Csak alulról lehet megvilágítani, vagy felülről is?

Azt nem tudom. Csak a vázlatrajzból indultam ki.

A szabványban előírt egyszerű becslés szerint a villámáram fele bejön a vezetékeken, tehát 3 fázis + N esetén az 50 kA-es B fokozatú levezetőkkel szerelve képes a levezető feldolgozni egy 400 kA-es villámot, aminél kevés nagyobb létezik, ha jól emlékszem, 500 kA-est mértek legnagyobbat. Hogy a villám is olvasta-e a szabványt, azt nem tudjuk pontosan.

Üdv mindenkinek!
Azért lenne jó csak alulról világítani, mert közvetlenül egy nagy forgalmú út mellet van. Mindig van olyan ember aki direkt belenéz, utána meg háborog hogy vakít.

Köszönöm, ennek a terelőnek utána nézek.

Vagy valami keskeny szögű?
Vagy több keskenyszögű kültéri spot?
Az a baj, hogy próbálgatni meglehetősen drága, adatlap meg ritka a sugárzási karakterisztikákkal...
Lehet a repülők is anyáznak, ha a képükbe világítotatok, nem csak az autósok. Terelő mindenképpen jó ötlet (azt akár házilag is meg lehet valósítani).

A belső villámvédelem (villámimpulzus elleni védelem) kiépítését mindenképpen tanácsos gyakorlattal rendelkező villámvédelmi felülvizsgálóval átbeszélni, megterveztetni!

Talán fontos : milyen messziről kell-lehet megoldani a világítást ?
B, kérdés: mind a 4 oldalt kell ?

Ha a rajzodon levő "kis" konzolról - akkor csak alulról egy, vagy lehet a betűk "közé" is tenni konzolokra fényeket ?

Ha e kéményt messzebbről is lehet világítani lenne egy perverz ötletem

Azért nem innék hideg vizet a vízállóságára. Nemrég nyomtattam egy tölcsért, többféle beállítással és nem igazán lett vízbiztos. Vagy porított só és utólagos hőkezelés, akkor még kap egy szép textúrát is a felszíne. De ha már lúd, miért nem szürke alapanyag?

A fényterelőnek használhatsz horganyzott esőcsatornának használt elemet. Az jó kültéri használatra és az ára is kedvezőbb.

Sziasztok! Földelhető-e távoli melléképületben fellelt régi, földeléssel el nem látott 230V-os dugalj? A vezetékezés nem rossz állapotú, de a földelést nem építették ki a melléképületi világításra szánt dugaljhoz. Ha teljes generál átalakításra nincs mód, mi a jobb? Egyénileg készíteni egy földelő szondán keresztül földelt aljzatot, vagy úgy hagyni az egészet míg a tulajnak (soha nem lesz) pénze oda új vezetéket húzatni a távolságok miatt? Melyik a jobb ilyen esetben, behunyni az embernek a szemét és nem foglalkozni vele, megvárni míg egy kókler kicseréli az aljzatot újra de továbbra is földelés nélkül marad, vagy ragaszkodni a földeléshez és egyénileg leverni egy földelő szondát? Nyilván a teljes vezeték csere, szakszerű kiépítés, átépítés, stb. volna a megfelelő mindenki számára. Leegyszerűsítve a kérdést: Tiltja bármi, hogy egyénileg legyen földelve egy szabadon, "magában" álló konnektor?

Az lenne a kérdés, hogy a nullát párhuzamosítsuk-e le a konnektorban a védőföldre, vagy kössük inkább a radiátorra/alibi levert betonvasra, vagy FI relét se tegyünk, mert minek?

Röviden: addig ne nyúlj hozzá, míg szakszerűen meg nem csinálhatod! Mert ha a tulaj sóhersága/okoskodása miatt gányolsz és baj lesz, te mész a sittre! Ha ő buherál, akkor ő, de legyen ez az ő baja.

Csak nem azt mondod, hogy tudni kell nemet mondani?

Ott lehetne kezdeni a válaszra való felkészülést, hogy a körzetben mi a "hivatalos", a TN vagy a TT rendszer (idősebbeknek nullázás vagy védőföldelés), és a "hivatalosból" mi valósult meg ezen a fogyasztási helyen.

De, pontosan!
Tegnap egy mérőhely áthelyezés lett volna a meló, de miután három plombából kettő hiányzott és a mérőn pillanatragasztó nyomok látszottak, nem nyúltunk hozzá, a meló le lett fújva! Mert ha megcsináljuk és a szolgáltató embere, aki jön lemplombálni, kiszúrja a babrálást, ugrik az engedélyünk, akkor is, ha semmi közünk a zűrhöz. Majd szépen beleszaladnak a trükköskék a bráneres ligetbe, minket hagyjanak ki belőle.

