak! Igen divatos manapság a különbözőm formájú lemeztetők. A kérdésem, kell-e villám védelem, mi a helyzet az EPH-val? Szintén a villám védelme érdekel a napelem rendszereknek. Milyen védelem kell, előírás-e egyáltalán? (nem néztem utána) A lakóházakról van itt szó.

Na erre kiváncsi lennék én is hogy van e valami szabvány vagy előirás erre , ha jól tudom 10nm feletti fém felületeket eph ra kell kötni
Nálam is a garázs ilyen lemez boritást kapott ez kb80nm ,magamtól egy földelö szondát tettem le arra van jelenleg csak rákötve s kérdés elég ez vagy mit kellene még tenni?.

Nincs ilyen előírás az EPH-ra.
A villámvédelem csak bizonyos esetekben előírás, akkor is tervezni kell. Családiházon nem jellemző. Magasság, környezet kérdése.

Szia!

Ezek nem jöhetnek szóba: Bővebben: Link

Rengeteg változat létezik, szerintem nem érdemes nyomtatni.

A kégli szép!

Szia,

sokszor jók ezek is, illetve raspberryhez is készültek kifejezetten, viszont most elég egyedi előlap kell a cuccnak, ezért lenne jó az mindenképpen nyomtatva. Viszont a linket elmentem, köszi!

Általában külön villámvédelmi földet szokás alkalmazni, ahogy magadtól is tetted. Társasházaknál is így van. Én nem kötném össze a villámvédelmi földet az EPH -val, mert nem szívesen vinném be a házba a villámot, legalábbis a hatását.
Nem ide tartozik talán, de nagyjából ismerem a nagy adó adótornyok földelési rendszerét (egy telepítéssel kapcsolatos balhéból kifolyólag) ott ugyan össze van kötve az egyszem földeléshez az érintésvédelmi, a híradástechnikai, és a villámvédelmi föld, na de milyen földhöz?
A földelő(hálózat) egy többszáz nm -es bronz vetetőből, több m -es mélységben létrehozott valóságos háló. Azt nem tudom mekkora a földelési ellenállás, de biztos nem ohm nagyságrendű.
Jónak is kell lennie, mert pl. Kékestetőn napi átlagban 8 - 10 villámcsapás éri az antenna rendszert. (energetikus mondta)

Idézet:
„Azt nem tudom mekkora a földelési ellenállás, de biztos nem ohm nagyságrendű.”

Egy időben jártam mérni ezeket. Homokos talajon állított toronynál, nagy szárasságban néha 1.5 Ω is kijött, mint legmagasabb érték.

Kiskőrős TV átjátszó. Cserébe nem túl magas.

Valaha mindenféle fixen telepített híradástechnikai eszköznél előírás volt a háló, a mérete is mindig meg volt adva a telepítési utasításban, amikkel nekem dolgom volt azok néhányszor tíz négyzetméteresek voltak amit össze kellett hegeszteni és az előírt mélységbe le kellett ásni.

Goooooooogle keresőbe beírni: "DIN rail dimensions"

Úgy tudom össze kell kötni a villám védelmet az EPH-val. Mint itt a rajzon. Az eredeti kérdésem az volt, hogy van-e előírás a profil lemezes tetők és a napelemek villám védelmére.

A szabványossági kérdésekhez nem értek, fulcsi kolléga szerint sincs, viszont vannak tervezési előírások, ha szükséges a villámháritó (inkább villám levezető) készítése. Én csak érintőlegesen, rádióberendezések, és antennái kapcsán ismerem a témát, de ott mindíg különálló villámvédelmi földeket telepítettek. Egyszer balhé is volt a minden földet összekötő elvvel, Villámcsapáskor a csatlakoztatott átviteltechnikai berendezésekben az IC -k megemelték a kalapjukat, pedig ezeknek a berendezéseknek semmi köze a villámvédelemhez.
Logikailag lehet kifogásolható a villámvédelmi föld, és az EPH összekötése, mert egy általános, és előírásoknak megfelelő földelőszonda földelési ellenállása egy villám levezető áramával megterhelve az EPH potenciáljának jelentős megemelkedését okozhatja. Erre pedig semmi szükség nincsen. Ezért én inkább nem kötném össze, pláne ha nincs kötelező szabvány legalábbis fulcsi fórumtárs szerint.