A te helyzeted egyértelmű és könnyű volt (én is azt csináltam volna). Nekem is volt már olyan esetem, hogy olyan "kócot" láttam kapcsolószekrényben, hogy azt mondtam, én ide egy vezetéket sem kötök be, ne lehessen arra hivatkozni, hogy én "szereltem" utoljára. Pedig csak az egyik kismegszakítóra kellett volna rákötni egy néhány tíz wattos fogyasztót.
De lehetnek olyan esetek, amikor nem ilyen egyszerű nemet mondani, mert az "ügyfél" az édesapád, sógorod, egyéb rokon, nagyon közeli ismerős... Ott nem olyan egyszerű azt mondani, hogy vagy csak szabályosan, vagy sehogy. Ha ez még súlyosbítva van azzal, hogy a hozzá nem értő rokon, közeli ismerős erre azt mondja, hogy "Jó, akkor majd én megcsinálom!", és ezzel még nagyobb veszélyhelyzetet idézhet elő, mint ami addig volt...

Pont rokonnal nem tütymörgünk, hivatkozhatsz arra, hogy szeretnéd őket élve látni.
A villanyszerelés nagyon felelősségteljes szakma. Kivétel nincs.
És a felelősség azé, aki belenyúl. A civilek lehet, hogy nem èrtik meg, de ez legyen az ő problémájuk. Érvelni tudni kell. Az áram bár nagyon barátságos, mert mindenkivel kezet ráz, de nem ismer pardont.

Rossz hírem van. Még a világításnak is ki kell építeni a védővezetőt. A távoli melléképülethez szükséges helyi földelő létesítése is.

Igen próbálgatni drága, ezért gondoltam megkérdezem talán valaki csinált már ilyet.
Azt nem hiszem hogy a repülőket zavarná, pár száz watt, több kilóméter magasan, nem laser show-t akarok, csak súroló világítást, vagy hogy mondják.

Közvetlenül a kéményről gondoltam a megvilágítást, persze konzollal eltartva, ami lehet kb. 1-1,5m.
Három oldalon van szöveg, a negyediket nem kell világítani.
a betük közt nincs hely, meg aztán árnyékot is vetne a masik lámpa miatt.

Jó ötlet, már csak a lámpát kellene megtalálnom.

Ilyen elemlámpából több darab? Természetesen át kell építeni hálózati táplálásra.

Sziasztok!

Kiselosztóba csavaros sorkapocs helyett szoktatok használni rugós elosztó blokkot?: Link

Bővítettem egy ilyen sinnel gyárilag szerelt elosztóban és nagyon megtetszett. Egyszerű gyors volt.
Jó lenne kisebb elosztókban is ilyeneket használni.

Ezt a családot 24V-os trönk elosztásra használom (sok darabot). Nagyon jó, hogy a betáp csavaros része nagykeresztmetszetű, de csak szorító csavaros (nem lemezes vagy liftes), de nagy keresztmetszetű legalább.

Ami az előnye (elektronikailag előny), az egyben a hátránya is, az oldalsó rugós kontaktok iszonyatosan erősen fogják a vezetéket. Érvégezettet/tömöret is, nem csak sima sodrottat. Felül csavarhúzóval lazítható a rugó, ha a vezetéket ki akarod húzni, viszont azután nagyon ajánlott levágni a vezetéket ha nem érvégezett, és újrablankolni, mert nagyon szétlapítja.

30A trönk betáp mellett néztem hőkamerán amikor még telepítettem, nem volt különösebb melegedés. Szóval 24V elosztásra nekem nagyon bejött ennek a tesója az EST172RB, nagyon jó, hogy polaritás messziről látszik. De nem tudom, hogy 230V-ra mennyire célszerű ilyet használni. Nem elektronikailag kérdés - mert adatlapja alapján természetesen alkalmas rá, csak topológia szempontjából nem szokványos (nulla sín, fáziselosztó blokk, stb).
Vezérlő szekrényben viszont nagyon-nagyon praktikusak.

Én sem használnék ilyet pláne kisebb elosztódobozba. Ott van arra a használatos nulla sín. Általában a szerelősínen hamar elfogy a hely, legtöbbször nem is lenne hely, hova tenni.
Ahogy Topi is írta, nagyobb kapcsoló szekrényben, vezérlő szekrényben van inkább a helye.

Ez nem jutott eszembe mint észrevétel, de valóban a kalapsín hely általában drága dolog egy szekrényben, nem feltétlen jó "elpazarolni". Egy 7x40 (280) modulos fémszekrénybe tettem otthon az épületautomatikát, és ott is jól végig kell gondolni hova mit szerel kalapsínre/c sínre az ember, mert gyorsan fogy a hely.

Sziasztok,

gyors,hozzáértőknek egyszerű kérdéssel fordulnék hozzátok,a 3 fázisú hálózat eddig ismeretlen volt nekem.
1x16 A betápról kérünk bővítést 3x20 A értékre. Tetetnék egy 30 mA-os (A -? ) FI-relét a bejövő kábelhez,rögtön az elején,ami után a 3 fázis 2 db külön lakáselosztóba is elmenne. Mindegyik lakáselosztó kapna egy-egy db 3 fázisú kismegszakítót,mint főkapcsoló. Ha ezt lenyomom,akkor a lakáselosztón lévő összes eszköz feszültségmentes.
A két lakáselosztó a hálózati rendszer jelenlegi kialakítása miatt kellene. (Lakószint és pinceszint)
A kérdésem : 3 fázisú hálózat esetén a kismegszakítókon feltüntetett áramérték fázisonként vagy összesen értendő? Tehát 3x20 A bejövőre 3P 20A vagy 3P 63A kismegszakító kell? Nagyon alap kérdés,de hirtelen ezen megakadtam. Értelemszerűen ez vonatkozik a FI-relére is,ugyan azon gondolatmenet esetén.



Köszönöm szépen!

3x20A esetén természetesen a fázisonkénti terhelés értendő. Azaz 1 fázis 20A-ig terhelhető. Ha azonban egymás után akarod fűzni őket akkor fontos a szelektivitás is. Azaz ha a betápon 3x20A C 30mA-es LS FI reléd van, akkor utána 3x20A B karakterisztika kellene mindenképpen a két ágon, vagy annál kisebb. Sőt ha kétfelé osztod (pinceszint, lakószint), és magas egyidejűség is előfordulhat (lakásnál nem jellemző, mert kb 40% a legmagasabb egyidejűségi érték - kivéve karácsonyt, amikor egyszerre megy a mosógép, sütő, mikrosütő, főzőlap díszkivilágítás stb), akkor értékben is lejjebb kell menni a lépcsőzetesség, fokozatosság és szelektivitás miatt, azaz például 3x20A FI relére 3x16A + 3x16A vagy 3x10 + 3x10 leág a korrektebb. Hiszen előfordulhat egyidejűleg üzemszerűen is nagyobb terhelés és akkor ne a központi FI relé verjen le egyből, hanem az adott ág, amin a túlterhelés megjelenik, különben nem sok értelme van a kialakításnak.

Köszönöm szépen,tehát akkor a FI relére/kismegszakítókra írt érték 3 fázis esetén fázisonként értendő.
Kicsit árnyaltabb a kép,néhány mondatban leírom a pontos helyzetet.

A ház most 1x16A betáppal rendelkezik,ami ellátja a lakószintet és a pince részt is.

A lakótérbe kb 5 kör van kialakítva,4 szoba összes konnektora például 1db 10A-es kismegszakítóról üzemel jelenleg. A tégla falakban csövezés van és réz vezetékek mindenhol,viszont nagyon sok kötődoboz és sok vezetékezés van,már-már átláthatatlan.

A tervem a következő : Egy gerincvezetékkel leállni a pince szintre,ahol például a 3 szobához falon kívüli, plafonon futó MÜ-II csatornázással elmennék,majd a födémen átfúrva bevésnék új köröket a konnektorokhoz. Így például 3 szoba köre a pince szintjén lévő gerincvezetékéről üzemelne,a 4. szoba pedig maradna az eredeti 10A-es körön.
(Persze a szobákat a felső körről leválasztom a felső kötődobozban)
Hasonló elképzelés alapján kapna egy kört még a fürdő és a konyha is.

A felső szintet több okból sem huzaloznám át : rengeteg idő és pénz lenne valamint a réz vezetékek miatt feleslegesnek is érzem. A pincébe pedig mindenképpen le kell vinni egy gerincet : eddig csak tárolásra használták én pedig műhely részt szeretnék kialakítani nagyobb fogyasztókkal.

Az új mérőóra a telek elejében lenne letelepítve,mivel a ház oldalában fa szekrény van. Innen leásott földkábellel jönnénk a meglévő szekrényig,néhol a falon lévő szigetelést megvágva. Itt "kitakarítanánk" mindent : a mostani mérőórát,kismegszakító dobozt és kialakítanánk egy falon kívüli lakáselosztót ami fővezetéki sorkapcsokat fogad,illetve a felső szint FI-reléjét valamint a most meglévő körök kismegszakítóit.

A pinceszintre menő gerincvezeték is ide a fővezetéki sorkapocsba csatlakozna és indulna egy lenti lakáselosztóba,a fogadásnál szintén egy FI-relével.

Remélem,így el tudod képzelni,hogy mi lenne a terv.

Tudom,hogy egy kényelmetlenség van így : ha valami lenyomja a FI-relét,akkor a pincében lehet visszanyomni. Viszont a kialakítással járó idő-pénz miatt ez vállalható.

Köszönöm szépen!