Szia

Napelemnél magukat a paneleket tartó síneket Nekünk EPH-ba kellett kötnünk, gondolom előírás, ami még megmaradt emlékezetemben, hogy a villámhárítótól 30cm-re lehetett legközelebb a napelem.

Ami megint számomra furcsa, tetőre állított árbóc (vas cső) földelendő... Gyakorlatilag egy villám"bevonzót" csinál az ember a háztetőre...

Igen, nekem is így van. Gondolom ezért nem is lehet össze kötni a villám levezetőt és az elem tartókat. De, ha belegondolsz 30 vagy 100cm-re legyen a levezető a panelektől, mekkora feszültséget gerjeszthet a paneleken és a fém alkatrészein. Ezért nem értem a két szondát miért ne kellene össze kötni a talajban. Mi van, ha lemez tetőre kerül a napelem? A lemeztető mennyire képes elviselni a és elvezetni a becsapódási helyen a fellépő irdatlan energiát?

Nem földelendő, be kell kötni a villámvédelmi rendszerbe, ha nincs ki kell építeni a külön földet.
Ez az előírás csak akkor kötelező, ha ez az antenna építmény 6 m -rel magasabb a környezeténél.
Például egy sátortetős házban telepített antenna nagyjából 4 m -re nyúlik a tetőgerinc fölé, elvileg nem kell villámvédelmi föld.
Eldöntendő kérdés, hogy mivel nincs földelve, kicsi az esélye a villámcsapásnak, viszont ha megtörténik, akkor leég a tető.
Ha készítesz villámvédelmi földet, a villámcsapás veszélye nagy, viszont a jó vonalvezetés, megfelelő földelő ellenállás esetén a villám nagy eséllyel levezetődik, és nem ég le a házad.
Villámcsapásnál csak esély van, abszolút biztonság nem létezik, előfordult már, hogy rendesen kiépített villámháritó rendszer mellett 30 m -re csapott a villám, a puszta földbe.

Nem értem azt sem, hogy miért kell EPH-ra minden napelem panel potenciálját hozni, csak egy hordozó keret az. Nem értek ennyire a témához, Tőlem hozzáértőbbek reméljük válaszolnak, Engem is érdekelne a válasz.

Csak egy tipp: Bővebben: Link

Igen, így már érthető, köszönöm.

Ez az MSZ 274 szerinti megközelítés. De ez a szabvány már több évtizede nem hatályos. A következő adatokat pedig nem tudom, honnét vetted? Lehet, hogy régen volt ilyen "szabály", de hogy most nincs az biztos.
Olyan szabály van, hogyha a lakóház magassága nem éri el a 10 métert, akkor nem kötelező kiépíteni a villámvédelmet. (de nem idéztem pontosan, ezt senki ne rója a szememre).
Ez tessék elolvasni, akit érdekel:
Bővebben: Link
Megjegyzés: már az is külön vitatéma, hogy honnét kell mérni a gerincmagasságot? Erre is van külön állásfoglalás.

Ez nem villámvédelmi kérdés, hanem érintésvédelem. Minden nagy kiterjedésű vezető anyagot (fémből készült szerkezetet) egyen potenciálra kell hozni, be kell kötni az EPH-ba. (Nem a szabvány szövegét idéztem (természetesen), de lényeg ez.)

A 30 vagy 100 cm sem pontosan így van. Ez a távolság, a talajtól mért magasságtól függ. Ezt a távolságot nem azért kell betartani, mert feszültséget indukál ("gerjeszt") a tartókban, hanem a veszélyes megközelítési távolság miatt. Konkrétan, ha nincs elegendő távolságban a villámvédelmi rendszertől, akkor áthúzhat a v.v.levezetőből a tartószerkezetbe, és a néhányszor 10 vagy 100 kA áram azon fog lemenni a földbe. A baj az, hogy napelem tartószerkezete nem érintkezik teljes keresztmetszetében a talajjal (merthogy a tetőn van), hanem csak egy viszonylag vékony vezetéken át, ami a villámáram hatására felolvadhat, szétfröccsenhet és felgyújthat valami éghető anyagot, ami a közelében van.
Az általánosan használt lemeztető gyakorlatilag nem képesek a villámáramot felfogni kilyukadás nélkül. Villámvédelmi levezetőnek sem használhatók (általában). Különleges szerelési technológiával esetleg lehet levezetőnek használni, de a kivitelezők úgysem tartják be a leírtakat, ezért senki sem meri megkockáztatni, hogy a lemeztetőt használja (le)vezetőnek.

Hát, már ez sem igaz.